Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

2000. január 5., szerda Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Az Állami Számvevőszék az idén a gaz­dasági kamarák ellenőrzését és hitelesítését tudja megoldani, a testületek ellenőrzése a jövő évre tolódik - jelentette be tegnap Di- vinyi Péter, az ÁSZ sajtótitkára. A kamarai választásokig az ÁSZ minden vagyonleltárt megvizsgál, de az egységes kezelés érdeké­ben már az idén, februárban közzéteszi a szempontrendszert, ami szerint a vagyon­leltárak hitelességéről nyilatkozni kell. • A Gazdasági Minisztérium a közelmúlt­ban értékelte a magyarországi ipari parkok teljesítményét. Eszerint hazánkban jelen­leg 75 ipari park működik, 70 ezer ember­nek adnak munkát, jelentős külföldi tőke­bevonással és a foglalkoztatottak számá­hoz képest jó gazdasági eredményekkel. • A bruttó hazai termék (GDP) 4,4 száza­lékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az emelke­dés az év első kilenc hónapjában 3,9 szá­zalékot tett ki - áll a KSH legfrissebb jelen­tésében, amelyet tegnap juttatott el az MTI-hez. Az eredmény némileg meghalad­ja a 4,3 százalékos elemzői várakozásokat, de 0,1 százalékkal elmarad a jegybank ál­tal decemberben közzétett prognózistól. Bizonytalan munkások a DAM-ban Miskolc (ÉM - UJ) - A Diósgyőri Acélmű­vek munkásai jelenleg még nem tudják, milyen feltételek között dolgoznak eb­ben az esztendőben - nyilatkozta la­punk tudósítójának Ágotái József, a tár­saság Vasas Szakszervezetének elnöke.- Nincsenek ismereteink a bérfejlesztésről, a tulajdonosok képviselőjével még nem állt módunkban egyeztetni a kollektív szerződés módosításának időpontjáról. Egyáltalában a kohászatban jelenleg teljes bizonytalanság­ban élünk, amely a legroszabb egy munka- vállaló számára - mondta Ágotái József. A szakszervezeti elnök az eddigiekhez hozzáfűzte még: jelenleg 2000-en dolgoz­nak a gyárban. Hogy az év végén mennyien lesznek, szintén nem tudni. Pil­lanatnyilag 300 ember elbocsátását terve­zik a cég vezetői. A társaság ugyanabban az állapotban van, mint a privatizációt megelőzően. Halvány remények és súlyos kétségek között élik napjaikat a diósgyőri üzem munkásai, s mindenképpen meg­nyugtató lenne, ha a tulajdonosok biztos jövőképet rajzolnának fel.- A bérek és a kollektív szerződés ügyé­ben, mint korábban már bizonyítottuk hajlandóak vagyunk a véksőkig elmenni, akár a munkabeszüntetés eszközéhez is nyúlni - jelentette ki az érdekvédelmi szervezet vezetője. Megpróbáltunk beszélni Galambos Bé­lával, a gyár megbízott igazgatójával, ám titkárnőjének ígérete ellenére lapzártáig nem hívtak vissza bennünket. Üres a kosár, lassan teljesen kiürül a gyár is Fotó: B. T. Az agrárium kilátásai Budapest (MTI) - Az ágazat a vártnál lé­nyegesen kevesebb pénzhez, 413 helyett csupán 260 milliárd forinthoz jutott a költ­ségvetésből és emiatt esetleg kisebb feszült­ségek keletkezhetnek - nyilatkozta tegnap Tamás Károly, az FVM államtitkára. Ennek ellenére mégis úgy ítéli meg, hogy egy sor területen lehetőség lesz a fej­lődésre. Ezt elsősorban az a 65 milliárd forintos állami hitelgarancia-keret fel- használása eredményezheti, amelynek célja az, hogy 2000-ben megindulhasson a termelés. Ez az agrárbéke-megállapodás­nak is fontos részét képezi - hangsúlyozta az államtitkár. Európai fürdőközponttá válhat Tapolca Már benyújtott pályázatai kedvező elbírálásában bízik a Mivíz Részvénytársaság Duplájára nőtt a barlangfürdő vízfelülete. Kohold Tamás polgármester az átadási ünnepségen Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - UJ) - Négyév­nyi nyereséges működést kö­vetően az idén várhatóan rá­fizetéssel zárja az esztendőt a Miskolci Vízmű Rt. (Mivíz Rt.). A tapolcai barlangfürdő átépítése viszont a cég remé­nyei szerint folytatódik. Miskolctapolca az unikumnak számító barlangfürdővel európai turistaközponttá fejlődhet. A forgalom növeléséhez azonban a járulékos beruházásokra is szükség van. Megkülönböztetett szerep A Mivíz Rt. Miskolc város száz- százalékos tulajdonában lévő, önkormányzati részvénytársa­ság. Megkülönböztetett szerepe abban nyilvánul meg, hogy a vá­ros és régióközpont idegenfor­galmának bővítésében jelentős feladatokat vállalhat a jövőben. Lapunkban már hírt adtunk a tapolcai Termál Barlangfürdő rekonstrukciój áról. □ Az elmúlt évi építkezések ered­ményeként a kétszeresére növeke­dett a barlangfürdő vízfelülete. Milyen tempóban folytatódhat az idén a rekonstrukció? - kérdez­tük Vojtilla Lászlót, a társaság elnök igazgatóját. • A millenniumi év kivitelezései a már benyújtott pályázataink el­bírálásán múlnak - hallottuk a választ. - Három kiírásra küld­tük el munkáinkat. Amennyiben nyerünk, akkor a munka teljes sebességgel folytatódhat. □ Építőipari kapacitásban ezek szerint nincs hiány, a munka fi­nanszírozása okoz gondot. A tu­lajdonostól, az önkormányzattól nem kapnak támogatást? • A város, és annak polgármes­tere, Kohold Tamás cégünk mel­lett áll, szakmai és erkölcsi tá­mogatást egyaránt kapunk a hi­vataltól. Miskolc azonban nincs abban az anyagi helyzetben, hogy pénzügyi hozzájárulást is nyújtson az építkezésekhez. A rekonstrukciót - miként eddig is - a pályázatokon elnyerhető pénzből folytathatjuk. □ Mikorra várható a pályázatok eredményhirdetése? • Január végére várjuk az első értesítést. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 128 milliós támogatás elnyerésé­ben bízunk. Ebből a pénzből a fogadócsarnok és a hozzá kap­csolódó kisebb medence, vízesés és pihenő építésének költségeit finanszíroznánk. Jelenlegi infor­mációink szerint - Budapesten már puhatolóztunk az elbírálás­ról - jó az esélyünk a kedvező döntésre. A második munkán­kat egy Phare-pályázatra juttat­tuk el. Ha onnan megkapjuk a remélt 240 millió forintot, átépít­jük az öltözőket, tovább korsze­rűsítjük az épületgépészetet. Vé­gül a Regionális Fejlesztési Ta­nácshoz benyújtott pályázatunk révén, amennyiben ott is sike­rünk lesz, a külső medence és egy szauna-liget létrehozására nyílik lehetőségünk. Mit tehetnek? □ Miskolctapolcát korábban az egykori kelet-európai országok turistái látogatták, mégpedig szép számmal. A rendszerválto­zást követően azonban megszűnt a vendégjárás. A gazdag Nyu­gatról korántsem jönnek annyian, mint sokan remélték. Mit tehet a Mivíz Rt. a forgalom ismételt fel­lendítésére? • A tapolcai fürdővendégek lét­száma az elmúlt két-három év­ben esztendőnként hét-nyolc százalékkal emelkedett. A bar­langfürdő Miskolc idegenforgal­mi koncepciója szerint kiemelt szerepet kaphat a forgalom to­vábbi bővítésében. A Mivíz Rt. a rekonstrukció szakmai megala­pozásában, majd a fürdőbe érke­ző vendégek hozzáértő kiszolgá­lásában vonzó árpolitika létre­hozásában játszhat szerepet. Saját erőből nem futja □ Arra gondoltunk: kellő reklám nélkül aligha terjed egy mégoly ritkaságnak számító barlangfür­dő híre sem Európában. • A mi cégünk kicsi nagy kam­pányok megszervezéséhez. A Magyar Fürdők Szövetségének kiadványában bízunk, amely a hazai, kiemelt különlegességek között említheti meg a mi kíná­latunkat. A bank jobban szolgálja a fejlődést a régióban A fejlesztési intézet csak a rendelkezésére bocsátott saját tőkéjét forgathatja Udvardy József Miskolc, Budapest (ÉM) - Fel­függesztették a Rákóczi Re­gionális Fejlesztési Bank Rt. december 29-re összehívott közgyűlését. A fő tulajdonos e hónap végén, január 27-én jelenti be, milyen jövőt szán a pénzintézetnek. Az elmúlt év végére összehívott közgyűlés határozatképes volt, ám a bank jövőjét meghatározó döntések elmaradtak. A pénzinté­zetben 72 százalékos tulajdonrész­szel rendelkező Magyar Fejleszté­si Bank Rt. (MFB Rt.) ugyanis a közgyűlés felfüggesztését kérte. Budapesten határoznak róla, mi­lyen tevékenységet folytat a jövő­ben a máig egyetlen vidéki alapí­tású, miskolci székhelyű pénzin­tézet, a Rákóczi Bank. Két út nyílhat meg a társaság előtt. Vagy regionális fejlesztési intézetté alakítják át, vagy pedig továbbra is bankként működik tovább. Az utóbbi esetben a pénz­intézetnél körülbelül 400 millió fo­rintos tőkepótlásra van szükség. Kosztica Kornél, a Rákóczi Bank vezérigazgatója, és helyet­tese, Szombati Zsigmond a kö­zelmúltban tartott sajtóbeszélge­tésen az újságírók előtt nem ha­gyott kétséget arról: ők maguk jobban szeretnék, ha a társaság a későbbiekben mint bank mű­ködne tovább. Egy regionális fejlesztési tár­saság ugyanis csak saját tőkéjé­vel gazdálkodhat. E tőke mini­mális összege a pénzintézeti tör­vény szerint minimum egymilli- árd forint. Egy bank viszont be­téteket gyűjthet, úgynevezett pénzteremtő tevékenységet is folytathat. Nyilvánvaló, hogy több pénzből több vállalkozás működése finanszírozható. A kis- és középvállalkozáso­kat finanszírozó helyi bank lét­rehozásának gondolata még a rendszerváltás, előtt fogalmazó­dott meg. Szerepelt Borsod-Aba- új-Zemplén regionális szerkezet- váltási és átalakítási programjá­ban is. Létrejöttét követően azonban gyakran vezetési és tő­keproblémákkal küszködött. A pénzintézet akkori vezetői 1996- tól számottevő javulást, fejlődést jeleztek. Az MFB kétszer emelte a Rákóczi Bank tőkéjét. Előbb 540-ről 640, később 1 milliárd fo­rintra. Tavalyelőtt, 1998-ban mé­retéhez képest azonban már je­lentős 255 millió forintos veszte­séget mutattak ki, tavaly pedig a tervezett 11Ö-120 millió helyett 160-170 millió forintra rúgott a hiány. Az elmúlt esztendő elején menesztették a korábbi vezetést, amelynek szemére hányták a gyors növekedést, a megalapo­zatlan, kellő garanciák hiányá­ban nyújtott hitelezést. Az MFB százszázalékos állami tulajdonban álló pénzintézet. így a Rákóczi Bank sorsáról valószí­nűleg a kormány dönt majd a Pénzügyminisztérium javaslata alapján. Vállalkozói inkubátorház épül Encsen Látványos javulás nem lesz, de Abaúj lakói számára már pislákol a fény az alagút végén Encs (ÉM - UJ) - Bár látvá­nyos fejlődésre, a gazdasági, társadalmi elmaradottság le­küzdésére a millennium évé­ben sem nyílik lehetőség, az alagút végén a fény már pis­lákol Abaúj lakói számára is. Mint Béres László, az Abaúji Gazdaság és Vállalkozásfejleszté­si Központ igazgatója fogalmaz: e térség számára is az M3-as autópálya, illetve a rácsatlakozó utak megépítése jelenti a pers­pektívát. (Beszélgetésünket kö­vetően vált ismertté, hogy Szik­szó sikeresen pályázott egy ipari park létesítésére. Ez csak alátá­masztja az igazgató véleményét.) □ A Megyei Területfejlesztési Ta­nács 1999-ben közel 600 millió fo­rintnyi támogatást ítélt oda az abaúji pályázóknak. Hogyan hasznosították ezt az összeget? • E pénz, valamint a pályázók saját anyagi erejének beinvesztá- lásával 2 milliárd 150 millió fo­rintnyi beruházás valósulhat meg. Összehasonlításul: 1998-ban alig valamivel több, mint 1 milli­árd forintnyi fejlesztés valósult meg a térségben. Véleményem szerint Abaúj nagyobb mértékű támogatásra lenne jogosult. Ám a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon belül kialakult ka­otikus állapotok miatt nem jut­hattunk hozzá annyi pénzhez, mint amennyire szükségünk lett volna. Remélem, 2000-ben megol­dódik ez a probléma és többek között újraindíthatjuk a vállalko­zásokat segítő, tanácsadó, oktató programjainkat, támogatást nyújthatunk az ISO-minősítések megszerzésében. □ A 600 millió több, mint felével, 332 millió forinttal az önkor­mányzatok beruházásait támo­gatta a területfejlesztési tanács. • Az elmúlt esztendőben elsősor­ban az infrastruktúra fejlesztésé­re vonatkozó pályázatokkal nyer­tek a térség önkormányzatai. Forró és társközségei 1,2 milli­árd forint értékben építhetik meg szennyvízhálózatukat. Ugyan csak csatornarendszert építenek Encs gesztorságával a várostól északra fekvő falvak. Ez a mun­ka - természetesen több év alatt - már hárommilliárd forintba kerül. Szintén a városban kez­dődhet meg egy speciális idősott­hon kivitelezésének előkészítése, több mint 800 millió forintos költségvetéssel. Megkezdődhet a szintén encsi Petőfi Általános Is­kola tetőterének beépítése. Ez utóbbi munkára várhatóan 50-60 millió forintot költenek. □ Vélhetően a vállalkozók sem Kétmilliárd forintnyi fejlesztés in­dul - mondja Béres László Fotó: f. m. maradtak ki a nyertes pályázók köréből. • A kis- és középvállalkozók ál­tal tervezett beruházásokat 219 millió forinttal támogatta a terü­letfejlesztési tanács. Közülük a legnagyobb vállalkozás a Caseus Kft. kecsketenyésztő programjá­nak megvalósítása. Két magán- vállalkozó és három önkormány­zat társult a szegény ember tehe­ne, azaz a kecske tenyésztésének fellendítésére térségünkben. Tá­mogatást kapott a forrói tej­üzem. A mezőgazdaságban több­nyire a különböző ültetvények telepítésére benyújtott pályáza­tok jártak sikerrel. Az idegenfor­galom fellendítésében a falusi turizmus fejlesztését preferálták. E körön belül kezdődhet meg a regéd vár és a telkibányai Szent Katalin-templom feltárása. En­csen központunk bábáskodásá­val az idén kezdhetjük meg egy vállalkozói inkubátorház létre­hozását. A házat 500 négyzetmé­ter alapterületen az egyik bizto­sító volt épületében alakítjuk ki, 43 millió forintos költséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents