Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

Csatlakozunk Az ÍM EU-melleklete 6 / 2000. január 25., kedd HÍRCSOKOR • Előadás a NATO-ról. Simonyi András, az Észak-Atlanti Tanács magyarországi ál­landó nagykövete tart előadást a megyei közgyűlés soron következő ülésén január 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órától. Nemcsak a képviselők, hanem az érdeklő­dők is meghallgathatják a beszámolót a megyeháza dísztermében. • Alapfokon a területfejlesztésért. Az Európai Unió által támogatott, alapfokú területfejlesztési projektmenedzsment tanfolyamot régiónkban - megyei részt­vevőkkel - március 20-án és 24-én, vala­mint április 11-én és 12-én tartja a DHV Magyarország Kft., a részletekről a részt­vevőket később értesítik. EU-LEXIKON • a három alappillér: a Maastrichti Szer­ződés az Európai Uniót az Európai Közös­ségre, a közös kül- és belpolitikára vala­mint a bel- és igazságügyi együttműkö­désre kívánta építeni. • alapszabadságok: a közös piac lénye­gét az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása az Európai Unió tagállamai között, mint alapszabad­ságok adják. • Maastrichti Szerződés: az Európai Uniót létrehozó szerződés népszerű neve. 1992. február 7-én írták alá a dél-hollandiai Ma- astricht városában. A szerződés a tagálla­mokban történt ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett hatályba. • Schengeni Egyezmény: a Benelux orszá­gok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői 1985-ben állapodtak meg abban, hogy fokozatosan lebontják az ellenőrzést közös határaikon. Az egyez­mény 1995 májusában lépett hatályba. Mit is jelent? Az Európai Unióval kapcsolatban leg­gyakrabban használt rövidítéseket felol­dása CEECs - Central and Eastern European Contries (közép és kelet-európai országok) EBRD - European Bank fór Reconstructi- os and Development (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) EU - Európáén Union (Európai Unió) OECD - Organisation fór Economic Coo- peration and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) SAPARD - Pre-Accession Asistance fór Agriculture and Rural Development (az előcsatlakozás szaakszában lévő országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzár­kózását segítő támogatás) Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékle­tünkben szeretnénk olvasóink véleményét is közölni. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal, a csatlakozással, konkrét tapasz­talataikkal kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdései­ket is, melyekre szakemberektől szeretné­nek választ kapni. A kérdéseket és a vála­szokat lapunk következő mellékleteiben tesszük közzé. Címünk: Észak-Magyaror- szág Szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. Leveleikre írják rá: „Csatlakozunk”. EU: nem gazdasági, hanem politikai döntés A Közép-Európa Intézet főigazgatója a magyar drámáról és a teli kosár-elméletről Szabó Nóra Miskolc (ÉM) - Granasztói György, a Közép-Európa Inté­zet főigazgatója nem látja bi­zonytalannak Magyarország Európai Unióhoz való csatla­kozását. Úgy véli, ez már „csak" egy sokszereplős poli­tikai döntés - egy igen, vagy egy nem - kérdése. Granasztói György szerint sok­kal jobb helyzetben van hazánk a csatlakozási folyamat terén, mint azt az emberek érzékelik. • Ha nem volnék optimista em­ber, akkor sem látnék már je­lentős csatlakozási akadályt. Összehasonlításképpen: sokkal több elvárást teljesítettünk ed­dig, mint a már uniós tagálla­mok közül mondjuk Portugália, Görögország, vagy Spanyolor­szág a belépése idején. Az EU-ál- lamok legtöbbjében jelenleg is van számos megoldatlan terület, Magyarországnak egyáltalán nincs mit szégyellnie - mutatott rá a szakértő. □ A belépés időpontjáról azon­ban továbbra is különböző válto­zatok látnak napvilágot. A tár­gyalások jól haladnak, de ki se látunk a pótolnivaló hiányossá­gokból. • Szeretném hangsúlyozni: a döntés politikai, nem gazdasági kérdés. Ezt a döntést pedig bár­mikor meg lehet hozni. A tár­gyalások lényege a hosszú távú megoldás. Számos kérdésben nem sikerült előrelépnünk, de Granasztói György az Unió átmeneti lehetőségeket, és ehhez támogatást ad. Viszont a csatlakozás maga egy igenen, vagy egy nemen múlik, amit azonban túl sok szereplőnek kell kimondani. Minden tagország a saját társadalmi érdekeit tartja szem előtt, ezért nehéz a döntés. □ Ön szerint tisztában van Ma­gyarország lakossága azzal, hogy a csatlakozással mit nyer­hetünk és mit veszíthetünk? So­kan úgy hiszik: ez azonnali élet­színvonal-javulást hoz magával. • Egyetlen országban sem úgy működött a csatlakozás: „itt a markom, adjatok magasabb élet- színvonalat”. Nem arról szól a történet, hogy holnaptól púpo­zott bevásárlókosarat tolhat ki mindenki a szupermarketből. Hanem hogy hogyan jutunk el ide. Az emberek legyenek képe­sek először megfogalmazni az igényüket, aztán harcoljanak ér­te, alkalmazkodjanak és érjék el maguk a céljukat. □ Mit mondjanak erre a szinte reménytelen helyzetű munkanél­küliek? • A munkanélküliség valóban dráma, de az uniós tagság lénye­ge éppen az, hogy ezeket az em­bereket is ráébressze, miként se­gítsenek magukon. Ez persze koránt sem egyszerű feladat. A szabad munkavállalás révén például olyan munkaerőki­áramlás indulhat el, ami tény­leg megingathatja az egyen­súlyt. Ezt a problémát tisztázni kell. Azt sem szabad elfelejteni: Magyarország gyakorlatilag a saját hajánál fogva húzza ki magát egy rossz rendszerből, s ehhez idő kell. De gyorsan ta­nulunk, próbálgatunk pályáza­tokat írni, és a PHARE-feltéte- leket is finomították a kezdeti nehézségek óta. □ Az Európai Unió nem látja olyan vészesnek a két magyar or­szágrész közötti szakadékot. Ön­nek mi a véleménye? • Egyetértek. Európa egyes EU- tagállamaiban olyan egetverő fejlettségbeli különbségeket le­het látni akár 30 kilométeren belül, ami nálunk elképzelhetet­len. Hosszan sorolhatnám ezeket és kezdhetném a sort mondjuk az olaszoknál, Szicíliával. A re­gionális politika lényege éppen az: ha rossz helyzetben vagy, ke­vesebbet fizetsz be és többet kapsz vissza. Közvéleménykuta­tások és statisztikák bizonyít­ják: Magyarország keleti térsége sokkal jobban akarja a csatlako­zást és többet is tesz érte, mint a Dunántúl. De ennek a megyé­nek magának kell kiharcolnia az autópályát, a betelepülő tő­két, s mindenhez a segítséget. Szerintem jól csinálja. Reménykedve, esélyesen vagy esélytelenül Miskolc (ÉM) - Négy jellegze­tes álláspontra helyezkedik a magyarországi felnőtt lakos­ság az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozásról vélekedve. A tanulmány szerzői - Csepeli György és Závecz Tibor - Várako­zás, remények, félelmek: az Euró­pai Unió képe a magyar közvéle­ményben címmel tették közzé ta­nulmányukat. Azt vizsgálták, ho­gyan várja és fogadja a magyar lakosság az ország Európai Unió­hoz történő csatlakozását. Négy típus Négy jellegzetes típust állítottak fel: a reménykedők a megkérde­zettek 32'százalékát, a pragmati­kusak a megkérdezettek 24 szá­zalékát, az esélyesek 19 százalé­kot, míg és esélytelenek 25 szá­zalékot tettek ki. Reménykedők Ráhangolódtak az EU-csatlako­zásra. Úgy vélik, hogy az szúkebb környezetükre is pozitív hatással lesz. A gyors és minél teljesebb, a közép-kelet-európai térséget ma­gában foglaló csatlakozást tervezik. Ismereteik eléggé hiá­nyosak. A reménykedés főleg a központi régióban és Közép-Du- nántúlon érzékelhető, jellemzőbb a 30 év alattiakra, alacsony isko- lázottságúakra és a nőkre. Pragmatikusak A csoport tagjait a kalkulálás jel­lemzi. Támogatják'az integrációs folyamatot, de ambivalensek. Fel- tételezéseik szerint közvetlen kör­nyezetükre nem lesz igazán hatás­sal a csatlakozás. Alapvetően ke­vés információval rendelkeznek. A pragmatikusak képviselőit fő­ként Kelet- és Északkelet-Magyar- országon találhatjuk, a 40 évnél fiatalabbak, a közép- és felsőfokú végzettségűek, szellemi munkát végzők gondolkodnak így. Esélyesek Erőteljesen támogatják Magyar- ország Európai Unióhoz való csatlakozását, és ennek mind makro-, mind mikrotársadalmi szinten az előnyeit hangsúlyoz­zák. Tudatos, lendületes társa­dalmi csoport. Az integrációt a teljes térséggel együtt képzelik el, beleértve az érintett volt szovjet tagállamokat is. Ismeret­szintjük az átlagost meghaladó mértékű, ám így is legfeljebb kö­zepesnek tartható. Az esélyt lá­tók jellegzetes tagjai a (fővárosi­ak, a 30 évnél fiatalabbak, a kö­zép- és felsőfokú végzettségűek. Esélytelenek Az esélytelenek véleménye sze­rint az ország életére alapvetően kedvezőtlen hatást gyakorol az EU-csatlakozás. Önmagukról, csa­ládjukról egyáltalán nem gondol­ják, hogy az integrációs folyamat haszonélvezői lehetnek. Alig tud­nak valamit Európáról, az Euró­pai Unióról. Szkepszisben főként az ország keleti és dél-dunántúli területein él a lakosság, az átlar gosnál gyakoribb falun az 50 év felettiek között, a legfeljebb álta­lános iskolát végzettek és a szak­munkás képesítésúek körében. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: MIT VÁR AZ EU-S CSATLAKOZÁSTÓL? G yakran tapasztalom, hogy a mai ifjúság mennyire cél nélkül éli az életét. Ilyenkor azt kérde­zem: ezekkel megyünk Európába? Ide, Magyaror­szágra a rendszerváltás­ból is csak a negatívumok jutottak. Persze, a csatla­kozás jól jönne, itt is a tíz­szeresét kereshetnék az emberek - de én azt már nem érem meg. Szilvási Benedek (52) közlekedési diszpécser A z emberek nagy téve­désben vannak, ha azt hiszik, hogy olyan nagy jólét jön most. Bár nem vagyok pesszimista, hiszek abban, hogy az EU- csatlakozás jót hoz a tár­sadalomnak, csak abban is biztos vagyok, hogy ez­zel megoldódik egycsapás- ra minden. A fiataloknak jót tesz majd. De csak ak­kor, ha tanulnak. Jánosik Márta (42) gyesen lévő kismama M it hozhat az uniós tagság? Jó béreket?! Nem, itt Miskolcon senki­nek sem lesz soha jó bé­re. Ez az egész Borsod megye amúgy is egy „halott” környék: ma is az ország legszegényebb rétege él itt. Európai Unió? Messze állunk mi attól, hogy elérjük Német­ország, Ausztria vagy a Nyugat színvonalát. Kiss Szabolcs (23) munkanélküli Ú gy tíz-tizenöt év múlva lesz majd ha­tással az életemre a belé­pés. Mit várok tőle? Leg­főképp az itthoni életszín­vonal emelkedését, hogy új munkahelyek terem­tődnek végre. Bízom ben­ne, hogy megyénkben is megvalósulnak a tervek. Pár évtized múlva. Mit mondhatnék mást, mint hogy reménykedünk? Dani István (22) templomfestő H a annyira az EU felé tartunk, akkor miért csak az árakat emelik a kinti színvonalra, A fize­tést miért nem?! Ha mondjuk, 70-80 ezret meg lehetne kapni, akkor nem jelentene gondot, hogy száz forint egy ke­nyér. Ha az a kérdés, mit várok a belépéstől, én bí­zom benne, hogy ezt hoz­za magával. Mezei Róbert (23) autófényező

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents