Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

2000. január 25., kedd MílJjÜÜJUJSIÍÁS# Csatlakozunk (az Élül EU-melléklete) 1 • Vállalkozóknak az EU-ról. Vállalkozók részére szervez konferenciát a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara Miskolcon. Február 14-én délelőtt 10 órától az euró hétköznapi használatáról, március 13-án pedig az együttműködést segítő pályázati lehető­ségekről esik szó a kamara székházában. • Folytatódik a szemináriumsorozat. Az előcsatlakozási alapokról, a mezőgazda­ságról és a környezetvédelemről rendez tanácskozást a DHV Magyarország Kft. Miskolcon március 23-án. Elsősorban újság­írókat várnak. • Versenyben. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium és a tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola csapata ju­tott tovább a Róbert Shumanról elneve­zett, Európai Unióról szóló középiskolás tanulmányi és műveltségi verseny regio­nális döntőjébe. A megmérettetés márci­us 11-én lesz Egerben. Pályázatfigyelő Több pályázatot hirdetett a Socrates Nem­zeti Iroda ebben az évben is. 2000. február 1-éig a következő pályázat adható be: LINGUA C, nyelvtanári asszisztensi ösztöndíjak leendő nyelvtaná­rok számára. Bővebb felvilágosítás a ma­gyarországi Socrates Nemzeti Iroda mun­katársaitól - telefonszám: 1/343-03-31 - kérhető. A havonként megjelenő, Európai Unióról szóló mellékletünkbe kérdést is felte­szünk olvasóinknak. Aktív részvételükre annál is inkább számítunk, mert a tizen­két hónap alatt legtöbb helyes megoldást beküldők között egy brüsszeli utazást, az aktuális kérdés helyes megválaszolói kö­zött pedig ajándéktárgyakat sorsolunk ki. Első kérdésünk: jelenleg mely államok tagjai az Európai Uniónak? Válaszaikat a február 20-áig a követke­ző címre várjuk: Észak-Magyarország Szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. Le­veleikre írják rá: „EU-játék”. AZ EU ES HAZÁNK • Statisztikaigazítás. A Központi Statisz­tikai Hivatalban európai uniós normák­hoz való igazítást a közeljövőben a GDP- számításban és a külkereskedelmi statisz­tikában kell megkezdeni. A változtatáso­kat Bagó Eszter, a KSH gazdaságstatiszti­káért felelős, közelmúltban kinevezett el­nökhelyettese irányítja majd. • Tagság - vagyonértékelődés. Amikor Magyarország az Európai Unió tagja lesz, jelentős vagyonátértékelődés következik be, a föld, az ingatlanok és a szolgáltatási teljesítmény felértékelődik - fogalmazott Matolcsy György gazdasági miniszter egy megbeszélésen Budapesten. • Magyarország lesz az első. Pierre Mos- covici francia Európa-ügyi miniszter a kö­zelmúltban jelentette ki, hogy Franciaor­szág kiegyensúlyozottnak tartja a magyar gazdaság fejlődését, és biztos abban: a tagjelölt országok közül Magyarország lesz az első, mely az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk cí­mű melléklete a Külügyminisztérium tá­mogatásával jött létre. Csúcskapcsolat: Miskolc-Kassa eurorégió Másfél millió magyar és szlovák polgár érdekében munkálkodik az új közhasznú társaság A Miskolc-Kassa közötti gyorsforgalmi út tervezett vonala Miskolc (ÉM - BAL) - Idén ki­rajzolódnak a Kassa-Miskolc régiókapcsolatot megalapo­zó koncepciótervek - köztük a két várost összekötő négy­sávos gyorsforgalmi úté jövőre pedig már pályázatok készülhetnek az EU-támoga- tásért. A majdani Kassa-Miskolc ten­gely által alkotott eurorégió ki­alakításáról folyik tárgyalásso­rozat ezekben a hetekben. A két város kapcsolatát egy 1997-ben aláírt szerződés helyezte új ala­pokra, előrevetítve az európai uniós pénzalapokhoz való együt­tes pályázatok lehetőségét. A napokban a megyei és a vá­rosi önkormányzat, az AGM Va­gyonkezelő Részvénytársaság és az ÉPTREND Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviselői meg­alapították a Miskolc-Kassa Ré­A régió tervezett emblémája gióért Közhasznú Társaságot (kht). Az alapítók deklarált célja a szlovákiai és a borsodi város által vezetett, másfél millió la­kost és 14 ezer négyzetmétert összefogó régió létrehozása, amely nemzetközileg, gazdasági­lag is befolyással bírhat. Az el­képzelt régió Borsod-Abaúj- Zemplén megyét, valamint tíz szlovákiai járást fog majd össze. A „menetrendről” Vadász Zol­tán, a kht. vezérigazgatója adott tájékoztatást. Kérdésünkre el­mondta: az alapító okiratot a fe­leknek a Madridi Charta szerint el kell készíteniük, majd a stras- bourghi bejegyzést követően a régió immár önállóan pályázhat a különböző EU-s pénzalapokra. A kormány- és államfők még idén tavasszal ünnepélyesen alá­írhatják a megállapodást, majd elkészülnek a koncepciótervek, és jövőre következhetnek a pá­lyázatok. A politikai kapcsola­tok mellett a konkrét gazdasági elképzelések szintjén is előreha­ladott tárgyalások folynak a ma­gyar és a szlovák fél között. Ki­emelkedik a Miskolcot és Kassát összekötő gyorsforgalmi út ki­építése: a jelenlegi országutat egészítenék ki négysávossá, ki­sebb útvonal-korrekciókkal. Ez a Krakkó és Nagyvárad közötti, stratégiai szerepű észak-déli pán­európai korridor egyik szakasza lehetne.- Egy, ugyancsak a fenti nagy­városokat összekötő vasúti pálya kialakítását is tervezzük, amely lehetővé tenné egy Kassa-Mis­kolc közötti, a 80 kilométeres tá­vot fél óra alatt megtevő Inter- Picy-járat üzemeltetését - folytat­ja Vadász Zoltán. - Ehhez azon­ban a vasúti pálya jelentős kor­szerűsítésére lesz szükség. To­vábbi terv, hogy Kassáról Mis- kolcig vezessék a széles nyomtá­vú vasút pályáját. Miskolcon egy átrakót építenénk ki, ezzel a bor­sodi megyeszékhely közvetlen szállítási összeköttetésbe kerülne Ázsiával, a távol-keleti térséggel. A tervek megvalósítása több tízmilliárd forintba kerül. Va­dász Zoltán szerint fontos, hogy a térségnek legyen egy bankja, amelyik a projektek gazdasági, finanszírozási megalapozását le­bonyolítja. A kht. az egész orga­nizáció munkaszervezeteként jött létre - fejtette ki a vezér- igazgató. Az alapítók döntése ér­telmében a társaság nyitott: vár­ják más önkormányzatok, illet­ve külső szakértő vállalkozások, tervezőintézetek érdeklődését, belépését. Uniós csatlakozás és teljes tagság Milyen üzenetet hordozott számunkra a decemberi Helsinki Csúcstalálkozó? Miskolc (ÉM) - A Helsinki Csúcstalálkozón az Európa Tanács kötelezettséget vál­lalt arra: megteremti a felté­teleket az új tagországok fo­gadására - minderről Varga Ferenc, megyénk brüsszeli képviselője tájékoztatott. Az 1999. december 10-e és 11-e között tartott Helsinki Csúcsta­lálkozó konkrét döntést hozott az EU intézményrendszerének átalakításával kapcsolatosan. Az Európai Tanács politikai kö­telezettséget vállalt arra: min­dent megtesz annak érdekében, hogy 2000 decemberében befeje­ződjék az e témával kapcsolatos Kormányközi Konferencia, amelyet a 15 tagállam parla­mentje ratifikál majd - tudtuk meg Varga Ferenctől. Ezt köve­tően „az Uniónak abban a hely­zetben kell lennie, hogy új tag­országokat fogadhasson 2002 vé­gétől, amint azok bebizonyítot­ták, hogy képesek vállalni a tagsággal járó kötelezettsége­ket, és amint az országgal folyó csatlakozási tárgyalások sikere­sen befejeződtek” - idézte a ren­dezvényen elhangzottakat me­gyénk brüsszeli képviselője, Varga Ferenc. Számunkra örömteli egy má­sik megállapítás is. „Az Euró­pai Tanács megelégedéssel veszi tudomásul azt a jelentős munkát és fejlődést, amelyet a Ciprussal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Észtország­gal, a Cseh Köztársasággal és Szlovéniával folytatott csatlako­zási tárgyalások során értek el” - emelte ki szó szerint Varga Ferenc. Megyénk brüsszeli képviselő­jét arra kértük, az említettek alapján „jósolja meg”, mikorra válhat hazánk leghamarabb EU- taggá.- Az említettekből kitűnik, hogy az Unió 2000. decembertől 2002 végéig közel két évet ad magának az intézményreform kidolgozására, ratifikálására és bevezetésére. Az is világos, hogy amennyiben Magyaror­szág bebizonyítja, hogy képes vállalni a tagsággal járó kötele­zettségeket - melyeket a Koppenhágai kritériumok rög­zítenek - és a csatlakozási tár­gyalások sikeresen befejeződ­nek, úgy legkorábban 2003. év elején kerülhet sor a csatlako­zási szerződés aláírására. Az EU-tagságunkról népszavazást kell tartanunk, ezt követően ke­rül sor a 15 tagállam parla­mentje általi ratifikációra. Brüsszeli szakértői források szerint ez eltarthat legalább egy évig. Csak ezt követően válunk teljes jogú taggá. Koppenhágai kritériumok A tagjelölt országoknak a tag­ság feltételeként az úgyneve­zett Koppenhágai kritériu­moknak kell eleget tenniük. A kritériumokat a következő pontokba foglalták:- Az intézményrendszer sta­bilitása, amely biztosítja a de­mokráciát, a törvények betar­tását, az emberi jogokat, a ki­sebbségi jogok tiszteletben tar­tását és védelmét.- Működő piacgazdaság és az Európai Unión belüli piaci versenyképesség.- A tagsággal járó kötele­zettségek elfogadásának képes­sége, kitartás a politikai, gaz­dasági és pénzügyi unió mel­lett. Gyakorlat, nyelv- és a szakirodalom-ismeret A kardiológia fejlődését a szív- és érrendszeri megbetegedések növekedése is gerjeszti Miskolc (ÉM - NyZ) - A kardio­lógia és az Európai Unió köve­telményei - erről tartott elő­adást Miskolcon Édes István, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, a Magyar Kardiológiai Társaság választott leendő elnöke. • Az oktatás az elsődleges kér­dés. Amíg a színvonalat nem tudjuk biztosítani, addig nem érhetjük el az Európai Unió or­szágainak szintjét. □ Mi jellemzi most a magyaror­szági szívgyógyászati oktatást? • Nézzük először az általános képzést. Ahány egyetem, annyi­féleképpen tanítják a kardiológi­át. Általában vagy külön sze­meszterben, vagy a belgyógyá­szat részeként. Pedig a szív mű­ködésével és betegségeivel fog­lalkozó tudományág már régen nem a belgyógyászat része. A belgyógyász egy általános orvos, a körzeti orvosnak kellene an­Édes István Fotó: Vajda János nak lennie, a kardiológia önálló részterület. Ezenkívül hiányzik az egységes tananyag, nem a megfelelő beteganyagon tanul­hatnak a hallgatók, nem minden esetben gyakorló kardiológus ta­nít. A szakorvosképzésben pedig az a gond, hogy a kardiológiai szakvizsga csak második szak­vizsgaként tehető le, vagyis elő­ször belgyógyászatból, anesztezi- ológiából, pulmonológiából kell szakvizsgázni, és csak utána le­het kardiológiából. Ezzel viszont több orvost is elkedvetlenítenek. Aki kardiológus akar lenni, az sem csinálja végig a két szak­vizsgát. Megáll az elsőnél. Ezen­kívül a szakképzés inkább csak elméleti képzés. Évente ötven kardiológus tesz vizsgát. Gyaní­tom, hogy ez sok. □ Ezzel szemben milyen az Euró­pai Unióban a kardiológiai szak­képzés? • Három év alapképzés után, három év szakképzés követke­zik. Az orvosok nyelvileg felké­szültek, alaposan ismerik a szak- irodalmat. Személyesen kell el­végezniük 1000 EKG-t, 500 terhe­léses EKG-t, 300 vizsgálatban be­mosakodva asszisztálniuk kell szívkatéterezésben. Gyakorla­tibb a tudásuk. □ Nálunk jelenleg valaki úgy is megkapja a kardiológus szak­vizsgát, hogy nem asszisztált egyetlen szívgyógyászati beavat­kozásnál sem? • Igen. Nincs például lecke­könyv sem. Elméleti a részvétel a kardiológiai szakorvosi kép­zésben. □ Milyen lehetőségeket lát a fel­zárkózásra? • A primőr szakvizsga a legfon­tosabb. Szükség volna speciális gyakorlatra, speciális centru­mokra, részvizsgára, a vizsgá­hoz pedig bizonyos teljesítmény­re, például legalább harminc asszisztálásra. □ Mindez mikorra várható? • Egy-két éven belül. Annál is inkább sürgető a fejlődés, mert Magyarországon is óriási beteg­anyagot érint. Az elhalálozások fele jelenleg szív- és érrendszeri problémákból adódik.

Next

/
Thumbnails
Contents