Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-17 / 13. szám

2000. január 17., hétfő Profit 7 HÍRCSOKOR • UPC-árbevétel. A főleg kábeltelevíziós hálózatokat üzemeltető UPC Magyaror­szág Kft. tavalyi árbevétele elérte a 6 milli­árd forintot, amelyet 2000-ben 10 milliárd forintra kíván növelni. A United Pari-Euro- pe Communications és az Első Magyar Alap kockázatitőke-kezelő társaság közös tulaj­donában álló kft. a legnagyobb szélessávú távközlési szolgáltató az országban. • Agria vásár. Az idén nem nyújt anyagi támogatást a 2000 szeptember 6. és 10. között sorra kerülő egri nemzetközi vásár megrendezéséhez Eger és Heves megye önkormányzata. A város és a megye kö­zös pályázatot írt ki, s azt az ameri­kai-magyar tulajdonú Compexpo Számí­tástechnikai Rendezvényszervező és Ke­reskedelmi Kft. nyerte. Márkakampány Budapest (MTI) - A Márkás Terméke­ket Gyártók Magyarországi Egyesülete kampányt indított a fogyasztók márkatu­datosságának erősítése érdekében - kö­zölte Stephan Skopp, az egyesület elnö­ke. Mind mondta: az akció ideje alatt 138 televíziós, 38 újságban és 2 ezer óriáspla­káton népszerűsítik majd az egyesület 14 tagvállalatának egy-egy márkás ter­mékét. Az 1995-ben alakult szervezetnek je­lenleg 48 élelmiszer- és vegyipari termé­keket gyártó cég a tagja, amelyeknek múlt évi árbevétele meghaladta az 500 milliárd forintot. Ezek a vállalkozások eddig 2 milliárd dollárt fektettek be Ma­gyarországon, 12 ezer közvetlen munka­helyet létesítettek és a teljes magyaror­szági reklámkiadás fele tőlük szár­mazik. A reklámkampány költsége 300 millió forint lenne, ám a médiavállalatok jelen­tős kedvezményeket nyújtottak az egyesü­letnek. Kamarai törvény A kamarai törvény változásairól rendez tájékoztató fórumot a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara az Abaúji Vállalkozók Klubjá­val közösen január 17-én délután 5 órai kezdettel Encsen, a Kurek Panzió (Deák F. út 2.) előadótermében. Minden érdek­lődő vállalkozó megjelenésére számí­tanak. Adók és járulékok Az adó- és járulékjogszabály változásairól rendez ingyenes tájékoztató előadássoro­zatot a megyei kereskedelmi és iparka­mara. Az előadásokat az APEH munka­társai tartják január 24-én Kazincbarci­kán, 27-én Mezőkövesden, 28-án Miskol­con, 31-én Ózdon, valamint február 1-jén Szerencsen, 2-án Encsen, 3-án Sátoraljaúj­helyen és 4-én Tiszaújvárosban. Az egyé­ni vállalkozók részére konzultációt bizto­sítanak az éves adóbevallás benyújtási rendjéről, kitöltéséről január 31-én, feb­ruár 2-án és 7-én Miskolcon a BOKIK- székházban. Részletes felvilágosítás kér­hető az előadásokkal kapcsolatban a BÖKIK képviseleteken, valamint Kole- szár Péter szólgáltatási főelőadótól a 46/328-642-es telefonszámon. Építőipari szakkiállítás A BAUTEC Nemzetközi Építőipari Szak- kiállítás keretében - amely 2000. február 16-20. között kerül megrendezésre Ber­linben, és Európa egyik legnagyobb épí­tőipari szakkiállításának számít - a Né­met Gazdaság Kooperációs Irodája a kiál­lítás területén működő Kelet-Nyugat In­formációs Központban a Keletközép-Eu- rópából érkezők számára, ingyenes lehe­tőséget biztosít a számítógépes adatbank­ban történő megjelenésre, cég- és termék- ismertetők elhelyezésére, és tárgyaláso­kat szerveznek német cégek vezetőivel. Bejelentkezés írásban: BÖKIK Nemzetkö­zi Kapcsolatok Osztálya, 3501 Miskolc, Pf.: 376, fax: 46/328-722. Határidő: 2000. január 31. Tanfolyam A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereske­delmi és Iparkamara Kht. európai üzleti asszisztens tanfolyamot indít munkanél­küliek részére a Munkaügyi Központ tá­mogatásával. A tanfolyamra való jelentke­zés részletes feltételeiről felvilágosítás kérhető a BÖKIK Szakképzési osztályán a 46/328-642-es telefonszámon. Epületszerelvényektől a halastóig Szabó Péter szerint a kisvállalkozások támogatása még csak ígéret Tervezés az év elején Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - NZ) - Szabó Péter víz-, gázvezeték- és központifűtés-szerelésre sza­kosodott. Fiatalon a Miskolci Műszaki Egyetemre került, volt beosztott szerelő, cso­portvezető, művezető. 1978- ban önálló vállalkozásba kezdett, azóta fejleszti beté­ti társaságát. Szabó Péter szirmai építőipari vállalkozása főleg épületgépésze­ti munkákat vállal, de épületek komplett kivitelezésével is foglal­koznak. Kislakásoktól kezdve társasházakig'sok létesítmény di­cséri munkájukat. Dolgoznak al- és fővállalkozóként, mikor mi­lyen lehetőség kínálkozik. Töb­bek között az ő csapata végezte el 1995-ben a Miskolci Közlekedé­si Vállalat központjának felújítá­sát. Ők készítették el a Diósgyőri Gépgyár területén egy nagy csar­nok épületgépészeti berendezé­sét, tavalyelőtt pedig Kecskemé­ten 28 lakásos társasházat építet­tek vállalkozó társaival.- Az a baj, hogy némely meg­rendelő nem tudja időben ki­egyenlíteni a számlát, van olyan cég, amelyik már két éve. Bizony az üyen kintlévőségek nyomasz­tó gondokat jelentenek a vállal­kozásban, mert nekünk a szám­lázás után rendezni kell a köztar­tozásokat, és fizetni kell az alkal­mazottakat - mondja Szabó Pé­ter. A vállalkozás egyébként öt embert foglalkoztat folyamato­san, de ha a munka úgy kívánja huszonötén is dolgoznak.- A kötelezettségek teljesítését megkövetelik tőlünk, de a tarto­zások behajtásában semmilyen szervezet nem segít bennünket. A kormány is fontosnak tartja a kisvállalkozások segítését, de ez inkább csak ígéret, és nem konk­rét gyakorlat - állítja a vállalko­zó. - Végső esetben marad a bíró­ság követeléseink érvényesítésé­re, de legutóbb is úgy reagált egy megrendelő, hogy csőd esetén én leszek a legutolsó, akit kifizet­nek. így aztán nem mertem elin­dítani az eljárást, remélem csak kifizetnek, legalább részletekben. Sokan irigykednek a vállalko­zók jövedelmére, ám az irigyke- dők nem számolnak a kockázat­tal - számol be a tapasztalatok­ról, és egy példát említ csak:- Ami a jövedelmet illeti, csak egy adat: Budapesten, egyáltalán a nyugati országrész­ben 1000-1200 forint rezsi órabér­rel dolgoznak, nálunk ez 500-600 forint. Szabóék azt is fájlalják, hogy nem egyszer megyén kívüli vál­lalkozók kapják meg a nagyobb megrendeléseket a helyiek helyett. A szirmai vállalkozó üzleti érzékét bizonyítja, hogy koráb­ban három kisebb élelmiszer- boltot működtetett, a közelmúlt­ban pedig - horgász hobbija kö­vetkezményeként - halastavat vásárolt. Pontyot, busát te­nyésztenek benne eladásra. Természetesen horgászokat is fogadnak. Vállalkozó polgár­ként közcélú feladatokat is vál­lal Szirmán. Például kezdemé­nyezett egy iskolai alapítványt a helyi hátrányos helyzetű diá­kok segítésére, és rendszeresen támogatja a Szirmai Baráti Egyesületet. Tavaly 10 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Budapest (MTI) - Tavaly az év egészében 10 százalékkal nö­vekedtek a fogyasztói árak, szemben az 1998. évi 14,3 százalékkal - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában. Az elmúlt év decemberében az egy havi átlagos áremelkedés 0,8 százalék volt, az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva pedig 11,2 százalékkal növekedtek az árak. Az elemzők decemberre átlago­san 10,69 százalékos inflációval számoltak, az éves átlagos fo­gyasztói áremelkedés mértékét 9,97 százalékra prognosztizálták. A KSH adatai szerint novem­berben az egyhavi átlagos fo­gyasztói áremelkedés 0,4 száza­lék volt, az egy évre visszate­kintő pedig 10,6 százalékot tett ki. Az év első tizenegy hónapjá­ban 9,9 százalékkal haladták meg az árak az egy évvel korábbit. A KSH számítása szerint 1999. decemberben az előző év decem­beréhez viszonyított szezonáli­10,6 százalékkal többet fizetünk a szeszes italokért Fotó: czapák san kiigazított alapdrágulás, az úgynevezett maginfláció 10,2 százalék volt. Inflációs várakozás A gazdaságkutatók előrejelzé­sei szerint idén az éves átlagos infláció 7-9 százalék körül vár­ható. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI) ügy­vezető igazgatója elmondta: in­tézetük a novemberi előrejelzé­sében pontosan eltalálta az ada­tokat, hiszen akkor az éves át­lagos inflációt 10 százalékban, a decemberi éves fogyasztói áremelkedést pedig 11,2 száza­lékban határozták meg. A kuta­tó úgy vélte, hogy januárban je­lentősen mérséklődik az inflá­ció. Részben azért, mert a kor­mány kitart az állami szférá­ban meghirdetett 8,25 százalé­kos béremelés mellett, más­részt pedig azért, mert a köz­ponti indíttatású áremelések kisebbek lesznek, mint a ko­rábbi években. Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. elnöke az idei inflációval kapcsolatban el­mondta, hogy kutatóintézetük éves átlagban 8 százalék körüli fogyasztói áremelkedést vár. A fogyasztói árszínvonal 1998. decemberében 0,3 százalékkal emelkedett novemberhez képest, az egy évre vetített infláció de­cemberi értéke pedig 10,3 száza­lék volt. Az éves átlagos infláció 1998- ban 14,3 százalék volt, szemben 1997. évi 18,3 százalékkal. Az infláció csúcspontja 1991- ben volt, amikor egy év alatt 35 százalékos volt a drágulás. Ezt követően évről évre lassult a pénz romlása, majd 1995-ben is­mét kiugróan, az előző évit 28,2 százalékkal meghaladó mérték­ben lettek drágábbak a termé­kek és szolgáltatások. A KSH jelentése szerint az 1999. decemberében az áremel­kedés teljes mértékben piaci in­díttatású volt: az élelmiszerek ára novemberhez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett. Ezen belül azonban elég nagy szóró­dást tapasztalt a KSH. Jelentő­sen, 24,5 százalékkal emelkedett az ára a friss zöldségnek és főze­léknek, 19,5 százalékkal a tojás­nak, valamint 3,5 százalékkal a burgonyának. Az előző hónaphoz viszonyít­va az egyéb cikkek, üzemanya­gok főcsoportban 1,9 százalék­kal, míg a ruházkodási cikkek­nél egy százalékkal, az átlagos­nál tehát nagyobb mértékben emelkedtek az árak. A jármű üzemanyagok árai 5 százalékkal voltak magasabbak, mint no­vemberben, a tüzelőolaj ára pe­dig 6,6 százalékkal emelkedett. Tizenkét hónap alatt az élel­miszerek ára 5,7 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási cikke­ké 4 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 7,9 százalékkal, a ház­tartási energiáé 8,2 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké pedig 10,6 százalékkal emelke­dett. A szolgáltatások 13,7 száza­lékkal, az üzemanyagok pedig 21,4 százalékkal lettek drágáb­bak tizenkét hónap alatt. A FOGYASZTÓI ÁRAK ALAKULÁSA mw 1 r íiiri i vitm Élelmiszerek ■ Háztartási | Szolgáltatá­litfl Ü év= 100,0% 140 1 20 100 80 60 40 20 Forrás:KSH B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága - Grafika: ÉM fíCJií a&it YjiSiffiöÖ• í $ Az év menedzsere a Matáv első embere Budapest (MTI) - Straub Ele­ket, a Matáv Rt. elnök-vezér­igazgatóját választották az 1999-es év menedzserének - jelentette be sajtótájékozta­tón Lepsényi István, a Mene­dzserek Országos Szövetsé­gének (MOSZ) elnöke, pénteken. A MOSZ vezérigazgatója el­mondta: az ötödik alkalommal meghirdetett pályázatra 20-an adták be munkájukat, közülük 19-et fogadtak el. A címet a MOSZ-on kívül, a Napi Gazda­ság, a Figyelő, a Népszabadság, az Üzleti Hét, valamint a Világ- gazdaság című újságok képvise­lőiből álló szakmai zsűri ítélte oda. Az 55 éves Straub Elek 1996 óta a Matáv Rt. elnök-vezérigaz­gatója. Irányítása alatt a társa­ság a régió egyik legeredménye­sebb, legnagyobb vállalatává, nemzetközi színtéren is sikeres tőzsdei szereplővé vált. A zsűri kiemelten vizsgálta, hogy a jelölt személy szerint mi­lyen módon járult hozzá az álta­la irányított gazdálkodó szerve­zet eredményes működéséhez, valamint figyelembe vették ve-Straub Elek Fotó: mti zetői képességeit és emberi tu­lajdonságait is. A rangot adó eszmei elis­merésen kívül a díjjal egy, a szárnyalást jelképező szobor- kompozíció jár. Az év menedzsere pályázat korábbi győztesei voltak: 1995- ben Sebesvári László, a kecske­méti Petőfi Nyomda vezérigaz­gatója, 1996-ban Járai Zsigmond, aki akkor a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója volt, 1997-ben Pongrácz Antal, a Szerencsejá­ték Rt. vezérigazgatója, 1998-ban Fodor István, az Ericsson Táv­közlési Kft. vezérigazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents