Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-17 / 13. szám

2000. január 17., hétfő ÍSZAK-MAQYARORSláQt Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Megrajzolt mesék. Legkedvesebb me­sém címmel hirdetett pályázatot a mis­kolci Munkácsy Mihály Általános Iskola az avasi óvodák nagycsoportosainak. A be­érkezett munkákból rendezett kiállítást az iskolában január 20-án, csütörtökön délután 4 órakor nyitják meg rendhagyó módon: a 6.b-sek Palkó és a szamár című jelenetével. • Múzeumi hétfő. A millenniumi év nagy tervéről, a Széphalomban alapítandó Ma­gyar Nyelv Múzeumáról tart előadást ma Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója a miskolci Flerman Ottó Múzeum Múzeumi hétfők című sorozatának keretében a múzeum központi épületében (Görgey A. u. 28.). Fazekas Péter rajzai Edelény (ÉM) - Fazekas Péter rajzaiból nyílik kiállítás január 18-án, kedden dél­után 5 órakor Edelényben a Városi Ren­dezvények Házában (Borsodi út 9.). A tár­latot Hadobás Pál, a Városi Rendezvé­nyek Háza és Könyvtár igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Fazekas Péter az edelényi I. Sz. Általános Iskolában kezdte tanulmányait. Itt Emri Istvánná tanította a rajzot, majd az Izsó Miklós Gimnáziumban Demeter Endre ta­nítványa volt, de eljárt a gimnázium képző- művészeti körébe, amelyet Szerdahelyi Sándor kazincbarcikai festőművész veze­tett. Az érettségi után a miskolci Eötvös Jó­zsef Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben elvégezte az épületszobrász sza­kot. Egy év katonai szolgálat után a nyí­regyházi Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola földrajz-rajz szakán folytatta tanul­mányait. A diploma megszerzése után egy évig tanított, de jelenleg a Bódvavölgyi Gaz­daságfejlesztő Alapítvány menedzsere. A most nyíló kiállításon Fazekas Péter grafit-, tus- és tollrajzait láthatják az ér­deklődők. Lottózsonglőrök Für Gabriella Kicsi ír falu. Még a kicsi is erős túlzás, öt- venketten vannak. Összesen. Két minden hájjal megkent öregembernek nincs tehát túl nagy gondja azzal, ki nyerte meg a nem­zeti lottó főnyereményét. Mert hogy valaki nyert a faluban, az biztos. Meg is lelik a boldogságában a másvilágra költözött cim­borát. A szelvény még a kezében, a mosoly az arcára fagyva mindörökre. De mi legyen a pénzzel? A nyertesnek nincs senkije. A két kisöreg besegít a sorsnak, és ráveszi az egész falut - a rajtuk kívül eső mind az öt­ven embert, egy kivételével - hogy ha jön a „lottós ember” akkor mutassanak egyikük­re határozottan, hogy igen, ő Ned Devine. (Mert így hívták a megboldogultat.) A pénz reménye életet önt a faluba, perspektívák látszanak nyílni, és egyáltalán, végre annyi sört lehet a kocsmában rendelni, amennyit csak akarnak. Az élet szép, nem? A közhelyesen gyönyörű ír táj, a nagy­szerű színészi játék, a fülbemászó muzsi­ka, a könnyedség és a mindenen átszivár­gó derű mellett van még valami, ami mi­att látni kell ezt a filmet. Ez egyre ritkáb­ban merészkedik be a mozikba, mert oda- kinn megfojtja a rohanó tempó, hogyan lenne akkor arra érdemes, hogy filmet forgassanak róla. Szorosan össze van kö­tözve az emberséggel és a nyitottsággal. Elemi alkotóeleme mindenkinek a szüle­téskor, csak aztán elhal, mert nem kifize­tődő tulajdonság. Ez a valami pedig nem más, mint az önzetlen jó szándék. Alkalmazott grafika, alkalmazott tudás Futó Tamás iparművész munkája és az értelmiség felelőssége Futó Tamás az általa szerkesztett-tervezett kötettel Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FG) - Festőmű­vész lesz, mondták róla a vasgyári iskolában, de Futó Tamás grafikusművész lett. Bár nem mondott le arról, hogy kiállításon is bemutat­ja festményeit - vagy alkal­mazott grafikai alkotásait. A szerkesztő benne felejtette a ceruzáját a Bécs-Budapest fotó­albumban. Persze, csak átvitt értelemben, bár nemcsak képle­tesen, de képesen is. A Well-PRess kiadó gondozásá­ban megjelent - a két város ez­redvégi állapotát megörökítő két fotós: Szebeni András, János Kal­már képeiből, valamint a két író: Hernádi Gyula és Gerhard Tötschinger írásából összeállított - exkluzív album szerkesztője a miskolci születésű Futó Tamás iparművész. Már a művészek és a kiadóvezetők első megbeszélésére elkészült a könyvborítóra került lógó. Ez az egymásba érő, némely területeken egymást fedő B és W betűkből kialakított szimbólum díszíti azt a bizonyos ceruzát is, amelynek képe ott van a kötet­ben. De azon is látszik, használta ceruzáját a szerkesztő, ahogy al­bummá, egységes művé nemesed­tek a négy szerző alkotásai. A Bécset és Budapestet bemu­tató kötet után Futó Tamás most ismét egy Miskolcon meg­jelenő városalbum tervein dol­gozik. De egyszer talán kiállítá­son is megmutatja alkotásait a szülővárosában.- Volt már kiállításom Miskol­con - pontosít a művész. - A fő­iskola elvégzése után az Ady Endre Művelődési Házban Mé­száros Istvánnal - mint innen in­dult fiatal művészek - mutatkoz­hattunk be. De egykori általános iskolámban, a diósgyőri 17-esben talán még most is láthatók azok a történelmi tablók, amelyeket én festettem. Abban az iskolában mondta nekem először Kordová­ner Árpád tanár úr, hogy belő­lem festőművész lesz. így a Zrí­nyi Ilona Gimnázium rajz tago­zatos osztályába jelentkeztem. Ott Zsignár István festőművész tanított bennünket, de az iskolán kívül még két képzőművészeti körbe is eljártam. Sokat tanul­tam Papp Lászlótól és Pető Já­nostól is. Az iparművészeti főis­kolán alkalmazott grafika szakon kezdtem a tanulmányokat, de úgy éreztem, újabb ismeretekre tehetek szert, megszerezhetem a megfelelő szakmai hátteret is a grafikák felhasználásához, ha át­megyek könyvművészeti szakra. A főiskola befejezését, 1985 decemberét követően mindjárt két képzőművészeti kiállításon is bemutatkozott az ifjú alkotó, de első munkahelye az Új Tükör című hetilap volt, ahol mint iparművész művészeti szerkesz­tőként dolgozott. Közben meg­alapította saját stúdióját, és több helyre hívták tanítani is. így óraadóként képszerkesztési is­mereteit osztotta meg a képző- művészeti szakközépiskola diák­jaival, és a MÚOSZ újságíró-is­kolájának hallgatóival, nyáron pedig a miskolci Gárdonyi Mű­velődési Ház országos képzőmű­vészeti alkotótáborának vezeté­sében vett részt. Közben bejárta a világot, Európa szinte minden országában megfordult: gyűjtöt­te az élményeket, gyarapította az ismereteit. Később a Hungex­po Reklámügynökséghez került, ahol két évig kreatív igazgató­ként dolgozott. Sok más egyéb munkája közül kiemelkedik a lisszaboni és a hannoveri expó­ra készült pályázata. Futó Tamást, az általa veze­tett Post-R Stúdiót egyre többen kérik: készítse el cégük arculat­tervét, dolgozza ki reklámkam­pányukat. így időnként szembe kell néznie a pénz hatalmával is, de nem érzi, hogy fel kellene adnia művészi elveit.- Az utóbbi időben egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy csak igényes „csomagolásban” lehet eladni minden terméket. Egy cégről kialakuló képet az is befo­lyásol, hogy milyen levélpapírt használ. A gazdasági szakembe­rek többsége már nem akar bele­szólni a művészi munkába, hi­szen a megbízás szóban benne van az is, hogy aki hozzánk for­dul, aki tőlünk kér különböző terveket, az bízik az ízlésünk­ben, szaktudásunkban. Igaz, az alkotónak vigyáznia is kell a jó­hírére. Nem muszáj minden fel­kérést elvállalni. A Magyar Gra­fikai Stúdiók Szövetségében is azért dolgozunk, hogy megóvjuk a szakmánkat. Sajnos, nagyon sok kontármunkát, igénytelen nyomdaterméket is lehet látni. A tizennyolc grafikai stúdiót összefogó szövetség elnöke jelen­leg Futó Tamás. De feleségével, F. Orosz Sára kerámia- és porce­lántervező iparművésszel lakó­helyükön kezdeményezték és szervezik az Isaszegi Művészeti Napokat is. A gödöllői mezőgaz­dasági gépmúzeum számára pe­dig az ország faunáját bemutató képeit ajánlotta fel.- Nem szeretnék nagy szava­kat használni - mondja a mű­vész de úgy érzem, a tudás kö­telességgel jár. Valamiképpen a környezetünket is szolgálnunk kell mindazzal, amit megtanul­tunk, amire képesek vagyunk. Gótikus remekmű - egy napig díjtalanul Budapest (MTI) - A középkori magyar művészet egyik párat­lan remeke, a gömöri vármegyei Barkáról származó Szent Kata- lin-szobor immár véglegesen a Magyar Nemzeti Galéria gyűjte­ményét gazdagítja - közölte Be- reczky Loránd főigazgató. Sike­rült megvásárolni a régi magyar faszobrászatnak egyik olyan ko­rai főművét, amelynek nem# csak magyarországi jelentősége nagy, hanem kvalitása folytán egyben az európai szobrászat fontos darabja is. A magyar kultúra napján ­január 22-én - díjmentes tárlat- vezetés keretében is szeretnék bemutatni az új szerzeményt a nagyközönségnek, amely a Régi Magyar Gyűjtemény számára az utóbbi évtizedek legfontosabb gyarapodását jelentette. A Gömör vármegyei telepü­lésről származó, hársfából fara­gott szobor - egy budapesti ma­gángyűjtemény kincse - 1993 februárja óta kölcsönként szere­pelt az állandó kiállításon. A mű párja, a Szent Dorottya-szobor évtizedek óta a gótikus kiállítás egyik fő látványossága. Az önazonosság filmje: A napfény íze Budapest (MTI) - Úgy érez­tem, a XX. század második felének egyik legfontosabb problémája az identitásválság- nyilatkozta Szabó István filmrendező három Európai Filmdíjjal kitüntetett filmjé­nek, A napfény ízének hazai díszbemutatója alkalmából.- Az egész század a népvándorlá­sok, az emigráció ideje volt, és látjuk azt, hogyan vész el embe­reknek az önazonossága - mond­ta a rendező arra a kérdésre vá­laszolva, hogy miért tartotta fon­tosnak A napfény ízének elkészí­tését, egy magyar zsidó család életének, sorsának három gene­ráción át való bemutatását, illető­leg egy egész ország mintegy 100 éves történetének az ábrázolását. Szabó István szerint ezt az identitáskeresést Magyarorszá­gon még színezte az az óriási társadalmi változás is, amely 1945 után következett be.- Társadalmi rétegek kerültek más pozíciókba, parasztgyerekek lettek doktorok és ültek (ülnek) a Parlamentben, munkásgyerekek gyárigazgatók és gyárigazgatók munkások lettek, emberek vál­toztattak vallást, és rengetegen élik meg az azonosságzavarból származó boldogtalanságot. Ezért úgy gondoltam, erről beszélni kell - nyilatkozta a film rendező­je, aki egyben - Israel Horovitz- cal - a forgatókönyv írója is.- A napfény ízében zajló ese­mények mindenkivel megtörtén­hetnek, ehhez nem kell magyar­nak lenni, és nem kell magyar zsidónak lenni, és szándékom sze­rint a film erre is felhívja a nézők figyelmét - mondta Szabó István.- Ideológiák tették tönkre a közép-európai XX. századot, há­rom óriási nagy ideológia. A film azt próbálja meg sugallni, hogy próbáljunk, megmaradni önma­gunknak, meg kell próbálni úgy élni, mint az a bizonyos Iván, aki levonta a tanulságot ebből a történetből - összegezte a film mondanivalóját Szabó István. Ralph Fiennes, a film férfi fő­szereplője kijelentette: nem tud tárgyilagosan fogalmazni, ha A napfény ízéről kérdezik. A ma­gyar közönség a brit színészt leginkább Az angol beteg, a Kvíz show, illetve a Schindler listája című filmből ismerheti. Ralph Fiennes számára a fűm kulcsgondolatát, a filozófiai tar­talmat a női főszereplő, Valéria jelleme hordozza: hogyan tudjuk önmagunkat élni, megóvni önazo­nosságunkat, nem beszennyezve sem politika, sem vallás, sem szélsőséges ideológia által. A fűm szenvedélyesen érvel amellett, hogy az embernek a benne rejlő egyéni értéket kell keresnie, fo­galmazott a színész.- A három jellem, személyiség közül, akiket alakítanom kellett A napfény ízében, Iván állt hoz­zám a legközelebb, mert ő ment át a legnagyobb változásokon, a legnagyobb utat ő teszi meg, ben­ne találom meg leginkább a sze­mélyes énemből az olyan vonáso­kat, mint az óvatos körültekintés, a megfontoltság, a megváltozás képessége - mutatott rá a színész. Ralph Fiennes beszámolója szerint a legnehezebb a kommu­nista idők ábrázolása volt. Az egész rendszernek a megértésé­ben Szabó István segített sokat, és az, hogy magyar történelmi könyveket, irodalmat olvasott. A rendező és a férfi főszereplő mellett mindenképpen kieme­lendő - a szintén Európai Film­díjjal jutalmazott operatőr, Kol- tai Lajos munkája. A napfény ízét az alkotók szándéka szerint a 2001-es Os- car-díjért folyó filmes mustrára nevezni fogják. A január 13-i díszbemutató után a magyar mozikban, így Miskolcon is, január 26-tól kez­dik vetíteni A napfény ízét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents