Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-10 / 7. szám
2000. január 10., hétfő HÍRCSOKOR • Időposta. A kazincbarcikai Ádám Jenő Központi Általános Iskola kisdiákjai 2025- nek üzentek a napokban időpostával. A palackpostás üzenet a korcsoport eredményeiről, és osztályonként a gyerekek jövőről szőtt vágyairól szól: • Helyközi közlekedés. Január 12-én tartja a berentei önkormányzat első ülését a 2000. évben. Kallus Lászlóné polgármester arról tájékoztatta lapunkat, a rendelettervezetek között elsőként kívánják tárgyalni a szociális rendeleteket, többek között a helyiből helyközi közlekedésből adódó gondokat. Nyilatkozatra várva Berente, Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Állnak a tárgyalások Kazincbarcika és Berente között - tájékoztatta az Észak-Magyarországot Kallus Lászlóné Berente polgármestere. Legutóbbi levelükben egyébként azt kérték a község vezetői a kazincbarcikai ön- kormányzattól, küldjenek számukra a saját könyvvizsgálójukkal hitelesített teljességi nyilatkozatot arról, hogy Berente valóban megkapta a teljes vagyoni körről a hitelesített adatokat Kazincbarcikától. Amennyiben ez a nyilatkozat megérkezik, úgy 10 napon belül kész a berentei küldöttség tárgyalóasztalhoz ülni. Ároktő kivált a társulásból Tiszaújváros (ÉM - SzP) - A dél-borsodi város polgármesteri hivatalában a 23 települést össszefogó, 1996-ban megalapított Tiszaújváros és Térsége Ön- kormányzatai Területfejlesztési Társulása a hétvégén tartotta soros ülését. A fórum elnöke, Ládi Balázs előzetes tájékoztatójában elmondta: a polgármesterek jelenlétében a közgyűlés dönt egy térségmenedzser hivatalba lépéséről. A térségmenedzser elsődleges feladata lesz a már elfogadott kistérségi stratégia végrehajtása, a projektek előkészítése, és a pályázatok figyelése. Az értekezlet ugyancsak fontos, ám „árnyékosabb” napirendje volt az Ároktő kiválásáról szóló előterjesztés. A település anyagi problémára hivatkozva és a társulásból származó előnyöket ke- vesellve nyújtotta be kilépési szándékát, amelyet a közgyűlés elfogadott, így a fórumot alkotó önkormányzatok száma 22- re változott. A sárazsadányiak és a falusi turizmus Sárazsadány (ÉM - BSZA) - Bővült a szálláslehetőségek palettája az elmúlt esztendőben Sárazsadányban. A hegyaljai önkormányzat ugyanis pályázaton 6 millió 879 ezer forintot nyert arra, hogy a zempléni település művelődési házának tetején 6, vendégfogadásra alkalmas szobát alakíttasson ki a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt. Mint Palcsó Mihály sárazsadányi polgármestertől megtudtuk, a beruházás összesen 9 millió 826 ezer forintba kerül majd. A tervek szerint az átépítést ebben az évben végzik el. A sárazsadányi helyhatóság vezetője azt is elmondta, hogy a hegyaljai község már eddig is rendelkezett egy 8 személyes szállóval. Az elmúlt esztendőben egyébként 3 sárazsadányi magánszemély is sikeresen pályázott szálláshely kialakításra. Az egyéni pályázók fejenként 2,5 millió forintot nyertek erre a célra. Palcsó Mihály szerint településük alkalmas arra is, hogy egy vendég akár több napot is eltöltsön Sárazsadányban.- A hegyaljai falu közelében található a túrázásra alkalmas Zempléni-hegység egy része, a községben kitűnő tokaj-he- gyaljai bort termelnek, a Bodrogon lehet vízitúrázni, halászni, a halakból pompás ételeket készítenek, s Sárospatak is közel van, ahol bárki kedvére szórakozhat - sorolja a sárazsadányi polgármester. Véleménye szerint ezekre alapoznak a helyi emberek akkor, amikor pénzt és energiát fektetnek a falusi turizmus fellendítésébe. ÉSZHK-MUIGVIIBORSEÁG # Aktuális 6 Véresen komoly dolgok Ozdon Az országos csúcstartóra és hatezer helyi társára mindig lehet számítani Ózd (ÉM - ÓKI) - Az ózdi kórházban még soha nem volt vérhiány, ami miatt műtétet kellett volna elhalasztani. A sebészek és belgyógyászok biztos bázisa a hatezertől is több önkéntes véradó volt. Az egészségügyi, de ezen belül is a véradással kapcsolatos reformok alaposan átírták ezt a helyzetet. Mi várható a jövőben a vérellátás területén Ózdon? - tettük fel a> kérdést dr. Paragh Lajosnak, a helyi véradóállomás főorvosának. • A reformok nagy mértékben érintették tevékenységünket, mivel bevezetésük óta nem állíthatunk elő vérkészítményeket, és megszűnt a vérplazma-vétel is. Intézményünk ezáltal jelentős bevételektől esett el. Csökkent a véradók száma, mert akik csak plazmaadásra jártak, sorra elmaradnak. Nagy érvágást jelent a putnoki bánya bezárása is, mivel abban az üzemben 500-600 fő között volt rendszeres véradó. Pillanatnyilag az elmúlt öt év adatai alapján mintegy hatezer állandó donort tartunk nyilván, Bányi István 315-ször adott vért közülük az ötezret meghaladják az aktívak, akik rendszeresen visszatérnek hozzánk. Az új helyzet egyébként azt is eredményezte, hogy mig korábban a debreceni és budapesti klinikákra küldtük a vért, amely itt a városban felesleget jelentett, most Miskolcra szállítjuk a teljes mennyiséget. Ott történik meg egységenként a mikrobiológiai vizsgálata, és az elosztást is a megyeközpont végzi. □ A tavalyi évben Ózdon levett vérmennyiséget ki lehet számokban fejezni? • Négyezer egységet vettünk le, egy egység pedig 400 milliliter. Ezek alapján 1600 liter vérrel segítettük a gyógyítást. Ebből az ózdi kórházban 800-900 egység közötti mennyiségre volt szükség. □ A napokban rendkívüli véradók érkeztek Sajópüspökiből az ózdi vértranszfúziós állomásra, hogy egy szívműtét előtt álló helybeli asszony műtétjéhez vért adjanak. Gyakran fordul elő hasonló helyzet? • Tényleg érkeztek 29-en a községből és közülük 17 személytől tudtunk vért venni, a többiektől különböző okok miatt nem lehetett. Nem vérhiány miatt került sor erre a szervezésre, mivel a reformok bevezetése óta, ha egy intézetben ilyen helyzet adódik, a hálózaton belüli készlet átcsoportosításával megoldják. A nyilvánossághoz csak a legvégső esetben fordulnak a szakemberek. Sajópüspökiben az történt, hogy a betegnek és a hozzátartozóinak szokás szerint felhívták a figyelmét arra a tényre, hogy a műtéthez szükséges vér önkéntes véradók adománya. Erre ők úgy érezték, szerveznek ismerőseik körében egy véradást. □ Ózdon nemcsak a regisztráltak száma nagy, de az országos csúcstartó is a városban él. Többen beléptek már a „százasok klubjába ”... • Több mint harminc olyan önkéntesünk van, aki átlépte a századik véradást. Külön is említést érdemel a százhatvan- szoros Fazekas Vilmos és Tartó Lajos, a száznyolcvanszoros Polgárdi Levente, vagy a ket- tőszázharmincszoros Husnyák István. Bányi István már külön kategóriát képvisel, ő 315-ször adott vért. Ezzel a Kiskunhalason működő Véradók Szövetsége nyilvántartása szerint országos csúcstartó. Már tettem lépéseket abba az irányba, hogy ezért a nem mindennapi teljesítményéért valamilyen állami kitüntetésre felterjeszthessük. Az „Adj vért, életet adsz!” szlogen szerint az általa leadott mennyiség sok ember életét menthette meg. Díszkivilágítást kaptak ajándékba Miskolc, Görömböly (ÉM) - Előbb az egyesület szervezésében a közösségi házat újították fel, majd a római katolikus hívek támogatásával új haranglábat emeltek Görömbölyön. Épül továbbá a református imaterem és parókia, most pedig templomuk felújítását kezdeményezték a görög katolikusok. Az első kőtemplom 1795-ben készült el, de ez sem volt hosszú életű, mert 1834. szeptember 15-én egy hatalmas földrengés annyira megrongálta, hogy életveszélyessé vált, és le kellett bontani. Három évtizedig a görög katolikusok is a római katolikusok templomát használták, amíg 1868-ban be nem fejeződött a mostani templom építése. Az ezredfordulóra készülve a templomépítők unokái elhatározták, hogy a 31 évvel ezelőtt kifestetett templomot újjávarázsolják. A sok jeles lokálpatrióta közül is kiemelkedett Lukács János, a felújítás értelmi szerzője, Szúnyog Tibor, az adhoc bizottság elnöke, Szabados Zoltán, az egyházközség elnöke, aki Szkiba Istvánnal egy szép térelválasztót, valamint a Rózsafüzér Társulat adományából két, úgynevezett képszéket készített. R. Kiss László és fia szépművű ajtóval és zsalugáter- rel örvendeztették meg a híveket. Az elektromos hálózat cseréjét egy helybéli villanyszerelő, Kerékgyártó Zoltán végezte Szmrek László szakirányításával. A padok huzatait a török származású - Görömbölyre telepedett Kurtoglon úr és felesége ajándékát Kocsis Tiborné és Szi- dor Lászlóné varrta. Az anyagi ügyek intézője Rusznyák Bertalanná, szaktanácsadó pedig Kárpáti László muzeológus volt. A Hiteles Közéleti Alapítvány adományából és a Kaliforniában élő Kocsis János többszöri támogatásából, valamint sok ember adományából és kétkezi munkájával megújult görög katolikus templom. Kohold Tamás polgár- mester a támogatásán túl a templom díszkivilágításával lepte meg a városrész lakóit. Illegális fakitermelők az erdőben A parasznyai erdészek rendszeresen járőröznek, akcióznak a rendőrökkel Parasznya (ÉM - MMI) - A rabsicok, a fenyőgally- és fatolvajok megfékezése érdekében napi kapcsolatban állnak a parasznyai erdészek és a barcikai rendőrök, ami a rendszeres járőrözésben nyilvánul meg. Erőfeszítéseik eredményesek, ám ez nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a tolvajlások. A téli időszakban megnövekedett megyénk erdeiben a falopások száma. Főleg a nehéz helyzetben lévők, az úgynevezett „szociális bűnözők”, illegális fakitermelők látogatják rendszeresen az erdőket kerékpárjaikkal, kiskocsijaikkal. Persze, előfordulnak olyan esetek is, amikor szervezetten, teherautókkal, motoros fűrészekkel felszerelkezve mennek fát lopni.- Területünkön rendszeres a figyelés, az akciók eredményeképpen eléggé visszaszorult a falopás - mondja Gyurák József, az Északerdő Keletbükki Erdészeti Igazgatóságának vezetője - Parasznyán és környékén azonban sajnos sok a munkanélküli, akik rendszeresen felkeresik az erdőket. Velük szemben sokat nem tudunk tenni. Szerintem itt már csak központi intézkedésekkel lehet valami javulást elérni: munkahelyekre lenne szükség, s a munkanélküliek azon részét is munkára kellene újra szoktatni, akik ettől már elszoktak. Az olyan nénivel sem lehet sokat kezdeni, akivel nemrégiben találkoztam. Kis kocsiján húzta haza a fát, s mondta: se papírja nincs a fáról, se pénze, úgyhogy csak hívjam a rendőrséget... Á kazincbarcikai rendőrökkel napi kapcsolatban állunk, rendszeresen járőrözünk velük - meghatározott ütemterv szerint. Erőfeszítéseink nyomán visszaszorult a fenyőgally-tolvajlás, év végén többet elkaptunk közülük. Az erdészet vezetőjétől megtudtuk, hogy területükön évente 300-400 köbméter fát lopnak el. Bár pillanatnyilag csökkent ugyan, ám nem szűnt meg a falopás. Karácsony táján aztán ugrásszerűen megnövekedett a fenyőfa illegális „kitermelése”. Éppen ezért sűrítették a rendőrséggel közös járőrözést a fenyvesekben. Tennivaló azonban januárra is maradt bőven. Különösen karácsony táján kerülnek veszélybe a fenyőfák Fotó: v. cs
