Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

1999. szeptember 6., hétfő Profit 7 HATARIDONAPL Szeptember 12. Adóbefizetés - Az előző havi kifizetések­ből a munkáltató által levont jövedele­madó-előlege, a kifizető által levont jöve­delemadó és jövedelemadó-előleg; Kifi­zető által levont osztalékadó; Kifizető ál­tal külföldi személytől levont adó; Kifize­tő által a termőföld bérbeadásából szár­mazó jövedelemből levont adó; tételes, ill. a munkáltató és a kifizető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása. Szeptember 15. Adóbevallás - Havonta beszedett idegen- forgalmi adó; Adatszolgáltatás a költség- vetési támogatás igénybevételéhez fel­használható igazolások kiadásáról. Adóbefizetés - A kivetéssel megállapított helyi adók második félévi összege és a vállalkozók helyi adó előlege; A gépjár­műadó második félévi részlete; Idegen- forgalmi adó. Külkereskedelem: megfelel a prognózisnak Budapest (MTI) - A külkereskedelmi for­galom a prognózisoknak megfelelően ala­kult, júliusban nem változtak a korábban megfigyelt tendenciák, ugyanakkor az im­port hosszú hónapok óta először vissza­esett az egy évvel ezelőttihez képest - mondta Bagó Eszter, a Gazdasági Minisz­térium helyettes államtitkára. A behozatal júliusban 2,1 százalékkal, 47 millió dollárral maradt el az egy évvel korábbitól, miközben a kivitel 2,4 száza­lékkal, 47 millió dollárral nőtt. Az első hét hónapban az export 13,510 milliárd dollár volt, ez 5,6 százalékkal magasabb mint az előző év azonos időszakában. Az import 15,266 milliárd dolláros értéke 6 százalékkal haladja meg az egy évvel ko­rábbit - ismertette. A hagyományos termékforgalom ex­portja az első hét hónapban 10 százalékkal, 671 millió dollárral volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés alapvetően az oroszországi export vissza­esésének, valamint az élelmiszergazdasági kivitel mérséklődésének tudható be. E két tényező együttesen 546 millió dollár export- kiesést okozott. A Jugoszláviába irányuló magyar kivitel a háború befejeztével júli­usban ismét megindult, bár 8 millió dollá­ros értéke jelentősen elmarad a korábbitól. KAMARAI HÍREK Felkészítés az ISO-ra A BÖKIK segítséget kíván nyújtani a kis- és középvállalkozások ISO 9001-9002 minő­ségbiztosítási rendszerének kiépítéséhez, ezért a CEQUA Vezetési Tanácsadó Kft.- vel együttműködve kedvezményes áron csoportos felkészítést szervez a kis- és kö­zépvállalkozások számára. A felkészítés célja, hogy a résztvevők önállóan képessé váljanak a szabványnak megfelelő minő­ségbiztosítási rendszer kiépítésére. A fel­készítés szeptember 28-án kezdődik, és hat hónapon át tart. Jelentkezés és felvilágosí­tás: BÖKIK - Horánszky Árpád 46/328-653; CEQUA Kft. - Zala Márk, tel.: 1/214-4319. Szaktanfolyamok Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen és Miskolcon indul a beérkezett jelentkezé­sek alapján kedvezményes feltételekkel kereskedő-boltvezető és vendéglátó-üzlet­vezető szaktanfolyam, ahová még várják a munkaadók és vállalkozók jelentkezé­sét. A tanfolyamok a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ, a BÖKIK és a KISOSZ együttes támogatásával indulnak a szakmai képesítések megszerzése érde­kében, amelyek egyes vállalkozástípusok működtetéséhez elengedhetetlenek. A tá­mogatási rendszer feltételeiről vala­mennyi területi kamarai képviseleten és a BÖKIK központjában adnak felvilágosí­tást. Tel.: 46/328-539, vagy 46/413-617. Üzleti információs nap Tőkebevonás Magyarországra címmel a BÖKIK az ITD-H-val közösen üzleti infor­mációs napot rendez szeptember 22-én dél­után fél 3 órai kezdettel a BÖKIK székházá­nak (Miskolc, Szentpáli u. 1.) IV. emeleti ta­nácstermében. A rendezvényen a magyar vállalkozók piacrajutási lehetőségeit taglal­ják, elsősorban Svájc, Olaszország, Ausztria és Németország területére vonatkozóan. Az érdeklődők szeptember 15-ig jelezhetik rész­vételi szándékukat a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán. Tel.: 46/328-642. Keresettek a hidraulikus berendezések Magánvállalkozásból öt év alatt nőtte magát ígéretes kisvállalkozássá Miskolc (ÉM - MVZS) - Nö­vekvő felhasználói igénye­ket tapasztalt az utóbbi hó­napokban a Miskolcon mű­ködő Hidrocont '94 Hidrauli­ka és Vezérléstechnikai Szol­gáltató Társaság. Elsősorban a vasbetonelem- és szerszámgépgyártó cégek, vala­mint a kavicsbányák vásároltak a nyár közepétől egyre több pne­umatikus és hidraulikus al­katrészt. A cég vezetője, Farkas Zoltán elmondta: több mint öt évvel ezelőtt a hidraulikát gyártó- és forgalmazó világcégek területi képviselőjeként kezdte meg te­vékenységét, majd egy évre í’á már önálló szakboltot nyitott. A Hidrocont Betéti Társaságot - amely minden évben egyre több terméket forgalmazott - 1994- ben hozta létre. Ez tette lehető­vé, hogy tavaly az iroda mellett egy önálló nagykereskedelmi raktárát létesítsenek. Megalakulásuktól kezdve a kelet-magyarországi térség jómi­nőségű pneumatikus és hidrau­likus rendszereinek ellátására, kiépítésére vállalkoztak. Partne­Növekvő igényekről számolnak beFotó: Vajda János reik számára közelebb kívánták hozni a fővárosi alkatrészellátás kínálatát. A cég saját szakemberei nem csak tanácsot adnak a rendsze­rek kiépítéséhez, hanem a javí­tásban és a karbantartásban is részt vállalnak. Mint azt a cég vezetője hang­súlyozta: fontosnak tartja, hogy a megyeszékhelyen le­gyen képviselője a nagyobb gyártócégeknek, mert így a leg­jobb minőségű termékhez jut­hatnak hozzá a felhasználók. Véleményük szerint a kis- és középvállalkozások szíveseb­ben veszik igénybe azokat a szakembereket, akik számára nem kell külön kiszállási díjat fizetniük, ugyanakkor megfele­lő tapasztalattal rendelkeznek. A Hidrocont ezért továbbfej­leszti szerelő és javító tevé­kenységét. A cég az elmúlt évben 28 mil­lió forintos árbevételt ért el. Az idén további bevételnövekedés­re számítanak, és sokat remél­nek az új csehországi partner- kapcsolattól, amelyet a Hydrau- lika International céggel alakí­tottak ki. Vállalati vezetők és az internet Budapest (MTI) - A magyar- országi nagyvállalatok veze­tőinek többsége nem tartja elengedhetetlennek az inter­net beillesztését a vállalati folyamatokba - derül ki a Carnation Consulting ta­nácsadó cég felméréséből. A felmérés során 100 magyaror­szági, illetve multinacionális nagyvállalat felső- és középveze­tőit kérdezték arról, hogy mit je­lent mindennapi életükben, munkájukban a világháló. A válaszadók 46 százaléka gyakorlatilag nem tartja fontos­nak az internetet, közülük sok­nak nincs e-mail címe, s nem is foglalkoznak ezzel a lehetőség­gel. A legtöbb ilyen vezető a könnyű- és nehéziparban dolgo­Nem mindenki érdeklődik a technika irántFotó: ÉM-archív zik, de meglepő módon egyes pénzintézeti menedzserek is e passzív kategóriába sorolhatók. A vezetők 25 százaléka a fel­mérés szerint érdeklődő, maga­tartásuk nem elzárkózó, ám az internetet csak magánember­ként használják, s kevéssé isme­rik az üzleti alkalmazás lehető­ségeit. Ez az attitűd a reklám-, a biztostó- és a vezetői tanácsadó területen működők cégvezetőket jellemzi. A fogyasztási cikkeket gyártó, forgalmazó társaságok, valamint a pénzintézetek vezetői ugyan világosan látják az internetnek a vállalati folyamatokban játszott szerepét, de úgy vélik, Magyar- országon még nem fontos az üz­letvitel ilyen irányú fejlesztése. A megkérdezetteknek csak 11 százaléka, főként a telekommu­nikációs, távközlési és számítás- technikai társaságok menedzse­rei törekszenek kifejezetten ar­ra, hogy a világháló üzleti al­kalmazásában lépést tartsanak a világ fejlettebb országainak gazdasági szereplőivel - derül ki a Carnation Consulting fel­méréséből. Az alkalmazott sertésár Budapest (MTI) - A vágó­sertés legalacsonyabb árá­nak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott 193 forint kilogrammonkénti felvásárlási árat valamennyi kereskedelmi célra értékesí­tett vágósertés esetében kö­teles a felvásárló kifizetni - tájékoztatott a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az agrártárca közlemé­nye szerint vágósertés fo­galma alatt értendő az 50 kilogrammnál nagyobb tö­megű sertés és egyéb ha­szonállat, a 160 kilogram­mos vagy annál nagyobb tö­megű anyakoca és egyéb haszonállat. A máshová nem sorolt vá­gósertés, a vágősüldő, az egyéb vágósertés, a húsjelle- gű egyéb vágósertés, a zsír- jellegű egyéb vágósertés, a tenyésztésből kiselejtezett vágósertés, valamint a szé­rummentes 80-100 kilog­ramm közötti hússertés. A nagy boltok erősödnek a kisebbek gyengülnek Budapest (ÉM) - A Magyaror­szágon működő hipermarke­tek 1999 első fél évében megduplázták részesedésü­ket a forgalomból az előző év hasonló időszakához képest. A diszkontok és kisebb önálló boltok helyzete tovább gyengült. Többek közt ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet. Nemzetközi kereskedelmi konferencia lesz Budapesten, szeptember 21-én és 22-én „A magyar kereskedelem a 2000. év után” címmel. Középpontjában a fő trendek állnak, amelyek azt mutatják, hogy tovább javult a nagy eladóterű boltok helyzete a napi fogyasztási cikkek piacán. Forgalom tekintetében a szu­permarketekre ugyanakkora arány jutott az idei első hat hó­napban, mint tavaly. Ez azon­ban pozitívumnak tekinthető, mert 1998 júliusától decemberig a szupermarketek forgalmi ré­szesedése csökkent, amit aztán idén kiegyenlítettek. Jelentősen előrelépett a ház­tartások fogyasztásában a nagy­kereskedelem is, aminek fő osz­lopa a Metró, mivel a tavalyi el­ső félévi 6 százalékról a forgal­mi részesedése idén 8-ra nőtt. összességében a napi fogyasz­tási cikkek kereskedelmi forgal­ma az első fél évben gyengébb, mint a tavaly januártól júniu­sig, de év végéig várhatóan eléri az 1998. évi szintet. Különösen a jól szervezett, professzionális kereskedelmi vállalatok érnek el jó eredmé­nyeket 1999 végéig. A kellő szak­ismerettel nem rendelkező, gyakran kényszerűségből vállal­kozók egyre inkább zsákutcába kerülnek. A konkurenciaharc még csak most lesz igazán erős. A trendek egyik érdekessége, hogy az 1998-as év kiemelkedő eredményei alapján az 1999-es tervek túlzottan derűlátóan ké­szültek, miközben a háztartások kereslete lassanként átalakul. Az élelmiszerek elsőbbsége gyengül, és a kereslet a lakbe­rendezés és lakáskorszerűsítés, kommunikáció, saját jármű, sza­badidő és utazás javára változik. A súlyozott fogyasztói átlag­árak 1999 első fél évében az élel­miszerek körében enyhén, 1,2 százalékkal csökkentek. Viszont a háztartási vegyi áruk és test­ápoló szerek átlagára csak kis mértékben, 3,6 százalékkal növe­kedett. , \jir? A 1 1 * i \ * xL* f | \É VJ) » fii ,\ B . 1 V v J 1 T V P '■ Napi fogyasztás bolttípusok szerint- százalékban Bolttfpus 1997.1. félév1997. II. félév1998.1. félév1998. II. félév1999.1. félév Hipermarket 23 4 6 8 Szupermarket 20 191716 17 Nagy diszkont 17192120 19 Nagykereskedelem45 6 6 8 Önálló kis bolt 34 33 32 31 29 Kis diszkont10 10 10 9 8 Utcai árusítás4 3 3 3 3 Egyéb 10 9 9 88 Forrás: GfK Piackutató Intézet (75 termékkategória alapján)

Next

/
Thumbnails
Contents