Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

1999. szeptember 27., hétfő Profit 1 HATARIDONAPL Szeptember 28. Adóbefizetés - Fogyasztási adó előleg; Környezetvédelmi termékdíj előleg; Jöve­déki adó előleg. Október 5. Adóbevallás - Gyakoribb áfa. Adóbefizetés - Áfa gyakoribb áfa-enge­dély alapján. Fejlett reklámpiac Budapest (MTI) - A reklám és az Euró­pai Unió, a reklámjog, a jövő fogyasztója - többek közt ezekkel a témákkal foglal­kozik mától két napon át a Reklám Vi­lágszövetség (IAA) II. Európa Konferen­ciája Budapesten. A reklámipar forgal­ma Magyarországon évente eléri a 140 milliárd forintot; az idei konferencia rendezésének jogát pedig rendkívül fej­lett reklámiparának köszönheti Magyar- ország. KÁMARAI HÍREK Kamarai hírlevél Megjelent a Kamarai Hírlevél legújabb száma, amelyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájé­koztatást ad a kedvezményes szakmai képzési lehetőségekről. Az újság részlete­sen közli a 2000. évtől már nem használ­ható pénztárgépek listáját, valamint a leg­frissebb pályázati lehetőségeket. Európa-nap A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (BÖKIK) Miskolc önkormányzatával együttműködve Euró- pa-napot rendez október 8-án délután 4 órai kezdettel a BOKIK-székházban (Mis­kolc, Szentpáli u. 1.). A konferencián a francia, olasz és német nagykövetek rövid előadást tartanak országaik csatlakozási folyamatában felmerülő problémákról, ta­pasztalatokról. Kárpáti György a Hungex- po Rt. nemzetközi igazgatója tájékoztatót tart az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatról, Magyarország csatlakozásá­val, illetve a belépés után milyen követel­mények, lehetőségek várnak az EU-ban a magyar vállalatokra, vállalkozókra. Ho- ránszky Árpád a BÖKIK gazdaságfejlesz­tési szakigazgatója ismerteti a kamara szolgáltatásait a tagok EU-csatlakozásra való felkészülésének segítésében. Jelent­kezési határidő: október 1. További infor­mációt Kiss Rolandné Kolyvek Orsolya EU Információs Irodavezető ad a 46/328- 642-es telefonszámon. Uniós alapismeretek Európai Uniós alapismeretekről a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ingyenes előadássorozatot szervez a következő témakörökben és idő­pontokban: • Október 4., 16.00: Bevezetés, az EU fel­építése, intézményrendszere, az EU ver­senyjoga • Október 6., 15.00: Az áruk, szolgáltatá­sok és személyek szabad mozgása, adó­harmonizáció • Október 11., 16.00: Az euró, társasági jog az EU-ban • Október 13., 15.00: Termékmegfelelés, támogatási politika, eurómarketing, üzle­ti gyakorlat az EU-ban Információk a Baltikumról Balti Információs Napot rendez a BÖKIK október 11-én délelőtt 10 órától a kamara székházának IV. emeleti tanácstermében. A rendezvényt a balti államokban újabb exportlehetőségeket, piacokat, üzleti part­nert keresők figyelmébe ajánlják, a rész­vétel díjtalan. Jelentkezési határidő: októ­ber 5. Jelentkezési lap és további informá­ció kérhető: BÖKIK Nemzetközi Kapcsola­tok Osztálya, Miskolc, Szentpáli u. 1., tel.: 46/328-642. Fejlesztési támogatás Mikro-, kis- és középvállalkozások mű­szaki fejlesztési tevékenységének támo­gatására pályázatot írt ki az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a BÖKIK, a B.-A.-Z. Megyei Agrárkamara, a B.-A.- Z. Megyei Kézműves Kamara és a Rákó­czi Regionális Fejlesztési Bank Rt. A részletes pályázati feltételeket tartalma­zó pályázati csomaghoz a megyei gazda­sági kamarák ügyfélszolgálatain lehet hozzájutni. A pályázatok beadási határi­deje: 1999. október 11. Az ajánlatok nem jönnek házhoz Munkahely tíz asszonynak a munkanélküliség sújtotta községben Kiss Ferenc gyermekcikkek szabás-varrását vállalja Fotó: végh Csaba Igrici (ÉM - NZ) - Varroda Ig­riciben - a vállalkozás sajnos még egyedüli az ezerötszáz- nyi lélekszámú dél-borsodi településen. Szabás-varrással Kiss Ferencék vállalkozása 1994 óta foglalko­zik. A lakásukon kezdték, azóta sikerült megvásárolni egy mási­kat, azt alakították át műhellyé. Jelenleg bérmunkában kiegészí­tő gyermekruházati cikkeket ké­szítenek.- Kezdetben a híres Lola Kft.- nek dolgoztunk. A cég vezetőjé­nek köszönhetjük a működőké­pességünket és azt, hogy fenn­maradtunk. Újabban önálló ter­mékekkel is próbálkozunk a pia­con, szintén gyermekruházati cikkek körében. Azelőtt munka­ruhákat varrtunk - tájékoztat a 31 éves vállalkozó, aki erősára­mú berendezés-szerelőből vált varrodatulpjdonossá. Kényszerrel indult- Kényszervállalkozásként in­dultunk, mert pályakezdőként nem találtam munkát a szak­mámban. Azóta már a saját lá­bunkon állunk. Kezdetben bi­zony nagyon keményen dolgoz­tunk a feleségemmel együtt, hogy megalapozzuk a vállalko­zást. Csak a saját erőnkre szá­míthattunk, csupán a telephely megvásárlásához vettünk igénybe PHARE-hitelt. Pályázat révén jutottunk hozzá, mivel hátrányos helyzetű térségben vállalkoztunk, illetve bővítet­tük a munkahelyek számát. Nem volt ez nagy összeg, min­dössze ötszázezer forint - mondja indulásukról.- Az önálló lét megteremtése mellett az motiválta a vállalko­zás létrejöttét, hogy ilyen elma­radott, munkanélküliségtől kü­lönösen sújtott területen is él­nek szorgalmas emberek, akik szeretnének érvényesülni. Je­lenleg tíz asszonynak tudunk munkát biztosítani és rajtuk kívül bedolgozókat is foglalkoz­tatunk. Részben szakmunká­sok, részben betanítottak - folytatja. Szerény lehetőségek- Elég szerények a kereseti le­hetőségek, a minimálbért tudjuk biztosítani. Van, aki ezt kiegé­szítő jövedelemnek tekinti a háztáji gazdálkodás mellett. Bár munkahelyeink száma nem sok, helyi viszonylatban azonban nagy volumennek számít. Ezen kívül szívesen vállalunk az adottságainknak megfelelő köz­ügyét szolgáló feladatot. Legu­tóbb például mi varrtuk meg a függönyöket az új iskolába. A távlatokról azt mondja Kiss Ferenc, hogy a jövőkép megal­kotásánál kevés vállalkozó van olyan helyzetben, hogy bátran tervezzen hosszú avagy középtá­von. Meg kell dolgozni csupán a megmaradásért is. Ezzel együtt azon vannak, hogy előbbre lép­jenek tőkeerőben, fokozzák a marketingmunkát, hogy na­gyobb biztonsággal tekinthesse­nek a jövőbe. Az ajánlatok - ki­vált ilyen periférikus, hátrányos helyzetű térségben - nem jön­nek házhoz. A napi feladaton túl- Talán ez volt az egyik hibá­ja a vállalkozásunknak, hogy Ig­riciben akartunk munkát bizto­sítani az embereknek. Igaz, itt könnyebb munkaerőt találni, de képzettség tekintetében nem ál­lunk valami jól. Olyan terméke­ket lehet tehát előállítanunk, amelyek nem igényelnek maga­sabb színvonalú ismereteket, avagy vállalni kell a betanítás nehézségeit. Magam is autodi­daktaként sajátítottam el a szak­mát, az utóbbi két évben vált le­hetővé egy művezető alkalmazá­sa. így aztán több időm jut a kapcsolatok építésére, a marke­tingre, már nem terhelnek annyira a napi operatív felada­tok - mondja a vállalkozó. Bordás Kálmán polgármester dicséri Kiss Ferencéket. Szerin­te többen követhetnék példáju­kat, mei’t vállalkozásuk sikeres­nek bizonyul és munkahelyeket biztosít, ami különösen fontos Igriciben, ahol az aktív korosz­tályok 23 százalékának nincs rendszeres munkája. Klasszikus művek porcelánra festve A Hollóházi Porcelángyár Rt. díjazott fejlesztései - új képviselet Angliában Hollóháza (ÉM - MVZS) - Ma­gyar Termék Nagydíjat ka­pott, és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara különdíját is elnyerte a Hollóházi Porce­lángyár Rt. Apolló termék­családjáért. A gyár folyamatosan megújítja termékválasztékát, így hamaro­san megjelenik az úgynevezett Galéria kollekcióval, amely a klasszikus magyar képzőművé­szeti alkotások porcelánra törté­nő feldolgozását foglalja magá­ba. Az új termékek döntő része a karácsonyi forgalom idejére kerül az üzletekbe - tudtuk meg Chikán András kereskedelmi és marketingigazgatótól. Értéknek tekintik A gyár tulajdoni helyzete je­lenleg megbízhatónak ítélhető, mivel a 88 százalékos tulajdon- résszel bíró Magyar Fejlesztési Bank, legalábbis középtávon eb­ben a tulajdoni szerkezetben szeretné megtartani a porcelán- gyárat. Mint azt a kereskedelmi igazgató hangsúlyozta: a tulajdo­nosok a hollóházi gyárat olyan értéknek tekintik, amely megha­tározó a tradicionális magyar kézművesség szempontjából. Az előző évek válságkezelését követően eredménynek számít, hogy az idén várhatóan nullszal- dó körül lesz eredményük. Emellett árbevételük a tervezett 1 milliárd forintos szintet eléri majd. Míg a Hollóházi Porcelán- gyárban 1989-ben 1100-an, 1999 elején 580-an dolgoztak, a lét­szám az év végére 510 főre csök­ken majd. A fejlesztésekről megtudtuk, hogy nagy piacot remélnek a ko­baltkékkel díszített fehér porce­lánoknak. A Pannónia termék­család edény- és dísztárgykollek­ciója jelenik majd meg kobalt­kék dekorálással. Rövidesen megjelenik majd a porcelán- gyárban készült dísztárgyakon egy sor olyan Szász Endre által készített grafika, amelyet eddig még a közönség nem ismert. Intenzív márkaépítés Intenzív márkaépítésbe kezdett a gyár az exportpiacokon, ahol még mindig nem eléggé ismert Hollóháza porcelángyárának neve. Ehhez azonban arra van szükség - hangsúlyozta az igaz­gató -, hogy több éven keresz­tül stabilan működjön a gyár, és tovább erősítse külpiaci je­lenlétét. Nem hanyagolható el a belföldi megjelenés további fo­kozása sem. Az intenzívebb marketing­munkához támogatást igényel­tek az Európai Unió PHARE­programjából. Ma már fran- chise-rendszerben működtetik hazai üzleteik többségét, szep­tember végén már a tizedik ilyen márkaboltot nyitják meg, ezúttal Sopronban. Ehhez tár­sul még további kilenc saját ke­zelésben működtetett üzletük. A meglévő német, olasz és amerikai exportpiacok mellett megjelent a vevők között Anglia is, ahol egy újabb képviseletet hoztak létre. Készülnek a kobaltkékkel díszített porcelánok Fotó: mvzs Bővül a kiskereskedelmi üzlethálózat Budapest (MTI) - Tovább bővült a kiskereskedelmi üzlethálózat 1999 második negyedévében - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) gyorstájékoztató­jából. A KSH kiemeli, hogy újabb nagy létesítményt helyeztek üzembe Székesfehérvárott, illet­ve már működő üzletláncok to­vábbi hálózati egységei nyíltak meg, például Nyíregyházán és Kunszentmártonban. Idén június 30-án több mint 100 ezer gazdasági szervezet mintegy 145 ezer kiskereske­delmi üzletet üzemeltetett. A kiskereskedelmi boltok száma június végén az első negyedév­hez képest 1,7 százalékos, az egy évvel korábbi állapothoz képest 8 százalékos bővülést mutat. A második negyedévben 8 ezer kiskereskedelmi háló­zati egység kezdte meg műkö­dését, miközben öt és fél ezret zártak be. Üzlettípusonként vizsgálva a legnagyobb mér­tékben a í'uházati, valamint a vegyesipari cikkeket forgal­mazó üzletek száma gyarapo­dott, miközben kismértékben csökkent a dohányáru-szaküz- letek száma. A 10 ezer lakosra jutó kiske­reskedelmi üzletek száma 144-re emelkedett a március végi 141- ről. Az átlagosnál magasabb az ellátottsági szint a Balaton men­ti és a nyugati határ melletti megyékben, miközben az átla­gosnál alacsonyabb Borsod-Aba­új-Zemplén és Pest megyében - állapította meg a KSH. A kiskereskedelmi üzletek több mint egynegyede Közép- Magyarországon, ennek két­harmada Budapesten üzemel. A növekedés gyorsabb a kö- zépés észak-magyarországi, va­lamint a közép-dunántúli ré­gióban. A KSH szerint bár a társas­vállalkozások által üzemeltetett üzletek számának növekedése volt a gyorsabb, az üzletek több mint felét (51 százalékát) to­vábbra is egyéni vállalkozások üzemeltetik. A társasvállalkozá­sok üzemeltetői túlsúlya Buda­pestre és Baranya megyére a jel­lemző. A vállalkozások 80 száza­léka csak egy, 19 százaléka 2-5 üzletet működtet. A hatnál több bolttal rendelkezők aránya egy százalék. A kiskereskedelmi üzletek több mint egyharmadát nem kis­kereskedelmi, hanem a nagyke­reskedelmi (8 százalék), az ipari (6 százalék) és a szállítási körbe (3 százalék) sorolt főtevékenységű vállalkozások működtetik. Csökkenő árak Budapest (MTI) - Jövőre, il­letve az elkövetkező évek­ben a napi fogyasztási cik­kek és élelmiszerek ára 5-10 százalékkal is csökkenhet a kiskereskedelemben tovább folytatódó koncentráció, il­letve az új kereskedelmi lán­cok árversenye miatt - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója A magyar keres­kedelem a 2000. év után cí­mű konferencia sajtótájékoz­tatóján. A következő évek­ben a magyar vásárlóerő to­vább nő, de a fogyasztás je­lentősen átstrukturálódik. Megjelenik ugyanis az úgy­nevezett szabadidős fogyasz­tási kultúra, amely szorosan kapcsolódik a szépség- és sportiparhoz, valamint a tu­rizmushoz.

Next

/
Thumbnails
Contents