Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28 / 200. szám
1999. augusztus 28., szombat Aktuális 7 • Jogi tanácsadás. Ingyenes jogi tanácsadást szervez minden keddre a Keresztény Szakszervezetek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége. A délután 3 és 6 óra közötti tanácsadás a Szakszervezetek Házában (Miskolc, Mindszent tér 3.) lesz, a sorszámot aznap délután 2 órától lehet kérni. • Fogadóóra. Tállai András országgyűlési képviselő szeptember 2-án, csütörtökön délután 3 és 5 óra között tart fogadóórát a mezőkövesdi polgármesteri hivatalban. Előzetesen egyeztetni hétköznaponként délután 3 és 4 óra között az alábbi telefonszámon lehet: 49/411-286. Négy nyertes a jubileumi rádiójátékon Sárospatak (ÉM - BSZA) - Ötödik alkalommal jelentkezett a Kossuth Rádió Ki nyer ma? című komolyzenei játéka a Sárospataki Városi Könyvtárból. A tegnapi vetélkedő a jubileum valamint a térségben zajló Zempléni Művészeti Napok miatt rendhagyóra sikeredett. Ezúttal ugyanis a korábbitól eltérően nem egy játékost sorsoltak ki, hanem a sárospataki jelentkezők közül a kérdésekre bárki válaszolhatott. A szokásos nyeremények mellett pedig helyi felajánlásokból származó ajándéktárgyak is gazdára leltek. A műsorvezető Varga F. István kérdéseire elsőként a Miskolcról érkezett Szilágyi Árpád válaszolt helyesen, majd három helybeli zenekedvelő, Dávid Benedek, Ecse- di Zoltán és Kasza László szerepelt eredményesen. ■ Cserkésztalálkozó: (kor)határ nélkül Miskolc (ÉM - BAL) - Az V. Magyar Öregcserkész-találkozót tartják vasárnapig Miskolcon, a Majálisparkban. Nemcsak az ország minden részéből, de a határon túlról - Szlovákiából (Felvidékről), Erdélyből, Kárpátaljáról, Jugoszláviából (Délvidékről), sőt, az Egyesült Államokból - is érkeztek vendégek az öregcserkészek szokásos éves találkozójára; összesen több mint százan.- A társaság zöme hetvenen felüli, akik a harmincas években voltunk, gyerekként, fiatalként, cserkészek - mesélte a Majálisparkban tartott rendezvény szervezője, Móré József. - Az akkor tanultak a mai napig bennünk élnek. Most, hogy találkozunk, egyből felfrissülünk, valósággal megfiatalodunk. ‘ „Nem vén ember” A program csütörtökön kezdődött, négy napon át beszélgetnek, anekdotáznak, énekelnek a résztvevők, történelmi tárgyú előadásokat hallgatnak, kirándulnak, és - „öreg cserkész nem vén ember” - vetélkedőket, gyakorlatokat tartanak.- Mi a cserkészet? Fogalom - igyekszik az egykor átvett szellemiséget szavakba önteni a 87 éves Mayer Károly. - Nehéz megmagyarázni. Ha felveszem az egyenruhát, akkor azzal mutatni akarok valamit. Lefekszem a sátorba, és jól érzem magam. Cserkész vagyok... O, vagyis a legöregebb cserkész Hatvanból jött, szállásul, mint a vendégek nagy részének, a parkban felvert sátor szolgál. Kovács István, a kolozsvári cserkészeket képviselő „kollégája” is a mozgalom lényegét jellemezte kérésünkre.- Ez egy egész magatartásforma: őszinteség, az emberi kapcsolatok kezelése, a másság elismerése, a természet és a környezet védelme. Mayer Károly és Kovács István Fotó: végh A százegyedik szemeszter előtt Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Kevés intézménynek van olyan alapítója, aki élő tanúként emlékszik vissza fél évszázados múltjának szinte minden mozzanatára. Miként a Miskolci Egyetemére Terplán Zénó professzor. A miskolci egyetemi képzés, illetve a miskolci gépészmérnökképzés fennállásának eddigi valamennyi kerek évtizedes ünnepén megjelent Terplán Zénó professzor egy-egy írása az intézményről. Most mi kerestük fel otthonában a professzort, aki nyugdíjazása óta is oktat az egyetemen. Szeptemberben a 101. szemeszterét kezdi. • Az alapító tanszékvezetők közül ketten mentünk erről az egyetemről nyugdíjba, Sályi professzor és én. De sajnos már egyedül én vagyok az élők sorában. □ Kérem, jellemezze röviden az egyetem egy-egy évtizedét! • Az elsőt magunk közt csak mezítlábas korszakként emlegetjük. A második az egyetemváros Terplán Zénó Fotó: Farkas Maya kiépülése, ami persze azóta is tart, de az egyetemre jellemző építmények - mint a központi épület, a könyvtár, a műhely- csarnok, a kollégiumok - már elkészültek. Aztán következett a reformok évtizede, majd pedig az igazi egyetemmé válás, amikor a három műszaki kar mellett a három humán kar is kifejlődött. A legutóbbi évtizedet már kissé távolabbról szemlélem, de erre - a jelenlegi rektortól kölcsönzött kifejezéssel élve - talán leginkább az eladható egyetemmé válás a jellemző. □ Közismert, hogy naplószerűen vezeti az egyetem történetét. Milyen alapon válogatja ki a feljegyzendő eseményeket, információkat? • Bármiről hallok, olvasok, akár az Észak-Magyarországban is, ami az egyetemmel kapcsolatos, azt cédulákra rögzítem, később kiegészítem. Kivételt képeznek az ismétlődő események. Csak az újdonságok érdekelnek. Ha például tudomásomra jut, hogy egy jeles külföldi személyiség járt nálunk, utánanézek, honnan is érkezett, mivel foglalkozik, milyen eredményei vannak. □ Ehhez meglehetős kitartás, türelem kell. Lesz-e vajon folytatója? • Mondhatjuk hangyamunkának is, ami részben alkati kérdés. Szeretném megélni - persze ha van rá igény - hogy valaki felvállalja a folytatását annak, amit én elkezdtem. □ Az öt évtized közül melyik volt a legkedvesebb? • Nem tudnék ilyet kiválasztani. De az biztos, óriási dolog volt megélni, hogy a semmiből megteremtjük itt, Miskolcon a gépészmérnök-képzés, illetve a kohász- és bányászképzés átköltöztetésével az egyetem alapjait. Akkor beláthatatlan volt az a fejlődés, amely mára valósággá lett. A legnagyobb örömöt azonban egyértelműen az jelentette számomra, amikor már a volt diákjaim gyermekeit ismertem fel az oklevélátvevők között. □ Miben mérhető le saját életében az egyetemi fél évszázad változása? • Hogy ha ma valamit telefonon kell elintéznem - s erre mozgásom nehézsége miatt rákényszerülök -, sokszor nem elég a nevemet bemondanom. Valamikor valamennyi dolgozó személyes ismerősöm volt, beleértve a fűtőt is. □ Vajon minek a jegyében telik az újabb tíz esztendő? • Miként azt régóta remélem, újabb karokkal bővül az egyetem. Ehhez jó alap a zeneművészeti és az egészségügyi főiskolai kar, s talán kinövi magát belső erőkből egy önálló természettudományi kar is. Útlevélilleték saját zsebre Miskolc (ÉM) - Több mint 350 ügyfelet károsított meg egy 40 éves miskolci önkormányzati ügyintéző azzal, hogy az útleveleik megújítására befizetett illetéket elsikkasztotta. A történet kezdőpontja 1994: akkor emelték az illeték mértékét 1000-ről 5000 forintra; az emberek tömegesen érvényesíttették útleveleiket még a régi áron, öt évre - ez most telt le, az igény újra kampányszerűen merült fel.- A feladatot ellátó munkatárs azoknak, akik helyben akarták megvásárolni az illetékbélyeget, azt mondta, elfogyott, ám átvette az ötezer forintot - ismertette a történetet a jegyző. A vizsgálat a tisztviselő hivatali asztalán tucatnyi útlevelet talált, majd amikor őt magát keresni kezdték, az otthonából további háromszáz okmány került elő. - Egy szatyorban hazavitte az útlevelek egy részét. Ha valaki reklamált a késedelmes ügyintézés miatt, azé „előkerült”, amelyiket viszont nem kereste a tulajdonosa, az ahhoz tartozó ötezer forintot megtartotta volna. Látható: a visszaélésnek rövid időn belül mindenképp ki kellett volna derülnie. A dolgozót kedden felfüggesztették az állásából, és büntetőfeljelentést tettek ellene. A 40 éves köztisztviselőt a rendőrség kihallgatta, és sikkasztás, valamint okirattal való visszaélés alapos gyanújával indított ellene eljárást. Őrizetbevételét nem tartották szükségesnek.- Az igénylőlapok átvétele ettől függetlenül zavartalanul folyik, az eset kapcsán „elveszett” útlevelek megújítását soron kívül végzi a BM, a hiányzó illetékbélyegeket a városháza pótolta - 1 millió 420 ezer forint értékben -, s a hivatal az ügyfelek részéről felmerült esetleges károkat is állja - hangsúlyozta Szádecz- ki Zoltán. A jegyző kérdésünkre elmondta: a gyanúba keveredett dolgozó 12 éve van a városházán, azóta nem volt probléma vele; ehhez hasonló esetre amúgy sem emlékszik működése idejéről a jegyző, aki szerint az incidens semmiképpen sem a belső ellenőrzés mulasztásán vagy hibáján múlt.- A legnagyobb baj az, hogy a bizalmi viszony, ami az államhatalmat megtestesítő hivatal és az állampolgár között fenn kell hogy álljon, most megroppant. Az ilyesmi hosz- szú idő terméke, s ugyanilyen hosszú idő kell a helyreállításához. Az idei strandszezonról - immár csak múlt időben Miskolc (ÉM - SZ) - Augusztus utolsó napjaiban már nem lehet strandszezonról beszélni - vallják a megyénkben fürdők üzemeltetői. Már ezen a hétvégén sem számítanak a fürdőzni vágyók utolsó rohamára. Az időjárásra vonatkozó előrejelzések nem szolgálnak sok örömmel az augusztus utolsó hétvégéjén fürdőzni vágyóknak. Az üzemeltetők számítanak is arra, hogy ez jelentkezik majd a fürdők látogatottságának alakulásában.- A tapasztalat azt mutatja, hogy az augusztus 20-a körüli időszak tekinthető a strandszezon végének. Sem a napokban, sem a nyáron nem kedvezett az időjárás a fürdőzőknek - mondta Kovács József, a Zsóry-fürdőt üzemeltető Mezőkövesdi Városgazdálkodási Rt. ügyvezető igazgatója. - Panaszra persze nincs okunk, bár a tavalyi 430 ezer látogatónál az idén körülbelül 10 ezerrel kevesebb vendég keresett fel bennünket - tette hozzá. A sárospataki végardói termálfürdőben ugyancsak alulmúlta az érdeklődés a várakozásokat.- Július végéig átlagosan alakult a forgalom, azóta viszont kifejezetten csökken az itt für- dőzők száma. Augusztusra például 30 ezer vendéget vártunk, Fürdenek, amíg lehet Fotó: Bujdos ehhez képest a 18 ezret éri el látogatóink száma - tudtuk meg Szendrei György fürdőigazgatótól. Az ősz kezdetén a szeptember végéig nyitva tartó termálvizes medence elsősorban a nyugdíjasok igényeit szolgálja majd: Szlovákiából például heti rendszerességgel érkeznek ide az őket szállító autóbuszok. A miskolci Selyemréti strandfürdő vezetője, Czirákyné Nyir- csák Nóra kedvezően vélekedik az idei nyári strandszezonról.- Lévén melegvizes fürdőről szó, a borongős, felhős időjárás nem riasztotta el a vendégeinket. Az idei nyáron 800 ezerre tehető a fürdőbe látogatók száma - mondta a fürdővezető. S mint hozzátette: az év további részében is folyamatos terhelésre számítanak a hűvös időben már lefedett uszodában. A tanév előtt igazgató nélkül maradt a mezőcsáti iskola Mezőcsát (ÉM - FL) - Szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerült Mezőcsát önkormányzata. Az általános iskolában ez osztályok összevonását is jelenti. Ennek végrehajtását sem az igazgató, sem a helyettese nem vállalta. A város önkormányzata 82 millió forint forráshiánnyal kezdte az évet. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ön- kormányzatok pályázatán mindössze 16 milliót nyertek. A költségek további csökkentése miatt - mint Roszkosné Török Mária jegyzőtől megtudtuk -, a képviselő-testület az intézmények költségvetésének 10 százalékos csökkentését írta elő, de még így is hiányzik 17 millió. A kényszerű intézkedések sorában augusztus 2-ai ülésén rendelte el a testület, hogy az általános iskola felső tagozatában a következő tanévben 12 helyett csak 10 osztályt indítsanak. Az intézmény igazgatója a testület augusztus 25-ei ülésén bejelentette: nem tett és nem is tesz semmit az összevonás érdekében, inkább lemond. A testület ezt tudomásul vette és a helyettesét, Kozsnyánszkyné Vinnai Ildikót bízta meg az ügyek vitelével, aki ezt nem vállalta el, jelenleg táppénzen van. A testület csütörtökön kísérletet tett egy újabb megbízott igazgató kinevezésére, de eredménytelenül. A Pedagógusok Szakszervezete városi titkára, Joó Mária kifogásolja, hogy az osztályösszevonásokra vonatkozó döntés meghozatalához nem hívták meg a törvényben előírt közösségek - az iskolaszék, a diákönkormányzat, a szakszervezet, a nevelőtestület, a közalkalmazotti tanács - képviselőit. Ennek pótlására a polgár- mester ígérete ellenére sem került sor, ezért a megyei közigazgatási hivatalhoz fordultak.- A testület augusztus 25-ei ülésén Czeglédi Terézia igazgatóból kikényszerítették a lemondását - állítja a szakszervezeti vezető. Az iskolaszék elnöke, dr. Pallainé Puskás Ilona is azt kifogásolja, hogy az iskolaszék véleményének kikérése nélkül hozott döntést a testület.- Közel 600 szülő aláírásával tiltakoztunk az összevonások ellen, de még ez sem nyomott semmit a latban - panaszolja. Czeglédi Terézia így látja:- Lemondásra kényszerítettek, mert nem hajtottam végre egy törvénytelen döntést. Miért? Mert az iskola költségvetésének 10 százalékát, 9,4 millió forintot már megtakarítottuk. Felvállaltam, belementem abba, hogy az első osztályosok számára nem biztosítjuk a korábban megszokott eszközöket, körülményeket. Tudomásul vettem, hogy a tanév eleji felújításoknál a GAMESZ dolgozóin, a szülők, a kisiparosok segítségén túl többre nem számíthatok. A gyermekeket közvetlenül érintő intézkedésekkel már nem tudok azonosulni. A képviselő-testület összesen 800 ezer fórint megtakarítással számol az összevonások eredményeként, de figyelmen kívül hagyja, hogy ennek végrehajtása után újabb kislétszámú nyelvi csoportokat, tagozatokat, informatikai csoportokat kell működtetni, amelyek további költségekkel járnak. Egyébként maradok az iskolában, beosztott nevelőként szeretnék dolgozni - mondta. Arnóth János polgármester szerint az önkormányzat talpon maradása érdekében léptették életbe a nemcsak a mának szóló szigorú intézkedéseket.- Kellemesebb lett volna jutalmat osztani, de sajnos nem áll módunkban. Az önkormányzatnak az oktatáson kívül még nagyon sok kötelező feladata van és azokat is el kell látni - mondta.
