Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

1999. július 7., szerda Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • MOSZ: mélyül az agrárválság. Az 1991. évihez hasonló agrárválságtól tart a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Máhr And­rás, titkár rámutatott: az idén a mezőgaz­dasági felvásárlási árak 8,6 százalékkal csökkentek, ami nélkül az országos inflá­ció nem egyszámjegyű lenne, hanem 15 százalék körül mozogna. Véleménye sze­rint az antiinflációs politika terheit így a mezőgazdaság viseli. • EU: közös pénz, dupla tartalék. Az Európai Központi Bank devizatartaléka megkétszerezését tervezi - közölte Chris- tian Noyer, a bank alelnöke, aki elzárkó­zott annak kommentálásától, hogy van-e összefüggés a tartalék növelése és az euró gyengesége között. Az Európai Köz­ponti Bankon kívül az eurózóna országa­inak központi bankjai további körülbelül 200 milliárd dollárt tartalékolnak. • Ukrán infláció. Az ukrán fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek június­ban. Tavaly júniusban nulla havi inflációt mértek Ukrajnában. Májusban 2,4 száza­lékos, áprilisban 2,3 százalékos, január­ban 1,5 százalékos volt a havi drágulás. Hivatalos várakozás szerint Ukrajnában az éves infláció az idén nem haladja meg a 19,1 százalékot, a tavalyi 20 százalékos ütem után. Petrenkó újra perelhet Ózd (ÉM, MTI) - Mégis perelheti a Me- taltrade Kft.-t az ózdi Peko művek egyko­ri tulajdonosa, Petrenkó János. A Legfelsőbb Bíróság június végén megsemmisítette a Borsod-Ábaúj-Zemplén Megyei Bíróságnak azt a határozatát, amely a vállalkozó keresetét korábban tárgyalás nélkül elutasította. Petrenkó János egykori gyára, az ózdi kohászati üzemek durvahengerművének tulajdonjogát követeli vissza, ami - szerin­te - uzsoraszerződéssel, jóval értékén alul került a miskolci Metaltrade Kft.-hez, ezért annak tulajdonjoga továbbra is őt illeti. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíró­ság korábban - idézés kibocsátása nélkül - azzal az indokkal utasította el Petrenkó keresetét, hogy a vállalkozó még 1994 első felében visszaadta vállakozói igazolvá­nyát, ezért a vállalkozás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos igényét nem érvé­nyesítheti. Petrenkó János ezt a bírói ha­tározatot támadta meg, s a Legfelsőbb Bí­róság most ennek az eljárásnak a lefolyta­tására utasította a megyei bíróságot. A Metaltrade jogi képviselője, Hegyes­halmi Zoltán korábban elmondta: Petren­kó János jelentős összeggel tartozott a hengerműnek alapanyagot szállító Metalt- rade-nek. Minthogy a tartozást nem tudta kiegyenlíteni, a kft. az adósság fejében ju­tott hozzá a Peko Acélipari Művekhez 1994 őszén. Növekvő export, import és deficit Budapest (MTI) - Az év első öt hónapjá­ban az export volumene 10, az importé pe­dig 12 százalékkal bővült az elmúlt év azonos időszakához képest, miközben az áruforgalmi-mérleg hiánya 95 milliárd fo­rinttal nőtt és elérte a 299 milliárd forin­tot - derül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal legfrissebb tájékoztatójából. A dol­lárban számított áruforgalmi passzívum a tavaly első öthavi 978 millió dollárról 1308 millió dollárra nőtt, a fizetéssel nem járó tételeket nem figyelembe véve 1099 milliárd dollár volt. Előzetes adatok alapján az év első öt hó­napjában az export 2140 milliárd forintot, az import 2439 milliárd forintot tett ki. A kivitelen belül 21 százalékkal bővült a gé­pek és szállítóeszközök exportja, míg a feldolgozott termékeké csupán 2 százalék­kal nőtt. Az élelmiszerek, italok és do­hánytermékek volumene 16 százalékkal visszaesett. Az első öt hónapban 23 százalékkal nőtt a gépek és szállítóeszközök, 5 százalékkal a feldolgozott termékek, 4 százalékkal pe­dig az energiahordozók importja. Nyers­anyagokból ugyanakkor 19 százalékos, élel­miszerekből mintegy 4 százalékos vissza­esés következett be. Az import csaknem kétharmada az Európai Unió országaiból származott. A külkereskedelmi egyenleg hiánya a fejlett országok viszonylatában az egy évvel ezelőtti 82 milliárd forintról 53 milliárd forintra mérséklődött. Lezárult a szervezetátalakítás a TVK-ban A költséghatékony működés mellett kedvező piaci viszonyokra számítanak TVK-tájkép. Belülről átszervezték. Fotó: Farkas Maya Tiszaújváros (ÉM) - Nagy­szabású szervezetkorszerű­sítési program zárult le jú­nius 30-án a TVK Rt.-ben. A tavaly szeptemberben elin­dított folyamat célja az volt, hogy a vegyipari cég nemzetközivé váljon, illetve regionális vállalatcsoport­ként működjön a jövőben. Az új irányítási modell, illetve a szervezeti felépítés a vállalat belső értékeire és erősségeire épít, hasznosítva' a nemzetközi tapasztalatokat. Az új szervezet a jövőben decentralizáltan keze­li az egyes üzleti területeket és a hozzájuk rendelt kiszolgáló egységeket, ezáltal képessé vá­lik a társaság növekedési stra­tégiájának megfelelően minden típusú, gyors integrációt lehető­vé tevő szervezetbővítésre. A korábbiaknál kiemeltebb hangsúlyt kap majd a cég vevői és üzleti kapcsolatrendszere, így a marketing és kereskedel­mi tevékenység is, ezzel együtt a vállalat belső szolgáltatási rendszerét költséghatékony for­mában működtetik tovább. A rendszer a stratégiai irányítás révén növeli a vezetői szintek önállóságát. A korszerűsítés jegyében 1999 második felében új projekt indul, ennek célja az rt. vala­mennyi folyamatát tekintve a működési kiválóság elérése. Ez a munka elsősorban a tőke- és költséghatékonyság növelését célozza. Új beruházások A TVK Rt.-nél az 1999-es év első felében három nagy stratégiai beruházás folyt. Az új BOPP üzem építése és az olefingyár kapacitásának növelése az első félév során befejeződött, az új polipropi­lén gyár az év végén kezdhe­ti meg a próbaüzemet. A há­rom beruházás az 1998-as és 1999-es években összességé­ben mintegy 40 milliárd fo­rintba került. Piaci folyamatok A petrolkémiai árak túljutot­tak a mélyponton - értékeli a piaci folyamatok alakulását a TVK Rt. Az elmúlt másfél hónapban az etilén és propi­lén szerződéses és azonnali ára egyaránt növekedett. A társaság jövőbeli eredménye­it leginkább befolyásoló té­nyező a nyersolaj árával együtt mozgó benzinár lesz. BÉT: elektronikus piac indul Budapest (MTI) - A tervek sze­rint szeptember közepétől indul­hat az elektronikus, határidős kereskedés a tőzsde jelenlegi MMTS I rendszerén belül - kö­zölte Simor András, a Budapesti Értéktőzsde Tanácsának elnöke kedden. Várhatóan már ezen a nyá­ron az elsődleges állampapír­forgalom, vagyis az Állam- adósság Kezelő Központ állam­papír- és kincstárjegy-aukciói is a tőzsde rendszerén keresztül zajlanak majd. Internetes kereskedelem Budapest (MTI) - Becslések szerint az elektronikus kereske­delem 1998. évi bevétele Magyar- országon meghaladta a 34 millió dollárt - hangzott el kedden a Cisco System Magyarország Kft. által szervezett tájékoztatón Bu­dapesten. Budafoki Róbert, a cég ügyve­zető igazgatója rámutatott: je­lenleg 60 magyar cég árulja por­tékáit elektronikus úton. Az uniós országok viszonyla­tában 63,5 . millió főre becsülik az internetfelhasználók táborát. Az Egyesült Államokban az elő­ző évben az internettel kapcso­latos gazdaság 301,4 milliárd dollár bevételt termelt, és 1,2 millió főt foglalkoztatott. Mester: minőség és hagyomány A mesterdiplomát Berta János, a kamara elnöke adta át Fotó: f.m Miskolc (ÉM - FL) - A szakma mesterfokon végzett műve­lésének bizonyításaként má­sodik éve ad át oklevelet a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Kézműves Kamara. Teg­nap - idén második alkalom­mal - vehették át az új mes­terek Miskolcon azt a doku­mentumot, aminek birtoká­ban már az Európai Unió or­szágaiban is vállalhatnak munkát, taníthatják a jöven­dő szakembereit.- A komoly vállalkozók minősí­tésének egyik garanciája lett a mesterdiploma. Hazánkban még csak kezdődik, az Európai Unió országaiban viszont már bevett követelményként alkalmazzák - fejtette ki Nagy István, a megyei kézműves kamara alelnöke. - A jelentkezés feltétele az ötéves szakmai gyakorlat. Csaknem egyéves továbbképzésről van szó. Ezen minden szakma képvi­selője együtt tanulja meg a vál­lalkozáshoz szükséges pedagó­giai és közgazdasági, pénzügyi ismereteket. A gyakorlati to­vábbképzés szakmacsoportok szerint történik. Az érdeklődés­re jellemző, hogy a résztvevők között vannak technikusi, üzem­mérnöki diplomával rendelke­zők is - mondta Nagy István. Ez évben 200-an jelentkeztek a megyei kézműves kamara által szervezett, mesterfokot bizonyító tanfolyamokra. Tavasszal fodrá­szokat, burkolókat vizsgáztattak, ősszel asztalosokat és kárpitoso­kat oktatnak többek között. Teg­nap borsodi, nógrádi és szabolcsi szakemberek vették át a miskolci továbbképzés eredményeként ki­érdemelt mesterlevelüket a Viga­dóban. Négy kéményseprő, nyolc pék, huszonöt kozmetikus és hu­szonhat gázszerelő. Az előadó a végzősöket kö­szöntő beszédében emlékeztetett arra, hogy hazánkban az 1800-as években meghonosodott mester megnevezés évszázadokon át a jó munka garanciája volt, tiszte­letet és tekintélyt parancsolt. Ennek visszaállítása vár a most mesteroklevelet kiérdemelt szak­emberekre, akik ezzel jogosít­ványt szereztek a fiatalok képzé­sére is. Általuk, közreműködé­sükkel emelhető a magyar szak­munka tekintélye itthon és kül­földön - mondta a kézműves ka­mara alelnöke. Vállalkozási övezetek, kedvezőtlen fekvésben Az elmaradott térségekben lakók vállalkozói hajlandósága és lehetősége alacsony Budapest (MTI) - Az ipari vál­ságövezetekben és a gazda­sági-társadalmi szempontból elmaradt területeken eddig 11 vállalkozási övezetet ho­zott létre a kormány - derül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal legújabb Időszaki Tájé­koztatójából. A Záhony és térsége, az Ózd-Putnok-észak-hevesi, a zempléni, a barcsi, a bihari, a mohácsi, a Salgótarján-Bá- tonyterenye térsége, a Makó és térsége, a Kunmadaras és térsé­ge, a Békés megyei és a Zalai Regionális-Lenti központú vál­lalkozói övezet 370 települést foglal magába, amelyekből 25 város. A KSH adatai szerint a 370 te­lepülés a magyar településháló­zat 12 százalékát teszi ki, míg az ország területének 12,3 százalé­ka, lakosságának pedig 7,8 szá­zaléka tartozik az övezetekhez. Két kivételtől eltekintve az öve­zetek olyan megyékben vannak, amelyek az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján mérve is elmaradottak, s így a stagnáló vagy lemaradó régiókat alkotják. A GDP megoszlása A KSH legutóbbi, 1997. évi elem­zése alapján a Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád me­gye alkotta észak-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP 566 ezer forint, ami csak 84 szá­zaléka a főváros nélkül számí­tott megyei átlagnak. A Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alkotta észak-alföldi régióban az egy főre jutó GDP 581 ezer fo­rint, ami a megyei átlag 86 szá­zalékának felel meg. A Bács-Kis- kun, Békés és Csongrád megyé­ből álló dél-alföldi régióban 655 ezer forint az egy főre eső GDP, ami a megyei átlag a 97 százalé­kát teszi ki. Hasonlóan rossz helyzetben van Somogy megye, ahol az egy főre jutó GDP 590 ezer forint, ami a megyei átlag 87 százaléká­nak felel meg. Ezzel szemben Baranya megye a 672 ezer forint egy főre jutó GDP-vel pontosan eléri a megyei átlagot, míg Zala a 767 ezer forintos GDP-vel 14 százalékkal felülmúlja azt. Hajlandóság és képesség A KSH megállapítása szerint az övezetek közlekedési-föld­rajzi fekvése általában kedve­zőtlen periférikus fekvésük miatt. Igaz, a kunmadarasi övezet jó lehetőséget kaphatna akkor, ha a repülőteret megfe­lelően hasznosítanák. Emellett a dél-zalai térségen is sokat lendíthet a magyar-szlovén vasúti összeköttetés újraélesz­tése. Az övezetekre általában jel­lemző az is, hogy az itt lakók vállalkozói hajlandósága és le­hetősége jelentősen elmarad az országos átlagtól. Ezen túlme­nően az övezetekben az átla­gosnál sokkal nagyobb a mun­kanélküliség. Az észak-magyar­országi régióban az országos átlagnak csaknem kétszerese a munkanélküliség, s csupán Za­la és Csongrád megyében ki­sebb az átlagnál.

Next

/
Thumbnails
Contents