Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-10 / 159. szám
1999. július 10., szombat Miskolci polgár 7 EGY HELY Szög, kerítés Méhes László a Hejő büfé akkoriban, miután kékcsíkos rAautón estéről estére begördült a rend, tizenegykor zárt. A kisegítő személyzet - élén Szandokánnal, az üdülőövezet eldugott részén máig málló kőbányászlakások egyikében örökké pénztelen („de soha nem volt proletár!") öntudattal - elkezdte felinni az asztalokon hagyott sörösüvegekből a döglött lét, a visszaköpött nagyfröccsök maradékát. Már az utolsó, meg nem bontott asztal- társaság hamutartójában kezdtek hosszúra maradt csikkek utáni matatni az önkéntes takarítók, jelezve, hogy mennének haza ők is, amikor Ivett az egymást addig csupán féiig- meddig ismerő kompánia elé állt az ötlettel: „Fürödni kellene...!" Akadt, akinek a szőke lányra csillant a szeme, akadt, akiben a tilalom borzongott meg és volt, aki már hallott valamit az éjszakai fürdőzés izgalmairól. Felszedelőzködtek, nekilendültek, keresztül a teljes foglalkoztatás okán kihalt, parkőrtelen parkon, mígnem a hosszúra nyúlt árnyékok egészen a Barlang kerítéséig settenkedtek. A süket csendből csak a dögönyözők tompa dohogása hallatszott ki. Az erdő felé kerülve a szabad medencét nem vigyázta szög a kétméteres drótkerítés tetején... Ivett erkölcseit sem védte még férj, család, no meg két gyerek, s nem járta az az idő sem, hogy kutyával őrzött területek mozaikjai jelezzék a miskolctapolcai közbiztonság mindenkori állapotát. Azon az estén nem volt sem kutya, sem biztonsági őr, a köztulajdonon kívül (belül) nem létezett tiltott terület, csak éjféli béke, nyugalom és vaksötét, ami elnyelte a Barlang- fürdő nyomasztó betonkagylóját. Az időlrók jegyzik, mikor és hogyan és miért ott, és miért akkor foglalta el a helyét a szabad medence fölött az ívben tespedő beton, ami végül szimbólummá finomodva emlékeztet az időember szocialista hedonizmu- sára. A beton peremén futó vasszögsündisz- nó-szőnyeg azonban máig a tilalmakra int. Flasonlóképp ahhoz a parkba harapó, még fenyőszagú fakerítéshez, amelynek áthatolhatatlan rostjai mögött eltűnik a szem elől a Vízbe lépő lány, a tulipános virágágyás, a fürdő pálmásmeleg előtere, a belőle nyíló aprócska presszó, ha működik még egyáltalán. Az erdő felé kerülő utat pedig már régóta szöggel kivert vaspá/cá^ állják el... lépcső, kovácsoltvas korláttal, fából készült, elkoptatott korlátpánttal a Szentpáli utca egyik „félkörfolyosós” házából. Van még ilyen több is Miskolcon, hogy éppen ennek a múltat idéző pillanatát kaptuk el, az a véletlen műve. Fotó: Czapák Veronika Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu A Bükk hegység bájos, szép leányai Tapolcai források gyógyító hatását már a török időkben is ismerték Delneky Miklós és a fürdőző hölgy Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - NyZ) - Pár hónappal ezelőtt a megyénkből elszármazott vendégeknek bemutatták a barlang- fürdő most épülő részeit. Kirajzolódott: remélhetőleg milyen lesz a fürdő. De milyen is volt? - vetődött fel a kérdés. A tapolcai termál- és barlangfürdő előcsarnokában egy emléktábla figyelmeztet arra, hogy az 1800-as évek elején Csokonai Vitéz Mihály is a tapolcai termálvízben gyógyíttatta magát. A kezdetekre utaló, konkrét adatokat viszont nem találtuk. A régmúltról csak egy két utalás árulkodik. A hetvenes években megjelent útikönyvben például ez olvasható: a tapolcai tavi fürdő helyén már a török időkben is ismerték a meleg víz hatását. És mivel - ahogy a Miskolc története monográfia írja - a tapolcai apátság birtokai - Tapolca és Görömböly - alig kerültek be a történeti forrásba, nem is firtatjuk a korábbi előzményeket. A hőforrások leánya Nagy ugrásnak tűnik, de a következőkben már csak századunkból gyűlnek az információk. Az 1910-ben készült, Miskolc várost és környékét bemutató közegészségügyi összeírás Mezőkövesd „asphalt-járdás”, az Ózdon és a diósgyőri gyártelepen lévő téli-nyári uszoda után említi „Görömböly-Tapolca”, „Diósgyőr-Tapolca” és Rács fürdőit. A tapolcaival kapcsolatban azt is megjegyezve: a 12 fokos hideg forrásai fogják táplálni Miskolc városi vízvezetékeit, a munkálatok pedig - mint írják - már folyamatban voltak. „Tapolca! A Bükk hegység bájos szép leánya, szerelmes belé egész Miskolc, egész Borsod vármegye” - fogalmaz egy későbbi történetíró. Ebben az időben már írnak a belső és a külső fürdőről is. A tehetősebbek bent, a köznép a szabad ég alatt lévő források vizében mártózhatott meg. A fürdőház pedig a forrásokra épült, és mindenki magának választhatta meg a megfelelő hőfokú medencét. A tágas medencékből patakká egyesülve távozó víz a fürdőház előtt tóvá terült szét. „A barlang építése folyamatban van” - tudjuk meg egy 1956- os útikönyvből. A részletekről pedig már Delneky Miklós, a fürdő volt osztályvezetője beszél. Kifüstölt denevérek- Az ötvenes években Keszler Hubert hidrogeológus kutatta a karsztforrásokat, és ő találta ki, hogy is alakítsunk ki Tapolcán barlangfürdőt. Nem váltott ki meghökkenést az ötlet, a különlegesség idegenforgalmi hasznát már akkor is remélték, és a termál is egyre kisebb lett. A 350 férőhelyen volt, amikor 2000-en szorongtak - meséli Delneky Miklós. - A második világháború idején óvóhelyként használták a barlangot, a cölöpöket, stégeket láttunk, amikor nekikezd- tünk a munkáknak. Voltak trükkök is az építkezés során. Barlangászokat kellett keríteni, akik feltárták, és megvizsgálták a járatok stabilitását. Monor János bányaigazgató barátom küldött hat-hét embert, de neki is úgy kellett gondolkoznia, hogy a kitermelés üteme, mennyisége ne változzon. Aztán Európa egyik leghíresebb denevérlelőhelyét kellett kifüstölni. Utána meg két tűzoltó fogta a sugárcsövet, amikor lemostuk, ami egyébként magától úgyis lepergett volna. Végül 1958-ban adtuk át a barlangfürdőt. A barlangfürdő hölgye Az építkezés idején nem, de később külföldi barlangfürdőbe is eljutott Delneky Miklós. Az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában lévő természetes barlangfürdőben háromszor is járt.- Bent étterem, konditerem, presszó, szauna. Minden gyönyörű. Lehet csodálni a fürdőt, a barlangot és az építészetet is - sorolja. De nem hagyja szó nélkül a hazai fürdőzési szokásokat sem. - Gyöngykavics réteget tettünk a járatok aljára, mégiscsak természetesebb... Felmarkolták, kidobták vele a lámpákat. Ezért kiszedtük, és lebetonoztuk a talajt. Hiányzik a fürdőkultúra! A történetek újabb történeteket indítanak el Delneky Miklósban, végül útravalóként a következőt osztja meg velünk.:- Ez ugye még az elvtársi kor volt. Egyszer jött is valaki, hozott egy csomag „fejeseket” ábrázoló kinagyított, fekete-fehér fényképet. Azt akarták az aula kupolájának üvegszemeire rögzíteni. Akkor felmentünk Budapestre, és a Margit-híd pesti hídfőjénél lévő bizományi áruházban bevásároltunk. Vettünk képeket és ezt a fürdőző hölgyet is - mutatja a tapolcai fürdő pálmafákkal körülvett, antik hatású szimbólumát. Századforduló a modem belvárosban Az Erzsébet tér fürdője elhagyatottan Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - SZ) - Gőzfürdő, izraelita elemi iskola, szobor és tér is őrizte, őrzi Miskolcon az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királynő emlékét. A belvárosi teret például a múlt század végén alakították ki. A századforduló polgári hangulatát napjainkban, száz év múltán is tisztán őrzi a sétálóutcáról egyenesen az Avasi templomra, s annak dombjára nyíló Papmalom, Fürdő, Erzsébet, Szabadság majd újra Erzsébet elnevezésű tér. A még 1890-ben is működő Papmalom, az azt övező árok, valamint a cserzőmesterek bűzös területét vette át a polgári szellem, melynek itteni építészeti megnyilvánulása a malom 1891-es lebontását követően realizálódott. A felszabaduló területen helyet kaphatott végre a „köz” régi óhaja, a „gőz-kádas fürdő és uszoda”. Jellegzetes kupolája ma is a tér központi építészeti eleme, melyet idővel polgárházak vettek körül. Ilyen a vele szomszédos sarokház, melynek területére fürdőparkot, majd városi vásárcsarnokot terveztek. Az emelkedő telekárak mégis értékesítésre kényszerítették a városatyákat, így épült fel a saroktelken Soltész Nagy Kálmán háza. Itt nyitotta meg gyógyszertárát a múlt század végén Karánsebesi Rácz Jenő, s a földszinten napjainkban is az Arany Szarvas működik. A szemben magasló sarokház Pataky Sándoré, a városi építési szakbizottság elnökéé volt: az építés 1898-ra fejeződött be. Mellette az egykori pékműhely és udvara helyén 1895-re épült fel a Kereskedelmi és Iparkamara, majd könyvtár és múzeum épülete. Napjainkban a Miskolci Akadémiai Bizottság működik az épületben, melyben 1919 március 22-én alakult meg a megyei direktórium, az első magyar tanácshatalom szerve. Nagy népünnepélyen 1898-ban leplezték le Kossuth szobrát, mely napjainkban is a tér központi eleme. A fürdő átadásának idejére felépült a szembeni Dió- szeghy-ház is - a tér kiépítése a századfordulóra be is fejeződött. Míg a díszburkolat, a lámpaoszlopok, a fasorok, a szökőkút és napóra már a jelenkorban talált itt helyet, a teret szegélyező épületek, s annak alapstruktúrája a századforduló óta némán őrzik az akkori polgári élet szellemiségét. Forrás: Szendrei János: Miskolcz város története V., 1911. Fürdő - 100 év múltán zárt kapukkal Miskolc (ÉM - SZ) - Elmúlt 100 éve, hogy megnyílt a vidéki Magyarország egyik nevezetessége, a közfürdő Miskolcon. Amilyen várakozással kezdte meg a fürdő első évszázadát, olyan elhagyatottan „éli át" most, a második évszázad első éveit. A miskolci Erzsébet-fürdő jelentőségéről az is árulkodik, hogy sorsáról már szinte a gondolat megszületésétől kezdve tájékoztattak a megyei, városi lapok. A városatyák tanácskozásairól beszámolva követhetjük a megvalósulás felé vezető utat: a részvénytársaság megalakulását, a tervek elfogadását, a fürdő megnyitásának közeledtével a gőzkazánokat kezelő fűtőmester, s a jegyszedő állásának pályáztatását. A korabeli újságokban a folyamatosan növekvő forgalomról is olvashatunk: például az uszoda megnyitását követő hetekben naponta 250-300 für- dőzőt számoltak meg. Napjainkban egyszerű a számlálás: a „köz” óhajával ellentétben ugyanis évek óta zárt kapukkal áll az Erzsébet fürdő. 1996 novemberében ugyanis eladta a város, az új tulajdonos, a Black Gold 95. társaság pedig nagyszabású terveket szándékszik megvalósítani. Ha tehát meg is nyílnak majd az elöregedett zárak, a századforduló hangulatát őrző helyiségek helyett feltehetően egy modern, széleskörű szolgáltatást nyújtó épületegyüttesbe térhetnek az érdeklődők.- Az építési engedély még nem áll rendelkezésünkre, ez a módosított városrendezési terv függvénye - tudtuk meg Mohácsi Gábortól, a részvénytársaság elnök-igazgatójától. - A tervek persze elkészültek már. Ezek értelmében felújítanánk az uszodát, a területet szinte teljesen beépítenénk: úszásoktatást szolgáló medencével, konditeremmel, fallabdapályával, valamint szállodai szárnnyal bővülne a jelenlegi fürdő. 100 EVE ÍRTAK „ Miskolcz város közegészség- ügyének jóvoltára és örömére szólalt meg vasárnap délelőtt 10 órakor Soltész Nagy Kálmán polgármester, midőn a miskolczi közfürdő uszoda helyiségeit megnyitottnak nyilvánította. A jelenlévők mindannyian bizonyos jól eső megelégedéssel nézték az uszoda minden tekintetben megfelelő helyiségét és berendezéseit. Midőn a polgármester úgy is, mint a fürdő részvénytársaság igazgatóságának elnöke, az uszodát megnyitottnak kijelentve, azt a közhasználatnak átadta, felhívta Dr. Markó Lászlót, mint a közegészségügyi bizottság elnökét, hogy mint ilyen menjen elől jó példával s az uszodában a fürdést kezdje meg. ” Borsodmegyei Lapok, Miskolcz, 1893. augusztus 8.
