Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
1999. március 13., szombat Itt-hon 9 HÍRCSOKOR • Jótékonysági hangverseny. Jótékony- sági hangversenyt tartottak a felsőzsolcai Művelődési Házban március 7-én délután. A koncertet - melyen Felsőzsolcához kötődő neves zeneművészek léptek fel - egy leendő felsőzsolcai szeretetotthon megvalósítása ügyének szentelték. • Tavaszváró tanácskozás. Tavaszváró szakmai tanácskozást tartott az Észak- Magyarországi Kertbarátok Szövetsége március 11-én Miskolcon. Délelőtt a Növényegészségügyi Állomás munkáját, növényvédőszereket, azok alkalmazását ismertető előadások voltak. Ezek után konzultációt tartottak, s hasznos tanácsokkal is szolgáltak a házikertekben esedékes időszerű növényvédelmi feladatokról a szakemberek. A vidámsághozó Szirmabesenyő (ÉM - SZ) - Pechnyik József vidám versíróként vált ismertté környezetében, bármerre járt is élete során. Az írás számára az öröm, az élet szépségének átadását jelenti, az emberek felvi- dításának eszköze, ahogy mondja. Egymásba öltött történeteiből kiderül: ő maga is sok örömöt kapott versei által: a mosoly, az öröm, amit viszonoztak az emberek, akik verseket kértek tőle vagy csupán olvasták azokat, élete egyik legfontosabb momentuma.- Az iskolában szerettem meg az írást. A tanítóm íratott velünk négy soros rímeket például kirándulások után, s a felsőbb osztályosok zsűrizték azokat. Az iskola után - sokszor persze közben is - a munka került az első helyre. Édesapám halála után legidősebb fiúként nekem kellett eltartani a családot. A földeken is sokszor rímekben szólítgattuk egymást, divat volt versben kifejezni magunkat - emlékezik vissza Pechnyik Miklós. Továbbra is gazdálkodással, földműveléssel foglalkozott, s huszonöt évesen té- eszelnökké választották. A politikai viszonyok azonban három év múltán a szövetkezet elhagyására kényszerítették, s a kohászatban talált újabb munkalehetőséget. Jöttek a felkérések A nyugdíjas éveket elérve Pechnyik Miklós számára több alkalom maradt mások szórakoztatására - amit nem csupán a rímek segítségével igyekezett megvalósítani.- Gyerekkoromban a keresztapám tanított meg harmonikázni, tőle kaptam az első hangszert. Akkoriban gyakran a mi házunkban volt a fonó, ott szórakoztattam zenémmel az asszonyokat. Ők szívesen hallgatták, ahogyan mások is, akik tudomást szereztek harmonikámról - mondja mosolyogva Pechnyik Miklós. Betegsége idején a kórházban, később szanatóriumokban, üdülőkben hamar az érdeklődés középpontjába került: hol verseket, hol zenés nótaesteket kértek tőle beteg- vagy pihenőtársai.- Az első fellépésre egy hajdúszoboszlói üdülőben kértek meg. Hatalmas taps fogadott már akkor is, amikor a színpadra mentem. Sosem felejtem el az érzést, amit ez emberek mosolya, öröme jelentett számomra - mesélte élményét. Utóbbiban ezután gyakrabban lehet majd része Pechnyik Miklósnak: miközben harmadik verseskötete jelent meg a napokban, zenekedvelő barátaival együttest alakítanak. Az oldalt szerkesztette: Spitzmüller Zita Telefonszáma: 46-414-022/225 e-mail: spitz@iscomp.hu Alsózsolca (ÉM - SZ) - Falugyűlést tartottak Alsózsolcán a közelmúltban. A Faluházban rendezett összejövetelen Horváth János polgármester beszámolt a képviselőtestület tavalyi munkájáról, s beszélt ezévi terveikről is. Telt ház volt azon az estén az al- sózsolcai faluház nagytermében: több mint háromszáz helybéli érkezett az este hat órakor kezdődő falugyűlésre. Az alsózsol- caiak tájékoztatására, a velük való beszélgetésre rendezett találkozón az önkormányzatot Horváth János polgármester, Tóth Sándor alpolgármester és Nagyné Halmai Katalin jegyző képviselte. Beszédében Horváth János polgármester a képviselőtestület elmúlt évi munkáját sikeresnek minősítette. Mint mondta: legfőbb célkitűzésüket, a falu működtetését megoldották. Ezt részletezve kitért az úthálózat korszerűsítésére, buszvárók építésére, az oktatási intézmények, az egyház, a rendőrség és polgárőrség, valamint a sportolók támogatására. Három emberrel beindították a mezőőri szolgálatot, s megemlékeztek az idősko- rúakról is.- Mivel a központi támogatás pusztán 2 százalékkal emelkedett - ami nem követi az infláTelt ház a falugyűlésen ció növekedését -, az önkormányzatnak 40 millió forintos támogatáskieséssel kell számolnia. Sok más településtől eltérően azonban Alsózsolca esetében nem beszélhetünk forráshiányról, a működéshez szükséges fedezet rendelkezésre áll - hangsúlyozta Horváth János. A továbbiakban az idén megvalósítandó terveikről beszélt.- Alsózsolca számára egyetlen járható út a jövőben az ipar betelepítése, egy ipari park kialakítása, mely ütemes fejlődést hozna a település számára - utalt a jövőre a polgármester. A telep létrehozását a volt házgyári út, a Hidasnémetibe vezető vasúti pálya és az abból leágazó volt csavargyári iparvágány által határolt területen tervezik, központja pedig a volt házgyár épülete lenne. Fotó: Spitzmüller Zita A polgármester értékelése után a parlamentáris szabályokat betartva - egy-egy felszólaló 3 percben foglalhatta össze mondandóját - a lakosságé volt a szó. Legtöbben a faluban kószáló kóbor kutyák sokaságát, veszélyességét vetették fel. Mások pedig a település egyes intézményeinek képviselőjeként köszönetét mondtak az önkormányzattól kapott támogatásokért. Falugyűlést tartottak Alsózsolcán Horváth János polgármester sikeresnek értékelte a település tavalyi évét A kézilabdás utánpótlás-nevelés folyamatos Bocs (ÉM - PA) - Immár ötödik alkalommal rendezték meg Bőcsött a Farkas Imre Kézilabda Emlékversenyt. Idén leány és fiú csapatok részvételével zajlott a küzdelem. A végén mindkét kategóriában a bőcsiek végeztek az élen. A község egyébként is büszke lehet kézilabda-eredményeire, hiszen a felnőtt mezőnyben a nők az NB I/B-ben, a férfiak az NB II-ben szerepelnek - derül ki az ezzel kapcsolatos beszámolókból. A különböző korosztályos csapatok is remekelnek, s úgy tűnik, hogy utánpótlásban sincs hiány.- Mind a fiúknál, mind a lányoknál már az általános iskolában elkezdjük a kézilabda oktatását - mondta Halász Ferenc, aki az NB I/B-s csapat mellett - több edzőtársával - a „kicsikkel” is foglalkozik. - A lányoknál harmadik osztálytól, a fiúknál ötödiktől vannak a foglalkozások. A lányoknak több helyen kell helytállniuk, hiszen az országos, megyei és iskolás bajnokságokban is szerepelnek, nagyon eredményesen. Az NB I/B-s ifjúsági csapatunk jelenleg a harmadik, az országos serdülő együttesünk pedig a második helyen áll. A fiúk az NB II ifiben és a megyei és iskolás viadalokon szerepelnek. Az utánpótlás-nevelés tehát folyamatos, szerintem ez a jövő útja. így kell működnie, hiszen a fiataloknak utána lehetőségük van beépülni a nagy csapatokba, s ez végeredményben mindenkinek jó. Az V. Farkas Imre kézilabda emlékverseny végeredménye a következő: A leányoknál: 1. Bocs, 2. Onga, 3. Nyékládháza. A gólkirály Oláh Henrietta, a legjobb játékos Bonta Adrienn, a legjobb kapus Juhász Edina lett. A fiúk versenyében: 1. Bocs, 2. Nyékládháza, 3. Gesztely, Onga. A gólkirály Bonta István, a legjobb kapus Pelyhe Lász- a legjobb játékos Nagy Sándor, ló lett. A győztes bocsi lányok TélbÚCSÚZtatÓ Óvodások. Farsangi jelmezbállal egybekötött télbúcsúztatót tartottak a miskolci Fazola Henrik úti óvodába járó gyermekek a közelmúltban. A rendezvényen állatalakoskodással és kiszebáb égetésével elevenítették fel az óvodások a néphagyományokat, a nevelőtestület tagjai pedig népi tánccal és mese-dramatizációval kedveskedtek nekik. A báli hangulatot a Kaffka Margit Általános Iskola tanulóinak tiroli táncműsora is színesítette. 1 ' ^ ® $ 1 ü 8p ! «- - wL*t 1 9 JEE | _____* I 9HL 1 ff ; . m m fii 1 Cp í -’j' *11 3 \ - j Lovas szánnal Berzéken Berzék (ÉM - SZ) - Saját és iskolatársai téli élményéről számolt be levelében egy berzéki általános iskolás tanuló. Kertész Edit. „Balogh Feri bácsi, Berzék község képviselője még tavaly megígérte, elviszi az osztályunkat pónis fogatával szánkózni. Azóta a pici-pacikat szép hollófekete magyar lóra cserélte. Már csak a hó hiányzott. Szerdán aztán jött az égi ágáldás. Nem is esett, hanem szakadt. Az utolsó óra után hallottuk meg a csilingelést. Két csoportra oszlottunk. Párnák és pokrócok melegébe ültünk be. Jó szorosan voltunk, de legalább nem fáztunk. Amerre elhaladtunk, csengőszó, dal és kacagás hallatszott. Mindenki a házuk előtt szállt ki. Boldogan, piros arccal tértünk haza. Köszönjük szépen Sárika tanárnéni és Feri bácsi!” - szól a levél.
