Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

1998. november 12., csütörtök lmK-!MaiiMSJ$Sl§ Kultúra 8 • Ezredvégi esték. Törökország megszentelt tájain címmel Gondos Béla tart diavetítéses előadást a miskolci Földes Ferenc Gimnázi­umban, ma csütörtökön délután 5 órától a Mandorla Közművelődési Egyesület Ezred­végi esték című sorozatának keretében. • Marokkói utakon. Északnyugat-Afrika - Marokkó címmel tart úti beszámolót Fianuta Éva november 13-án, pénteken délután 5 órától Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Fiázban. • Törő-tárlat. Törő Irén festőművész al­kotásaiból nyílik kiállítás november 13- án, pénteken délután 3 órakor Miskolcon a Herman Ottó Gimnázium galériájában. A november 27-ig megtekinthető tárlatot Szamosfalvy Jánosné, a gimnázium igaz­gatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Nyílt nap. A miskolci Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola nyílt napokat tart november 16-án, hétfőn és 17-én, ked­den. Az iskola vezetői várják a zenei pálya iránt érdeklődőket az iskolába (Zenepalo­ta, Bartók tér 1.) Mindkét napon 17 órától szülői tájékoztató lesz a hangversenyte­remben. / Utón a zenekar Miskolc (ÉM) - A nagysikerű koreai turné után - a belgiumi turnéval egy időben - Svájcban koncertezik a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar. A baseli B. Martinu fesztivál keretében november 15-én délután 5 órától muzsikáló - a miskolci zenekar tagjaiból alakult - kamarazenekart Kovács László vezényli. A műsorban Barber-, Martinu-, Bartók- és Weiner-művek szerepelnek. A koncert megvalósításában a zenekart a Pro Helvetia Ost/West alapítvány és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. támogatta. Cserép könyv Varga Gábor A helytörténeti kutatásnak több évtizedig elhanyagolt területe volt az egyházak múltjának feltárása. Az utóbbi évtizedben azonban örvendetes eredményeknek le­hettünk tanúi. Az egyháztörténet-írás e fellendülő periódusának ígéretesen szép és hasznos könyvét jelentette meg a Ma­gyar Református Egyház Doktorok Kollé­giumának Egyháztörténeti Szekciója. A cserépfalui egyháztörténet eddig ismeretlen forrásokra épített feldolgo­zás. Ékes bizonysága annak, hogy tö­mören és röviden is lehet sokat monda­ni. S ez annál inkább dicséretes, mivel a mai kor emberének egyre kevesebb ideje marad az olvasásra. Zsirka László könyve számba vette a község reformá­tus egyházának legfontosabb történeti eseményeit 1576-tól napjainkig. Bemu­tatta a református egyház hatását Cse­répfalu életére, közösségének formáló­dásáfa, az együvétartozás érzésének erősítésére. A község ugyanis mindig híres volt ar ról, hogy lelkészeit anyagilag és erkölcsi­leg is megbecsülte. A gyülekezet másik jellegzetessége volt az évszázadok során, hogy szinte folyamato­san építettek, gyarapítottak nemcsak lelki­ekben, de anyagiakban is. Az egyházközség lélekszáma a múlt század végére annyira megnőtt, hogy templomuk szűknek bizo­nyult. Az új templom lelkes közadakozásból éppen száz éve, 1898-ban épült fel. Az egyházközség jó híre messze eljutott. Egy múlt század közepén keletkezett rig­mus méltán hirdette a cserépfalusiakról: „Nem cserép, hanem parcellán, Oly szép és ép, Mert ott lakik a papját Igazán szerető nép.” A gyülekezeti élet tartalmasságát száza­dunkban is jelzi az énekkar, a bibliakör, a házi istentiszteletek léte, az egyleti munkában való aktív részvétel. 1995-től gyermek istentiszteletek vannak és ifjúsá­gi gyülekezet is bontogatja szárnyait. Sza­porodnak az evangélizációs alkalmak, s a gyülekezeti diakónia is érezteti hatását. A mai cserépfalui reformátusság erejét mutatja, hogy a 100 éves évfordulóra 1997. január 1-jén meghirdették a templom tel­jes felújítását. Egy év alatt 500 adakozó nem kevesebb, mint hatmillió forintot ajánlott fel. A most ismertetett könyv el­adásának teljes bevétele is e nemes célt szolgálta. (Zsirka László: A cserépfalui református egyházközség története (Egyháztörténeti dolgozatok 4., Debrecen, 1998) Virtuális koncolás, valóságos Hamlet Müller Péter Sziámi számítógépre rendezte a Shakespeare-tragédiát Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Fortinbras szerint rettentő koncolás tör­tént Helsingőrben. De a mis­kolci Hamlet-feldolgozásban nem szerepel Fortinbras, vi­szont nagy koncolás lesz - virtuálisan. Müller Péter Sziá­mi, az előadás rendezője szá­mítógépes játékként mutatja be a dán királyfi tragédiáját. U „Kizökkent az idő”? A világ mai állapota kívánta a Shakespeare- művet, vagy a kötelező olvasmá­nyok rendje szerint a beavató szín­házi előadások sorában az Antigo­né után a Hamlet következik? • A rendezőnek úgy kell hozzá­nyúlnia egy létező színműhöz, hogy legyen képzete a világ pil­lanatnyi állapotáról, és a világ­ban képződött hiányokról. Arra kell törekednie, hogy az előadás pótoljon valamilyen hiányt. □ Mi ez a hiány? Mi ma a leg­nagyobb problémánk? • Nagyképűség lenne azt mon­dani, hogy meg tudom nevezni a világ legnagyobb dilemmáját. Ezt hol úgy hívják, hogy globali- zációs csapda, hol úgy, hogy a nemzedékek közötti szakadék, hol úgy hívják, hogy a gyerekek útvesztése... Azért azt mindenki érzi, ha valami nagy baj van. ................................................ » Ham let története elsősorban azért érintkezik korunkkal, mert nem a dán királyfi tragédi­ájáról van szó, hanem akárkié­ről, mindenkiéről. Ez a Shakes- peare-mű az ártatlan ember tra­gédiája, szemben a korábban született drámákkal, amikor va­laki elkövet egy tragikus vétsé­get, és azért kell bűnhődnie. Hamlet valaki másnak a vétké­ért kénytelen megváltoztatni az életét, és egy silányabb pályát bejárni. A vétlen ember beleke­veredik valaki más bűnének a kérlelhetetlen következményei­be, és vétkessé, gyilkológéppé válik. Ezen a ponton el kell gon­dolkodni azon is, hogy bármi szentesíthet-e ilyen súlyú bűnö­ket. Manapság is sok jobb sors­ra érdemes ember követ el kényszerűségből bűnöket, alka­tilag ártatlan emberek kerülnek olyan helyzetekbe, amikor be- mocskolódnak. Valami ilyesmi Most arra megy a játék, hogy marad- e az ember lényegéből valami a kö­vetkező gene­rációk szá­mara. Müller Péter Sziámi Fandl Ferenc és Gazdag Tibor között Müller Péter Sziámi rendező hívta most meg a világba a Hamletet. □ Vagy ahogy a színlapon olvas­hatjuk: a nagy koncolást... • Fortinbrastól kölcsönöztük az alcímet. Igaz, a mi előadásunk­ban nem szerepel, de ő mondja, amikor végignéz a halottakon, hogy nagy koncolás volt... Már nagyon alaposan benne voltam a dráma világában, amikor be­settenkedett egy gondolat, amely talán az ízlésemtől is ide­gen. Mégis bekúszott, és elkezd­tem írni egy keretjátékot. □ Nem szereti, ha hozzányúlnak az eredeti szöveghez? • Amikor valaki úgy kezd egy darabhoz, hogy a saját üzeneté­hez igazítja a művet, akkor min­dig sziszegni szoktam. Meg lehet találni azt a művet, amellyel úgy tudok üzenni, hogy nem kell nagyon modernizálni, nem kell rendezői terrort alkalmazni, nem kell teleaggatni szcenikai ötletekkel, hogy működő legyen. Ha megfelelő darabot találok, akkor csak a színészekre és a szövegre kell koncentrálni, és minden további csak ebből szü­lethet. És most itt látványosan bejött egy idegen test! Arra gon­doltam: mi van akkor, ha ez az egész Hamlet virtuális valóság, egy számítógépes játék?! Mi len­ne, ha ezt a szürkemágiát, ezt a multimédiás terrort kifordíta­nánk, és saját szolgálatunkba ál­lítanánk?! így született meg a keret, amelyben két kamasz A nagy koncolás című videojáté­kot játssza. Mindez erőszakmen­tesen épült be a drámába. Sem­milyen tradíciót nem törtünk meg. De nem is muzeális értéke­ket kell átmenteni a színpadra, hanem olyan darabokat kell be­mutatni, amelyeknek oka van, és ennek most éppen jó oka van. □ De nem jön el a reményt jelen­tő Fortinbras! • Nem jön egy ilyen megváltó, amikor az a csapda fenyeget bennünket, hogy ezt az egész alaphelyzetet, ami az életünk, felborítják rosszul inspirált em­beri hatalmak. Nem egyszerűen a pénzre, a gazdagságra gondo­Fotó: Éder Vera lók, hanem arra a véghelyzetre, hogy az utóbbi időben a fantázia kiirtására irányulnak ezek a ha­talmak. A fantázia az ember lé­nyege. Most arra megy a játék, hogy marad-e az ember lényegé­ből valami a következő generá­ciók számára. Ilyenkor nem le­het előhozni egy norvég király­fit, aki mindent megold. Itt soha semmiféle idegen hatalom nem oldott még meg semmit. William Shakespeare ­Müller Péter Sziámi Virtuális Hamlet- avagy a „nagy koncolás” - valóságos tragédia Szellem ............................................ Csapó János H amlet ............................................ Gazdag Tibor Cla udius ........................................... Ábrahám István Polónius ........................................... Kulcsár Imre Ofélia ................................................. Varga Klári Gertrudis .......................................... Seres Ildikó Horatio .............................................. Fandl Ferenc Laertes .............................................. Samu Nagy Ádám Ő r és I. sírásó ................................. Somló István O srick ............................................... Bodnár Edina R osencrantz-Guildenstern ........ Láng Zsuzsa­Ram ocsa Emese Közreműködik: Masa Attila, Lukács Gábor, Kiss Zsuzsa Díszlet: Dávid Attila Jelmez: Juhász Katalin Zenei munkatárs: Bankó Éva Rendező: Müller Péter Sziámi Bemutató november 13-án, pénteken este 7 órától a Játékszínben i Vásári komédia. Némileg aktualizálva, szokatlan helyszínen: nem a vásártéren, vágj’ egy kis zugban, hanem'a miskolci Földes Ferenc Gimnázium dísztermében elevenedett meg tegnap délután Szabados Ambrus és Tóth Barnabás elő­adásában az ötszereplös - Tabaren mester című - vásári ko­média. Fotó: Bujdos Tibor Bemutató foglalkozás Miskolc (EM) - A Dinasztia Kia­dó tankönyvcsaládjához kapcsoló­dó bemutató foglalkozást tartanak integrált magyar nyelv és iroda­lom témakörben november 13-án, pénteken 10 órától Miskolcon a 32. Sz. Ady Endre Általános Isko­lában (Miidós u. 15.). A foglalko­Miskolc (ÉM) - A magyar re­formátus iskolák VI. nemzet­közi kórustalálkozóját rende­zik meg november 14-én, szom­baton Miskolcon a Kossuth ut­cai református templomban. A program délelőtt 10 órakor Ábrám Tibor, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatójának megnyitójával kezdődik. Ezt kö­vetően tíz kórus mutatkozik be, többek között debreceni, kolozs­vári, sárospataki iskolák együt­tesei. Délután fél 2-től még ki­zást Oláh Ferencné és Kissné Kovács Tünde tartják. Fél 12-től előadást hallhatnak az érdeklő­dők az, integrált magyar nyelvi és irodalmi programról, amelyet Adamikné Jászó Anna, a tan­könyvcsalád alkotója, az ELTE tanszékvezető tanára tart. lenc kórus énekel, ők Nagy- enyedről, Pápáról, Székelyud­varhelyről, Zilahról érkeznek. Délután 5-kor ünnepi istentisz­telet kezdődik, ahol Mészáros István, a Tiszáninneni Refor­mátus Egyházkerület püspöke hirdet igét. A találkozó kórusai­nak hangversenye után Szabó Csaba előadást tart Erdélyi ma­gyar harmóniás énekek a XVI- n. századból címmel. A záróbe­szédet Berkesi Sándor karnagy mondja, a program a kórusok közös műsorával zárul. Református kórusok

Next

/
Thumbnails
Contents