Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-03 / 232. szám
1998. október 3., szombat in-lton 7 Miskolc és környéke ® Új aszfaltréteg. Átadták a napokban a szélesített és új aszfaltszőnyeget, útpadkát kapott utcákat Alsózsolcán, ahol a beruházás a Deák, a Zrínyi, a Gárdonyi és a Széchenyi utcát érintette. A 18 millió forintos költségvetésből - amelyből 10 milliót területfejlesztési pályázaton nyertek - futotta a teljes helyi úthálózat kátyúzására is. # Szennyvízberuházás. Tájékozódott a harsányi képviselő-testület a tervezett szennyvízberuházásról. Erre Harsány Ernőddel, Bükkaranyossal és Kisgyőrrel közösen pályázott: a csatornahálózat kiépítésének 40, a tisztítómű létrehozásának 50 százalékát állami pénzből fedezhetik. Keresik a további pénzügyi forrásokat is. • Kilenc település beruházása. Szennyvízberuházásba kezd - Borsodszirák gesztorságával - kilenc település ezen az őszön. Az összességében 2,6 milliárd forintba kerülő, s a kistérségi körzethatáron átnyúló beruházásban Sajóvámos, Sa- jópálfala, Sajósenye, Boldva, Borsodszirák, Hangács, Nyomár, Ziliz és Damak ön- kormányzatai vesznek részt. II jmMMm A nyelvtanár Hernádkak (ÉM - BA) - Némi kitérő után lett belőle az, ami gyerekkoréban mindig is szereteti volna lenni: német nyelvtanár. Hogy miért éppen e szakma keltette fel az érdeklődését? Az indok a múlt ködébe vész. Az viszont biztos, hogy a családjában nem voltak pedagógusok: „egyszerű emberek a szüleim” - mondja Fukász Lászlóné, aki eredetileg orosz nyelvtanárnak tanult. Az emlékezete úgy őrizte meg, hogy a középiskolai orosztanára rábeszélésének engedve döntött így a pályaválasztáskor. A rendszerváltozás hozta a fordulatot az életében: az orosz nyelvet tanítókkal együtt őt is átképezték. Bár azóta voltak kecsegtetőbb állásajánlatai, de ma is szülőfalujában, Hernádkakon tanítja a németet és a történelmet, s a község általános iskolájának igazgató-helyettesi feladatait is ellátja. Soha nem bánta meg, amiért maradt - jelenti ki. Sok településen örülnének neki, ha ennyit segítene a helyi hatalom az iskolának, mint itt. Furcsán hangzik ez a kijelentés a derékszíjparcellányi irodában, amin az igazgatóval osztoznak. De az állítás igazságát igazolják a tények, köztük az, hogy hamarosan átadják a közel nyolcszázezer forintért felszerelt nyelvi labort, ami még eredményesebbé teheti a helyi nyelvoktatást. Hernádkakon nemcsak a szülők ambicionálják, hogy a gyermekeik idegen nyelveket tanuljanak, de a diákok is ésszerűen gondolkoznak a saját jövőjükről. Már most számot vetnek vele, hogy a holnap Magyarországán, a következő évtizedek Európájában nyelvtudás nélkül nem sok esélye lesz az embernek az elhelyezkedésre. A nyelvtanáruk arra is bíztatja őket, hogy éljenek a lehetőséggel: tanuljanak. A szülő és az iskola csak megteremteni képes ehhez a feltételeket. Buszmegállócsere. Kicserélték a napokban a buszmegállókat Alsózsolcán. Kétmillió forintba került, hogy új, műanyag tetős, edzett üvegfallal ellátott öt beállót raktak le. Fotó: Bujdos Tibor „Sajósenye falu dróttal van kerítve” Bujdos Attila Sajósenye (ÉM) - Az est legjobb poénja abban a dalban rejtezik, amelyben „az asz- szony is azt mondta, vizet ne igyák soha, mert a vízben béka van, életemnek vége van". Öblös férfikacaj göcög bele a nótába, jelezvén a rigmusban foglaltak igazságát; mármint, hogy az igaz ember bort iszik, s annak igazságát is, hogy akik itt vannak, azért jönnek, hogy jól érezzék magukat. A szerda estéit hónapok óta együtt tölti a faluházban több, dalolni szerető sajósenyei ember. Nincs határozott válasz rá, hogy kinek az ötlete volt a népdalkor megalapítása, hogy ki kezdte el a szervezést. Az is számított, hogy a polgármester itt énekel, az is, hogy más ismerősök is együtt múlatják az időt. Ami biztos: az első fellépésük tavaly karácsonykor volt, s azóta többször álltak már a közönség elé. Többnyire megállapodott férfiak és nők, szemre a fiatalabbak is túl lehetnek a harmincon. Most a kazincbarcikai Szentesi Mária tanítja nekik a dalokat: a fülükre hagyatkoznak. Legutóbb felvidéki summás népdalösszeállítással készültek, de új értelmet ad az összejöveteleiknek, hogy a helyi múltban is elkalandozhatnak. Idős asszonyok segítenek ebben: Kónya Sándorné, Juhász Józsefné, Piszkor Andrásné, akik legalább száz sajósenyei nótát őriztek meg az emlékezetükben azokból az időkből, amikor - mint most - az éneklés a közösség szertartásainak része volt. Ezekre a dalokra táncoltak is a lányok, feltéve, ha a mulatság nem ütközött tilalomba. Böjti időkben nem szabadott vigadozni, de az élet javát kedvelőket akkor sem lehetett egyszerű kordában tartani. Erre utal az egyszeri pappal kapcsolatos adoma: amikor a jeles egyházi személyiség a vonaton segített kendőt keresni egy menyecske zsebében, fogsort talált a vászonba csomagolva. Azért hordta a férje műfogát az asszonyság magánál, hogy az ember otthon nehogy megdézsmálja a disznóságokat. Nevet a népdalkor, hogy a könnye is kicsordul bele. Ezt a történetet is az idős asszonyok említik, s ők mondják a dalokat, s mondanák a végtelenségig. „Sajósenye falu dróttal van kerítve”, „Az akácfa most hullajtja fehér fürtös virágát”, „A senyei vásártéren ihajláré-csuhajla, legényvásár lesz a héten” - göndörödnek a dallamok, melyek örömről és bánatról, szívfájdalomról és boldogságról árulkodnak, végsősoron arról, hogy bár az ember múlandó, de az emberi természet örök. Történelem, címerben elbeszélve Bükkaranyos címere Bükkaranyos (ÉM - BA) - A település egész történelmét belekomponálta a közelmúltban felavatott bükkaranyos! címerbe annak tervezője, Kajtor Béla. A címerpajzson a szívből kinövő hármas makkág a jezsuiták által az 1700-as években készíttetett pecsétnyomó motívuma - a települést egykor az egri püspökséghez tartozó birtokként tartották számon. Az itt élők többnyire református emberek voltak - az erőszakos katolizálás vallási szempontból sokáig megosztotta a helybéli közösséget. A címerpajzson látható stilizált kehelyfor- ma a bükkaranyosi múlt egy ma is látható emlékére, a református templomban őrzött, s az ugyancsak az 1700-as évekből való ón kehelyre, valamint a reformációra, s a vallási megbékélésre utal. Az alatta lévő fonál a folyó jelképe: a község bevételét valaha részben az itteni aranymosás adta. Az arany csillogására emlékeztet a pajzs három sarkában a három csillag, s a hármas szám egyben a magyarság misztikus száma is (három a magyar igazság, és így tovább). Azért hétágűak ezek a csillagok, mert ezzel egy magyar mondát idéznek: a hét vezér egy-egy arany nyilat lőtt fel, ezek a levegőégben egymással találkozván vezérlő csillagként mutatták az új hazába vezető utat a világban helyüket kereső magyaroknak. A pajzs kék, illetve zöld színét Bükk Zsigmond címeréből kölcsönözték - fel- tételezések szerint nem a közeli Bükk, hanem az 1900-as évek elejének megyei alispánja, illetve helybéli bírája miatt lett a település neve Aranyosból Bükkaranyos. A koronából kiágaskodó ló rajzolata a Fáy-ak címeréből való. A legenda szerint azért kaptak birtokot a környéken, mert a muhi csatából menekülő király a segítségüknek köszönhette az életét. A ló mellől kinövő két, kiegyenesített kasza tisztelgés a bükkaranyosi nép szabadságsze- retete előtt: e szabadságszeretet jegyében lett a felvidéki paraszt- felkelés egyik vezére éppen a helybéli Császár Péter. A címerpajzsot ölelő, díszes rajzolatú levélformák Guyon Richárd 1848-as honvédtábornok, s itteni földbirtokos családjának jelképei közül kerültek Bükkaranyos címerébe - magyarázta a címerbe rajzolt településtörténelmet a tervező, Kajtor Béla. A címert szakmai szempontból Tóth Péter, történész-levéltáros ellenőrizte. Új óvoda Kistokaj (ÉM) - Két év alatt lesz új óvodája Kistokajnak. A napokban kezdődött beruházás révén a két, most is gyermekintézményként használt ingatlan egyikét bővítik. Négy csoportszoba kap itt helyet, a kiszolgáló létesítményekkel együtt. A konyha az óvoda mellett más helyi intézmények ellátására is alkalmas lesz. A munkálatok költségeit az állam 15, a megyei fejlesztési tanács 14,3 millió forinttal támogatja. Az önkormányzat állja az 55 millió forintos büdzsé fennmaradó részét. A településen jelenleg száz óvodás korú gyermek él, a gyermekek száma növekvő. Mályimonográfia Mályi (ÉM) - Elkészült a Mályi történetét feldolgozó monográfia szövege. A település helytörténetét két levéltári kutató, Nagy Pál és Hajdú Imre dolgozta fel. A nyomdai előkészületek következnek. HIRDETÉS' Akihez hamarabb fut el az információ, lépéselőnyben van. Legyen Öné ez az előny! Olvassa a már HÉTFŐN! 56 oldalon több mint 3500 hirdetéssel hétről hétre 5alol a népdalkor Fotó: Bujdos Tibor
