Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-29 / 253. szám

1998. október 29., csütörtök Kultúra 7 ■ül ;(<;:■! o ;<o;! _____ • Gyermekfoglalkozás a múzeumban. A középkor bányászata műalkotások tükré­ben címmel gyermekfoglalkozást tarta­nak a rudabányai Érc- és Ásványbányá­szati Múzeumban október 31-én, szom­baton délelőtt 10 órától. • Patak a Köznevelésben. Közelkép a Pataki Scholáról címmel ír a pataki ok­tatás jelenéről, és a hagyományok ere­jéről a Köznevelés című országos heti­lap legutóbbi számában Balázsi Károly pataki tanár. Shakespeare és a franciák a miskolci filmvásznon Miskolc (ÉM - FG) - Legutóbb tegnap, a győri Mediawave Nemzetközi Filmfeszti­vál programjából rendeztek egy minifesz­tivált a miskolci Hevesy Iván filmklub­ban, de az idén még számtalan érdekessé­get kínál a közönségnek a Cine-Mis, a miskolci Moziüzemi Szolgáltató Kft. Az Alliance Francaise és a Cine-Mis november 16. és 21. között rendezi meg az V. Francia Filmnapokat. Ennek kereté­ben hat filmet láthat a közönség a klasszikus művektől kezdve a kortárs al­kotásokig - tudtuk meg Kúrián Kornéliá­tól, a Cine-Mis művészeti vezetőjétől. A Pilinszky-filmklub előadásai közül a szakember kiemelte a november 30-i es­tet, amikor Kertész Mihály: Casablanca című filmjét láthatja a közönség, és a ve­títéshez kapcsolódva Báron György film- kritikus tart előadást. Várhatóan a diákok közül is sok látoga­tója lesz a december 5-től 11-ig tartó Shakespeare-filmhétnek. Ennek keretében Shakespeare műveinek filmadaptációit mutatják be, majd pedig a film és az iro­dalom kapcsolatáról hallhatnak előadást az érdeklődők. _ !ü,XV IV, ÍQ _______|_______2! E gyéves a kettes Brackó István A még illendő nyolc nap után sem illetlen köszönteni, méltatni, megemlékezni az október 4-én egyesztendős TV 2-ről. Nagy parádét rendeztek a budapesti Kong­resszusi Központban: felvonult a stáb, je­les művészek szórakoztatták a közönsé­get, a reggeltől estig tartó parádén kisor­soltak egy személygépkocsit is. Közben ment a műsor, az egygyertyás jubileum­ról mintegy kétórányi ízelítőt láthattunk a képernyőn. Én nem voltam a helyszínen, s előre megfontolt szándékkal késleltettem ezt a jegyzetet. Nem akartam ünneprontó len­ni, mert a gála nekem nem tetszett. Nem is szólok erről, hiszen akadnak ennél fontosabb közlendőim is. Ez a - behízel­gő hangú Pintér Dezső vezette - stáb egy esztendő alatt ütközetet nyert, s a recen­zensnek nem kell tartania attól, hogy füstölgése aktualitását veszti holnap, holnapután, egy hónap múlva. A jámbor kukkolót nem érdekli a jel­ző: jelesen az, hogy közszolgálati-e, vagy kereskedelmi - nem tapintható a kü­lönbség. A „nagy” televíziónak méltó ve- télytársa lett az egyéves kettes. Az előb­bi anyagi és morális gondokkal küzd, az új alelnök Feledy Péter pár napos regná­lás után leváltotta a Híradó és a Hét fő- szerkesztőjét, s letiltotta a képernyőről Forró Tamást. Azt, aki frontembere volt a Nap-keltének. Gyanítható, hogy Forró nem marad munka nélkül. A TV2 ugyan­is versenyképes reggeli műsort kínál. In­formációs összeállítása, foci-összefogla- lója, Vágó-vetélkedője veri az „öreget”. A közönség és szakmai díjak közül - egy év alatt - az új csatorna team-je vitte el a legtöbbet. Más kérdés, hogy - hasonlóan a többi­ekhez - a sablonokhoz nyúl a stáb. Napi bt szappanopera, s legalább két folytatá­sos akármi. Ez a szigorú órarend kevés lehetőséget nyújt az improvizációra, ám nem is ez a lényeges... Az egyéves kettes nem egy a sok hazai elektronikus kanális közül, hanem kimondatlanul is hegemóni­ára törekszik. Elismertségben, nézettség­ben, reklámban is. Ez a születésnapi cere­mónia utólagos üzenete. Egyre lankadó figyelemmel kísérem ezt a versenyt, ezt a gyűrkőzést. Lekapcsolom a készüléket, kitárom az ablakot és nézem a tájat. Két panelház között résnyi kilátás nyílik a Bükkre. Menjek? Maradjak? Néz­zek? Vagy csukjam be a szemem? Kicsi Jankó és a szépen szóló ezüstfurulya Magyar népmese - Benedek Elek nyomán - a miskolci Csodamalom Bábszínházban Jellegzetes népmeséi figurák a bábelőadásban Fotó: Dobos Klára Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A királylány egy csillagot az égről, a gyerekközönség pedig szép bábjátékot kapott ajándék­ba az elmúlt vasárnap a miskolci Csodamalom Báb­színház idei szezonjának el­ső bemutatóján. Lassan hagyomány, hogy a mis­kolci bábosok minden évadban bemutatnak egy olyan mesejáté­kot, amely Benedek Elek gyűjté­séből való népmesék alapján szü­letett. A Tündér Ibrinkó vagy az Aranytollú madár is szép darab­ja volt'ennek a sorozatnak, de a mostani Ezüstfurulya bemutató­járól mondható el igazán, hogy minden részletében a legteljeseb­ben idézi, jeleníti meg a magyar népmesék és mondák világát. Köszönhető ez a különböző törté­netekből egységes mesét formáló Szilágyi Dezsőnek, aki gazdagon merített a népmeséi motívumok­ból. A királylány kezéért nehéz próbákat vállaló bojtárlegény ka­landjai során olyan jellegzetes alakokkal találkozik, mint a pa­razsat evő táltos paripa, Tündér­szép Ilona, vagy a Napot elrabló sárkány. A darab kísérőzenéjét András. Béla népi dallamokból komponálta, egy-egy dalbetéttel tovább gazdagítva a játék szöve­tét - szívhezszóló például Jankó és a királylány kettőse. Mindehhez a magyar népi dí­szítőművészet elemeit felhasz­Miskolc (ÉM - DK) - A Mis'- kolci Szimfonikus Zenekar október közepén Dél-Koreá- ban turnézott. Kilenc nap alatt kilenc városban kilenc koncertet adtak... Nagy sikert arattak Szöulban és a vidéki nagyvárosokban egyaránt. Műsoruk alappillére Mozart: Figaro házasságának nyitánya és Beethoven V. szim­fóniája volt, ezeken túl minden koncerten más helyi szólistával más művet adtak elő. De mégsem ennek a turné­nak az „eredménye” a Bartók- teremben - koreai művészek közreműködésével - ma este 7 órakor kezdődő hangverseny - tudtuk meg Sir Lászlótól, a mis­kolci zenekar igazgatójától. Noh Tae-Cheol, az est karmeste­re ugyanis már korábban hal­lotta a zenekart, mégpedig nem Koreában, hanem sokkal köze­lebb - a dirigens ugyanis Bécs- ben él. Nagyon tetszett neki a zenekar, ezért jelezte, hogy szí­vesen adna velük együtt kon­certet. Tavaly szeptemberben Miskolcon a jezsuita templom­ban volt az első közös hangver­nálva, nagyon szerencsés kézzel teremtett képi világot Horváth Márta. A király kertjét mintha egy tulipánosládáról másolta volna, a királyi palotát a mézes- kalácsosok színeivel festette meg. S a bábok majd’ mindegyi­kén meghatározó a kékfestő. Kü­lönösen szép Kicsi Jankó királyi alakja, frappáns a tüzet, füstöt okádó sárkány, bár időnként Oh Hyun-Ock, koreai zongorista a mai koncert szólistája seny, akkor egy koreai csellis­tát hozott magával a karmester. A mai hangversenynek koreai zongoristája lesz, Oh Hyun-Ock személyében. A műsorban Bee­thoven V. szimfóniáját, Liszt Magyar fantáziáját, Mozart: Rondó zongorára és zenekarra című művét illetve egy mintha mind a három feje mást gondolna, másfelé indulna. Igaz ugyan, hogy ezek a botos bábok nehezebben mozgathatók, Korzsényi Tibor rendezése még­is mozgalmas. Egyszerűségük­ben is megkapó képeket teremt. A szereplők közül igen jól elta­lált Jankó, azaz Hajdú Gáspár Zsolt erőt sugárzó, mégis kelle­mes hangja. Különböző szerepei­könnyedebb Strauss-blokkot hallhat a közönség. A hangversenyt egyébként a Gépipari Technikusképzésért Alapítvány szervezi, a bevétel az alapítványon keresztül a mis­kolci Andrássy Gyula Műszaki Középiskola fejlesztésére fordí­tódik. A karmester: Koreában ta­nult, karmesterként tovább­képezte magát Németország­ban és Ausztriában, sok ze­nekart vezényelt már Né­metországban, Koreában, Magyarországon és Csehor­szágban. A zongorista: 1953-ban született Dél-Koreában. A szöuli Zenei és Művészeti Főiskolán diplomázott 1971- ben. Zongoristadiplomáját 1976-ban a sungshini női egyetemen kapta, majd 1982-ben a bécsi konzerva­tóriumban is szerzett diplo­mát. Jelenleg a Sungshin Womans University zongo­ratanára. ben karakteres Ivánkó István. Ugyanakkor a táltos csengő hangja vagy az udvarmester fér­fiasra vett, de érezhetően női hangja némileg zavaróan hatott. Az ezüstfurulya dallamára minden bizonnyal sok-sok elő­adáson perdülnek táncra a me­sebeli szereplők, s csattan össze tapsra a játékba feledkező gyere­kek tenyere. A Magyar Tudomány Napja Budapest (MTI) - A kutatók­nak meg kell jelenniük ott. ahol a közgondolkodás for­málódik - jelentette ki Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke a november 3-ai Magyar Tu­domány Napja rendezvényso­rozatot beharangozó szerdai sajtótájékoztatóján. Az idén a tavalyinál több főiskola, egyetem, kutatóin­tézet, múzeum, tudományos társaság vesz részt e jeles nap megünneplésén. A Magyar Tudomány Nap­ja Rendezvénytanácsa 250 programot fogadott el az ün­nepség részeként. A rendez­vénysorozat november 1-jén 11 órakor a Nagycenki Szé­chenyi Mauzóleumnál koszo­rúzással veszi kezdetét. A november 2-ai díszünnepsé­gen számos díjat adnak át, több olyat is, amely a kuta­tások és a vállalkozások kap­csolatainak erősödését jelzi. E napjra jelenik meg az MTA elnökének Tudomány- politika az ezredforduló Ma­gyarországán című vitaindító műhelytanulmánya. Koreai zenészek a technikusképzésért Vendégkarmester és -zongorista a szimfonikusok koncertjén Voltál-e már boldog Pesten - és a könyvtárban? Paudits Béla sikeres pódiumműsora a ’20-as, ’30-as évek slágereiből Tiszaújváros (ÉM - SZP) - Pa­udits Béla a hét elején egy békebeli kávéház hangulatát varázsolta a tiszaújvárosi Vá­rosi Könyvtár pódiumtermé­be. Az új intézményben volt már néhány hasonló műsor, de egyik sem kapott akkora tapsot, mint a Voltál-e már boldog Pesten? című Pau- dits-est. A kezdés előtt már egy fél órá­val megtelt a nézőtér, pótszéke­ket kellett bevinni a terembe, de sokaknak így is csak állóhely jutott. Viszont az előadóművész - Oláh Ferenc és kisegyüttese közreműködésével - a ’20-as, ’30- as évek slágereiből összeállított műsorával mindenkit elvará­zsolt.- Magam is meglepődtem, hogy ezek a régi időket felele­venítő műsorok nem csak az idősebb korosztályokat vonz­zák - mondta az előadás után a művész. - Több előadáson lát­tam már a nézők között fiatal párokat is. Nem tudom a tit­kát, de csak valamiféle, az is­meretlen korok iránti nosztal­gia lehet az ok, és az, hogy ezek a dalok jórészt a szere­lemről szólnak.- Régen sokat szerepelt a kép­ernyőn, manapság viszont keve­sebbet hallani önről.- Mint sok más színész, én sem „ömlők ki” a tévéből na­ponta. Sőt, nem vagyok tagja egyetlen színháznak sem. De azért dolgozom. Járom az orszá­got. közben Grünvalszkv Ferenc Paudits Béla Fotó: Szebenvi K. filmjében játszottam el egy sze­repet. felénekeltem az új Koltay- film főcímzenéjét. Készülőben van egy lemezanyagom is. Nagy gondom, hogy nem vagyok me­nedzser típus, és ebben a zűrza­varos médiahelyzetben a színé­szek sem nagyon mernek mo­zogni.- Igaz, hogy külföldön élt egy ideig?- Igaz, Torontóban éltem, de nem színészként dolgoztam ott. Eredeti szakmám intarziakészí­tő, műbútorasztalos, tehát búto­rokat készítettem megrendelés­re. Egyébként betegségem miatt voltam kénytelen elhagyni az országot, aztán ottragadtam. De már évek óta újra itthon va­gyok, és nem is tervezem, hogy visszamenjek Torontóba.

Next

/
Thumbnails
Contents