Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-29 / 253. szám
1998. október 29., csütörtök ÉSIM-MA&¥1»SSMG# Gazdaság 8 • BorsodChem-gyorsjelentés. Az ázsiai és az oroszországi válság keresletcsökkentő hatása ellenére a BorsodChem Rt. jelentős árbevétel-növekményről és magas árbevétel-arányos jövedelmezőségről számolt be háromnegyedéves gyorsjelentésében. A még nem auditált jelentés szerint a vegyipari vállalat 52,18 milliárd forintos árbevétel mellett 7,85 milliárd forintos adózás előtti, és 7,70 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt ért el szeptember végéig. • Fűszerpaprika-gondok. Nem kedvezett a csapadékos időjárás Csongrád megyében a fűszerpaprikának, a termés egy része már a földeken tönkrement, a maradék pedig csak gyenge-közepes minőségű - tájékoztatott Katona Antal, a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Rt. vezérigazgatója. A társaság a termelőkkel megkötött előszerződések alapján 1500 tonna őrlemény-alapanyaghoz szükséges mennyiséget vásárolt fel. • Salakfeldolgozó kohó. A jövőben a salakot is feldolgozzák az Inotai Alumínium Kft.-nél. Az ehhez szükséges berendezést japán hitelből, 130 millió forintért vásárolták. Az új megoldás kettős célt szolgál: környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű, hogy mostantól nem lesz szükség a kohósalak felhalmozására, illetve tárolására,) az rt. számára pedig előnyös, hogy jelentős mennyiségű fémet is visszanyernek. A salakban ugyanis mintegy 20 százaléknyi fém marad vissza. Portugál-magyar üzleti találkozó Miskolc (ÉM) - Az idegenforgalommal kapcsolatos együttműködési lehetőségek, a tőkebefektetés, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése - ezekről tárgyalt tegnap Joaquim Pimpao, a portugál nagykövetség kereskedelmi tanácsosa közel húsz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cég képviselőjével Miskolcon. A megyei kereskedelmi és iparkamara által szervezett programon a kereskedelmi tanácsos elmondta: útjának célja a lehetőségek felmérése, a tájékozódás. Megyénk portugál importja 1996-ban mintegy 195 ezer USA dollár volt, ami az összes import 0,04 százaléka. Az export 575 ezer dollárt tett ki, ez 0,08 százaléka a megye teljes exportjának. Az idei esztendő első félévében hazánk Portugáliába irányuló exportja 34,7 millió dollár volt, az import értéke pedig 47,7 millió dollárra rúgott. B.-A.-Z. MEGYE LEGFONTOSABB IMPORTCIKKEI PORTUGÁLIÁBÓL • elektromos gépek és felszerelések 35,8% • gyapjú, finom és durva állati szőr 26,2% • szervetlen vegyianyagok 15,2% • parafa és parafaáruk 11,4% • szintetikus v. mesterséges vágott szálak 11,2% • különleges szövetek, csipke 0,2% B.-A.-Z. MEGYE LEGFONTOSABB EXPORTCIKKEI PORTUGÁLIÁBA • műanyagok, műanyagáruk 78,8% • vatta, nemez, nem szőtt szövet, kötéláruk 9,5% • cserző és színező kivonatok, festőanyagok 7,8% • kazánok, gépek, berendezések 3,9% Enyhe visszaesés Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 112 pontos esést követően 5030 ponton zárt szerdán. Ez 2 százalékos csökkenés keddi értékéhez képest. A vezető részvények mindegyike gyengült. A Matáv 19 forinttal, 1,7 százalékkal esett vissza, 1093 forinton zárt. A Mól záróára 4560 forint lett, ami 125 forinttal, 2,66 százalékkal alacsonyabb előző napi áránál. Az OTP zárásra 4 százalékot vesztett értékéből, záróára 6955 forint lett. A Richter 400 forinttal, vagyis több mint 5 százalékkal gyengült, 7250 forinton zárt. A TVK 90 forintot vesztett értékéből, záróára 2715 forint lett. A kárpótlási jegy 5 forintot gyengült, 400 forinton áll. Továbbra is mozdulatlan a gabonapiac A malmok, takarmánykeverők 60-65 ezer tonna búzát vásároltak fel megyénkben A magtárakban csak kerülgetik az idei termést Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - A gabonapiac, akárcsak országos viszonylatban, Borsod-Abaúj- Zemplénben is mozdulatlan. Nádler Miklós szerint a megyénkben termett mintegy 270 ezer tonna terményből eddig 60-65 ezer tonnát vásároltak fel a malmok, takarmánykeverők, a többi vevőre vár. Az Abaúj Gabona Kft. ügyvezetője úgy véli, a már meglévő gondokat tovább fokozza, hogy megkezdődött a kukorica betakarítása. Magtárakban álló búza, vevőre váró kukorica, pénztelenség, fizetésképtelenség, megkésett őszi talajelőkészítő és vetési munkálatok, elkeseredett agrártermelők - így néz ki a rövid helyzetkép az ágazat jelenlegi állapotáról.- Az ember csak ámult, amikor az elmúlt hetekben a nagy üzletekről hallott - mondja Nádler Miklós. - Kezdetben volt az olasz üzlet, ami 300 ezer tonna gabona exportjáról szólt, később pedig még nagyobb dobásról, az Oroszországnak szánt 600 ezer tonnáról jöttek a hírek. De mindkettő füstbe ment. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a szakemberek mindig is kétkedéssel fogadták ezeket az exportlehetőségeket. A gazdák és a kereskedők a napokban megalakuló lengyel-magyar vegyes bizottság tárgyalásaitól várnak olyan eredményt, amely kimozdíthatja a búzaexportot a holtpontról. Nádler Miklós szerint ennek azért lehet esélye, mert az 50 millió lakosú Lengyelországban idén 27 millió tonna búza termett, de ennek a mennyiségnek csak mintegy 5 százaléka a jó minőségű, étkezési búza. A lengyel malmoknak 5 millió tonnára van szükségük a lakosság ellátásához. Azonban a piacvédelmi intézkedések - a december 31-ig érvényben lévő 40 százalékos védővám - behatárolják az import lehetőségeit. A szakember szerint a tárgyalások bár fontosak, de ennek ellenére csak január elsejét követően - amikor a védővám 15 százalékra csökken - lesz mód a kivitelre. A többi potenciális piac közül az orosz a fizetési nehézségek miatt bizonytalan. Belorussziában 1 millió tonnára lenne vásárlási igény, de a fizetés módja - a bartelügylet - meggondolásra készteti a piaci szereplőket, elsősorban a hatalmas mennyiség miatt. A beloruszok egyébként műtrágyát, mezőgazdasági gépeket, valamint fát és szenet ajánlottak ellentételezésként. Románia, Szlovákia és Csehország a védővámok miatt nem jelent pillanatnyilag számottevő lehetőséget. Ami az uniós országokat illeti, 380 ezer tonnát tudnak fogadni, de a védővámok itt is megnehezítik a kereskedők helyzetét. Nádler Miklós szerint a helyzet igazi, hosszú távra szóló megoldása a mezőgazdaság struktúraváltása lehet. Az ágazat mielőbbi belső átalakítása már csak az uniós csatlakozás miatt is elemi érdekünk. • 5 millió tonna búza • 2 millió tonna egyéb kalászos és • 6 millió tonna kukorica te rmett. Ebből a belső igény az összes termés 30-35 százalékát teszi ki. A többi vevőre vár. TTTT’T NYOMDA RT Két nemzetközi vásár is megnyitotta kapuit a budapesti vásárvárosban. A Budatranspack nevet viselő csomagolástechnikai kiállításon a kazincbarcikai Ongropack Kft., valamint a tiszaújvárosi Tisza Textil és a TVK Rt.; míg a Prin- tex nyomdatechnikai vásáron a Borsodi Nyomda Kft., a Diósgyőri Papírgyár Rt., valamint a Teca-Print Hungária képviseli Borsod-Abaúj-Zemplént. Fotó: MTI Elfecsérelt munkaidő Tanulmány a magyar cégek termelékenységéről Budapest (MTI) - A magyar vállalatoknál a munkaidő 49 százalékát elfecsériik, egy átlagosan 225 munkanapból álló évben 110 nap telik improduktív tevékenységekkel - állapította meg a Czipin and Partner osztrák termelékenységi tanácsadó cég nemrégiben elkészült tanulmánya. A felmérés során 15, általában 450 főnél többet foglalkoztató ipari és kereskedelmi vállalat tevékenységét elemezték. Alois Czipin alapító ügyvezető szerdai, budapesti tájékoztatóján elmondta: a felmérés eredménye mintegy 5 százalékos eltéréssel reprezentálja a magyar gazdaságban uralkodó viszonyokat. A tanulmány megállapításai szerint az elvesztegetett idő 33 százaléka a tervezés és irányítás, 13 százaléka a vezetői magatartás hiányaira vezethető visz- sza. A nem megfelelő munkamorál 15, a számítástechnikai problémák 18, a rossz vállalati belső kommunikáció pedig 14 százalékban okolható. A dolgozók vagy vezetők rossz kvalifikációja mindössze 7 százalékkal járul hozzá a termelékenységi mutatók romlásához. A tanácsadó cég összehasonlításai szerint bár a magyar vállalatok nem sokat léptek előre az elmúlt években, még így is csak 11 százalékkal maradnak el Nyugat-Európától. A német nyelvterületen végzett felmérések azt mutatják, hogy a fejlett ipari országokban a munkaidő 62 százaléka produktív, 38 százaléka improduktív tevékenységgel telik. A szakemberek úgy látják, hogy kívánatos és lehetséges volna : termelékenység 80-85 százalékra való fejlesztése. Növekszik a pénzintézetek ismertsége Hazánk lakosságának mintegy kétharmada valamely bank ügyfele Budapest (ÉM) - Megnövekedett a forintban vezetett átutalási betétszámlák, csökkent viszont a takarékbetétkönyvek száma az elmúlt év során. Többek között ezt állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése a magánszemélyeknek nyújtott pénzpiaci szolgáltatásokról. Amíg tavaly a harmadik negyedévben a felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 megkérdezett 27 százaléka rendelkezett forintban vezetett átutalási betétszámlával, addig idén ugyanebben az időszakban már 41 százalék. A takarékbetétkönyvvel rendelkezők aránya viszont a két időszak között 20 százalékra csökkent. Az OTP-nél vezetik az összes átutalási betétszámlák, folyószámlák és bankszámlák kétharmadát, míg az utána sorrendben következő Postabankra ennek negyede jut. Ennél kevesebb a Takarékszövetkezetre, illetve a Budapest Bankra. Ugyanezek az arányok az egy évvel korábbihoz képest némileg csökkentek az OTP-nél és Postabanknál, nőttek viszont a Takarékszövetkezetnél. A takarékbetétkönyveknél kiegyenlítettebb a pénzintézetek piaci helyzete. Bár itt is piacvezető az OTP, de csak 43 százalékkal, míg az utána következő Postabankra és Takarékszövetkezetekre ennél jóval kisebb részesedés jut. Az OTP részesedése tavalyhoz képest itt is csökkent némileg, ahogyan a Postabanké is. A kutatás megállapította, hogy a lakosság közel kétharmada ügyfél valamely pénzintézetnél. Legtöbben a múlt évnek ugyanígy a második negyedévéhez hasonlóan, az OTP-vel állnak üzleti kapcsolatban. Ezután változatlanul a Postabank és a Takarék- szövetkezetek következnek, de úgy, hogy a Postabank részaránya valamelyest csökkent. A GfK Hungária kutatásának figyelemre méltó eredménye, hogy a pénzintézetek ismertsége általában növekedett a lakosság körében.
