Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-15 / 191. szám

1998. augusztus 15., szombat I ÍM V (|):‘! 0 í<:\vt :\ A mama főztje vígjáték Eredeti címe: Soul Food Rendezte: George Tillman Szereplők: Vanessa Williams, Vivica A. Fox, Michael Beach Stúdió: 20th Century Fox Joe mama már negyven éve tartja össze családját. Vasárnapi ebédei már-már ha­gyománynak számítanak. De amikor cu­korbetegsége miatt kórházba szállítják, és elmaradnak a családi összejövetelek, há­rom lánya egyre jobban eltávolodik egy­mástól. Teri és Maxine fúj egymásra. Teri féltékeny Maxine házasságára, és bosszantja, hogy az ő fizetéséből él az egész család. Maxine nem bírja elviselni Teri parancsolgatását, és érzéketlenségét a családi hagyományok iránt. Bird, a legfia­talabb nővér most ment férjhez. A szerencsés egy volt börtön töltelék, akit újra letartóztatnak. Mama Joe unoká­ja, Almiad rájön, hogy mi a hiba: tudtukon kívül a család minden tagjának hiányzik a meghitt vasárnapi ebéd. amikor a leves il­latával együtt a fejekből is elpárologhat a gőz. A kis kópé elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Terve agyafúrt és szellemes - de nem lesz könnyű végrehaj­tani... Rainer Bernfeld Rex felügyelő - Halotti maszk Bastei Budapest Abu Szímbel úrnője Rex boldog. Moser felügyelő, a gazdája ugyanis elhatározza, hogy egy tágas, kertes házat bérel a villanegyedben. De a bérleti szerződés megkötése előtt bonyodalmak támadnak, mert megjelenik életükben egy hölgy. A tévésorozatból is,- mert Rex nem nyugodhat be­le. hogy csak másodhegedűs legyen gazdája életében. Christian Jacq Ramszesz - Abu Szimbel úrnője Európa Könyvkiadó A Ramszesz-sorozatban A fény fia. az Évmilliók temploma és A kadesi csata után megjelent az Abu Szimbel úrnője című kötet. Christian Jacq pergő cselekményű, fordulatos, mes­terien szerkesztett regényében tökéletes egyensúlyban van a mese és a valóság, a fikció és a történelem, a szabadon szár­nyaló képzelet és a tudomá­nyos tényanyag. Rainer Bernfeld HALOTT! M.ÄSZK BÁsret ..* -winAPEsr Stephen King A setét torony - A harcos Európa Könyvkiadó Stephen King, a horror koro­názatlan királya ezúttal új műfaj, a fantasy birodalmába vezeti rajongóit. A tetralógia egyes darabjai önállóan is megállják helyüket, ám termé­szetesen a négy kötet együtt alkot kerek egészet. A harcos főhőse Roland vitéz, ez az ele­inte múlt és jövő nélküli férfi, saját világának-civil izációjá- nak utolsó képviselője. Robert M. Pirsig A zen meg a motorkerék­pár-ápolás művészete Európa Könyvkiadó A szerző megvalósította azt az írói bravúrt, hogy az emberi civilizáció sorskérdéseiről szó­ló filozófiai fejtegetéseit egy olvasmányos pikareszkbe, egy motorkerékpáros utazás törté­netébe illesztette. Ez a mű a filozófia, a fikció és az önana­lízis sajátos ötvözete - a mo­dern világirodalom egy legkü­lönösebb könyve. PISI mímm'Ae i í Cí(j Ü :) v ■); ÍSH 5 ;1;| Antonio Vivaldi The Art Of Conzerto Grosso. DA Music A Landscape Classics-sorozatban jelent meg az Antonio Vivaldi mű­veit tartalmazó CD. A kiváló olasz zeneszerző és hegedűművész fő­ként Velencében működött mint a Szent Márk-templom szólóhegedűse, és konzervatóriumi tanár. Vivaldi concerto grossókat, program-koncerteket, szonátákat - közel félszázat - kantátákat, oratóriumokat, áriákat komponált. Zenekari művészetének köszönhetően a későbarokk legkivá­lóbb olasz mestereként tartják számon. Az új CN az conterto grossók mellett megtaláljuk a szerző C-dúr szimfóniáját is. Gershwin Rhapsody in Blue / An American in Paris. Masters Classics Gershwin 16 évesen zongoristaként kezdte pályáját, de folytatta tanulmá­nyait is. A zongorázás mellett, össz­hangzattant és hangszerelést is ta: miit. Húszévesen már sikeres zene­szerző volt, több dala is elhangzott a Br.oadway-revükben. A legsi­keresebb művét, a Kék rapszódiát 1924-ben eredetileg két zongo­rára írta, á későbbi zongora-jazzband, és zongora-nagyzenekari változatokat Ferde Grófé írta. Az új CD a Kék rapszódia és az Egy amerikai Párizsban című zenemű mellett megtaláljuk a zon­gorára és nagyzenekarra írt concertóját is. ? "Í3D 33 T OTÍT „Katonának valamennyin fölcsapunk De a magyar hazát védi csak hadunk... ” (Petőfi) 1 IUHIU *■ ...-...... v N-.vN-,-, v.*Wv<., A következő héten (augusztus 15. és 21. között) is a hadiké­szülődés volt a legfontosabb teendője a forradalmi kormánynak. Batthyány augusztus 15-én a Duna és a Dráva közötti törvényhatóságo­kat egy önkéntesekből álló nemzet- őri haderő minél előbb történő kiál­lítására utasítja. Nem véletlenül tar­totta egy hónappal előbb a Kossuth Hírlapja cikkírója a szláv veszélyt nagyobbnak, mint a németet, az ese­mények is a szláv (szerb) területe­ken forrósodtak fel hamarabb. Ab­ban azonban tévedett, amikor Bécset a német liberalizmus központjaként határozta meg. A király 14-i vissza­térésére az osztrák fővárosba külön­ben is azért kerülhetett sor, mert Bécsben ekkor már alig volt nyoma a március 13-i liberális forradalmi- ságnak. Az osztrák hatóságok meg­tették a magukét ennek érdekében. A királyi jóváhagyás nélkül meg­indult újoncozás kérdését rövid időn belül rendezni kellett. Ezért javasol­ta 16-án a katonaállítási törvényja­vaslat tárgyalásakor Mészáros Lázár hadügyminiszter, hogy az újoncokat a sorezredekbe kell beosztani, mert ellenkező esetben magunkra vonjuk a dinasztia haragját. Az sem vélet­len, hogy a képviselők - javaslatát hallván - dühödten támadtak Mészá­rosra, hiszen álláspontjához igazod­va a kormányzat számára megbízha­tatlanabb sorezredeket akár a mi forradalmunk eltiprására is fel lehe­tett volna használni. Az elkövetkező héten volt tehát miről vitatkozni... Közben a honvédzászlóaljak szé­pen sorjában vonultak le délre: au­gusztus 15-én a 4. zászlóalj két száza­da Komáromból, majd 17-én a 8. zászlóalj Dárdáról indult a verbászi táborba. 18-án a Dráva-vonalon a veszprémi nemzetőrség zászlóaljai foglalták el helyüket. 17-én a kijaví­tott „Mészáros” hadigőzös ismét a Délvidékre indult, de másnap az esti órákban Palánkénál tévedésből tü­zet nyitott a bal parton állomásozó baranyai nemzetőrökre. Kedvező hír volt, hogy 18-án az el­ső honvéd tüzérüteg nyílt lőgyakor­latával megkezdődött a magyar hon­védségnél addig hiányzó tüzérség ki­alakítása. A tüzérek felkészítése már május közepétől folyt, gyakorla­tozásukat Psotta Móric, Mack Jó­zsef, Gruber Fülöp és Ullrich Ágoston irányította. Ä tüzérségbe je­lentkezőket iskolai végzettség alap­ján vették fel, jogászok mérnökök, papok hivatalnokok és diákok kerül­tek be az első üteg állományába. A tüzéri feladatok közé tartozott a lő­szerkészítés, golyóöntés és az álcázó­kosár készítése. Nem csupán a be­mutató lőgyakorlat, de a tüzérség tényleges harcai is igen sikeresnek bizonyultak később. Augusztus 18-án a 39. (Dom Migu­el) gyalogezred egy százada és a to­rontáli nemzetőrség egy zászlóalja 500 emberrel megpróbálja megszáll­ni Tárást, de a szerbek visszaverik őket. A következő napon a Szenttamás környéki harcokra figyel az ország. A településről a szerbek a 3500 fős magyar lakosság nagy részét elűzték vagy felkoncolták, a maradékot pe­dig a sáncok építésére kényszerítet­ték. A település újabb ostromára au­gusztus 19-én került sor az első ost­rom miatti országos felháborodás következtében. A főparancsnok Phi­lipp Bechtold altábornagy a magyar túlerő birtokában is elügyetlenkedte a hadműveletet, így az - a részsike­rek ellenére - újabb visszavonulást hozott. A délvidéki magyar katonai vezetést tehetetlensége és kudarcai miatt a képviselőházban Perczel Mór 21-én hazaárulással vádolta, en­nek hatására Bechtold beadta a le­mondását. A magyar csapatok 19-én Vécsey őrnagy irányításával elfoglalták és felégették Tárást, majd visszavonul­tak. Fehértemplomnál is szép siker született a támadó szerbek vissza­verése révén. Augusztus 20-án V. Ferdinánd utasította Mészárost, hogy a Magya­rországon állomásozó nem magyar ezredeket az örökös tartományok magyar ezredéivel váltsa fel. (Az észak-itáliai magyar katonák nem kerültek haza.) A gazdaságszervező munka ered­ményeképpen 19-én Széchenyi beje­lentette a képviselőházban, a Pest- Kolozsvár vasútvonal építési elő­munkálatainak megkezdését. így Er­dély mielőbb az ország része lehetne majd. 20-án Kossuth pénzügyminisz­ter teljesíti a selmeci bányászok kö­veteléseit. Senki sem ülhet a kor­mányzatból a babérjain... (folytatjuk) A SOROZAT SZERKESZTŐJE: Gulyás József Táborba szálló nemzetőrök búcsúszemléje a pesti városháza piacán Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző cikk­sorozatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felte­szünk olvasóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást a lap alján közölt rejtvényszelvénnyel együtt a megjele­nést követő hét csütörtökjéig eljuttatják szerkesztőségünkbe, heten-, ként három 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf.: 351. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Kérdések: 20 000 gyalogos és 1500 lovas nemzetőr állomásozik Bácskában és Bánátban a szerbek kel szemben augusztus elején; A készülő horvát támadás miatt ren delte el Batthyány miniszterelnök a táborba küldendő önkéntes nem zetörök szolgálati idejének a „harcok végezetéig” való meghosszab­bítását: Augusztus 3-án két, radikális képviselő. Madarász László és Irányi Dániel javasolja az állami iskolák fenntartására az egyházi ja vak és alapítványok felhasználását; Szerencsés nyerteseink: Darai Péter, Miskolc: Mezei Péter. Miskolc Simon Andrea, Miskolc. A könyvutalványokat postán kapják meg.' 1. Mikor volt Szenttamás első sikertelen ostroma? 2. Ki vette át a délvidéki harcok irányítását Bechtold altábornagytól? 3. Mit követeltek a selmeci bányászok a pénzügyminisztertől?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents