Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-15 / 191. szám
1998. augusztus 15., szombat iiLlt I iit-fton 5 Miskolc (ÉM) - Nem poénkodnánk a miskolci, főutcai üzlet elnevezésével. Hiszen miért ne kínálhatnák diszkontáruházban az ékszert. Ráadásul nem is tévesztik meg a vevőt, ha kisebb üzemelési költséggel működtetik a boltot, s ezért olcsóbban kínálják a portékájukat. Mégis mosolyt fakaszt a név: diszkontban inkább élelmiszert, ruhát szokás forgalmazni, nem smukkot, ami eleve nem olcsó, ezért többnyire meghatározott a vevőköre. Ráadásul a diszkontáruházakat jellemzően nem a belvárosban nyitják, hanem a város határában. A miskolci „ékszerdiszkont” amúgy elegáns üzlet a Széchenyi utcán, szerencsésebb lenne levenni róla a „diszkont” feliratot. Fotó: Bocsi Krisztián Kérkednék Bujdos Attila Kérkednék: új szerkesztőségünk van. Az ablakból a Búza tér környéki háztetőkre nyílik a kilátás: görbe cserépgerincek, méla hátsóudvarok, házinénik nyári papucsban. Vizesnyolcas a gang porán. Itt vagyunk fent, s körbefoly bennünket az élet. Faltól falig futnak a hírek, éberen villognak a kurzorok. Folyamatos készenlét. Ami ide felszürödik, az maga az ellentmondásos valóság: rend és káosz, csend és zaj, városgőz és eltévedt süteményillat: ebben mártózunk. Az élet különös történeteket ír a monitorokra, csodás dolog. Szép itt: csupa fehérség és acélszürkeség, cseresznyefaszín. Csapong a tekintet a tágas térben: a könyvtárban Nyikes kollega (Zitái) olvas. A sportújságírók híreket böngésznek: no lám csak, miből lesz a győzelmi jelentés. A másik szegletben a jóságos korrektorlányok kutatják a hibát a szöveg szövedékében. Közte pedig: készül az újság, hogy megmutassuk, milyennek látszik innen és általunk a mindenség. Közben faltól falig látjuk magunkat is, és én idegenkedtem ettől, és talán más is, pedig kár volt; éppen az adatott meg nekünk itt, ami amúgy annyira hiányzik az életből: az egyszerűség és az áttekinthetőség, amire pedig olyan nagy szükségünk volna ebben a kuszaságban.-».0 0 :■;</:■! (UAÁA ___________ A miskolczi nyári színházban, mint előre megjósoltuk, nem fordul meg a közönség; nincs annyi bevétele a színtársulat igazgatójának, hogy a napi költségeket fedezhesse; a nyomorúság közepette fühöz-fához fordulnak a saját hibájukon kívül a leginsége- sebb helyzetbe jutott színészek, segélyért;... A közönség hozza meg azt a kis áldozatot, melynek segélyével magát nehány előadáson át fenntartani és kimozdulására módot szerezni tudna. ... Ha nem sikerül nekik a jó szándék, igazán szomorúnak mondható, de még szomorubbank a jó czélra töreke- döknek sorsuk, kik erkölcsi elismerésen kívül egy tisztességes falat kenyérre sem tudnak szert tenni nemes Miskolcz városában. Borsodmegyei Lapok, Miskolcz, 1898. péntek julius 29. Erkölcsös polgárosodás, példaképekkel Pej a Márta számára gyermekkora diósgyőri emberei a polgár őstípusát jelentették Miskolc (ÉM - BA) - Gyakran mondják rá: idealista. „Hát persze, hogy az vagyok", ismeri el: „hiszek bepne, hogy az erkölcsi értékek fontosabbak az anyagi gyarapodásnál". Peja Márta ismert gyermekorvos: a főorvos a megyei kórház Gyermekegészségügyi Központjának rehabilitációs osztályát vezeti. A léte határozza meg a tudatát: az életéből és a választott hivatásából eredő markáns elképzelése van arról, hogy milyen a jó polgár. Azt az embert tartja annak, aki becsületes munkával biztosítani képes önmaga és családja számára azt a testi, lelki és szociális jólétet, melynek alapja az erkölcs. A megfelelő erkölcsi értékrend alapja viszont a tisztesség, az ember- és a munkaszeretet. S mindez olyan példamutató életformában teljesedik ki, ami mindenki számára vonzó lehet. , Szemmel láthatóan megütközik a kérdésen, hogy vannak-e ilyen emberek. Ilyenek voltak a szülei: a tanító édesanyja, vagy édesapja, aki a Diósgyőri Gimnáziumot igazgatta. A legfontosabb, amit valaha tőlük tanult: az emberek önfeláldozó és önzetlen szolgálata - emlékszik vissza a családi házra, amelyPeja Márta nek légkörét a nyugodtság, a megértés határozta meg. Ha valaki meggyőződéssel, hittel végFotó: Bujdos Attila zi a dolgát, egyedül azzal képes a többiek őszinte megbecsülését kivívni. Ezt példázza számára egykori diósgyőri tanára, Tóth Kálmán munkássága is. Sőt, ilyen értelemben gyermekkora diósgyőri emberei is a polgár őstípusát jelentették: olyan szorgalmas, munkaszerető és kedves emberek lakták ezt a városrészt, akik sokra tartották a tudást, s megadták az ennek kijáró tiszteletet. Velkey Lászlót említi még: a professzor nemcsak elindította a gyermekgyó- gyászi pályán, de példás magánélete is irányadó. Kész válasza van arra. mekkora az esélye a legújabb kori polgárosodásnak a szabadverseny hajnalán, amikor a gyarapodást gyakorta a „szabadrablás” kifejezéssel lehet jellemezni, s amikor éppenséggel leginkább csak a retorika szintjén általános ideál a jó erkölcs. Van esély: minden emberben él a vágy a békességre, a nyugalomra, s ez erősebb a pénzsóvár- ságnál. Hogy merre halad a társadalom, ez a neveléstől, s az ebben érdekeltek világlátásától függ. Attól, milyen minták jelennek meg a felnövekvők előtt követendőként - vallja erről és hozzáteszi: „én hiszek benne, hogy a szakértelem, a szorgalom és az alkalmazkodás határozza majd meg a jövőt, s végsősoron nem a rossz, hanem a jó az értékálló”. ;W. :|Cf !(:■!'. V'ö U ó-'l 0í 0/C: Av; A A AO.AO ■..... Miskolc (ÉM - Hl) - Ha Kecskés Tibort, a Kecskés és Társai Műsoriroda működtetőjét arról kérdezik, melyik hely számára Miskolcon a legkedvesebb, kevesen csodálkoznak, ha a válasz így hangzik: az Akropolisz Szabadtéri Színház.- Feleségem is művelődésszervező, én is az vagyok, mindig is ebben a szakmában dolgoztunk. Az életünk már több mint egy évtizede összekapcsolódott az Akro- polisszal. A feleségem még állami relációban igazgatója volt a Városi Művelődési Központnak, akkoriban, 1983-tól kezdtek a korábban kertmoziként működő Akropolisz színházzá alakításához. Hátul megcsinálták az öltözőket, de sokáig a mozi még akkor is vetített, amikor már a szinház játszott. Még ma is áll a gépház, és a két vetítőgép is megvan... Én abban az időben a Tisztiklubot igazgattam, a katonákkal sokat segítettünk a munkálatokban. Majd a helyet visszakapta a görög katolikus egyház.- Az önkormányzat kezelésébe került, az önkormányzattól kapta meg a mi kulturális vállalkozásunk színházi előadások rendezésére. Három éve mutatunk be itt darabokat, zenés, szórakoztató színházat csinálunk, olyat, amelyre, úgy tapasztaljuk, ki van éhezve a közönség. Vannak, akik egy darabot akár ötször is megnéznek. Varázsos a színpad, esténként érezhető a régi, nosztalgikus, szabadtéri Kecskés Tibor Fotó: Vajda János hangulat, amelyhez ugyanúgy hozzátartozik a kissé kemény szék, mint az ember füle mellett zúgó szúnyog. Szóba került, hogy fel kellene újítani, de biztos vagyok benne, hogy azáltal elvesztené a hangulatát. Itt, a három év alatt egy remek társulat alakult ki. A színészek július közepétől augusztus végéig szinte minden este kiállnak a régi deszkákra, és játszanak; ha az eső megrongálja a díszletet, nem rettennek vissza attól, hogy újrafessék azt. És magam is plakátot ragasztok, szórólapokat osztok, este jegyszedővé változom. És látom, az emberek szívesen jönnek ide, így tetszik nekik a hely, ahogy' van. És ha még a darab is jó, tökéletes lehet a szórakozás. tj'OlA'XÓt, <t-|,’(J A :A ;\ i Y( U'I'.JA Egymás folytatásai - és egymás ellentétei Miskolc (ÉM - SZ) - Miskolctapolca egyik utcája az abból nyíló sétánnyal, nevezetes intézményével és egész környezetével többszörösen magába sűríti Tapolca jellegzetes hangulatát. Ez a Gö- römbölyi utca. Kezdetét egy kisebb térré formálódó kereszteződés nyitja meg. Egyben innen nyílik az a sétány, mely a Görömbölyi utcával való térbeli kapcsolatán túl hangulatában is egyfajta folytatást, ugyanakkor kontrasztot képez vele. A Görömbölyi utcán elindulva egyre magasodó lakóházakat, villákat láthatunk a két szélét szegélyező fasorok mögött. A házak kapuin vagy udvarán elhelyezett táblák feliratai - Haus Frei, Zimmer Frei az ide- gennyelvú beszédfoszlányok jelzik a környék vendégváró hangulatát. Különösen a nyári estéken nyüzsög a fasor tövében parkoló autósorral szűkített utca a külföldi vagy hazai turistáktól. Ilyenkor nem csupán a nyár, a turistaszezon eredményezi ezt, hanem ekkor nyitja meg kapuit az utca kulturális nevezetessége: az Akropolisz Szabadtéri Színpad. A nyári színházi szünet idején mintegy Az Akropolisz - és az ellentéte, a bódésor Fotó: Séllei Zsolt önállóan folytatja e színpad az évadot. Tovább haladva az utca mintegy erdei úttá keskenyedve tűnik el a fák között. A séta kiindulási pontján megfordulva, a másik irányba lépkedve tovább, világossá válik, honnan ered a korábban csupán zajnak hallatszó zene: a sétány büféiből szólnak a korábbi és idei nagy slágerekből „áthangszerelt” dallamok. A nyár esti vendégváró és turista hangulat itt fokozottan érvényesül. még akkor is, ha ez nem mindenkinek vonzó. Az előbbi utcához képest ellenpontot jelent ez: a csöndes séta után itt zajosan nyüzsög a sűrű vendégsereg. A nyárnak azonban hamarosan vége, megpihenhet a környék. A kopár fákkal szegélyezett, elcsöndesedett utca és sétány, a néptelen nyári színpad, a bezárt bódésor mind a következőszezonra vár... / Ekszerdiszkont
