Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-08 / 185. szám
1998. augusztus 8., szombat KuESóra 9 A színész naplója Hadobás Sándor Egressy Gábort (1808-1866), a magyar színművészet egyik legnagyobb alakját sok szál fűzte Borsod megyéhez: Sajólászlófal- ván született, Miskolcon végezte tanulmányait, s 1826 nyarán harmadszori próbálkozásra a disznóshorváti (ma Izsófalva) atyai háztól szökött meg Rozsnyóra, hogy egy vándor színtársulathoz csatlakozva Thália papjává váljék. A szabadságharcban való részvételéért emigrációba kényszerült: 1849. augusztus 23-tól 1850. szeptember 16-ig a Török Birodalomban ette a száműzöttek keserű kenyerét, miközben itthon halálra ítélték. De sorsa szerencsés fordulatot vett: honvágytól gyötörve titokban hazatért, majd 1851-ben kegyelmet kapott, s újra visszatért a színpadra. Egressy az idegen földön naplót vezetett, amely visszaérkezése után meglepően hamar, már 1851 őszén megjelenhetett Pesten, Kozma Vazul nyomtatásában. Ebben az első bejegyzést (1849. július 30.) még itthon keltezte, az utolsót pedig 1850. augusztus 23-án írta. Beszámol a szabadságharc végnapjairól, vezetőinek külföldre meneküléséről, az emigráció belső ellentéteiről és problémáiról. Pontos, eleven és helyenként szépírói erényekről árulkodó leírásokat ad azokról a városokról, amelyekben megfordult (Vidin, Sumla, Belgrád, Kons: tantinápoly stb.). Mindenre kiterjedt a fi-' gyelme: a közerkölcsök, a társadalmi és tulajdonviszonyok, a rabszolgaság, az igazságszolgáltatás, a vallási élet éppúgy szóba kerülnek, mint például a török szokások, viseletek, ünnepek, orvoslás, ételek és italok. Bemutatja a jellegzetes tájakat, épületeket, ír a török nyelvről és népköltészetről, s az akkor hatalmas kiterjedésű Oszmán birodalom népeiről. A napló - régies nyelvezete és ódon hangulata ellenére - a ma embere számára is élvezetes és tanulságos olvasmány. A könyvészeti ritkaságnak számító munka most mindenki számára hozzá- féi'hetővé vált, miután a budapesti Tere- bess Kft. igényes reprint kiadásban jelentette meg. Az eredeti naplót Steinert Ágota tanulmánya (Egressy Gábor pályaképe), valamint a fontosabb szereplők névmutatója egészíti ki. Múzeumi napok Rudabánya (ÉM) - A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum ismeretterjesztő előadás-sorozatot indit mától. A rendezvényeken való részvétel díjtalan. A múzeum egyébként mindennap látogatható délelőtt 9-től délután 5 óráig. Auqusztus 8., szombat délelőtt 10 órától Ismerkedés az ásványokkal Gyermekfoglalkozás az ásványtárban Augusztus 11., kedd __________________ e ste 6 órától Ezüstkohászat Rudabányán a középkorban Előadás a múzeumban Augusztus 15., szombat_______________ d élelőtt 9 órától Játékos ismeretterjesztő programok általános iskolások részére Auqusztus 22., szombat délelőtt 1Ö órától....... H ogyan gyújtsunk ásványokat? Bemutató és tanácsadás az ásványtárban Augusztus 25., kedd este 6 órától A rudabányai református templom kutatásának története Előadás a templomban Kovácsoltvas cégér a képzőművészethez Megújult külső, hagyományos belső: szeptemberben nyit a Kisgaléria Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az építési munkálatok befejeződtek, elkészült a kazincbarcikai Kisgaléria új bejárata, külső homlokzata. A konkrét tervekből bő egy év elteltével lett valóság. A négy hónapos építkezési szünet talán csak azoknak hosszú, akik már megszokták, hogy havonta ad helyt a régióbeli művészek alkotásainak, más különleges gyűjteményeknek a Kisgaléria. Meglehet, a különbejárat halványzöld lépcsőjét, az új ablakokat, ajtókat, az egyedi kovácsoltvas kiegészítőket is azok értékelik majd igazán, akik az Egressy úti, két lakásból kialakított helyiségekbe eddig a lépcsőházon át jutottak be, akárha a házmesterhez csengetnének. Az anyaintézmény, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár számára mégis ünnep lesz a szeptemberi megnyitó. Egyrészt azért, mert a fent említett „várakozók” száma nem kevés. Másrészt, mert a színvonalas, jelentős múlttal rendelkező galéria megérdemli végre a szépítkezést, a közvetlen megközelítést. Harmadszor, mert az Egressynek nem volt egyszerű az utolsó három év Sokan várják már a megnyitót Fotó: Szathmáry-Király Ádámné sokmilliós beruházási folyamatában - mozi teljes felújítása, népművelői irodák, öltözők, vizesblokkok, nézőtér, színpad, hang- és fénytechnika korszerűsítése, számítógépesítés - még ezt a költséget is kigazdálkodni. A tervek már tavaly elkészültek. Az önkormányzat 500 ezer forint rendkívüli támogatást szavazott meg az ügy érdekében. A kiviteli ajánlatok beérkezésekor derült ki, milyen kevés is a félmillió, hiszen volt ennek négyszeresét kitevő munkavállalás is - mondja Drotár Jánosné, az Egressy gazdasági vezetője. A kivitelezőkkel személyesen tárgyaltak, Mezey István grafikusművész, a felújítás felelőse nem volt hajlandó kompromisszumokra. Arra vigyázott, hogy a környezethez alkalmazkodjon, mégis a képzőművészetet megillető, sajátos és igényes külsőt kapja meg az új bejárat. A költségek így 1,2 millióra jöttek ki, hátra van még a környezetrendezés, a terasz vi- rágosítása. Az ablakrácsokat és a Kisgaléria cégérét Fülöp Tibor népi iparművész kovácsmester készíti. A szeptemberi megnyitó időpontja, s az első kiállító művész neve egyelőre meglepetés. Forognak a filmek, dolgoznak a rendezők Budapest (MTI - BL) - iancsó még titkolódzik. Állítólag babonából nem szeret beszélni új munkájáról. De készül több új magyar film is. Szabó István, az Oscar-díjas filmrendező is forgat, méghozzá főszerepben az Angol betegben megismert Ralf Fiennes főszereplésével. Azt is elárulta, miről szól majd új filmje: három generációról, a nagyapáról, akinek még voltak emlékei a Monarchiáról, a fiáról, aki a Horthy-kor- szakban volt felnőtt és az unokáról, aki férfikora javát az elmúlt negyven évben élte le itt Magyar- országon. S ha ismerjük Szabó véleményét a magyar történelem elmúlt századairól (ismerhetjük, mert számtalanszor elmondta), akkor nyilvánvaló, hogy a túlélés lehetőségeiről és lehetetlenségeiről, illetve az örök alkalmazkodás nyomorúságáról és a szembeszegülés veszélyeiről lesz szó. Eperjes és a 6:3 Az ilyen forgatási tájékoztatók persze éppen annyira szolgálják a reklámcélokat - a jövendő néző figyelmét fel kell hivni arra, hogy itt valami készül az ő számára -, mint a rejtőzködést. Hiszen, ha a rendező minden fontosat elmondana előre a filmjéről, akkor minek nézzék majd meg az emberek? Ráadásul, ha a film cselekménye egyáltalán elárulható, végül is a mozivásznon képek lesznek és színészi játék, s erről szinte reménytelen előre beszélni. Ezt fogalmazta meg Eperjes Károly azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették Tímár Péter új filmjének indulását. A 6:3 lesz a film címe és pontosan addig a másfél óráig tart, amíg Londonban zajlott az évszázad mérkőzése. Látni a mérkőzésből semmit sem lehet, hiszen a kor embere idehaza nem láthatott semmit az 1953. november 25-én lezajlott mérkőzésből. Mindenki a rádiókra tapasztotta a fülét, ahol Szepesi György hangja közvetítette, mi történik odakint, s most is - az eredeti, nem a később, az összevágott híradó alá montírozott - teljes hangot kívánják felhasználni. A vígjáték arról kíván szólni, hogy a különböző emberek, embercsoportok - hiszen többnyire közösen hallgatták a rádiót - hogyan élték meg ezt az immár nemzeti történeti tudatunkba is beivódott eseményt. Koltai Ámbárja Valamivel többet tudtunk meg az egy héttel későbbi sajtótájékoztatón, s ahol Koltai Róberttel- ismét mint színésszel, és mint rendezővel - találkozhattak az újságírók. Ott ült a rendező társaságában Vámos Miklós is, akinek Ámbár tanár úr című novellája már kötetben is megjelent. A rendező és a konzultánsi szerepet vállaló Makk Károly társaságában ebből írták a film forgatókönyvét, amelyről Vámos azt is elárulta, hogy címbeli hősét - ezt játssza természetesen Koltai - Ronda tanár úr távoli rokonának tartja. (Heinrich Mann regényének volt ez a címe, ami A kék angyalként vált világhírűvé Marlene Dietrich és a tanárt játszó Emil Jannings főszereplésével.) A pedagógustörténet ugyan ma játszódik, Ámbár tanár úrból azonban az örök pedagógus figuráját szeretnék megformázni. Lesz szemle Ez utóbbi két film producere az a Kálomista Gábor, aki a Zimmer Ferivel próbálkozott először, jói'észt magánvállalkozásként mozgóképet gyártani. Nemrég közreadták azt a listát, amely felsorolta: hány magyar film áll a befejezés előtt, hány vár még kisebb-nagyobb támogatásra, hogy befejezzék, s hányán kezdtek el forgatni idén nyáron, illetve most kora ősszel. A vészharangokat, amelyeket pedig azért vertek félre, mert hogy a következő, jubileumi - XXX. - Magyar Filmszemlét már meg sem lehet tartani, mert nem lesz mit bemutatni, talán felesleges volt megkongatni. Idén valószínűleg több (mo- zijfilm készül, mint tavaly. Kétségtelen: a hazai filmgyártás mint majdnem minden országban, Amerikát kivéve - komoly anyagi gondokkal küzd. A fiatal közönség mai moziigényeit mindenben kielégítő akciófilmeket például semmiképpen nem lehet hazai pályákon elkészteni. Mellesleg nemcsak a pénzhiány, hanem a magyar rendezők másfajta érdeklődése és rutinja miatt sem. Bár az idei szemlén bemutattak egy elég akciógazdag krimit is Gengszterfilm címmel és nem is a legrosszabb minőségben.) A magyar filmipar - s nem feltétlenül a magyar filmművészet - hagyományai viszont nagyon gazdagok a filmvígjáték műfajában. Ezért örvendetes - és természetes -, hogy mostanában többen próbálkoznak ezt a hagyományt folytatni. (Tímár Péter külön is hangsúlyozta, hogy most nem abszurdba hajló komédiát, vagy a Csinibabára emlékeztető burleszkfélét, hanem hagyományos vígjátékot szeretne forgatni.) Orgonakoncert Miskolc (ÉM) - A Collegium Musicum koncertsorozat keretében Varga László orgonakoncertjét hallgathatják meg az érdeklődők augusztus 10-én, hétfőn este 7 órától a műemlék avasi templomban. Az est közreműködője Mojzes Andrea énekesnő. A műsorban Sweelinck Ich ruf zu dir Herr Jesu Christ, Hindemith HI. szonáta, Gounod Ave Maria és C. Frank Panis Angelicus című műve hangzik el, valamint részletek J. S. Bach a-moll prelúdiumából és fugájából, Handel Jósua című oratóriumából és Mendelssohn c- moll szonátájából. Varga László augusztus 20- án a diósgyőri evangélikus templomban ad koncertet. Operafesztivál A Magyar Állami Operaházban tegnap kezdődött meg az augusztus 9-ig tartó Bu- dafest Nyári Opera- és Balettfesztivál. A sorozat nyitóelőadásán Verdi Álarcosbál című operáját láthatták az érdeklődők. A képen: Runane Chtei- rov és Lukács Gyöngyi. Az előadás rendezője Kerényi Miklós Gábor. A budapesti operafesztivál közönsége ma, szombaton, és augusztus 11-én, kedden Puccini Turandotját láthatja. Az előadás rendezője Koval ik Balázs. Fotó: MTI Egressy Gábor
