Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-08 / 185. szám
1998. augusztus 8., szombat ÉSZAX-MAGYABORSZáGi Bodrogköz a kormányra számít Tiszalcarád, Budapest (ÉM - FL) - A bodrogközi és Ronyva-zugi mezőgazdasági termelők végső kétségbeesésükben a kormányhoz fordultak. Nyolcvanhét segítségnyújtást kérő felhívásával kopogtattak tegnap délelőtt a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség képviselői a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ajtaján, ahol Boda Tamás fejlesztési főosztályvezető fogadta őket. A bodrogköziek arról tájékoztatták a szaktárca képviselőjét, hogy az elmúlt 100 napban lehullott - emberemlékezet óta nem tapasztalt - csapadék és a jégverés szinte teljesen tönkre tette a termésüket, talponmaradásukra támogatás nélkül lehetőséget nem látnak. A megbeszélést követően Sipos Istvántól, a tiszakarádi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet elnökétől megtudtuk, a minisztérium illetékesének nem volt „meghatározó” információja a térséget sújtó katasztrófahelyzetről. Tudott a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, a Hajdú-Bihar megyei károkról, de arról nem, hogy a folyók innenső oldalán fekvő zempléni területeken is nagy a belvízkár és a bodrogközi részeken elverte a jég a termést. A delegáció azzal az ígérettel a tarsolyában tért haza, hogy a kormány csütörtöki ülésén foglalkozik a bodrogközi és Ronyva-völgyi mezőgazdasági termelők helyzetével is. Több vendégéjszaka Budapest (MTI) - Az év első hat hónapjában 2,2 millió vendég 6,3 millió vendégéjszakát töltött el a magyar- országi kereskedelmi szálláshelyeken, ami 3, illetve 2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint a kereskedelmi szálláshelyek a félév során 26 milliárd forintos, az egy évvel korábbinál 21 százalékkal több szállásdíjbevételt realizáltak. Ennek 82 százaléka külföldiektől származott. A szállodák részesedése az összes kimutatott szállásdíjbevételből meghaladta a 90 százalékot. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj 4 ezer forint volt, a tavalyinál 19 százalékkal magasabb. Legjelentősebben, 25 százalékkal a panziók díjai drágultak. A külföldiek által eltöltött 3,7 millió éjszaka kismértékű csökkenést jelent 1997 első félévéhez képest. Ezen belül 8 százalékkal - a németek esetében 11 százalékkal - esett vissza a balatoni vendégéjszakák száma. Fizetési mérleg Budapest (MTI) - Az előzetes számítások szerint 1998 júniusában a folyó fizetési mérleg 520 millió dollár hiánnyal zárt, szerűben a májusi 18 millió dolláros többlettel - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez. Az egyenleg előző hónaphoz mért változását egyrészt a tőkebefektetések utáni nagyobb nettó jövedelemkiáramlás, másrészt pedig az áruforgalom magasabb kiadási többlete magyarázza. Az első féléves makrogazdasági folyamatok ismeretében az MNB továbbra is reálisnak tartja a 2-2,3 százalék GDP-arányos éves folyó fizetési mérleghiányt 1998-ra. TVK: árfolyam-emelkedés Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsde vezető részvényeinek árfolyamait összegző BUX-index 7855,52 századponttal fejezte be a pénteki kereskedési napot, ami 30,91 ponttal, azaz 0,4 százalékkal alacsonyabb a csütörtöki záróértéknél. A legnagyobb forgalmú részvények közül a 11 650 forinton záró és így 1,7 százalékkal emelkedő OTP szerepelt a legjobban. A blue chipek közül ezen kívül csak a 3855 forintig jutó és így 0,3 százalékkal erősödő TVK tudta emelni árfolyamát. Olcsóbb lett ugyanakkor a Mol, a Richter és a féléves gyorsjelentését ezen a napon közzétevő Matáv. Ma az ár, később az élmény lesz fontosabb A változóban lévő fogyasztói szokásokat követniük kell a kereskedőknek is Piskóti István: Nem kivárni, felkészülni kell Fotó: Farkas Maya Kornya István Miskolc (ÉM) - A kiskereskedők csak szolgáltatásaik minőségének javításával maradhatnak „életben" a betelepülőben lévő áruházak, bevásárlóközpontok és üzletláncok, mint a Plasa, Tesco, Cora - mellett - állítja Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing Tanszékének vezetője. Ma a kereskedők többsége nem a szolgáltatásaik - alacsony - színvonalával magyarázza a forgalom visszaesését, hanem a vásárlók pénztelenségével. Ezért a gazdasági fellendüléstől várják az üzlet ismételt beindulását - ismerteti tapasztalatait a megyei kereskedelmi és iparkamara felkérésére készített a megye kereskedelmének kilátásairól szóló tanulmánya alapján Piskóti István. Trendváltás A fogyasztói szokások vizsgálatára hivatkozó kutató szerint ez a várakozás megalapozatlanul optimista. A gazdasági depressziót követő fellendülés kezdetén a lakosság megemelkedett jövedelméből először biztonságra törekedve tartalékokat képez, és csak kisebb mértékben növeli fogyasztását. A jövedelmek emelkedésével vásárlási szokásai azonban megváltoznak. Míg ma az árorientált vásárlói magatartás dominál, addig jobb kereseti lehetőségek mellett fontossá válik majd a vásárlás élménye: vagyis kellemes környezetben, kulturált, hozzáértő kiszolgálásra tartunk igényt. Előny a vevőnél Tudomásul kell venniük a kereskedőknek - érvel a közgazdász hogy egy, de legkésőbb két-három éven belül Miskolcon is a mainál több multinacionális cég lesz jelen, egyre másra épülnek további bevásárlóközpontok és áruházláncok. A folyamat pedig a kereskedelem koncentrációját erősíti. Ez a tendencia a vásárlók számára kívánatos és elfogadható, hiszen nagy választékból, kedvező áron. egy helyen és sokoldalú szolgáltatásokkal szerezhetnek be mindent. Ha a megye, mintegy 20 ezres legálisan vagy féllegálisan, tulajdonosként vagy alkalmazottként kereskedelemből élő rétege nem készül fel a nagyok megjelenésére, akkor a kis és közepes üzletek tömegesen tönkre mennek. Piskóti István legpesszimistább verziója szerint 5 6 ezer munkahely is megszűnhet. A betelepülök teremtenek ugyan mintegy 3000 új munkahelyet, de néni a versenyben alulmaradó kiskereskedelemből kihullott.akat alkalmazzák majd. Minőségi küszöb Ennek elkerüléséhez a közgazdász szerint a kormány, a kamarák és á, helyi önkormányzatok segítsége elengedhetetlen. A városok világos kereskedejém-féj- lesztési koncepcióikkal, például a tulajdonukban lévő épületek méltányos bérleti díjaival, megakadályozhatják a nagyok erőfölényének totális érvényesülését. A tanulmányból az is világosan kiderül, hogy elsősorban a kereskedők önálló beruházásaira. magas szintű szakmai felkészültségére, árubeszerzéseikhez társulások létesítésére van szükség. Csak így, s nem az áraikkal lesznek képesek versenyezni a nagyokkal. A tervek szerint évente 120 órát üzemel Tíz nap múlva már megbízhatóan szolgáltathat áramot a sajószögedi tartalék erőmű Sajószöged (ÉM - FL) - A tervek szerint ma indítják be a Magyar Villamosművek Rt. (MVM) sajószögedi gyorsindítású gázturbinás tartalék erőművét. A 120 megawatt teljesítményű létesítményt az ipar és a lakosság biztonságos kiszolgálása érdekében, a nyugat-európai hálózathoz való hivatalos csatlakozás egyik előfeltételeként építették meg. A sajószögedivel párhuzamosan készül a Balaton mellett, Litéren egy hasonló tartalék erőmű és Lőrinciben is építenek egy harmadikat.- Tizenhárom hónap alatt, francia fő- és magyar alvállalkozókkal, európai színvonalon valósítottuk meg a sajószögedi erőművet. A beruházás 17 milliárd forintba került, ebből 10 milliár- dot világbanki hitelből fedezett az MVM Rt. - közölte lapunk kérdésére válaszolva Szálkái István, a létesítmény vezetője. Elmondta: a tartalék erőmű a beindítását követő tíz percen belül képes villamos energiát szolgáltatni. Az üzemzavarok eddigi tapasztalatai alapján remélik, hogy a sajószögedi tartalék erőmű évente mindössze 120 órát üzemel. A lakosság kezdeti, környezet- védelemmel kapcsolatos aggályait Sajószögeden és a szomszédos településeken tartott lakossági fórumokon igyekeztek eloszlatni. A ma kezdődő, kétnapos sajószögedi falunapok részeként nyílt napot tartanak. A művelődési ház elől különbu- szokkal szállítják az érdeklődőket az erőmű területére, hogy bemutassák a környezetbarát, automatikusan működő, a budapesti villamosenergia-elosztóból vezérelt tartalék erőművet. A mai, első begyújtást még a beüzemelés követi. Az építők szerint 10 nap múlva már megbízhatóan szolgáltathat áramot a sajószögedi erőmű. Az erőműben ma nyílt napot tartanak Fotó: Séllei Zsolt Hathetes vegyigyári leállás nagyjavítás miatt A BorsodChem Rt. poliuretán üzletágánál kapacitásbővítést is végrehajtanak Kazincbarcika (ÉM) - Megkezdődött július végén a nagyleállás időszaka a BorsodChem Rt. poliuretán üzletágánál, ahol az MDI- üzem is működik. Ez az üzletág adja a részvény- társaság árbevételének mintegy 30 százalékát, ami 12 milliárd forintot jelent. A nagyleállás kapcsán Purzsa Tamás üzletág-igazgatótól megtudtuk, a vegyipari üzemeket általában 7920 órás folyamatos termelésre tervezik, ennek letelte után el kell végezni a berendezések szükséges karbantartási munkálatait. Részben azért, hogy az újabb 7920 órás üzem biztosítható legyen, másrészt pedig a hatósági előírások betartása miatt. A cél természetesen az, hogy a visszaindítás után az üzemek maximális kihasználás mellett, zökkenőmentesen dolgozzanak. A július 28-án kezdődött nagyjavítás során a karbantartási munkák mellett ezúttal kapacitásbővítést is végrehajt a barci- kai vegyigyár. Ennek köszönhetően az üzem névleges kapacitása évi 40 ezer tonnára növekszik. A munkálatok költsége meghaladja a 3 milliárd forintot. Csúcsidőszakban 400 fő dolgozik a tervek szerint augusztus 30-ig tartó nagyjavításon, és a munkák során külföldi szerelőket is várnak Svájcból, Németországból és Jauánból. A vegyiüzemek naqy része leáll ebben az időszakban Fotó: V. J. MDI MDI = metilén-difemil-izoci- onát, ez adja a poliuretán alapanyagát, ami a legsokoldalúbb műanyag. A golflabdától a hűtőgép szigetelésig számtalan felhasználási területe létezik. A BorsodChem ezt az anyagot 100 százalékban exportra gyártja. A magyar műanyagipar ugyanis nincs felkészülve a felhasználására. Arra a kérdésünkre, hogy a leállás mennyiben befolyásolja a társaság értékesítési tevékenységét az igazgató kifejtette: ebben az időszakban - Németország kivételével - vevőik nagyrésze is leáll, és elvégzi a hasonló jellegű munkákat. Ez az üzemelési időszakban jelentkező vevői igényt mintegy 60 százalékára fogja vissza, amit készleteikből biztosítanak. .j
