Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-06 / 156. szám
1998. július 6., hétfő Í < . 3 i Z -J ül m ■ ■ ■■ 1M : / . • mg* I Sajtkészítő bevándorló Perecse (ÉM - Hl) - Feleségével Jászberényből költözött Perecsére. Ennek már nyolc éve. Tehenet, kecskét tartanak, különleges ízesítésű sajtokat készítenek. De Török Ernő természet- gyógyászattal is foglalkozik. Jászberényben éltünk, volt 25 hízóbikánk, 10 tehenünk. A ’89-es aszály azonban tönkretett mindent. Kerestünk egy helyet, ahol újrakezdhetjük az életünket, ahol külterjes állattartásra, legeltetésre is nyílik lehetőség, nem úgy, mint Jászberényben. Egy riportban hallottam Perecséről, megtetszett a hely, ideköltöztünk. Azóta a vidék szerelmese vagyok. A faluban kevesebb mint 40 ember él, elfogadtak bennünket, bár úgy érzem, igazán befogadni majd csak az unokáimat fogják... A házat a lányommal választottuk, ő most a Testnevelési Egyetem Wellness Akadémiájára jár. A feleségem először nézett egy nagyot, amikor mondtam, hogy Perecsére költöznénk, de ő is megszerette a települést. Állást is talált, Rakacán tanít. A házon van még mit javítani, építgetni, de csapvizünk van, a kertben lévő kere- keskútból ízletes forrásvizet is kapunk. Miközben mesél, besompolyog egy óriási kuvasz a házba, és a szőnyegre telepszik.- Szlovákiai menekült. Egy határ menti községben élt, de a gazdája halála után mennie kellett. Sokáig az erdőben kóborolt, vadásztak is rá, mert azt hitték, veszélyes. Mi befogadtuk, a három másik mellett megfér. Nagyon szelíd és hűséges. A vihart két órával hamarabb megérzi, és fél is tőle, azért húzódott be most is. A komódból az asztalra kerül a házisajt, az enyhén fokhagymás illat megtermett fekete kandúrjukat is becsalogatja.- Három tehenünk van, de a tejet nem érdemes leadni. A fenntartási költségeket sem fedezné az, amennyit kapnánk érte. Ezért inkább sajtot készítünk belőle. A Budapesten rendezett Utazás ’98 kiállításon ez volt az egyik attrakció. A sajtot teljes tejből csináljuk, nem vonunk ki belőle semmit. Ízesítjük köménymaggal, bazsalikommal, tárkonnyal, sonkával, kolbásszal, kaporral, zöld hagymával, borsi- kafűvel, kakukkfűvel, fokhagymával, de füstölni is szoktuk. Kecskénk pillanatnyilag 37 darab van bértartásban nálunk. Talán Encsen lesz egy kecskefeldolgozó üzem, de ez még a jövő kérdése. És ha már a tervek kerültek szóba, arról is beszél, hogy egy betéti társasággal természetgyógyász központot alakítanának ki Perecsén. Most készül letenni a természetgyógyász vizsgát, és ha minden jól megy, épületük is lesz. ? :\ f'i f7 U 1) ij V ;\ i’,' i :X :\ % • Hejce. Hat szlovákiai határmenti település polgármestere látogatott Hejcére június elején a Gergelyhegyi Településszövetség szervezésében. Majd pedig ők látták vendégül Kenyhecen a magyar településszövetség képviselőit, tudtuk meg Lévai Csabától, Hejce polgármesterétől. Mint mondta, a látogatások célja a kulturális, idegenforgalmi és gazdasági együttműködési és közös pályázati lehetőségek feltérképezése. • Baktakék. Pályázatból és önkormányzati támogatásból az idén is megteremtette a Baktakéki Körzeti Általános Iskola a gyermekek nyári táboroztatásának anyagi fedezetét. Húsz-huszonöt fős turnusokban július 13-tól 18-ig tart a számítástechnikai és könyvtárinformatikai, július 20-tól 25-ig pedig a népszerű „Csertölgy Környezetvédelmi Tábor". A július 27-től augusztus 1-jéig tartó komplex művészeti táborra több mint 30-an jelentkeztek. A telkibányai Szabó házaspár közös szenvedélye: az ásványgyűjtés A gyűjtemény darabjai. Szabóék szerint az ásványok a főszereplők, így magukat nem is engedték lefényképezni. Fotó: Vajda J. Halmos Ildikó Telkibánya (ÉM) - Aki ásványokat gyűjt, kiállítást is rendez belőle. Van, aki a szobája polcán, van, aki az ágya alatt tartja a legszebb darabokat, a Telkibányán élő Szabó Tamás és felesége. Erika tárlatot nyitott, és ott mutatják be gyűjteményük legérdekesebb példányait.- Gyermekkorom óta gyűjtöm az ásványokat. Itt, Telkibányán ez nem ütközik túl nagy nehézségbe. Először a környékbeli lelőhelyeket térképeztem fel, aztán jött a Zempléni hegység, majd az ország más tájaira is elmentem, és külföldre is - eleveníti fel a kezdeteket Szabó Tamás. És hogy mit tart a gyűjtő értékes ásványnak?- Amit maga talál. Főleg, ha ritkaságról van szó. Általában ősszel és tavasszal indulok szervezett gyűjtőtúrákra, nyáron inkább csak a környéket járom. Persze, nem úgy kell elképzelni, hogy az ember sétál, és felszedi a földről az ásványokat. A gyűjtés sokszor kemény fizikai munkát igényel, ki kell ásni a darabokat. A Király-hegy oldalában található kvarcot megközelíteni sem könnyű, meredek dombon kell felmászni. A telkibányai opálokhoz pedig jő szem kell. Nagyon picik, nem könnyű észrevenni őket. Becses kincs Az évtizedek alatt rengeteg ásvány gyűlt össze a lakásban, így feleségével, Erikával elhatározták, kiállítást nyitnak.- Szűk három éve merült fel bennünk, hogy rendezzünk be egy kiállítást a legszebb, legérdekesebb darabokból. Van egy kis büfénk, a mellette lévő kis házban alakítottuk ki a tárlatot. Van egy telkibányai, egy zempléni rész, de erdélyi, és más, külföldről származó ásványokat is bemutatunk. Ezek azok a darabok, amelyeket sosem adnánk el. De természetesen egyes ásványokat meg is lehet itt vásárolni. Népszerűek az erdélyi ásványok, a pirít, a kvarc. Szépen csillognak, mutatósak. Az eladásból fedezik a gyűjtő- utakat. Tamás meséli, az igazi gyűjtők ritkán vásárolnak, inkább cserélgetnek egymás között- Járunk országos kiállításokra is, de úgy érzem, az árak egy kicsit elszaladtak: nemrég láttunk egy szép darab baritot, 80 ezer forintért kínálták. Egy óra múlva megint arra sétáltunk, akkorra viszont már 150 ezer volt az ára... Bizsergető kő Miközben mesél, elsétálunk a kis házig, ahol a kiállítás látható. A tárlókban bemutatott ásványok mellett egyes darabokat kézbe is vehet az ember. És vannak féldrágakövek is.- Az úgynevezett marokkő nagyságú darabok mellett az aprókat is szívesen vásárolják a kirándulók. Vannak, akik a horoszkópjuknak megfelelőt keresnek, mások olyanokat, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítanak. Sorban kézbe vesznek egy- egy fajtát, és amelyik bizsergeti a tenyeret, azt vásárolják meg. Tamás nem hisz az ilyesmiben, de én már beszereztem ilyen irányú szakkönyveket is - kapcsolódik a beszélgetésbe Erika. A fiatal házaspárt tulajdonképpen az ásványok hozták ösz- sze. Erika encsi gimnazistaként többször is részt vett a Tamás által szervezett gyűjtőtúrákon.- Összeházasodtunk, és most már ketten rakjuk tele a lakást ásványokkal - mondják mosolyogva. Az abaúji népélet emlékeit őrzik dolgozás fázisait is nyomon követhetjük. Különösen érdekes az a motolla, amely forgatás közben egy kattanással jelzi, mikor lehet levenni róla a fonalat. A Szent Imre tér 3. szám alatFotó: Bocsi Krisztián ti Abaúji Múzeum hétfő kivételével délelőtt 9-től délután 3-ig tart nyitva, de a (46) 386-028, vagy a 308-213-as telefonszámon történő előzetes bejelentkezéssel 0-tól 24 óráig látogatható. Régen fogadó volt, ma múzeum Forró (ÉM - Hl) - A forrói Abaúji Múzeum épületében egykor posta és vendégfogadó működött. Ennek emlékét őrzi a postatörténeti tárlat, amely az első helyiségben fogadja a látogatót. A többi teremben az abaúji népélet emlékei láthatók. A múzeum igazgatója minden látogatót végigvezet és elmagyarázza, megmutatja mi hogy működött, mire volt használatos. A múzeumban Szalipszki Péter igazgató kalauzolásával a látogató megismerkedhet a századelei abaúji lakóház berendezési tárgyaival, a faragott szuszékkal, a karoslócával, a tulipános ládával, és egy olyan komóddal, amely egy ügyes mozdulattal ággyá alakítható. A következő helyiségben a hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei találhatók. Látható itt többek között favázas, vasfogú borona, szélrosta, kukoricaszárvágó, földmérő- lánc és véka. A szőlőtermelés tárgyai közül a legszembetűnőbb egy századeleji középorsós szőlőprés. Az állattartás és a konyha eszközei mellett a kenderfelKívűl is megszépült Kívülről is rendbetették az alsógagyi görög katolikus templomot. A falak, a tető és a torony újrafestését az egyház, az önkormányzat és a lakosság is támogatta. Amikor képünk készült, még dolgoztak a festők, azóta már befejeződött a munka. Fotó: Vajda János Alkotótábor előtt Hejce (ÉM) - A hagyományokhoz híven ebben az évben is rendeznek nemzetközi alkotótábort Hejcén. Július 20. és augusztus 8. között 32 művész dolgozik majd a településen. A holland, szlovák, lengyel, litván, erdélyi, jugoszláv, ukrán vendégek mellett sok neves magyar résztvevőt is várnak, mondta Lévai Csaba. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a művészek között ott lesz Koroknál Zsolt, a Tűzvonal grafikai stúdió tagja is. Ő kapta a Miskolcon rendezett 19. Grafikai Biennálén a hejcei ön- kormányzat különdíját. Romlik a közbiztonság? Fotó: Vajda János
