Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-11 / 135. szám
1998. június 11., csütörtök Kultúra 7 Osszián énekei Dobos Klára Szellemesen „szellemi büfébe" hívta a tárlatnyitó vendégeit Petneki Áron irodalomtörténész a Banga Ferenc és Szemetliy Imre könyvillusztrációiból a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban nyílt kiállításon. Önmagukban is ínyencfalatok a kiállított munkák, amint az őket papírra provokáló irodalomtörténeti különlegességnek számító szövegek is, de „teljes tápanyagértékkel” mégis együtt, kötet formájában bírnak. Osszián a XVIII. század második felének legnépszerűbb európai költője, kelta bárd. Az irodalomtörténész elmondta a tárlatnyitón, hogy Osszián félig történelmi, félig legendás alakja valóban szerepel az ősi ír irodalomban, a XII. századtól kezdve „jelen van”, ám az égvilágon semmi köze nincs sem tartalmában sem stílusában ahhoz az „osszián-költészethez”, amelyet a XVIII. század Angliája majd később egész Európa megismert. Ugyanis nevezetes hamisítással van dolgunk: James Macpherson skót lelkész-író adta ki 1760 és ’65 között a régi költészet töredékeiként azokat az ősi balladákat, amelyeket állítása szerint maga szedett össze kelta nyelven, és fordított le angolra. A hatás kirobbanó volt: egész Európa Osszián-lázban égett. Aztán egy kétkedő látni szerette volna a kelta forrást. Macpherson megpróbált visszafordítani egykét részt kelta nyelvre, de az „eredeti” szöveg nem lett túl hiteles... Aki persze nem akarta, nem hitte el a csalást. Többek között Kazinczy Ferenc sem, aki a munkácsi várbörtönben fordította le a bárd énekeit. Mint írja: „...most minekutána ezen Költeményeknek régisége felől hosszasan és nagy tűzzel folyt a per, s a gael Originál ki vagyon adva, s ezek az énekek még új nyelvre fordítva is elég bizonyságot tesznek önn-magok felől: azon álmélkodhatni inkább, hogy ez eránt mint támadhatott kérdés, s a per hogyan folyhatott ily hosszú ideig...” Az Osszián énekei most - a Képes Próza Tárban - megjelent kiadásában a nehéz nevekkel „fűszerezett” régies szöveget olykor modern „képregény” oldja fel: oldalakon keresztül, albumként nézegethetjük Banga Ferenc és Szemetliy Imre hagyományosnak egyáltalán nem mondható illusztrációit. Nem tartalmat mesélnek el ugyanis képi nyelven, hanem a szó szoros értelmében megvilágítják (illustrator: megvilágító, magyarázó) a belső tartalmat, mondanivalót. Már persze annak, aki ismeri a történetet... m ' ■ r U 0 •'<! 0 U —’ ' ■ LM • A mádi római katolikus templom harangját Seregély István egri érsek szenteli meg június 13-án, szombaton délután 3 órától. A harangszentelés után megáldja a templomot, majd szentmisét mond az érsek. A mise után énekkari hangverseny lesz. • Karosi Imre Életjelek című kötetét mutatja be ma, csütörtökön délután 5 órától a Miskolci Galéria Rákóczi-házában Bodo- nyi Csaba Széchenyi-díjas építész. • Falunápot tartanak június 20-án a sajó- kazai kastélykert színpadán. Délelőtt sport- és játékprogramokra várják az érdeklődőket. Délután 4 órakor tornabemutató kezdődik, fél 5-től népszokások elevenednek meg (kiszejárás, pünkösdikirályné járás). Negyed 6-kor zenés mesejáték kezdődik Jónás, az egerek fejedelme címmel. Fél 7-kor ünnepi köszöntő, 7-től pedig a Mátyás, az igazságos című vásári komédiát láthatják az érdeklődők. Este 8- tól a sztárvendégek (Vikidéi Gyula, Varga Miklós, Détár Enikő) adnak műsort. Országgyűlés: 150 éve Budapest (MTI) - Az 1848-as utolsó rendi, illetve az 1848/49-es népképviseleti országgyűlés megalapózta a polgári berendezkedésre való áttérést Magyarországon - mondta Szabad György, az Országgyűlés volt elnöke szerdán egy tanulmánykötet megjelenése kapcsán. A Magyar Országgyűlés 1848/49-ben című kötet Szabad György akadémikus szerkesztésében, a KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. gondozásában az első magyar népképviseleti országgyűlés megalakulásának 150. évfordulójára készült el. Gazdag történelem, sanyarú jelen A IV. Abaúji Szabadegyetemen neves tudósok előadásait hallhatják az érdeklődők Felsővadász, Kassa (ÉM - NyZ) - Az irodalmi hagyomány szerepe a művelődésben címmel rendezik meg a IV. Abaúji Szabadegyetemet június 18. és 20. között Felsővadászon, Alsóvadászon és Kassán. A csütörtöktől szombatig tartó rendezvény- sorozatra neves előadókat hivtak meg, és várják a vidék értelmiségét. A Kazinczy Ferenc Társaság 1988-ban határozta el, hogy az abaúji, zempléni régióban, a nagy kulturális centrumoktól távol élő értelmiségieknek szervez valamilyen tudományos fórumot. Az első szabadegyetemet 1990-ben A reformáció szerepe a magyar művelődés történetében címmel Göncön rendezték meg, a reformáció témakörét a Károly-biblia 40ß éves évfordulója kínálta. A következő szabadegyetemet már En- csen szervezték, és anyanyelvűnk szerepét tárták fel a kutatók, a legutóbbi - A honismeret szerepe a művelődésben című - tudományos fórum pedig 1996 májusában volt Szikszón.- Zsúfolásig megtelt a gönci református templom - emlékszik vissza az első szabadegyetemre Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke. - Az abaúji. zempléni régió történelmi múltja rendkívül gazdag, de sajnos, a jelene mostoha. A rendezvénysorozat megszervezésével a múltbangyökerező, nemes szellemi hagyományt kezdtük el élesztgetni. Az idei - az abaúji szabad- egyetemek történétében a negyedik - rendezvény az irodalmi hagyomány szerepét vizsgálja. Felsővadászon gyűlnek össze az érdeklődők. A szervezők a téma neves kutatóit igyekeztek meghívni: Várkonyi Ágnes és Nyirkos István a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemről érkezik, Kovács Sándor Iván a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem professzora, de hallhatunk előadást az itt élő, illetve a régióhoz kötődő kutatóktól is: Ködö- böcz József, Hőgye István, Ko- váts Dániel, Porkoláb Tibor ismerteti majd a régió irodalmi hagyományára jellemző sajátságokat.- Nemcsak a jelenlévő hallgatósághoz szólnak az előadások, hiszen a kétévenként megjelenő Széphalom évkönyvben nyomtatásban is közöljük az elhangzottakat. Általában bensőséges jellegű szokott lenni egy- egy ilyen szabadegyetem, hasonlít egy kicsit a Tokaji írótáborhoz. A tudományos előadások után, baráti összejöveteleken beszélgetünk. Most először a történelmi megyeszékhelyre, Kassára is elutazunk. Kováts Miklós vezet majd végig bennünket a város kulturális emlékhelyein, Gál Sándor pedig a kisebbségi művelődés irodalmi hagyományairól beszél - A résztvevők ellátogatnak Rákóczi sírjához is Fotó: Bujdos Tibor mondja Fehér József. AIV. Abaúji Szabadegyetem programja Június 18. (csütörtök) Felsővadász, Rákóczi-kastély. Délután 3 órától Nagy Csaba tárogatóművész előadása Szemán János polgármester köszöntője Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke megnyitja a szabadegyetemet Délután fél 4-től Várkonyi Ágnes: Táj-történelem-irodalmi hagyomány Nyirkos István: Az abaúji irodalmi hagyomány nyelvi alapjai Ködöböcz József: Sárospatak szerepe irodalmi kultúránk történetében Június 19. (péntek) Felsővadász, Rákóczi-kastély. Délelőtt 10 órától Kovács Sándor Iván: Régió és irodalom Hőgye István: A zempléni irodalmi kultúra kutatásáról Porkoláb Tibor: Az emlékjelállítás mint rituális (ön)legitimáció Pásztor Emil: Költészet és valóság Mikszáth Különös házasság című regényében Felsővadász, Rákóczi-kastély. Délután fél 3-tól Fehér József: Irodalmi örökségünk Abaújban és Zemplénben Bojtor István: Károly Gáspár irodalmi hagyatéka Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc szellemi hatása Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc és az irodalmi hagyomány Kovács Ferencné: Dayka Gábor és a XVIII. századi irodalmunk Dienes Dénes: Erdélyi János régiónk kultúrájának szolgálatában Alsóvadász, református templom. Este 6 órától. Cs. Kovács Ágnes: Lelkészírók Alsóvadászon Dienes Dénes: Czövek István emlékezete Templomi hangverseny Mátyus Gabriella (orgona) és Nagy Csaba (tárogató) közreműködésével. Június 20. (szombaton) Kassa. Délelőtt 9 órától. Kováts Miklós: Kassa magyar kulturális emlékei (Irodalmi séta) Kassa. Délután 2 órától. Gál Sándor: A magyar irodalmi hagyomány a kisebbség művelődésében. (Részvételi díj nincs. Szállás és étkezés térítés ellenében a következő címen igényelhető: Cs. Kovács Ágnes, 3534 Miskolc, Vájár u. 19., telefon: 46/334-428; 46-334-091) Kiállító és tanácskozó fazekasok Santa Lucia címmel olasz dalestet rendeznek június 14- én, vasárnap este 7 órától a Diósgyőri várban. Az esten fellépnek: Csák József, Magonyi Zsolt, Melis György, Miller Lajos, Pászthy Júlia, Széles Kinga fii. A műsoi'ban többek között Rossini-, Puccini-, Verdi-múvek, illetve olasz dalok hangzanak el. Kísér a Magyar Állami Operaház Failoni Szimfonikus Zenekara. Rossz idő esetén az Ady Endre Művelődési Házban tartják meg a koncertet. Miskolc (ÉM) - Fazekasok alkotásaiból rendeznek kiállítást, és ehhez kapcsolódva szakmai konferenciát a Borsodi Fonó keretében június 20-án délelőtt 10 órától Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban (Görgey u. 28.). A fazekasság múltja, jelene, jövője című szakmai konferencián Vida Gabriella néprajzos, muzeológus a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei fazekasság címmel tart előadást, Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója az észak-magyarországi kőedénygyártásról beszél, Fügedi Márta néprajzkutató pedig a népi iparművészet mai helyzetéről számol be. Délben kiállítás nyílik Megyénk fazekas központjai - A sárospataki fazekasság címmel, illetve látható lesz a tárlaton a Borsodi Fonóra meghirdetett pályázatra beérkezett anyag is. Az alkotásokat egyébként még a napokban is be lehet adni - legkésőbb pénteken - délelőtt 10- től délután 4 óráig a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. Nyelvekből versenyeztek Nyíregyháza (ÉM) - A Brainy Branie országos angol nyelvi verseny és a Bruno Bar országos német nyelvi verseny szóbeli döntőjét június 6-án rendezték meg Nyíregyházán. A megmérettetésen sikerrel szerepeltek megyénk diákjai is. Az ország minden részéről összesen 160 versenyző gyűlt össze a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Iskolában. A megyénkből érkezett versenyzők a következő eredményeket érték el: „Angol A” (3-4. osztályosok). A résztvevők száma: 18 fő. Czine Veronika (2.) Szerencs, Rákóczi Zs. Ált. Isk.; Bódogh Tibor (3.) Tiszaújváros, Arany J. Ált. Isk.; Béres Ferenc (6.) Kazincbarcika, Ádám J. Ált. Isk.; Tóth Zoltán (11.) Kazincbarcika, Ádám J. Ált. Isk. „Angol B” (5-6. osztályosok). Résztvevők száma: 32 fő. Húsvéti Zsófia (4.) Miskolc, Istvánffy Ált. Isk.; Poropatich Anna (6.) Tiszaújváros, Hunyadi M. Ált. Isk. „Angol C” (7-8. osztályosok). Résztvevők száma: 13 fő. Járó Bernadett (8.) Miskolc, Móra F. Ált. Isk. „Német A” (3-4. osztályosok). Résztvevők száma: 21 fő. Kovács Eszter (2.) Miskolc; Makkai Orsolya (4.) Kazincbarcika; Kőszegi Katalin (6.) Miskolc; Batta Zsófia (7.) Miskolc; Kovács Tamara (megosztott 8.) Kazincbarcika; Dargai Andrea (megosztott 8.) Mezőcsát; Z. Nagy Tünde (megosztott 8.) Mezőcsát. „Német B” (5-6. osztályosok). Résztvevők száma: 51 fő. Sápi Dénes (3.) Miskolc, Szabó Lőrinc Át. Isk.; Simon Mária (15.) Miskolc, 21. Sz. Át. Isk.; Rímmel Gábor (megosztott 17.) Miskolc, 21. Sz. Ált. Isk.; Takács Helga (megosztott 17.) Miskolc, Arany J. Ált. Isk.; Mészáros Zsuzsa (19.) Miskolc, Szabó L. Át. Isk. „Német C” (7-8. osztályosok). Résztvevők száma: 25. Oláh Klára (5.) Sárospatak, Esze T. Ált. Isk.; Baumgartner Judit (15.) Sárospatak, Esze T. Át. Isk. Magyar tenorok Szolnok (MTI) - Magyar tenorok gálakoncertjét rendezik meg június 20-án, szombaton a szolnoki Szigligeti Színházban. A gálakoncerttel az opera műfaj születésének 400. évfordulóját szeretnék köszönteni és tisztelegnek a közelmúltban elhunyt Simándy József művészete előtt. A két és fél órásra tervezett esten fellép Bándi János, Berkes János, Csák József, Daróczy Tamás, Ilosfalvy Ró- bert, Kovácsházi István, Leblanc Győző, Molnár András, B. Nagy' János. A MÁV Szimfonikus Zenekart Török Géza vezényli. A műsorban népszerű operanyitányok, áriák, közismert operettrészletek, olasz dalok csendülnek fel.
