Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-11 / 135. szám

1998. június 11., csütörtök Gazdaság / Mesés 8 A BorsodChem Horvátországban Zágráb (MTI) - A kazincbarcikai Borsod­Chem Rt. ez év tavaszán nemzetközi pá­lyázaton a legjobb ajánlatot nyújtotta be az Adriavinil vegyiüzem megvásárlására. A horvát kormánynak március 17-ig kel­lett volna döntenie a privatizációs ügylet­ről, ez azonban máig nem történt meg, pe­dig áll a termelés és a dolgozók nem kap­nak fizetést - jelentette szerdán egy zágrá­bi napilap. A magyarok vállalták, hogy a 340 alkalmazott közül senkit sem bocsáta­nak el, 5 millió márkát ruháznak be az üzembe, a horvát állam pedig 18 millió márkát kap a gyár privatizációjáért. Split-Dalmácia megye közigazgatási ve­zetője arról tájékoztatta az üzem utcai tüntetéssel fenyegető küldöttségét, hogy a kormány környezetvédelmi szempontok miatt nem akarja a magyaroknak adni a / gyárat. Az igazgató szerint azonban az üzem már most is megfelelő környezetvé­delmi feltételekkel tud működni, a ma­gyar befektetéssel pedig még gondosab­ban tudnák érvényesíteni a környezetvé­delmi szempontokat. Két határon innen és túl Miskolc {ÉM - KI) - Az Európai Unió által létrehozott Phare Credo Prog­ram közép- és kelet-európai országok határ menti régiói és közösségei kö­zötti kooperáció támogatását célozza - hangzott el tegnap a program mis­kolci bemutatóján. A közép- és kelet-európai országok határ menti kapcsolatainak elősegítését szolgája az Európai Unió Phare Credo Programja. Számtalan területen, így az infrastruktú­ra-fejlesztés, az idegenforgalom, a felsőok­tatás, a kulturális együttműködés kialakí­tására és fellendítésre pályázhatnak non­profit szervezetek: önkormányzatok, okta­tási intézmények, településszövetségek - ismertette a 36 régiót átfogó, most induló pályázati lehetőséget Aradi Mária, a prog­ram szlovák-magyar határ menti együtt­működésért felelős vezetője. Céljuk, hogy olyan tervek szülessenek, amelyek az országhatár mindkét oldalán a közös problémák megoldását segítik. Pályázni egyrészt olyan projektekre lehet, amelyek a közös tervezést - tréningek, csereprogramok, megvalósíthatósági ta­nulmányok elkészítését jelentik, másrészt infrastrukturális beruházásokra - inku­bátorház, idegenforgalmi információs köz­pontok, környezeti megfigyelő berendezé­sek - kapható pénz. Maximum 50, illetve 300 ezer ECU, ami 11 és 69 millió forintot jelent. Elhangzott: megpróbálják megte­remteni azokat a feltételeket és intézmé­nyeket, amelyek az erőteljesebb kooperá­ció és a jövőbeni közös határmenti fejlesz­tések alapja lehet. Bővebb információ a B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökségen kapható, a 370- 619-es telefonszámon, illetve az interne­ten, a http://www.credoprogramme.org honlapon kapható. Aradi Mária Fotó: Bujdos Tibor ^ U ■ I.' Indexcsökkenés Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzs­de vezető részvényeinek árfolyamait összegző BUX-index 7996,ponton zárta a szerdai tőzsdenapot, ami 139,3 pontos, azaz 1,71 százalékos csökkenés a keddi zá­róértékhez képest. Gyenge kezdés utáni lassú, folyamatos árlemorzsolódás, majd zárás előtti erősödés jellemezte a BÉT szerdai napját. A vezető részvények közül egyedül az OTP erősödött: 10 400 forintos záróára 95 forintos, azaz 0,9 százalékos emelkedést jelent. A legnagyobb esést az elmúlt hét sztárpapírja, a 4255 forinton záró TVK szenvedte el, 150 forintos, azaz 3,4 százalékos értékvesztéssel. Sikeres volt, de... - a privatizáció nyolc éve Az állam tulajdonában maradt vagyon nem feltétlenül, de eladható - véli a közgazdász Kornya István Budapest (ÉM) - A privatizá­ciót sikeresnek tartja Mihályi Péter közgazdász, a Közép-Eu- rőpa Egyetem oktatója, aki­nek nem rég jelent meg „A magyar privatizáció króniká­ja" című könyve. Nem vitatja: lehetett volna eredményeseb­ben, tisztességesebben, gyor­sabban privatizálni. □ Mára az privatizációja lénye­gében véget ért... 9 Az 1989-90-ben mintegy 13 000 milliárd forintra becsült nemze­ti vagyon 20 százalékát, az állam úgynevezett vállalkozói vagyo­nának 85-90 százalékát adták el, azaz privatizálták 1990 óta. Kis értékű vállalkozások mellett megmaradt például a paksi atom­erőmű, a Magyar Fejlesztési Bank. Ezek privatizálása politi­kai döntés kérdése, de a vagyon egyetlen elemének sem kell fel­tétlenül az állam kezében ma­radnia. A mai körülmények kö­zött azonban nem szükséges pri­vatizálni például a MÁV-ot, a Postát vagy az Állami Operahá­zat. De a későbbiekben ezek ma­gánosítását is el tudom kép­zelni. □ A folyamattal kapcsolatban a közvéleményt leginkább az fog­lalkoztatta, hogy a vállalatokat áron alul adták-e el? 9 Egy vállalat árának megálla­pítására - véleményem szerint - a versenyeztetés a legjobb meg­oldás, mivel objektív kritériu­mok nincsenek. Minden annyit ér, amennyit adnak érte. Az ese­tek többségben sikerült is a le­hető legmagasabb árat megkap­ni. Az egyedi, megállapodásos, meghívásos és megegyezéses alapon történt tranzakciók - mint egyes bankok esetében gyakorlat volt - nem voltak sze­rencsések. □ A könyv egyik fejezetében arról ír, hogy „mindenki gyanús, aki él!” Valóban erről van szó? 9 A másik félről mindig lehet - de nem szerencsés - rosszat fel­tételezni: az állami bürokratá­ról, hogy nem ért hozzá, kor­rupt; a vevőről, mert azt ígéri, hogy fizet, de nem teszi, hogy fejleszt, aztán mégsem; a vállala­ti menedzsmentről, hogy nem fog jól dolgozni, tudatosan ha­mis információkat ad. Mindhá­Az állami vagyon története rom szereplő ellentmondásos helyzetben van. A menedzs­mentnek bizonyos szempontból nem érdeke, hogy vállalatát pri­vatizálják, mert az állam na­gyobb mozgásteret biztosít szá­mára, de érdeke is, ha tudja: po­zíciója megmarad vagy tulajdo­nos lesz. Ha nincs eladás, akkor a bürokrata megőrizheti hivata­lát, másfelől viszont személyes presztízse a tranzakció sikeré­hez kötődik. A vevőnek jól jö; hét, ha csal, de a piac jövőbeni szereplőjeként jóhíre forog kockán. □ Helyes volt a borsodi nagy iparvállalatok - a diósgyőri és az ózdi acélművek - eladásának elodázása? 9 Nagyon nagy hiba volt. Az egymást követő kormányok és privatizációs hivatalok - más hasonló esetekben is - megijed­tek. Inkább finanszírozták eze­ket a reális jövő nélküli vállala­tokat. A munkahelyek megmen­tése érdekében - teljesen fölös­legesen - 30-40 milliárdokat pumpáltak ezekbe a cégekbe, a pénz jelentős része pedig kézen- közön - vagyonértékelések, köz­vetítői, tanácsadói díjak formá­jában - elveszett. A Dunántú­lon, ahol szintén nagyüzemek kerültek magánkézbe, már ré­gen túl vannak a problémán. A régió iparszerkezetének átalakí­tására áldozni kell, de a pénze­ket célirányosabban kell fel­használni. A 40 év tiszteletére Borsodi Vegyipari Nap cím­mel egész napos előadássoro­zat zajlott tegnap a technika házában Miskolcon. A Ma­gyar Kémikusok Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Csoportja a megalakulás 40. évfordulója alkalmából szervezte a programot. Képünkön Kovács F. László, a BorsodChem vezérigazga­tója tart előadást.. HrRDETÉS Nyaraljon az-gal! Utazási játékunk 4. része Fődíjak: 1 db kétszemélyes és 1 db egyszemélyes, tíznapos görögországi autóbuszos nyaralás Pefkohoriban, főszezonban. Egyéb nyeremények: 10 db Észak-ajándék tárgy A hat részletből összeállt képet levelezőlapra ragasztva küldje be a következő címre: Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. , Jelige: Nyaraljon az Észak-Magyarországgal Keresse lapunk következő számait! tNe hagyja, hogy Ön nélkül induljon el a busz Görögországba! A mozaik negyedik részlete T&USZ UrAZÁSWQDÁ Ibusz Utazási Iroda 3501 Miskolc, Széchenyi u. 18. Tel.: (46) 326-606 Lakástakarékok Budapest (MTI) - „Nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy az új kor­mány működése során hát­rányba kerüljenek azok, akik szerződéseket kötöt­tek a lakás-takarékpénztá­rakkal” - hangsúlyozta Ba­lázs Ágnes, a Pénzügymi­nisztérium helyettes ál­lamtitkára szerdán Buda: pesten a Lakás-takarék­pénztárak Egyesületének sajtótájékoztatóján. Bártfai Béla, az egyesület elnöke elmondta, hogy a már mű­ködő lakás-takarékpénztá­rak tavaly májusban, illet­ve júniusban indultak, egy év alatt eddig közel 300 ezer szerződést kötöttek, mintegy 240 milliárd tör,int : értékben. A szerződő előta­karékoskodók eddig mint­egy 8 milliárd forint beté­tet helyeztek el a pénztá­rakban. ® Az év végére meghaladja a 750 millió dollárt a ma­gyar-szlovák árucsere-forga­lom. 1998 első négy hónapjá­ban a magyar kivitel 3 szá­zalékkal (90 millió dollárra), az import (132 millió dollár) pedig 12 százalékkal bővült. Sertéspiac Budapest (MTI) - Az el­múlt hetek jelentős árcsök­kenése, valamint a felvá­sárlók romló fizetési kon­díciói hatására bizonyta­lanná vált a hazai sertéspi­ac - állítják a Földművelés- ügyi Minisztérium szakér­tői a legutóbbi területi ta­pasztatokra alapozva. A tárcának az MTI-hez szerdán eljuttatott, legfris­sebb jelentése szerint a le­adásra kerülő hízóállato­kat általában a jelenleginél magasabb áron vásárolták meg még malacként. Ezt fi­gyelembe véve az élőserté­sek ára mélyen az önkölt­ség alatt van. A feldolgo­zók jelenleg a nagyüzemi sertésekért 220-250 forin­tot, a kisüzemben tartott sertésekért pedig 170-220 forintot fizetnek kilogram­monként. Az önköltség a szakértők számítása sze­rint 260-280 forint kilog- rammonkét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents