Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

lift 11 «ifit ■ . Cswsfc >X g 1 0 m í m -t " lo mm Könyv Gázláng Rónai Mihály „Beethoven-ke- sergő és egyebek" című 1903- as kötete a századelő felpezs­dülő irodalmi életének egyik remeke. A szerző az ekkor in­duló nagy nemzedék tagjaként publikált A Hét, a Nyugat, a Magyar Géniusz, a Szerda, a Pesti Hírlap és a Népszava ha­sábjain. ígéretes szépírói pályája azonban kettétört, a „hatalmasan igaz belletrista” méltánytalanul elfeledetté vált. Magányos, beteg, őrjöngő, öregedő, elveszett, küszködő, kitaszított emberek sora tűnik fel a történeteiben. Rónai fé­lelmetes erővel láttatja, írja le a megsiketült Beethoven keser­veit, a hektikás betűszedő pa­naszait, a tüdővészes utazó esetét, aki kis hozományáért elvesz egy beteg lányt, hogy magát gyógykezeltethesse, az Erzsébet téren találkozó, gyó­gyulni (hiába) vágyó, életüket kibeszélő embereket, elziillött lányok gondolatait, az agyon­gyötört tanár tépelődését, a vén napszámos öngyilkosságát, a kocsis és lova különös kapcso­latát, a rigorózus rendőrt, aki kisfia eltűnésének hatására megőrül. A különc-lét, a mű­vészsors elevenedik meg Az aszfalt bohémje című írásban. A hős attól fél, hogy ki fogja őt nevetni az utca népe, ha meg­őrül, így önként vállalja a szám- űzettetést. az őrültekházába vo­Videó Mit se számít „Az egyik 19. A másik 20. Úgyhogy nekik aztán 8.” Ezek­kel a csattanósan semmitmon­dó reklámmondatokkal ger- jesztgetik kíváncsiságunkat a Nekem 8 (Nothing to lose) cí­mű USA-beli vígjáték forgal­mazói videókazettájuk borí­tójáról. És ha jöhet, akkor bi­zonyos, hogy a fogyasztó elő­írásosan feszültségszabályoz- tatik, a kívánatos utóhatásokról már nem is szólva. Mert a meg­bízható rendező pontosan fel­mondja a leckéi — Holywood biztosra megy -, és aki nem vár semmit, az nem is csalódik. O. K. 12 épp egy tucat. Ámbátor odaát, ahol a film ugyanolyan árucikk, mint a hambi-kóla. azért mégsem mindennap gör­dül le a futószalagról egy Ne­kem 8 hatékonyságú mozgó­kép. Ennyire bravúrosan meg­valósított „full american”-pro- dukciót bizony Ott is csak rit­kán ropogtathatnak a sodró len­dületű vígjáték kedvelői. Igaz, Steve Cedekerk egyébként is komoly rendező, őrü.letes akció-vígjáték ok fémjelzik pályáját, valamint Tim Robins és Martin Lawrence — ez a „le- he.ngerlő komédiáspáros, a filmtörténet leglehetetlenebb szereposztásában" - sem éppen most pottyant a szakmába egy tévésorozat statisztaválogatá- sárói, de ez a filmjük, ez valami más. A sikeres, a jómódú, de ma­gánéleti válságba került fehér, és a szakadt, jövedelmét rab­lásból kiegészítő, ugyanakkor iskolázott és nagyon becsületes fekete fickó találkozását, barát­ságát és közös kalandjait elénk varázsoló, a love story, az úti mozi. a burleszk. a komédia és az akció legerősebb kliséiből építkező észbontó geg- és poénparádé, azzal együtt, hogy az xn+l happy and a szélein ki­fut és kissé odakozmál, ti. a szokottnál sokkal precízebb üzenethordozó. Végtelenül toleráns, demokratikus és köz­helyes voltával nemcsak kikap­csol. de szériatársainál hatéko­nyabban hangol és nevel. Eb­ben nagy. Ugyanis az amcsik­nak tökéletesen mindegy, hogy mit gondolsz és hogyan érzel, ha gondolataid és érzéseid megegyeznek az övéikkel. Film­jeikkel saját vízióikat sugá­rozzák szél a világban. És ha te ezt szereted: rajtuk sosem múlik. Stílszerűen: Nekik 8. (Intercom. 96 perc) ★ ★★ Lajtos László Rónai Mihály V f : Beethovcn-k esergő és egyebek nulást. Lelkét az utca formálta, ahol emberi tragédiák és ko­médiák zajlanak, melyek hul­lámverése hozzáütődött őhozzá is, s tanította meg arra, hogy a „formáját igazolnia kell min­dennek ezen a világon, más­képp komikussá válik”. Mégis e komor rajzok mélyén ott lapul az olthatatlan szeretetvágy, az emberi sorsközösség vállalása. Egy kiáltás a kötet: „.. .rettegek, még jobban félre fogtok ismerni engem, aki titeket oly forrón CD Liszt vagy Wagner? Liszt Ferenc: Wagner-átira- tok ... áll a cím Hegedűs Endre kettős CD-jén, s kissé ide­jétmúltnak tűnik a műfaj. Hiszen ma mindenki az „ere­deti” műveket keresi, a cél az „autentikus” megszólaltatás - minek az átirat? Főleg, ha hozzávesszük, hogy otthon, fotelből hallgathatjuk akár a világ legjobb előadásait - nincs az a zenerajongó, aki felcse­rélné ezt az élményt a zongorás változattal. Mégis, Hegedűs játékát hallgatva úgy tűnik, az igazságnak ez csak az egyik oldala. Hiszen lehel-e valaki eredetibb, mint Liszt volt a zongora mellett, s lehet-c autentikusabb tolmácsolója Wagnernek, mint ő, aki elsőként ismerte fel zsenijét, s nála jobban senki nem értette művészetét? Liszt valamennyi átirata a legmagasabbrendű eredetiség­gel és hitelességgel készült, amelyekben a zongoraletét új oldaláról mutatja be a mű­veket. Máshová helyeződnek a hangsúlyok, s kiderül, hogy a sokszor teátrálisnak bélyeg­zett wagneri hangszerelés nél­kül sem lehet elégszer hallgatni operáit. A legnagyszerűbb művekben pedig időnként felsejlik Liszt zongoraművészi géniusza, mely félelmetes és megdöbbentő erővel ad to­vábbi távlatokat Wagner zené­jének. Hegedűs Endre rendkí­vül pontos játékkal kitűnően szólaltatja meg ezeket az ördö­gien bravúros darabokat. Sok­szor valóban nem lehet eldön­teni, mi lelkesíti jobban a hallgatót: a Wagner-zene vagy a Liszt-átiratok. (Hungaroton Classic) ★★★★★ Kocsis Gábor Az írók száma talán változatlan, azaz aligha csökken, míg az olvasóké rohamosan, de legalábbis meglehetősen. Bizonyára ez is szerepet játszik abban, hogy Kaszás Máté munkáival még nem találkoztam, holott az 1953-ban született szerzőnek A Hradkov- hegyi kolostor kerengője a harmadik kötete. Kaszás Máté jól ír. Tudja, hogy működik a nyelv, mitől ül egy mondat, milyen hatás- mechanizmusok vezérlik író és olvasó viszo­nyát. Van témája: krimi, szerelem, gyógyin­tézeti kezelés. Ha megragad egy kaszál, szinte minden a kezében van ahhoz, hogy sikert arasson. Mégis. Jól megírt, korrekt könyve csupán egy jól megírt, korrekt könyv, néni több. Amúgy érdektelen, szürke és poros. Nem csak azért, mert a diliházakról szóló irodalomnak nagy hagyományai van­nak és elég nehéz felülmúlni egy Ken Kesey- féle Száll a kakukk...-ot vagy Peter Marshall Nincs helyed a temetőben-jét. Nemcsak -azért, mert beteges korunk beteges meg­nyilvánulása. hogy beteges témákkal foglal­kozik. De a szürke, fáradt világ szürke és fá­radt ábrázolása túl fakó képet eredményez. A Kaszás-regény egyes szám első sze­mélyben mesélő hőse bátran csúsztatja az idő- és térsíkokat. Visszaemlékszik, elmond­ja, milyen volt az élete a feleségével, hogy keresi a fiát, hogy most éppen egy intézetben él, ahol egy különös nővel beszélget, hogy belekeveredett egy bűnténnyel kapcsolatos .nyomozásba. Egyre sűrűbb ködbe vezeti az olvasót és a köd nem oszlik fel az utolsó la­pokon sem. Nem,ad (eloldozást, de jószeré­vel nem is tart igényt rá az olvasó. Azzal,együtt, hogy az energiák, ame­lyeket egy író könyvébe fektet, önmagukban is becsülendők - mégis, felmerül a kérdés, vajon miért teszi. Van­nak olyan első­kézből - és nem pusztán olvas­mányokból (!) ­származó élményei, amelyeket vétek lenne nem világgá kiáltani? Kaszás Máté köny­véről számos okos. sznob tanulmány szü­lethet majd. Nem kétlem, vannak fontos és kiemelkedő értékei. Ugyanakkor nem érez­tem azt, hogy jó olvasni, hogy szeretném tudni, mi lesz, hova jutunk. De még azt sem, hogy jó lenne minél tovább nem befejezni, mert akkor továbbra is varázslatos világában élhetek. A Hradkov-hegyi kolostor kerengője jól megírt, ám nem szükségszerű könyv. IJelenkor Kiadó. Pécs. 720 /->.) ★ ★A Sz. M. 2 szeretlek, s akinek ez a felis­merés volt mindig a legretten- tőbb fájdalma. Hallgassatok meg!” Mondja ezt Rónai a beethoveni sorsot („művész és kiközösített testi szenvedő”) magára öltve, a siketség s a meg nem értettség néma burkába záródva, érezni és meghallgat­tatni akarva „az el nem zengett szavakat”. Lélekindító, szívbe- markoló kötet ez, melyet az impressziókká) telt életre való (nelankolikus emlékezés leng körül. A városi éjszakában lo­bogó gázláng fénye a művész, a lángelme mégis-morálja, az egyedül is mindenkiért küz­delemé, a bűn, a nyomor felett ragyogásé. (Fekete Sas Kiadó. Bp. 460 Ft) ++++ Nemes Rita Kiváló ★ ★★★★ Figyelemre méltó ★★★★ Közepes ★ ★★ Gyenge ★★ Élvezhetetlen ★ Beethoven egyik legkedvesebb gyermekét, a sokat hányatta­tott. s a zenetörténetben egye­dülálló - egyetlen - operáját, a Fideliót (eredeti címe Leo­nóra) remek felvételekről ismerhetjük, mégis nagy várakozással hallgatunk meg egy-egy újabb változatot. Az opera valódi melodráma a színpadon, prózai betétsor zenei kísérettel. Ezen a kettős CD-n a Mozart-felvételeiről híres Sir Charles Mackerras dirigálásában az 1974-ben alakult Skót Kamarazenekar szó­laltatja meg a művet. Elismert, aktívan koncertező énekesek mellett a tömegjelenetekben az edinburghi fesztivál kórusát halljuk. A nyitány - a IV. Leonóra (Fidelio) - lendülete az el­ső pillanattól kezdve magával sodorja a hallgatót. A hatalmas zenekari effektusok mellett a finom árnyalatok is érvényesülnek. A karnagy mesterségbeli tudása, rutinja és a zenekar energikus játéka tökéletesen visszaadja Beethoven költészetének érzékenységét, romantikáját. A színpad számára megszelídített zene feszültségeit mozarti könnyedségű játékkal ellensúlyozza Sir Mackerras koncepciója. Leonórát, a hitvesi szerelem megtestesítőjét Gabriela Benackova alakítja. A Metropolitant is megjárt operaénekesnő hangja itt-ott talán fáradtnak tűnik, de összességében sikerül megjelenítenie a drámát, s nagyszerű pillanatokat rögzít a szólóáriákban és az együttesekben is. Marcellina és Jaquino szerepében Raimondi Ildikó és John Mark Ainsley, két fiatal, Európa operaszínpadain már bizonyított és ünnepelt sztár: két biztosan iskolázott, szép színű hang. A második felvonás zenekari bevezetésében bejárhatjuk azt a három, egyre sötétebben árnyalt szintet, mely a félhomályos börtönudvartól a föld alatti celláig tart. Florestan áriáját Anthony Rolfe Johnson adja elő. Ének­hangjával a teljes pianissimótól a fortéig remekül szemlélteti a fogoly elkeseredettségét, kimerültségét. Leonóra és Florestan duettjében a szerelmesek vágyainak beethoveni beteljesülését szépen valósítják meg az énekesek. Pizzaro, Roeco és Don Fer­nando - Siegfried Vogel. Franz-Josef KapeUmann, David Wilson- Johnson - három hang, három karakter. A dráma kifejlete ezek­ben a figurákban rejlik. A mélyregisztert méltón képviselik a wagneri szférákat is megjárt, rutinos énekesek. Igazi gyémánt a 14. sz. kvartett, ez az opera drámai tetőpontja, ahol ismét talál­kozhatunk a nyitány unisonóival és kromatikus meneteivel. Gyönyörű dialógusok hangzanak el a lemezen, igazi ékko­szorúként egészítik ki az énekes számokat. Fontos szerepe van a kórusnak, hangzása dicséretre méltó, professzionális. Az operát záró nagyszabású jelenetben - ahol Pizzaro immár elnyerte büntetését - nyilatkozik meg a szimfóniákból ismert Beethoven, s zengi álmát a boldogságról és a győzelemről. A mű után a III. Leonóra-nyitány hangzik fel. A lemezről teljes, kiegyenlített képet kaphatunk Beethoven Leonórájáról. (Telarc) \ ★★★★★ Komódi Károly A miskolci egyetem az elmúlt évtizedben impozáns fejlődési pályára állt. Az északkelet­magyarországi régió értelmi­ségképzése szempontjából különösen fontos volt az a tö­rekvés. hogy az egykori ne­hézipari fellegvár felsőoktatási kínálatát a humán tudományok irányában bővítsék. A mis­kolci bölcsészkaron ma már hallgatók százai tanulnak, s e folyamat szükségképpen elő­segítette a tudományos mű­helyek kialakulását. Ilyen mű­hellyé vált a politológia tanszék is, amelynek fiatal munkatársa. Lánczi András most önálló kötettel jelent­kezett. A XX. század politikai filozófiája című munka mo­nografikus igényű mű, ám egyúttal tankönyv is. Az előb­bi meghatározást a szerző rendszerező szemlélete, az utóbbir a közölt ismeretek didaktikus megfogalmazása és megjelenítése (tagolás, kurziválás) indokolja. Lánczi mondanivalóját négy fejezetre osztja. Az elsőben általános bevezetést nyújt a politikai filozófia II. világháború utáni helyzetébe és természetébe. A következőkben elemzi a mo­dern politikai gondolkodás jellemzőit, nem mulasztva el ismertetni e tudomány kiemel­kedő művelőinek felfogásbeli különbségeit sem (Hayek. Heidegger. Lukács. Popper stb.) A harmadik fejezet lé­nyegében kislexikon: a szerző bemutatja és röviden értékeli a század legjelentősebb poli­tikai filozófusait (Arend. Áron. Strauss stb.) és iskoláit (frank­furti iskola, egzisztencializ­mus stb.), s a tényszerű „szó­cikkek” után az ajánlott iro­dalmat is feltünteti. A negye­dik fejezet fogalomtár. Olyan kifejezések értelmezését talál­juk meg itt. mint pl. a demok­rácia. a hatalom, ajoguralom. a szabadság. A kötetet a szerzőnek a politikai filozófia jövőjéről szóló fejtegetése zárja. A könyv hasznos olvas­mány lehet nemcsak az egyetemi hallgatók, de a téma iránt fogékony más érdeklő­dők számára is. (Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997. 216 o.) ★ ★★★★ Bolvári-Takács Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents