Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-02 / 102. szám
um-MagyarorszAg RIPORT - TÖRTÉNELEM 1998. MAjus 2., Szomrat n Korábban már járt Mongóliában, megjárta Pakisztáni, Nepált, de a tibeti határon nem jutott át Kovács Katalin, a Miskolci Egyetem negyedéves kultúrantropológus hallgatója - távol-keleti htjakor még nem volt húszéves. Tavaly Dél-Amerikáhan töltött öt és fél hónapot professzorával, Boglár Lajossal, aki számtalan filmet forgatott és könyvet írt már a dél-amerikai kultúrákról, többek közt Francia Guyana wayana indiánjairól is. Számon sem tartott indiánok között Kornya István- Beálltam dolgozni a maniókaültetvényen, reszelni, ételeket készíteni - mesél Kovács Katalin, hogyan próbált beilleszkedni a Francia Guyana-beli wayana indiánok közé. Az őserdőben élő törzs végül is akkor fogadta be, amikor a sámán lányával került jó viszonyba.- Fatima más volt, mint a többi lány. Úgy éreztem magam, mint Kisherceg és a róka, vártam, hogy ő megszelídítsen, és én megszelídülhessek. Egy alkalommal ültünk egymással szemben, ó éppen font, én pedig kivettem a kezéből a fonalat. Látta, nem jól csinálom, erre megmutatta. Fatima legjobb barátnője egyszer aztán bejelentette: Fatima már az én Kovács Katalin a wayana indiánokról, a pléhkorszakról, és arról, hogy holnap is útnak indulna legjobb barátnőm. Nem egyik pillanatról a másikra történt mindez, de Fatima barátsága segített abban, hogy elfogadjanak. i Tudni kell látni Kovács Katalin Kárpátalján, Beregszász járásban járt iskolába és ott is érettségizett. Utána jött Magyarországra dolgozni, majd tanulni. Mikor felvették a Miskolci Egyetemre, kultúr- antropológia szakra - 1994 nyarán - India felé vette az útirányt.- Nem tudományos indíttatásból, hanem kalandvágyból, a keleti kultúrák iránti érdeklődés miatt indultam el. Ez a család mongol származási vonalából is adódott - mondja első nagy útjáról, amikor eljutott Nepál és Tibet határáig. Boglár Lajossal, a neves Dél-Amerika-kuta- tóval véletlenek folytán találkozott. A profeszszor éppen Francia Guyanába készült, s felajánlotta Katalinnak, tartson vele. Akkor még nemet mondott, de később, egy több hónapos, szigorú tudományos és nyelvi felkészülés után tavaly májusban - egy lány társaságában - elindultak a wayana indiánok földjére.- Ismeretek nélkül nem szabad, és nem is érdemes egy ilyen expedícióra elindulni, mert akkor nem tudom, mire kell odafigyelni, mit kellene látnom, amit tudományos munkám során fel tudok - és fel is kell - használom. Fűnyírás és identitás- Cayanne (Rochan- beau), Francia Guyana fővárosa volt az első állomás, innen Ma- ripasuolába repültünk. Az itteni viszonyok szerint ez egy város: három bádogbódéból áll, van csendőrség, orvosi ügylet és telefon - mesél az első benyomásokról. - Célunk a Marouíni folyó mellett található Tedamali nevű falu volt, ahol a harmincöt fős wayana törzs él. Francia Guyana talán ismerős az olvasók előtt: az Atlanti-óceán Ördög-szigetén játszódik a híres Pillangó című regény, itt raboskodtak tízezerszám a Franciaországban politikai és egyéb okok miatt elítéltek. Ma a franciák űrhajókilövő bázisa található itt.- Az ide helyezett francia hivatalnokok büntetésnek tekintik szolgálatukat. Elkülönülve élnek, mert a fekete ború lakosságban igen nagy a fehérek iránti gyűlölet. Bár a terület Franciaország egyik tengerentúli megyéje, az itt élő wayana tőrzsbeliek a kormány szerint nem is léteznek, őket nem tartja számon senki - szabadon vándorolnak az őserdőben. Érdekes, hogy a faluban csak két családnak van - az itt szokásos nyitottal szemben - olyan háza, amelyiknek van oldalfala is. Egyikük - őt tartja a kormány is számon - fűnyíró Maripasuolá- ban. Ez a foglalkozás biztos jövedelmet, és bizonyos értelemben francia identitást is ad. A fű gondozásra különben nagy gondot fordítanak a hatóságok, mert ez valamiféle rendezettséget jelent az őserdőben. Pléhkorszakban A hagyományos törzsi viszonyok között élő indiánok halászatból és maniókatermelésból tartják fenn magukat. Az aranymosók tevékenysége azonban állandó létbizonytalanságot okoz.- Ezek a mindenre elszánt brazíliai nincstelenek. Az aranymosáshoz higanyt használnak, s ennek következtében a víz mosakodásra, ivásra egyre inkább alkalmatlan, pusztul a folyó halállománya is. Ez a tervezett vándorlásuk egyik oka, másrészt az őserdőben az irtá- sos földművelés egyik velejárója, hogy a föld termőképessége hamar kimerül, ezért mindig új és új területeket kell keresniük. A közeli városban, Maripasuolában az indiánok kevés pénzért el tudják adni kézműves termékeiket - kosarakat, függóágyakat. Ebből, mondja Katalin, a civilizáció „áldásait” vásárolják meg.- Motorcsónakjaiba benzint, halászathoz hálót és horgokat, ruhákat. A nők hagyományosan nem fedik el a mellüket, de a turisták megbámulták őket, az őslakosok pedig látták a fehér nők viseletét, ezért manapság egyre többen hordanak melltartót. A puska teszi például lehetővé, hogy az őserdő mélyébe húzódó vadakat elejthessék - íjjal és nyíllal a vadászat jóval több időbe telne. Kőeszközök helyett már kést használnak, agyagedények helyett pedig fémet. Ezért mondom, hogy elérte őket a pléhkorszak... Kovács Katalin egy könyv megírására készül, hiszen utazásának célja - kultúrantropo- lógusként - az indiánok életének tanulmányozása volt. Tervei szerint a közeljövőben látható lesz a tévében is az a film, amelyet a számtalan videofelvételből állít össze. Arról még nem tud semmi biztosat, mik lesznek a következő célok, de mint mondja, mindig útra kész, akár holnap is indulna... MM ít&»- 4&&i. „Odautasítom önt, hogy... az általam kinevezett felelős minisztérium rendeletéinek szorosan engedelmeskedjék. ” (V. Ferdinánd) I ájus 2-án a minisztertanács határozata alapján Batthyány Lajos Bécsbe utazik, hogy a királyt kérje: utasítsa engedelmességre Jellasics horvát bánt, és hogy adjon felhatalmazást horvátországi királyi biztos kiküldésére a nádornak. A Bécsben lévő miniszterelnököt Deák Ferenc igazságügy-miniszter helyettesíti. 0 rendeli el, hogy tervet kell kidolgozni egy önkéntes zászlóalj fölállítására. Szemere Bertalan belügyminiszter pedig a zsidókérdésnek szentel figyelmet, mikor elrendeli, hogy írják össze a zsidókat aszerint, hogy hová szól a települési engedélyük. Május 3-án a románság is hangot ad véleményének, amikor Nagyszebenben tüntetést szervez az Unió ellen, és az Ausztriához fűződő kapcsolatok erősítését követeli. Az uralkodó erre Teleki József erdélyi kormányzó kívánságára május 5-én Kolozsvárra összehívja az erdélyi országgyűlést, amelynek teljhatalmú királyi biztosául Puchner Antal báró altábornagyot, Erdély főhadparancsnokát nevezi ki. A Szász Egyetem ugyanezen a napon hozza létre a szász alkotmány megreformálására szervezett bizottságot. Bár a németség általában nem lépett fel önálló nemzeti követelésekkel, a szászok sérelmezték korábbi kiváltságaik elvesztését, és követelték, hogy a Szászföldet önálló tartományként a bécsi kormányzat alá rendeljék. Bár május 1-jén a tervekkel ellentétben nem ült össze az össznémet parlament, a magyarokat így is erőteljesen foglalkoztatta a német egység ügye. A Március Tizenötödike című radikális lap bécsi véleményeket cáfol, amikor azt írja: „Mi minden nemzetet erősnek, virágzónak lenni óhajtjuk, mert minden országot és nemzetet szabadnak látni hó vágyunk. Mi örvendezni fogunk, ha Németország erős és hatalmas lesz szabadságban, mert ekkor érteni és becsülni fogja más nemzetek független szabadságának is eszméjét.'’ A magyar liberálisok számítottak arra az eshetőségre, hogy Ausztria az egységes Németország része lesz, és így a Habsburgok új székhelyévé váló Buda megerősítésével és német támogatással új ellenpontja lehet az „északi óriás” (amely alatt ekkor Oroszországot értették) terjeszkedő hatalmának. Ezért is fontos az önálló magyar katonai erő megteremtése. Amikor Petőfi a Bánk bán, a Mit nem beszél az a német..., vagy a Fekete-piros dal című verseit fogalmazza, akkor a császári szándék a veszélyeket elhárítani látszik. Batthyány lemondással fenyegetőzik, és az uralkodó ennek hatására rendeletben utasítja Jellasicsot, hogy a magyar kormánynak engedelmeskedjék, és a nádort felhatalmazza királyi biztos kinevezésére Horvátországba. (Pedig Szerém megye éppen ekkor határozza el, hogy megszakítja a kapcsolatot a magyar minisztériummal, s a horvát bánt ismeri el pa- rancsolójának.) A katonai ügyek rendeződni látszanak, hiszen május 7-én Ferdinánd király az országunkban állomásozó sorkatonaságot a magyar hadügyminiszternek rendeli alá, és az Itáliában állomásozó Mészáros Lázár huszárezredest uralkodói parancs hívja haza, hogy végre elfoglalja márciusban nyert hivatalát. (Eddig Radetzky tartotta vissza.) Latour hadügyminiszter ekkor kap utasítást, hogy magyar csapatok külföldi bevetése előtt kapcsolatba kell lépnie a magyar kormánnyal, és a hadügyminiszterrel. A magyarországi fó- hadparancsnokok is a magyar minisztérium alá tartoznak. A magyar- országi katonai készletek feletti rendelkezést azonban Bécs igyekszik kézbentartani. így az önálló magyar hadügy még nem jött létre. Ausztriát május 7-8-án a kormányváltás foglalkoztatja. Az uralkodó által felmentett ideiglenes miniszterelnök helyére az addigi belügyminiszter, Franz von Pillersdorf báró lép. A kormányzat a polgári jövendő megszervezését is fontosnak tartja, hiszen május 5-én Fényes Elek vezetésével megszervezik az Országos Statisztikai Hivatalt, amelynek feladata lesz a „tervezendő törvényjavaslatok életalapjait kimutatni, s megismertetni magunkat magunkkal” - írja Szemere Bertalan. A Márcziusi Clubb megalakulása, a pest-budai kovács- és lakatoslegények megmozdulása is erre az időre tehető. (Folytatjuk) A sorozat szerkesztője: Gulyás József V. Ferdinánd király- Johann Mathias Ranftl szénrajza Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző cikksorozatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olvasóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást - a lap alján közölt rejtvényszelvénnyel együtt - a megjelenést követő hét csütörtökjéig eljuttatják szerkesztőségünkbe, hetenként három darab 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk: Éseak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf: 351. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Nyitra vármegyében volt Miava, a szlovák nemzeti gyűlés helyszíne; a nagykikindai zavargások után Kis Ernő huszárezredes és Csányi László kormánybiztos állította helyre a rendet, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1848. augusztus 1-jére hívatta Pestre a protestáns egyházak képviselőit az iskolai reform megvitatására. Ezen héten egyetlen hibátlan megoldást sem kaptunk. 1. Ki volt a Márczius Tizenötödike című napilap szerkesztője? 2. Mikor ül össze az össznémet parlament Frankfurtban? 3. Kit küld a nádor május 10-én királyi biztosként Horvátországba?
