Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-29 / 100. szám
)9„$ZIIM ITT'HON m □ Sárospatak Sárospatak és környéke ÉM-PORTRÉ Ralisportoló Sárospatak (ÉM - PT) - Az országos ralibajnokság másodosztályában már az első versenyen abszolút második, valamint kategória és N csoport első helyezést ért el tavaly a sárospataki Csomós-Sebők páros Peugeot 205 GTI autójával. Csomós Miklós, a civilben autószerelő neve váratlanul vált ismertté a ralisportot űzők, és a szurkolók táborában. Az idén már az elsőosztályban szerepelt. Végeredményben csak azért szorultak a patakiak az ezüstérmes helyre, mert egy félmásodperces idő előtti rajt miatt egy perc büntetést kaptak. Ezzel együtt is csak tíz másodperccel „előzték meg” a patakiakat.- Igazából csak a rátermettségünknek köszönjük, hogy jól szerepelünk a versenyeken. Öt év amatőr versenyzéssel a hátam mögött örülök az eddig elért eredményeinknek. A továbblépésünknek pedig csak anyagi akadályai lehetnék. Ha több szponzorunk lenne, még több dicsőséget szerezhetnénk városunknak - vallja Miklós. Csomós Miklós szerint ez a technikai sport nagyon pénzigényes. A szériaautókat ugyanis meg kell erősítem, speciális felfüggesztéssel és speciális differenciálművel kell ellátni. Olykor pedig meg is sérül az autó, amit helyre kell hozni. Az sem mindegy, milyen gumikon fut a kocsi. A Csomós-Sebők párosnak egyelőre nem tellett raligumikra, aminek darabja ötvenezer forintba kerül. Pedig a május 29- én és 30-án Kassán megrendezendő európai bajnoki futamon nagy szükség lenne rá, hiszen ezen a versenyen szlovákok, csehek, németek, osztrákok is indulnak. Miklós pedig mitfalirerével dobogós helyen szeretne végezni ezúttal is... Helyi népszavazást kezdeményeznek Védenék a Páncél-hegyet: van, akinek csak kő, másnak viszont élettel teli táj Szendrei Istvánná képviselő, a védeni kívánt Páncél-hegyen Sárospatak (ÉM - PT) - Sárospatakon népszavazás kiírásának kezdeményezésére készülnek a polgárok Szendrei Istvánná önkormányzati képviselőnő közreműködésével. A cé\juk; megvédeni a Páncél-hegyet attól, hogy néhány év alatt „elbányásszák” a tájbóL- A pataki önkormányzat nem tartotta fontosnak azt az 1700 aláírást, amiben a polgárok kifejezik tiltakozásukat a város szélén lévő Páncél-hegyen történő bányanyitás ügyében. Képviselőtársaim ugyan kezükhöz kapták a népi kezdeményezést tartalmazó íveket, de azon kívül nem történt semmi, hogy újra napirendre tűzzük a bányanyitás megtárgyalását. Erre egyébként is kötelezi a törvény az önkormányzatot. Képviselőtársaim viszont továbbra is kitartottak eredeti döntésük mellett. Nem vonták vissza a bányanyitásra készülő vállalkozóval megkötött szerződést. Miután meggyőződtem arról, hogy a patakiak valóban nem szeretnék, ha elbontanák a Páncél-hegyet, így népszavazás knrásának kezdeményezésébe kezdünk a városban. Azt pedig már nem lehet figyelmen ldvül hagyni - állítja Szendreiné. „Ritka állatok” A Páncél-hegy az erre a vidékre vonattal érkezők számára tájképileg szép, és érdekes színfolt. Csúcsán és oldalán szárazság- és melegtűrő, nemzetközileg is védett növényzet található, például a hegyi kökörcsin. Ráadásul ritka állatok lakják a dombot - érvelnek a Zempléni Környezetvédelmi Egyesület tagjai. Az Újtelep városrészen, a Kinizsi és Hunyadi utcán lakóknak emellett praktikus ellenérvei is vannak. Attól tartanak, hogy a néhány száz méterre házaiktól megkezdendő robbantás és kőfeldolgozás hosszútávon keseríti majd meg életüket. Előnyökkel jár” Az önkormányzat viszont arról szeretné meggyőzni a város lakosságát, hogy a Páncél-hegyen a kőbánya megnyitása előnyökkel jár majd, hiszen Sárospatak tízezer tonna útépítési zúzalékhoz jut költségmentesen. A vállalkozó által tervezett évi félmilliárd forintos forgalom után pedig a településnek megfizetendő iparűzési adó mértéke sem lebecsülendő. Jánosdeák Gábor polgármester úgy véli:- Ha nem adtuk volna el a vállalkozónak a kilenc hektárnyi önkormányzati területet, amiért a város kilencszázezer forintot kap, akkor egy fillér hoza- dék nélkül kerülhetett volna kezébe a terület. Ugyanis a föld méhének kincse, jelen esetben a jó- müiőségú kő az állam tulajdona. Tehát az államhoz is fordulhatott volna a vállalkozó, és akkor kisajátítás útján vették volna el a területet a várostól. „Szinte zajtalan” Pifka Zoltán bányavállalkozó a közelmúltbeli ön- kormányzati ülésen arról beszélt, hogy a ma; modem robbantási, és kófeldolgozá- si technológiának köszönhetően szinte zajtalanul működik majd a bánya, aminek a működtetését mintegy 30 évre tervezik. A kő nagy részét az M3-as építéséhez szállítanák. Az önkormányzat tehát döntött: kilencszázezer forintért eladták a területet Fotó: Puskár Tibor a vállalkozónak. Feltételként a környezetvédelmi hatástanulmány és a szak- hatósági engedélyek megszerzését kötötték ki. Koppány Györgytől, az Észak- Magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség (ÉKF) levegőtisztaság és zajvédelem osztály vezetőjétől tudjuk: a bányatelekfektetésre csak a környezeti hatástanulmány, és ha szükséges - például a mikroklíma változás vizsgálatának megállapításához - más szakhatóságok engedélyének megszerzése után kerülhet sor. Amennyiben ez nem sikerül, akkor semmisnek tekintendő a szerződés. Ha azonban egy helyi népszavazás után kellene érvényteleníteni a vállalkozóval kötött szerződést, akkor az önkormányzatnak kellene állnia a vállalkozó által eddig a bányanyitás előkészítésébe fektetett összeget... FALURÓL FALURA VISS Sikeres pályázatok Már csak a burkolás van hátra a tanácsadóhelyiség elkészültéig: május végére tervezik az átadást. A Népjóléti Minisztériumtól kapott több mint kétmillió forint révén épült létesítmény az orvosi rendelőhöz csatlakozik, az eddig híján volt a család- és gyermekegészségügyi tanácsadásnak. Ugyancsak nyertes pályázatok útján tett szert az önkormányzat arra a pénzre, amelyből a Jókai utca összesen nyolc és fél milliós burkolásának nagyobb részét fedezni tudják: fél kilométert borítanak be négy méter széles betonsávval. A falu egy MTZ traktort is kapott a közelmúltban, ennek kiegészítése végett pályáznak most a területfejlesztési tanácshoz egy pótkocsira és egy szippantóra. VÁMOSÚJFALU „Majdnem” árvíz - A néhány nappal ezelőtti, nagyarányú esőzés folytán múlt hétfőn éjszaka majdnem elöntötte a települést az ár - kaptuk a hírt a községházáról. Akárcsak alig egy évvel korábban, a megáradt Tolcsva-patak „bejött” a faluba, annak alsó részét veszélyeztette; az ott lakóknak mindent meg kellett tenniük, hogy a vizet „visszaimádkozzák” a medrébe. A regionális vízügyi igazgatóság ígéretet tett, hogy még idén elvégzik a szükséges mederkotrást. Maga az önkormányzat, lévén szó kiszámíthatatlan dologról, nem tud saját forrásból az ár- vízvédelemre, kármegelőzésre pénzt elkülöníteni. ERDŐHORVÁTI Új út, új burkolat - A nemrégiben kialakított Nagykert utca kapott mintegy fél kilométernyi aszfaltburkolatot a napokban (a szükséges ötmillió forint jelentős része a területfejlesztési tanácstól származott). Még épp időben készült el: az időközben megindult esőzés következtében több hasonló, útfelújításra irányuló munkát kellett elhalasztani a településen. Romanapra falunap Sikeres romanapot tartottak e hónap 18-án. Az első ízben, hagyományteremtő célzattal rendezett kulturális és sporteseményen több százan vettek részt (és kaptak ebédet), helyi információk szerint „minden nagyon jól zajlott”. Az egyik eseményt hamarosan követi a másik: május első napján lesz - korántsem első alkalommal - az idei falunap, műsorral, sportvetélkedőkkel, az egésznapos rendezvény a tervek szerint este bállal ér majd véget. MAKKOSHOTYKÄ Szélesített Ady - A napokban fog hozzá az ön- kormányzat az Ady Endre utca aszfaltsávjának felújításához, szélesítéséhez: mondhatni, az utca „komolyabb” burkolatot kap most. A beruházáshoz szükséges összeg nagyobbik fele - ahogy az megszokott - központi pénzből származik. TOLCSVA Eső előtt, eső után - Ha véget ér a csapadékos idő, befejezik a Patak utca építését: a 6,7 millió forintos beruházásból már csak az aszfaltozás van hátra. A későbbi esőkre is felkészülnek viszont a településen: öt-hat közhasznú munkás dolgozik ebekben a napokban a községbeli árkok, medrek takarításán, kitisztításán. Hősi emlékmű: másodikként az országban Viss (ÉM - PT) - A Bodrogköz nyolcszáz lakosú kisközsége büszkélkedhet az ország egyik legrégebben állított világháborús emlékművével. 1992-ben ugyanis másodikként Viss polgárai állítottak örök emléket az I. világháborúban elhunyt 39 falubeli férfinak. Bar- tha József református lelkész kezdeményezésére az erdőbényei kőfaragóktól hozták az oszlopot községükbe. Négyessy Bertalan református lelkésztől tudjuk: a faragott mű egy másik megrendelő számára készült, de nem vitték el, ezért is juthatott hozzá nagyon gyorsan Viss község. Szerencsére az 1945 utáni időket az emlékmű átvészelte, és nem kellett lebontani, mint más településeken. 1992-ben a település a vencsellői sírkőfaragó segítségével felújította a művet és oldalára immár felkerülhetett a II. világháborúban elhunyt 29 falubeli katona neve. Ekkor tették rá a zsidó áldozatokra emlékeztető márványtáblát is. Fotó: P.T.
