Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-16 / 89. szám
■ ÍsZáff»iJU*YAtOft$ZÁ« ITT ma. 16., Csdv6ftf6x i ÉM-PORTRÉ ti Az „állati” mérnöktanár ÍZT LÁTNI KILL! Putnok (ÉM - SZN) - Borsos Tamás 29 évesen mindent tud az állattenyésztésről Vagy ha pontosak akarunk lenni: mindent szeretne tudni. Olyannyira, hogy már több éve Putnokon tanít másokat a szalma szeretetére. Ezért diplomázott Hódmezővásárhelyen agrármérnökként, s ezért másoddiplomázott Gödöllőn, immár pedagógusként.- Sohasem akartam tanár lenni, sőt! Apám is mérnöktanár, anyám középiskolai pedagógus, érthető módon eszem ágában se volt diákokkal foglalkozni. Mégsem bántam meg, pedig nem könnyű például érettségizett, felnőtt emberekkel tanulókként bánni. Tamás büszke székely származására, de ő maga miskolci. Tapolcai telekszomszédjukkal, egy agrármérnökkel nyulászkodott már kisfiúként, s csakhamar kiderült, hogy „ami rúg, harap, gágog, az az ő világa”. Az egyetem után szerződéses munkahelye, egy téesz megszűnt, s a friss diplomások nemzetközi szövetségén keresztül egy évig dolgozott egy svéd magángazdaságban. 2000 sertésre hárman voltak, meg az automatika. Az orvostól az adminisztrátorig, a trágyahordótól a hegesztőig minden szakmát kipróbált. Valami ilyesmit szeretnének Putnokon is az általános mezőgazdász szakon, illetve a gazdaasszony képzésben megvalósítani. A fiatalember ennek az egyik, állattenyésztéssel foglalkozó gyakorlati oktatásvezetője. A bábolnai segítséggel létrehozott putnoki mintafarm már szinte az egyik otthona. Az iskola tanulói itt a kisállatok etetését, a lovaglást, fogatolást, traktorozást ugyanúgy tanulják, mint a trágyázást, fejést. De a fiatal mérnöktanár meghonosította a nyulászatot és a méhészetet is. A létező összes haszonállat az ő „szárnyainak” oltalmát élvezi, s szeretné még továbbképezni magát a mesterséges megtermékenyítés és a környezetvédelem területén.- Akinek ehhez nincs affinitása, azt mondom, ne jöjjön ide. Nagy a felelősség, mert mindent magunk csinálunk, s olyan ember nincs, aki a sokirányú képzésben mindent szeret. Mégis, aki ’92. óta itt végzett, tudomásom szerint egy sem bánta meg... Ózd és Pufitok környéke Amíg agyag van, tégla is lesz Serényfalváról Skrénítalván a katolikus fele-' kezetü lakosság temploma és új kápolnája mellett a református gyülekezetnek is lesz temploma. Az építkezés még eltart egy darabig, ahogyan a hozzávaló adományok és az egyházmegyei segítség csordogál. Mindeneséire az önkormányzat mintegy 100 ezer forint értékű ingyen földterülettel járult hozzá a templomemeléshez. Fotó: B. T. ■ Serényfalva (ÉM - SZN) - Serényfalva szerencsés település, mert több mint 100 főt foglalkoztató ipari üzem legfeljebb kettő található ezen kívül a gömöri térségben. A Magyar Téglaipari Rt. serényfalvi gyárában a hagyományos, kisméretű tömör- tégla előállítása jelenti a termelést. Fel lehet tenni a kérdést: van-e értelme a korszerű falazóelemek korában ennek a profilnak? A gyár jövedelmezősége a bizonyíték arra, hogy a jó öreg kistéglára még igen sokáig szükség lesz. Kertész István, a gyár igazgatója szerint a téglagyártás kicsit hasonlít a mezőgazdaságra: nyáron lehet termelni, a téli időszak a felújítások, nagykarbantartások ideje. A kettő közötti átmenet látszik most a gyártelepen mindenfelé: itt festenek, amott egy ősöreg, használaton kívüli kemence romjai, s közben jönnek-men- nek a szállítójárművek.- A hagyományos téglaüzem 1968-tól termel, s gondolom, még jó ideig fog. ’87-ben ugyan üzembehelyeztünk egy korszerű, üregestégla gyártósort is, de a jelenlegi piaci helyzetben a részvénytársaság másik két gyára elegendő mennyiséget állít elő ebből a termékből, így mi jelenleg kizárólag kistéglával foglalkozunk, évi 22 millió darabos tételben - mutatA kézimunka munkahelyeket őriz a serényfalva! téglagyárban Fotó: Bujdos T. ja be az üzem tevékenységét Kertész István. A serényfalvi tömör téglának országos piaca van, bár a különleges, nagy nyomószilárdságú, sárgás színű putnoki agyagból készült terméket elsősorban a főváros és környéke, valamint Észak-Kelet Magyarország megyéi rendelik. Árujuk közkedvelt, s nincs igazán konkurenciája. Nem csak szlogen, hogy a tégla kizárólag hazai és természetes alapanyagokból készül, ezt körülbelül 4-5 éve az építtetők is komolyan veszik. Egyébként, fűzi hozzá a szakember, más szerepe van az építőiparban a kistéglának, mint a falazóelemeknek: kémény, pillér, koszorúvagy áthidaló részek csak ebből építhetők, márpedig ilyen épületrészek minden építkezésnél előfordulnak. Ugyanakkor a termelés 5-10 százalékát jelenti az a mennyiség, amelyet melléképületekhez vásárolnak meg. Akkor pedig még nem volt szó például a régi típusú épületekről, amelyek felújításához csak a hagyományos tégla használható, Budapest műemlékvédelme például nagy megrendeléseket jelent.- A mi elképzelésünk szerint megmarad, sőt, emelkedik a kereslet. Optimistán állunk a jövő előtt, hiszen a jó minőségű agyag még hosszú távon biztosított. Ehhez már csak fűrészpor és az égetéshez szükséges szén kell, ami szinte helyben elérhető. A gazdaságban komoly jelei mutatkoznak az építési, beruházási kedv növekedésének, hiszen már most is nagyobb az igény, mint 2-3 éve volt; kétségtelen fellendülés tapasztalható, persze csak apránként - állítja a vezető. A. környék lakossága számára a nagyipar jelentette korábban az elhelyezkedési lehetőséget, mára jobbára a munkanélküliség meg a téglagyár maradt. 112 embert foglalkoztat a létesítmény, a téli nagyjavításkor ez a létszám 20 fővel kevesebb.- Tudom, egyik szívfájdalma a község vezetésének, hogy nem alkalmazzuk nagyobb arányban a helyieket, hanem szélesebb körben, a közeli falvakból is foglalkoztatunk. De ha nagy részben betanított munkásokra van is szükségünk, kell a jó szakember, az igazi téglás generáció, azok a 10-20 éve itt kezdett alkalmazottak, akiknek a kisujjában van a technológia. Ma nagyon kevés termelő vállalkozás engedheti meg magának, hogy minden szezonban új emberek betanításával, vizsgáztatásával vesződjön. Erre nincs sem energia, sem lehetőség. A gyártásban a dolgozók több mint fele nő, egy asszony naponta 10 ezer téglát is megmozgat. Sok férfi el sem vállal ilyen tevékenységet. Az is nagy kérdés lehet, hogy miért nem korszerűbb technológiát alkalmazunk. Természetesen lehetne, de akkor az itt dolgozók 70 százalékára nem volna szükség. Szerna Csaba polgár- mester megerősítette: kitűnő a kapcsolat a gyárvezetés és az önkormányzat között. Az üzem maximális mértékű adót fizet, s a község számára, ha nem is ez a legmeghatározóbb bevétel, sokat jelent. Kertész Istvánnál bizakodóbb vezetőt pedig keresve is nehéz találni. Olyannyira hisz cége termékeiben, hogy meg sem fordult a fejében: a saját házát másból is építhetné. Pedig a kertvárosrészben, ahol él, rajta kívül nem sokan építkeztek akkoriban téglából... EGYÜTT AZ ELLÁTÁSÉRT. Az orvosi ügyeleti és a fogorvosi ellátást a Putnok-környéki településeken példás együttműködés jellemzi. Tegnap a kistérség 12 községének polgármesterei és jegyzői tartottak megbeszélést Gömörszőlősön, ahol az egészségügyi feltételek idei biztosítása, a lakosságarányos hozzájárulás mértéke, a témával kapcsolatos aktuális feladatok voltak napirenden. ■ Fotó: B. T. Centenáriumra készült a Petőfi-szoboregyüttes Ózd-Hódoscsépány (ÉM) - Az 1848-49-es szabadságharc centenáriumán, 1948. március 15-én avatták fel Ozd-Hódoscsépányon azt a Petőfi-szobor- együttest, amely most, a forradalom 150. évfordulóján megérte felállításának ötvenedik évét. Büszkék is erre az itt élők, mert ismereteik szerint ilyen szobor- csoportot az országban nem avattak a centenáriumi évfordulón. BÜKKMOGYORÓSD Erőgépeket is bevetnek - Három bükkmogyorósdi közhasznú alkalmazott feladata április 1-jétől a kisközség körül lévő illegális szemétlerakóhelyek felszámolása. Segítségül a Hegyhát Gáz Kht. biztosít erőgépeket, hiszen a gázberuházás után maradt fold- és salakdombokat célozták meg elsősorban a szemetelők - noha a konténeres szemétgyűjtés és -szállítás e településen is teljeskörűen megoldott. Tóth Árpád polgármester csalódására a 6 fős környezetvédelmi közhasznú igényüket első körben elutasították, de szerencsére a 17 munkanélküli lakosból egyelőre egy sem ellátatlan. ARLÓ Háziipar a népfőiskolán - Halmozottan hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett környezetből kikerülő, pályakezdő fiatalok számára indított szövésoktatási-képzési programot az Arlói Népfőiskolái Egyesület és a helyi önkormányzat. Az Országos Foglalkoztatási Álap által finanszírozott program keretében egyelőre tízen kezdték meg a kurzust, s máris meglepő tehetséggel használják a szövőeszközöket - tudatta Zsigrai Árpád polgármester. A népfőiskola a későbbiekben inkubációt biztosít az egyedi munkákra, így azok a fiatalok, akiknek nem volt módjuk szakmatanulásra, rendszeres keresethez juthatnak. BORSODBÓTA Amatőr-profi lánglovagok - Különleges és egyedülálló teljesítményt nyújtanak a térségben a borsodbótai önkéntes tűzoltók. Az egyesület tagjai jelenleg 25-en vannak, de ennél sokkal több hozzáértő helyi lakos is mozgósítható, ha szükséges. A személyszállítást UAZ gépkocsival oldják meg, amely a nehéz terepviszonyokhoz is jobban képes alkalmazkodni, mint a nagy tűzoitójárművek. Gulyás János polgármester, az egyesület elnöke - egyben a megyei tűzoltószövetség alelnöke - arra a legbüszkébb, hogy az idén több mint 50 esetben kérték közreműködésüket, s a hivatásos tűzoltókkal közös bevetések 95 százaléka nem a saját községük közigazgatási területén történt; még viszonylag távoli, gömöri településekre is riasztották őket. Még dörögtek a háborút kirobbantó hitleri csapatokat üldöző vörös hadsereg ágyúi az ország északi és dunántúli vidékein, amikor a községen átvonuló front romjain, az elemi iskolában, a legény- és leányegyletben, a szülőktől tanultakat hasznosítva feledtetni próbálták a háború borzalmait, gyógyítani a sebeket, lelkesíteni az újjáépítésre. Az 1848-as forradalom centenáriumi évhez közeledve a fiatalok egységéhez következetesen hű „madiszosok” kezdeményezték, hogy újból fogjanak össze - függetlenül attól, hogy a szülők melyik politikai párthoz tartoznak - és együttműködve munkálkodva, Petőfi szellemében alkossanak maradandót. De honnan lesz rá elegendő pénz? Sikerült előteremteni: újabb és újabb színielöadásokat tartottak, s azokat bemutatták a szomszéd településeken Az ötven évvel ezelőtt felállított szoboregyüttes Fotó: magánarchívum is. A bevételeket (az 1946. augusztus 1-jén megszületett jó forintokat) közös kasszába tették. Ezt látva, segítettek a politikai pártok és a községi képviselőtestület is. Keller Gyula és Nagymengyi András ózdi társalkotók által készített Petőfi-szo- boregyüttest 50 évvel ezelőtt, 1948. március 15-én fel is avatták. Büszkék is erre az itt élők, mert ismereteik szerint ilyen Petőfi-szobor- együttest másütt az országban nem avattak a centenáriumi évfordulón. Azóta is ékessége a településnek, összefogásra, a lakóhely és a haza szeretetére int. Ez a kétalakos szobor a harc közben térdre esett Petőfit ábrázolja Egy elszánt tekintetű férfi pedig fölemeli, a másik kezével pedig zászlót emel magasba menetelő állásban. A még életben lévő Nagymengyi András alkotó szerint ez azt fejezi ki, hogy Petőfi eszmeiségét a nép magáénak tekinti és tovább élteti. Németh Gyula, Ózd-Hódoscsépány FALURÓL FALURA
