Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

1998* MArcius 6*. Péntik GAZDASÁG Észak-MaoyarorszAo Százötvenezer bevallást vár az APEH Faiskolák a kora tavaszban Miskolc (ÉM) - Március húszadika a beadási ha­tárideje a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásának. Az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága 150 ezer bevallást vár. Eddig 47 900 érkezett be, ami a tavalyi év hasonló idő­szakával összehasonlítva mintegy 7000-rel kisebb értéket jelent. A jövedelemadó egy plusz egy száza­lékáról 13 693 adózó rendelkezett eddig. Ami az adóbevallások hibáit illeti, idén is tipi­kusnak mondhatók az adójóváírás sorban találha­tó hiányosságok. Egyébként a hibaarány az elmúlt évihez hasonlónak mondható, a pontatlanságok egy része helyben korrigálható, az adózóknak csak mintegy 10 százalékát kell személyesen vissza­hívni. Az adóhatóság az ügyintézés megkönnyítése érdekében ózdi, sátoraljaújhelyi, encsi, mezőköves­di, miskolci, edelényi kirendeltségein várja a térsé­gekhez tartozó településen élő adózókat. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A részvényekkel 11,3 milliárd forint értékben kereskedtek, a legnagyobb forgal­ma a Mólnak, a Matávnak és az OTP-nek volt. Az állampapírokra 2,4 milliárd forintnyi üzlet szüle­tett. Az azonnali összforgalom meghaladta a 14,9 milliárd forintot. A Mol-részvények ára 5840 fo­rintról 5690 forintra esett vissza. A TVK árfolya­ma majdnem 200 forinttal csökkent, 3470 forintot értek záráskor a társaság részvényei. A Borsod- Chem-papírok ára 6850 forintra gyengült. A Ma­táv 1057 forinton zárta a kereskedést.Az OTP- részvények 9500-9600 forint között forogtak, zá­ráskor 9560 forintot értek. Kárpótlási jegy Tőzsde Index március 5. 8241,36 -191,31 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. márc. 5. i • ■ ........ ' VALUTA DEVIZA I VÉTEL Eladás Középárf. 336,48 354,7.3 344,40 Angol font 336,45 353,63 345,04 335,82 353,04 344,43 1.35,81 146,37 140,74 Ausztrál dollár 136,90 145,36 141,13 136,46 144,90 140,68 541,75 580,85 558,51 Belga frank* 543,43 576,87 560,15 541,82 575,34 558,58 29,17 31,44 30,23 Dán korona 29,38 31,20 30,29 29,31 31,12 30,21 36,66 39,51 37,99 Finn márka 36,93 39,21 38,07 36,80 39,07 37,93 33,33 35,73 34,30 Francia frank 33,39 35,45 34,42 33,39 35,28 34,33 99,18 106,34 102,25 Holland forint 99,41 105,53 102,47 99,36 104,98 102,17 158,67 171,00 164,42 lapán yen* 159,78 169,66 164,72 159,26 169,11 164,19 141,89 1 52,92 147,04 Kanadai dollár 142,94 151.72 147,33 142,59 151,41 147,00 112,56 118,67 115,21 Német márka 112,57 118,33 115,45 1 12,55 1 18,02 115,14 26,76 28,84 27,73 Norvég korona 26,96 28,62 27,79 26,89 ■ 28,55 27,72 113,58 121,77 117,09 Olasz líra** 113,79 120,79 117,29 113,97 1 20,05 117,01 16,01 16,88 16,38 Osztrák schilling 16,01 16,83 16,42 15,96 16,78 16,37 107,09 119,49 112,73 Portugál escudo 105,55 1 16,32 112,95 109,32 11 6,08 1 12,70 131,19 141,39 135.95 Spanyol peseta* 132,10 140,24 136,17 131,75 139,90 135,83 138,37 145,88 141,63 Svájci frank 137,65 146,17 141,91 137,87 145,23 141,55 25,30 27,27 26,22 Svéd korona 25,50 27,06 26.28 25,42 26,99 26,20 204,24 215,32 209,05 USA dollár 204,26 214,68 209,47 203,78 214,23 209,01 220,16 237,28 228.15 ECU 221,78 235,44 228,61 221,27 234,96 228,11 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Elegendő csemete várja a vásárlókat az „előrehozott" szezonnyitásban Sokan válogatnak, vásárolnak mostanság a faiskolákban Fotó: Vajda János Miskolc, Nyékládháza, Putnok (ÉM - KI) - Az enyhe időjárás kedvez a faiskolák forgalmá­nak is. Az ültetés szezonja egyesek szerint egy, mások szerint három héttel koráb­ban kezdődött, mint tavaly ilyenkor. A faiskolák felké­szülten várják az ültetni kívá­nó vásárlókat. A tényleges időjáráson és a naptá­ron kívül két dolog határozza meg a faiskolák forgalmát: a meteoro­lógiai előrejelzések és Bálint gaz­da kijelentései - véli Bardóczné Musset Johanna, a nyékládházi Larix Faiskola társtulajdonosa, persze tréfásan.- Néhány éve, amikor azt talál­ta mondani, hogy az ültetési sze­zon a vége felé jár, varázsütés sze­rűen megcsappant a forgalmunk, holott az idő mégsem fordult hi­degre. A elmúlt év decemberében is megijedtek a vevők az előrejel- zett komoly fagyoktól, nem vásá­roltak, pedig a hónap közepén is lehetett volna még ültetni. Amit pedig akkor nem vettek meg, azt most pótolják, ezért is vagyok elé­gedett a forgalommal. Ifjabb Jankó Lajos, a putnoki Gömör Faiskola vezetője is egyet­ért ezzel: három héttel tartott to­vább az őszi oltványok kiültethe- tőségének időpontja december­ben, most pedig legalább három héttel korábban kezdődött el a szezon. Szerinte azonban már de­cemberben igen erős volt a felvá­sárlás.- Az azonban készületlenül érte a faiskolákat, hogy bizonyos gyü­mölcsök telepítésére - kajszira és cseresznyére - állami támogatást lehetett szerezni. Ezekből a faj­tákból már bizony kifogytunk. Jankó Lajos szerint érthetetlen, hogy azokból a gyümölcsfacseme­tékből is szép számmal fogy, ame­lyeknek termése az elmúlt éveben drága volt.- Ebben nincsen semmi logika, hiszen mire a csemete termőre fordul, a gyümölcse már lehet, hogy megint olcsó lesz. Sok vásár­ló pedig egyszerűen nem is ért az ültetéshez. A kertész szerint most a csont­héjasok ültetése időszerű, a man­duláé már talán el is késett, két hétig pedig még - ha az időjárás ilyen marad - az alma és a szilva ültetését is el lehet végezni. A faiskolák tulajdonosainak megoldást jelent a felvásárlás bi­zonytalanságainak kivédésére, ha úgynevezett konténerbe rakják az oltványokat, azaz egy speciális zacskóban ültetik el ókét. A sza- badgyökerú fácskák így nyáron is eladhatók még és kiültethetek.- Minden évben vásárolunk valamilyen facsemetét a ker­tünkbe. Ilyenkor ilyen jó idő pe­dig már régen volt - mondja egy idősebb házaspár és nézegetnek, válogatnak, másokkal együtt Miskolcon, a pesti út mentén ta­lálható Gazdabolt faiskolájában. T. Karmazsin Klára kertész sze­rint az élet minden területén érezhető pénzhiányt leszámítva a faiskolák felkészülten várták az idény megmdulását. Finiséhez érkezett a Hungexpo magánosítása Működik a VERIK Miskolc (ÉM) - Március 4-étól hivatalosan is mű­ködik a Vegyipari Riasztási és Információs Köz­pont (VERIK). A Magyar Vegyipari Szövetség által önkéntesen kialakított és működtetett központ cél­ja, hogy elméleti és hatékony gyakorlati segítséget nyújtson a veszélyes vegyi anyagok szállítása köz­ben bekövetkezett baleseteknél. A VERIK hivatalos indulását az úgynevezett VERIK-kézikönyv ünnepélyes átadása jelképezte. Ennek keretében Várhegyi Miklós, a TVK Rt. el­nök-vezérigazgatója, aki egyben a vegyipari szö­vetség elnöke is, átadta a kézikönyv példányait azon hivatalos szervek képviselőinek, amelyek fe­lelősek a veszélyes anyagok szállítása közben be­következő balesetek következményeinek enyhíté­séért. A kézikönyv szerkezete a kármegelőzés és -elhárítás logikája alapján épül fel. Gyakorlati út­mutatásai a környezeti ártalmak, szélsőségesebb esetben katasztrófák szervezett megelőzését és enyhítését szolgálják. Építészkamara a piacszabályozásért Budapest (MTI) - Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisz­térium, a Fővárosi Ön- kormányzat, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara, valamint a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara megálla­podott abban, hogy kö­zösen gyakorolják a Hungexpo Rt.-ben az aranyrészvény adta tu­lajdonosi jogokat. Az erről szóló okmányt Fa- zakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter, Demszky Gábor főpol­gármester, Dunai Pé­ter, az MKIK főtitkára és Koji László, a BKIK elnöke írta alá csütör­tökön. A miniszter és a főpolgár­mester egyidejűleg szerző­dést írt alá a Hungexpo Rt. részvényesi jogainak gyakorlásáról. Az aláírás után Faza- kas Szabolcs elmondta: a megállapodás célja, hogy a rövidesen privatizálan­dó társaságban megfele­lően érvényesüljenek a várospolitikai, illetve a kamarák által képviselt kereskedelemfejlesztési érdekek. Az önkormány­zatoknak, a gazdasági ka­maráknak nem kell fel­tétlenül saját tulajdoni részesedést szerezniük a Hungexpo Rt.-ben ahhoz, hogy érvényesítsék a cég működésével és fejleszté­sével kapcsolatos érdekei­ket. A kamarai törvény értelmében a köztes­tületek egyébként sem folytathatnak üzleti tevé­kenységet, ám a Hungex­po szakmai munkájában mint aranyrészvény-rész­tulajdonosok, együttmű­ködhetnek. A megállapodás szerint az IKIM, a Fővárosi Ön- kormányzat, a MKIK és a BKIK egy-egy főt delegál­hat a társaság igazgatósá­gába. A megállapodás azt is leszögezi, hogy a négy fél egyezteti álláspontját a társaság tevékenységi kö­rének módosításáról, szék­helyének megváltoztatásá­ról és az esetleges ingat­lanhasznosítás témájában. A minisztérium kötelezett­séget vállalt arra, hogy a társaság közgyűlését meg­előzően álláspontját egyez­teti partnereivel. Szava­zatelsőbbségi jogait csak egyetértés alapján gyako­rolja. Demszky Gábor a fővá­ros szempontjából fontos­nak tartja, hogy a kőbá­nyai vásárvárosban to­vábbra is magas színvona­lú nemzetközi kiállításo­kat, vásárokat rendezze­nek. Bízik abban, hogy az aranyrészvény közös bir­toklása ezt garantálja. Re­ményét fejezte ki, hogy ko­moly verseny alakul ki a privatizáció során a Hung­expo tulajdonlásáért. A nyílt pályázatot egyébként valószínűleg már a jövő héten meghir­detik. Az 5-6 százaléknyi dolgozói részvényén felül a társaságot teljes egészé­ben értékesíteni kívánják. Úgy vélik, hogy elsősor­ban pénzügyi befektetők érdeklődnek majd a Hung­expo iránt, amelynek - mint elhangzott - múlt évi árbevétele 4,2 milliárd forint, adózás előtti nyere­sége pedig 500 millió fo­rint volt. Budapest (MTI) - A Ma­gyar Építész Kamara megbízza budapesti szervezetét, hogy térké­pezze fel a fővárosban, hogy a nemzetközi be­ruházások során meny­nyire tartották be a külföldi építészek ma­gyarországi tevékeny­ségéről szóló kormány­rendeletet - mondta Callmeyer Ferenc, a Magyar Építész Kama­ra elnöke csütörtökön a szervezet pénteki köz­gyűlését megelőző saj­tótájékoztatón. A kamara azt szeretné tudni, hogy a külföldi be­ruházással finanszírozott építkezéseken betartották- e azt a kormányrendelet­ben kimondott elvet, mi­szerint Magyarországon magyar építészek által ter­vezett épület építhető. A kamara sejtése szerint a kormányrendelet figyel­men kívül hagyása révén nagy összegű tervezési díj vándorolt külföldi épí­tészek zsebébe. A köztestületi kamara szeretné elérni, hogy a je­lenleg a piac által szabá­lyozott tervezési díjra mi- nimálhatárt állapítsanak meg. A minimális tervezé­si díjat honoráriumban vagy óradíjban mondanák ki, ami alá nem mehetne egyetlen építész vállalkozó sem. A piaci verseny hatá­sára ugyanis jóval a nem­zetközi tervezési díjak alatt van a magyarországi. Külföldön a bekerülési költség 5-10 százalékát fordítják tervezési díjra, Magyarországon ez az arány 2-5 százalék között mozog. A kamara azt szeretné elérni, hogy a magyaror­szági minimális tervezési díj közelítsen a nemzetkö­zi értékhez. A Magyar Építész Ka­mara tavaly véleményezte az építésügyet érintő jog­szabályokat. Javaslataik nem találtak meghallga­tásra - mondta Callmeyer Ferenc. A kamara bizott­ságot hoz létre a tavaly el­fogadott jogszabályok gya­korlati hatásának vizsgá­latára, és amennyiben szakembereik úgy látják, hogy módosításra lenne szükség, akkor azt kezde­ményezni fogják. Síkra száll a kamara azért is, hogy a globális tö­ke terjedése miatt Buda­pest veszélybe került euró­pai városképe továbbra is megmaradjon. Drágább mezőgazdasági termékek Budapest (MTI) - Januárban a mező- gazdasági termékek termelői árszínvo­nala 9,7 százalékkal emelkedett decem­berhez képest, miközben az éves ár­emelkedés 14 százalékos volt 1998 első hónapjában - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A havi árnövekedés a növényi termé­keknél 16,9, az éló állatoknál és az állati termékeknél 2 százalék volt. Az előző év januárjához képest a ter­melői árak átlagosan 14 százalékkal növekedtek. A termelők 26,7 százalék­kal kaptak kevesebbet megtermelt ga­bonájukért, míg az étkezési burgonya ára egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. A növényi termékek közül januárban leginkább - 117 százalékkal - a vetőma­gok ára emelkedett. Ezt követte az egy­szer fejtett szőlőbor 70,1 százalékos és az élelmezési burgonya 52 százalékos árnövekedése. A gyümölcsökért és zöld­ségekért januárban 15,7, illetve 12,1 százalékkal fizettek többet a termelők­nek mint decemberben. A gabonafélék együttes árszintje csupán 2,8 százalék­kal emelkedett, Az éló állatok és állati termékek közül az év elején a vágóborjú és a tehéntej ár­színvonal-növekedése haladta meg az át­lagot. Előbbinél az emelkedés 4,9, utóbbi­nál pedig 14,3 százalékos volt. Az előző 3 hónaptól eltérően, a vágójuh és a vágóba­romfi ára csökkent. A vágóállatoknál a tavaly januárhoz viszonyított árszintnövekedés a sertés­nél volt a legmagasabb: 47,7 százalékos. A baromfinál az emelkedés csak 4,7 szá­zalékos volt. A tehéntejért 29, a tojásért pedig 18,5 százalékkal kaptak többet a termelők.

Next

/
Thumbnails
Contents