Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

MÁRCIUS 5. A gyakorított áfa bevallása és befizetése MÁRCIUS 10. A külföldi személytől levont adó befizetése A kifizető által levont osztalékadó befizetése Jogszabályváltozások Miskolc (ÉM) - A Magyar Számviteli Szakembe­rek Egyesülete Borsod Megyei Szervezete március 4-én, 9 óra 30-tól várja a tagjait és az érdeklődőket Miskolcon az ÉMÁSZ-székházban. A „napirenden” a ’97-es mérlegzárással kapcsolatos teendők, a számviteli törvény módosítása és a társasági adó­val kapcsolatos tudnivalók szerepelnek. Az előadá­sokat Nagy Gábor, az egyesület elnöke és Szondy Gyuláné, az APEH fömunkatársa tartják. Az ér­deklődők a 46/356-211-es telefon 112-es mellékén kérhetnek bővebb felvilágosítást Szarkáné Hámori Edittől. Orvoskamarai felhívás Budapest (MTI) - Az egészségügy ellehetetlenü­lése, a dolgozók bérhelyzete, valamint az ügyeleti rendszer törvényellenessége miatti tiltakozásként a Magyai' Orvosi Kamara (MOK) felhívást készül intézni a kormányhoz. Ugyancsak felhívást szán­dékozik megfogalmazni a MOK a betegekhez is. A felhívások közzétételét a kamara hétfői képvi­selő-testületi ülésének kell jóváhagynia - tartal­mazza a tanácskozásra invitáló meghívó, amelyet az elnökség elküldött az MTI-nek is. A MOK azon­nali egyeztető tárgyalások megkezdését, az ez évre szóló elfogadhatatlan tb-költségvetés helyett pót­költségvetés készítését, az orvosok jövedelemviszo­nyainak javítására garanciát, valamint az ügyeleti rendszerre vonatkozó jogszabályok módosítását követeli a kormányhoz szóló felhívásában. „Az egyeztető tárgyalás eredménytelensége ese­tén a Magyar Orvosi Kamara élni fog törvény adta tiltakozási lehetőségeivel, beleértve az ... országos méretű demonstrációt is” - zárul a kormányhoz in­tézendő felhívás tervezete. A kamara a betegekhez intézendő felhívásában a gyógyítás alapvető feltételeinek biztosításához kéri a polgárok támogatását és szolidaritását. KAMARAI H Német-magyar környezetvédelmi kooperációs ta­lálkozó megrendezésére kerül sor a kereskedelmi és iparkamara szervezésében március 12-én 9 órai kezdettel Lillafüreden a Palota Szállóban. A már közölt 15 német cégen kívül (ÉM 1998. február 23.) a következő két német cég jelentkezett, akik­kel az érdeklődő magyar vállalkozók tárgyalhat­nak: Lechler Prazisionsdüsen GmbH + Co.KG - fém fúvókákat gyárt növényvédelemhez, valamint levegő és füstgázok tisztításához, ZWL Grundbe­sitz- und Beteiligungs-AG - telkek és tőketulajdon értékesítése, bel- és külföldi tulajdonrészek vétele és eladása. A rendezvénye való részvétel ingyenes, a tolmácsolás díjmentesen biztosított. További in­formáció és jelentkezés: BÖKIK nemzetközi osz­tály, tel.: 46/328-642, fax: 46/328-722. A Kazah Köztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, valamint kereskedelmi taná­csosa március 4-én, 11 órai kezdettel tájékoztató előadást tart a Megyei Kereskedelmi és Iparkama­rában a kazah gazdaságról, a kínálkozó üzleti le­hetőségekről. Ezt követően Gyárfás Ildikó, a me­gyei közgyűlés elnöke szól a megye, majd Kobold Tamás polgármester Miskolc város gazdaságáról. Az előadásokat, követően a résztvevő magyar cégek bemutatkozására kerül sor. A rendezvényen való részvétel ingyenes, a tolmácsolás biztosított. To­vábbi felvilágosítás és jelentkezés a BÖKIK nem­zetközi osztályán. Tel.: 46/328-642. INGYENES REKLAMTANACSAMS Az Észak-Magyarország wK ....... ■*' : i nduló vállalkozóknak, ' vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! Döntöttek: Elébe vágnak a jövőnek Lépésről lépésre haladva fejlődhet tovább a kisvállalkozás Erdős Jánosné szerint a frissen vágott kistermelői baromfit kedve­lik a vevők Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - NZ) - Nem vár­ták meg munkahelyük meg­szűnését. Megérezték: lépni kell. Mór 1987-ben elkezdték tervezni új jövőjüket. Kis lépé­sekkel indultak, fokozatosan építették, bővítették a baromfi boltot, a vágóüzemet. Mára biztonságban dolgozik az egész család. A magánvállalko­zás fejével, Erdős Jánosnéval és a „besegítő családtag” férj­jel Miskolcon, a Szent György úti boltban és a görömbölyi vá­gó üzemben beszélgettünk. Hogy is kezdődött?- A vendéglátóiparban dolgoztam a Bükkvidékinél, a férjem pedig az építőiparban. Már a rendszer- váltás előtt gondoltunk egy kis üz­let létrehozására, de egy ideig hú­zódott, halasztódott. Aztán, ami­kor bizonytalanná vált korábbi munkahelyünk sorsa, döntöttünk: elébe vágunk a jövőnek.- Hol kezdtek hozzá a válasz­tott tevékenységhez?- Először a Magas-hegyen, az Egyetemváros felett létesítettünk egy kis vágóüzemet, és egy kisebb boltban kezdtük árulni a frissen vágott baromfit az Avason. Nyolc év alatt megfontoltan, de biztosan haladtunk előre. Most már egy nagyobb boltban kínáljuk az árut, és tavaly őszre elkészült egy, a ko­rábbinál nagyobb új vágóüzem Görömbölyön. Ott találtunk olyan telket, abol a lakóépületektől a megkívánt távolságra vághatjuk az állatokat. A minősítést és el­lenőrzést végző állatorvosokkal együtt büszkék vagyunk a telep­re, mert így mondták: ez egy min­taüzem.- Mit jelent a mintaüzem?- Az építkezéskor nagyon vigyáz­tunk a szakszerűségre, igyekez­tünk maximálisan megfelelni az egészségügyi követelményeknek. Megnéztük az üzemet, amely egy nagy telek hátsó részén épült. Feszes a technológiai rend. Az élő­állat érkezésétől, a pihentetéstől, a vágásig, a tisztításig tart az egyik lánc, majd a bontás után külön vonalon távolítják el a hul­ladékot, és más terembe kerül­nek a darabolandó csirkék, ezután pedig az elóhútőbe, és onnan az üzletbe. A közepes nagyságrendű­nek mondható üzem kapacitása később bővíthető.- Csupán a család fenntartására, megélhetésünk biztosítására hoz­tuk létre a vállalkozást. Nem gon­dolunk jóval nagyobbra - mondja a távlatokról Erdős János - olyan he­ti 1500-2000 csirke feldolgozásáig fejleszthető ez az üzem.-A következő lépések?- Első a felszereltség teljessé té­tele, akkor növelhetjük a vágások számát. Ezt követi, reméljük még ebben az évben egy' új baromfi szakbolt nyitása a görömbölyi vá­rosrészben. Mindehhez még elő kell teremteni a szükséges pénzt. A tulajdonos hangsúlyozta, hogy a vállalkozás családi jellegű. Erről Erdős János a következőket mondja:- Például besegítő családtag­ként én vagyok az „anyag- beszerző”. Jobbára Mezőkövesd környéki kistermelőktől vásáro­lom fel az állatokat. A nyolc év so­rán kialakult egy termelői kör, hozzájuk rendszeresen visszajá­rok. Emellett szükség szerint ma­gam is vágom, tisztítom, darabo­lom a baromfit.- Szerencsénk van a munkatár­sainkkal - teszi hozzá Erdósné ­az avasi boltban nagyon ügyesen szolgálja ki a vevőkört a bárom lány. A vágóüzemben pedig két férfi segíti a munkát.- Beszélgetésünk során több­ször szóba került az Avas, itt kez­dődött a vállalkozás. A közelmúlt­ban drágultak a sertéshúsok, ez a körülmény növelte-e a keresletet a baromfi iránt?- Nem jellemző. A családok - kivált az Avason - meglehetősen szűkösen élnek. Sok a munkanél­küli. Szomorú, de bizony előfor­dul, hogy kivált idősebbek csak egyetlen tojásért, néhány csirkelá­bért keresik meg a boltot. Ókét ugyanolyan készségesen kiszol­gáljuk, mint a nagyobb tételben vásárlókat.- A pénz, a pénz, a pénz...- Bizony mi sem dúskálunk benne, kivált a kezdetek voltak nehezek. Nem mondom: volt egy kis megtakarított pénzünk, a szü­lők is segítettek, de azért szüksé­günk volt hitelre.- Egy ilyen kezdeményező csa­lád mennyire érzi vállalkozásba­rátnak a pénzintézeteket?- Nem érezzük annak. Legaláb­bis nem mindegyik tekinti meg­különböztetett feladatának a vál­lalkozások segítését. Tulajdonkép­pen megértjük, ha szigorúan ve­szik a biztos megtérülést, a ka­mattal, az abban foglalt nyereség­gel együtt.- Erdősék családi vállalkozásá­hoz tartozik, hogy 23 éves fiuk és 18 éves lányuk is beszáll a mun­kába. Vajon ők folytatják-e később a vállalkozást?- Talán a lányunk... Ó vendég­látós szakmára készül a Berze- viczyben. A fiúnk főállásban autó­szerelő, ez a mindene. Bár lehet, hogy ő is vált, ha ez a vállalkozás ígér jobb megélhetést. LAKARDY IBOLYA IGAZGATÓ MAGASHAZI PETERNE VÁLLALKOZÓ HAVRAN 70! TAN 1 ISKOLAVEZETŐ MEGKÉRDEZTÜK A VÁLLALKOZÓB A MUNKAHELYI DOHÁNYZÁSÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL Megegyezés­Önfegyelem kérdése Nem hiszem, hogy csupán törvényalkotással megnyugtatóan a helyére lehelne tenni a do­hányosok és nem dohányzók között fennálló ellentétet - állítja Lakárdy Ibolya, a Habse­lyem Kötöttárugyár vezetője. Magam is a do­hányzók táborába tartozom, de ennek még nem látta kárát egyetlen munkatársam sem. Elfogadjuk, hogy vannak olyanok, akik szív­ják és vannak olyanok akik nem veszik a szájukba cigarettát. A nikotin mentesen élő­nek joga van ahhoz, hogy tiszta levegőjű környezetben éljen és dolgozzon. A dohá­nyosoknak pedig meg kell teremteni azt a le­hetőséget, hogy rágyújthassanak a munkahe­lyükön. Üzemünkben naponta háromszor biztosítunk öt-öt perc cigarettaszünelet. így nem válnak ingerlékennyé, nyugodtak ma­radnak és munkateljesítményük sem csök­ken. lobban odafigyelnek munkájukra, mint­ha arra kellene titokban gondolniuk: hol szívhatnának el lopva egy szál cigarettát. Abban azonban biztos vagyok, hogy a jogi szabályozás csak égy lépcsőfokot jelenthét a dohán yos - a nt i n i kot i ni st a párharc során. Min­den szabály ugyanis csak annyit ér, ameny- nvii betartanák, illetve meg lehet tartani be­lőle. jónéhány jogszabály létezik ami csak a fióknak szól, mert a gyakorlat saját alkalma­zási mechanizmust alakított ki magának... A dohányzás korlátozásával sérülni fog a demokrácia, hiszen nem kényszeríthető senki arra, hogy leszokjon erről a szenve­délyről - véli Flavian Zoltán, a Quail Scho­ol nyelviskola vezetője, aki egykor maga is dohányos volt. - Azonban az sem várható el, hogy a nemdohányzók közül bárki is tü­relemmel tűrje, hogy egészségéi - mint passzív dohányosét - rombolják. Fontos lenne, ha mindkét fél figyelembe venné azt ’ a magasabb rendű szempontot, hogy mi az, ami jól tesz neki úgy, hogy ezzet környeze­tét nem zavarja. Jelentős probléma az is, hogy a dohányzás miatt nagy számban kia­lakuló szív- és érrendszeri betegségek keze­lésének, az egészségügyi ellátás költségei­nek tetemes terhét a társadalom minden tag­jának viselnie kell. Ennek mértékét a nem­dohányzók védelmében hozandó törvény csökkenthetné. Kívánatos lenne továbbá, ha minden földlakó belátná: környezetkárosító emberi cselekedetek ellen csak közös fellé­péssel lehet eredményt elérni, ugyanígy kö­zös elhatározás kérdése a dohányzás korlá­tozása is. Határozott lépést jelent már az is, hogy a dohánytermékeken és reklámokon jól látható betűkkel olvasható az egészség­károsító hatásra felhívó szöveg. 20 éve füstmentesen A Gasztrofol Ételbár Miskolcon a Corvin úton már 20 éve „kínálja magát" doliáhy- mentes helyként, és a két évtized alatt kiáll­ta az idők és a vendégek próbáját. Magas­házi Rétemé tulajdonos elmondta, étter­mükben kezdettől nem volt szokásban a do­hányzás.- Hogy venné az ki magát, hogy a vendégek étkezés közben egymás arcába fújnák a tüs- töt? - mondta. - Nálunk naponta átlagosan mintegy 1000 vendég fordul meg. Vidékiek és miskolciak egyformán. Vannak, akik csak italt kérnek, mások ebédelnek vagy csak sü­teményt fogyasztanak, de tőlünk senki nem rohan. Törzsközönségünk - véleményem szerint - éppen azért alakult ki, mert vendé­geink tudják, hogy nálunk füstmentes kör­nyezetben lehet fogyasztani. Egyébként a dohányzók és a nem dohányzók „elválasz­tását" szolgáló rendelettel teljes mértékben egyetértek. Ennek kapcsán azért ne várják ei tőlem, a „Gasztrofol "-tói, hogy a (dohány)- íüstmentesként bejáratott éttermünkben egy külön helyiséget alakítsak ki a dohányzók számára.

Next

/
Thumbnails
Contents