Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

-Magyarország ORSZÁGBAN-VILÁGBAN 1998. Március S./Csütörtök Az első tömegoszlatás Ülésezett a Metész-bizottság Budapest (MTI) - A Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetségének (Metész) tavaly novem­ber 3-i budapesti tüntetését vizsgáló Metész-bi­zottság szerdai ülésén Kövér László fideszes képvi­selő megkérdőjelezte a tüntetéssel összefüggő rendőrségi eljárás jóhiszeműségét. Kuncze Gábor visszautasította ezt a feltétele­zést. A belügyminiszter Berta Attila budapesti rendőrfőkapitánnyal együtt kijelentette, hogy nem történt törvénysértés a rendőri intézkedések so­rán. Ezzel szemben Kónya Imre, a bizottság nép­párti elnöke azt mondta: személyes véleménye sze­rint a hatóság túllépte „az arányosság mértékét”. Az oszlatás és a rendezvény betiltása során is tör­téntjogszabálysértés a rendőrség részéről. Berta Attila bizottsági meghallgatása során el­mondta, hogy a gyülekezési törvény hatályba lépé­se óta ez volt az első olyan rendezvény, amelyet a rendőrség betiltott, és ennek ellenére megtartot­tak. - A hatóságnak fel kell oszlatnia a jogellenes megmozdulásokat - szögezte le. A rendőrfőkapi­tány hozzátette: a hivatkozott BM-rendeletnek megfelelően igyekeztek egyeztetni Zacsek Gyulá­val, ő azonban nem tett javaslatot az általa beje­lentett tüntetés időpontjának vagy helyszínének megváltoztatására. mis EOY MONDATBAN G A miniszterelnök felkérte az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács tagjait: vizsgálják meg, miért akadt el huszonhárom jelentős, elsősorban gazdasá­gi jellegű, korrupciós ügy a bírósági szakban. G A napokban kapják meg a - a kormány és a pedagó­gus-szakszervezetek által tavaly szeptemberben aláírt megállapodása értelmében - első emelt fizeté­süket a közalkalmazottak és a közoktatásban dolgo- zók.G Nem lenne szerencsés végleges határátlé­pési könnyítéseket kérni az Európai Uniótól a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára, hiszen ez azt jelentené, hogy Magyaror­szág nem csatlakozik a schengeni megállapodáshoz - mondta Kovács László külügyminiszter az Euró­pai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. Észflk-Mqqyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csomók Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszkyu. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888, 341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Gszterman Ferenc j Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszkyu. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411 -425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Seszták Ottó Tel: (46) 412-162, (20) 589-923 Központi számaink: 341 -866,412-542,412-164, 341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001 -02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11.Telefon: (52)413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ha nem kapta meg lapunkat vagy egyéb terjesztési észrevétele van, hívja a 06-80/305-303 ös HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! üzenetrögzítős telefonszámot! Üayintézo: Fekete Józsefné Az egészségügyet próbálták gyógyítani A terület egyre kisebb mértékben részesedik a GDP-ből Budapest (MTI) - A la­kossági terhek további növelése helyett az egészségügyre fordít­ható közpénzek emelé­sét szorgalmazta a nép­jóléti miniszter az Or­szágházban rendezett szerdai egészségügyi fórumon. A Talponmaradás és Vál­tozás című konferencián a Pén zügyminisztérium képviselője ezzel szemben mondta: plusz forrásokat csak a lakossági megtaka­rításokból remélhet az egészségügy. Kökény Mihály a fóru­mon hangoztatta: az elma­radt épületrekonstrukciók­hoz, az egészségügyi dolgo­zók bérének rendezéséhez szükséges többletforráso­kat pusztán az egészség­ügy hatékonyságának nö­velésével nem lehet előte­remteni. Ugyanakkor nem növekedhetnek a már ma is magas lakossági terhek. A miniszter szerint meg­oldást csak az jelentene, ha a jelenlegi 6,18 százalékról 7-8 százalékra növelnék az egészségügy részesedését a nemzeti össztermékből. Ez­zel elkerülhető lenne az is, hogy a kötelező egészség- biztosítás a „szegények biz­tosításává” váljon, s a bete­gek ellátása attól függjön, hogy szegény-e az illető, vagy gazdag. Mihályi Péter helyettes államtitkár - a Pénzügy­minisztérium képviseleté­ben - egyetértett azzal, hogy az egészségügyben továbbra is a közfinanszí­rozásnak kell a meghatá­rozó szerepet játszania, s azzal is, hogy többletforrá­sokra van szüksége az ágazatnak. A népjóléti tárcával el­lentétben a PM-ben úgy látják: pluszpénz csak a la­kosságtól várható. Mihályi Péter úgy érvelt: a háztar­tások megtakarításai 1989 óta 10 százalékkal növe­kedtek, ám ebből gyakorla­tilag alig jutott valami az egészségügynek, a kiegé­szítő egészségpénztárak pedig alig gyarapodtak. „Ez nem helyes” - véleke­dett Mihályi de arról nem beszélt, miként kíván­ják a lakossági megtakarí­tásokat bevonni az egész­ségügy finanszírozásába. Radnai György, az Álla­mi Pénztárfelügyelet el­nöke a PM adatait tá­masztotta alá, amikor el­mondta: amíg az önkéntes nyugdíjpénztáraknak ma 670 ezer tagjuk van és va­gyonuk meghaladja az 57 milliárd forintot, addig az egészségpénztárak csupán 8-9 ezer tagot számlálnak, és vagyonuk mindössze 200 millió forintra tehető. Radnai szerint is a kiegé­szítő egészségpénztárak azok, amelyektől jelentős többletforrásokat remél­het az egészségügy. Más felszólalók a plusz­pénzeket illetően inkább a népjóléti miniszterre] értet­tek egyet. Cser Ágnes, az egészségbiztosító főigazga­tója úgy vélte: az egészség­ügyet feszítő problémák döntő többségét az okozza, hogy az állam az elmúlt években több tízmillió fo­rintot vont el az ágazattól. Az EDDSZ az elmaradó bérről Budapest (MTI) - Az egészségügyi dolgozók egy része március ele­jén ismét hiába várta a béremelést. Számos kórház és rendelő- intézet ugyanis nem kapta meg a fizetésemeléshez szükséges többletforrást - mondta az Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szak- szervezetének (EDDSZ) el­nöke. Az érdekképviselet a napokban több intézmény- vezetőtől is arról értesült, hogy a kormány és az EDDSZ megállapodása el­lenére sincs fedezet az át­lagosan 16 százalékos bér­emelésre. A biztosító elvileg meg­emelt finanszírozási ösz- szeget utalt ugyan a kór­házaknak, ám miután többségük hitelből fizette ki a dolgozók 13. havi fize­tését, annak járulékait, valamint az első törlesztő­részletet levonták tőlük - hívta fel a figyelmet a szakszervezet vezetője. Mivel így az intézmények végül is nem jutottak több pénzhez, hiába kötötték meg már sok helyütt a he­lyi béralkut, az intézmény- vezetők addig senkinek sem adnak fizetésemelést, amíg annak nincs fedezete - mondta Gulyás Judit. Az egészségügy részesedése a nemzeti összter­mékből (GDP) az elmúlt négy esztendőben a há­romnegyedére zsugorodott, az 1994. évi 8,35 száza­lékról 1998-ra 6,18 százalékra csökkent - olvasha­tó egyebek között a Népjóléti Minisztériumnak az egészségügy helyzetéről szóló tegnapi parlamenti fórumra készített vitaanyagában. A tárca álláspontja szerint az egészségügy az el­múlt négy esztendő alatt jelentős részt vállalt a gazdaság stabilizációjában, és komoly erőfeszítése­ket tett a közkiadások hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezt mutatja például, hogy gyógyításra és gyógyszerekre reálértékben is 20 százalékkal kevesebb jut most, mint 1994-ben, és hogy az egészségügy gerincét alkotó gyógyító-megelőző el­látásokra ma az 1993-as értéknek csak a 92 száza­lékát fordítják. Az egészségügy az általános inflációval számolva is több tízmilliárd forinttal járult hozzá a gazdaság stabilizációjához - állítja a szaktárca, rámutatva: az elkövetkezendő három-négy esztendőben növel­ni kell az egészségügy GDP-n belüli részesedését, európai uniós csatlakozásunkat is az szolgálná - hangoztatják ha az EU-tagországok átlagához hasonlóan nálunk is a nemzeti össztermék 7-8 szá­zalékát fordítanák egészségügyi kiadásokra. Szenátusi igenre vár a NATO-bővítés : ifi # 1 ■■ÉÉ §tf «gaBia SÍIPl> ■!■U>; • ■ III > * 111 • ú ' Éggi „Az Egyesült Államok utat mutatott egy egységes, demokratikus és békés Európa építéséhez" - hang­súlyozta Clinton amerikai elnök kifejezve reményét, hogy hazája „az elsők között ratifikálja a NATO e történelmi kibővítését" Fotó: AP A bősi vitában meg nem kérdezettek Washington (MTI) - Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden jelentős többséggel jóváhagyta Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország csatlakozását a NATO- hoz. A testület tizenhat tagja szavazott igennel, és csak ketten foglaltak ál­lást a bővítés ellen. A külügyi bizottság eljá­rásával megkezdődött a három közép-európai or­szág csatlakozásának sze­nátusi ratifikációs folya­mata, amely a szavazati arányból ítélve simán vet­te az első akadályt. A jóvá­hagyási javaslat várható­an a jövő héten kerül a tel­jes ház elé, és beható vita után valószínűleg a szava­zást is megejtik. A cseh, lengyel és ma­gyar csatlakozás jóváha­gyását kimondó külügyi bizottsági határozat felso­rakoztatja a három közép­európai ország NATO-tag- ságának stratégiai indoka­it, és leszögezi, hogy az Egyesült Álfamok számá­ra alapvető fontosságú nemzetbiztonsági érdek az észak-atlanti szövetség erősítése. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a csatlakozó országok teljes jogú taggá válnak, egyidejűleg azon­ban elfogadja a NATO ki­nyilvánított politikai szán--' dékát, amely szerint nem látja szükségét annak, hogy atomeszközöket és külső erőket telepítsen a három állam területére. A testület felkérte az el­nököt, hogy tegyen jelen­tést a szenátusnak a NA­TO-bővítés többletköltsé­geiről, előnyeiről és kato­nai kihatásairól, illetve számoljon be öt éven át a terhek megoszlásának ala­kulásáról. A szenátusi ratifikálás­hoz kétharmados szavaza­ti arány - hatvanhét igen szavazat - szükséges. Bár a politikai szakértők való­színűnek tartják a jóváha­gyást, továbbra is felme­rülnek kérdések egyes sze­nátorok részéről a költsé­gek nagyságát, a méltá­nyos tehermegosztást, a közös kötelezettségek tu­datosodását, az atlanti szövetség jövőbeli küldeté­sét és az oroszországi ki­hatásokat illetően. Budapest (MTI) - Csak a környezeti és gazdasági vizsgálati elemzések elvég­zése és értékelése után, an­nak alapján úja alá a kor­mány a hősi vita megoldásá­ra vonatkozó magyar-szlo­vák keretmegállapodást - ja­vasolja az Országos Környe­zetvédelmi Tanács (OKT) ál­lásfoglalása. A testület szerdai ülésén a környezetvédelmi moz­galmak, a gazdaság és a tudomány képviselői egyet­értettek abban, hogy a du- nacsúni és a dunakiliti zsi­lipek együttes üzemelteté­se, a Szigetköz ökológiai igényeit kielégítő vízellá­tás, az alsó duzzasztómű felépítése nagyobb mérték­ben érinti Magyarországot, mint Szlovákiát. A hatások tényszerű megítéléséhez környezeti hatásvizsgála­tokra és gazdasági elemzé­sekre van szükség. Ezek hiányában a magyar társa­dalom nem tud reális ké­pet kialakítani a dunai víz­lépcső-rendszerről. Az OKT eddig még nem kapott a környezetvédelmi törvény alapján vizsgálati elemzést véleményezésre az ügyben, ezért nincs ab­ban a helyzetben, hogy megalapozott véleményt nyilvánítson. Aláírásgyűjtési akciót indított szerdán az Együtt Magyaror­szágén Unió (EMU) annak érdekében, hogy a polgárok maguk dönthessék el, tamogatják-e a bős-nagymarosi be­ruházás befejezését - jelentette be sajtótájékoztatóján Ma­gyar György elnök. A tömörülés által kezdeményezett ak­ció résztvevőinek arra a kérdésre kellene válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy a Duna magyarországi szakaszán vízlépcső épüljön?''. G Tilos a magyar szó a szlovák parlamentben A kassai székhelyű szlovák alkotmánybíróság szerdán ismertté vált álláspontja szerint a szlovák parlament plenáris és bizottsági ülésein a képvise­lők csakis a szlovák nyelvet használhatják. Alkotmánybírákat jelöltek A magyar munkaerő és az EU Budapest (MTI) - Az Or­szággyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága szerdai ülésén a kisgazdák tartózkodása mellett tá­mogatta Erdei Árpád és Kiss László egyetemi taná­rok alkotmánybíróvá vá­lasztását. A jelöltek személyéről a múlt héten állapodott meg öt parlamenti párt frakció­ja. Erdei Árpádot egyéb­ként ugyanazon az ülésen az Országos Választási Bi­zottság tagjának is aján­lotta a testület. A testület egyetértett az emberi jogi bizottság arra vonatkozó indítványaival, hogv már most májusban kerüljön sor a kisebbségi országgyűlési képviselők megválasztására. A szocialista többség szavazatával a testület úgy határozott: az ügyren­di albizottság vitassa meg azt a kérdést, hogy be­nyújtható-e módosító ja­vaslat a parlamenti vizs­gáló bizottság felállításá­ról szóló határozathoz. A múlt heti ülésen ugyanis a testület házszabály-elle­nesnek ítélte azokat az MSZP-s képviselőktől származó indítványokat, amelyek a Xénia-Láz- ügyet vizsgáló bizottság működési területét változ­tatták volna meg. Budapest (MTI) - A mun­kaerő teljesen szabad moz­gása valószínűleg nem va­lósulhat meg az Európai Unióban a társult orszá­gok csatlakozása után, mi­vel Ausztria és más EÚ-ta- gállamok is megpróbálják majd védeni munkaerőpia­cukat az újonnan csatlako­zó országoktól - mutatott rá Sándor László, az MSZOSZ elnöke szerdán, Budapesten egy szakmai tanácskozáson. Kiss Péter munkaügyi miniszter többek között el­mondta, hogy megfelelő programokkal évente két­milliárd ECU előcsatlako­zási forrásra számíthatunk az Európai Uniótól, s en­nek segítségével a foglal­koztatási lehetőségek is ja­víthatók Magyarországon. Hazánknak nem érdeke, hogy a magyar munkavál­lalók lényegesen nagyobb arányban vállaljanak kül­földön munkát és az sem, hogy jóval több külföldi dolgozót fogadjunk - mondta a miniszter. Sok­kal fontosabb feladat a ha­zai foglalkoztatási lehető­ségek javítása. Ä vita során a munka- vállalói érdekképviseletek rámutattak: a gazdasági növekedés aktív állami szerepvállalás, a foglalkoz­tatáspolitikai prioritása nélkül automatikusan nem jelenti a foglalkoztatás bő­vülését. Sőt a technikai fej­lesztések még a munkanél­küliséget is növelhetik. A munkaadói érdekkép­viseletek részéről hangsú­lyozták: a foglalkoztatás javításához elengedhetet­len a közterhek mértéké­nek csökkentése. Ez a ver­senyképességet és a na­gyobb arányú foglalkozta­tást egyaránt szolgálná. Rámutattak: már régóta szorgalmazzák a Munka törvénykönyve olyan irá­nyú módosítását is, amely lehetőséget adna a mun­kaidő-beosztás rugalma­sabb meghatározására.

Next

/
Thumbnails
Contents