Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

1998. Március 5., Csütörtök A MEGYÉBŐL JEliNTJÜK J- - • Csalóka átla Görömbölyi László f\Aind gyakrabban támad az az érzésem, hogy az ország állapotait átfogóan bemutatni próbáló megállapításoknak, összevont sta­tisztikáknak egyszerűen nincs valóságtartal­muk, egyre kevésbé alkalmasak a viszonyok illusztrálására. Sőt, olykor éppen a valódi problémák elfedésének veszélyét hordozzák magukban - függetlenül az adatok közreadó­inak szándékaitól. Mondom ezt annak tuda­tában, hogy természetesen szükség van or­szágos mutatószámokra - de mostanában ta­lán legalább ennyire szükség van azok ár­nyalt, körültekintő értelmezésére is. Tegnap egy szakmai tanácskozáson a fog­lalkoztatás kérdéseiről esett szó, különös te­kintettel az EU-csatlakozás e téren várható következményeire. Elhangzottak a szokásos összehasonlítások is. Például: a '97-re számí­tott, 8,9 százalékos magyarországi munka­nélküliségi ráta jobb, mint a 10,9 százalékos uniós átlag. Igen, igen, csak ennek az a szép­séghibája, hogy a borsod-abaúj-zempléni 19 százalékos ráta meg sokkal rosszabb... Köztudomású, hogy az unión belül szabad a munkaerőpiac, az egyik tagállam polgára minden korlátozás nélkül vállalhat munkát saját hazája mellett bármely más tagállam­ban is. Elvileg segíthetne ez majd a mi me­gyénk munkahely után vágyakozó tízezrein is - de legfeljebb elvileg. Mert tegyük fel, hogy vannak itt olyanok, akik szakképzettsé­ge, szakmai tapasztalata megüti a nemzetkö­zi mércét - ám ez önmagában bár szükséges, de egyáltalán nem elégséges feltétele a távoli munkavállalásnak. Itt volt a példa, ami gon­dolkodásra késztethet valamennyiünket, ki­váltképp' azokat, akiknek hivatalukból kö­vetkezően kell ezen gondolkodniuk: a győri Rába hívta a megyénkbe!ieket, biztos mun­kát ajánlott - szerénynek is alig mondható si­kerrel. Eliszen vinni kellene a családot is, fő­ként meg eladni itt a lakást, ott venni helyet­te másikat - csakhogy amennyit itt adnak manapság egy házért, lakásért, annyiért azon a vidéken legfeljebb egy felet vásárolhatná­nak. És akkor még egy szót sem ejtettünk ar­ról, hogy a megye hatvanezer munkanélküli­je között sajnos igencsak jelentős azok ará­nya, akiknek - divatos szóhasználattal - ke­véssé konvertálható a tudásuk. Magyarán: vagy egyáltalán nincs szakképzettségük, vagy nincs kellő alapjuk ahhoz, hogy az egy­szer megtanult szakma helyett tanuljanak új, keresett mesterséget. Olyan problémák ezek, amelyekre nekünk kell megoldást keresnünk. Nem ártana mi­előbb elkezdeni. • Avar- és erdőtüzek. A tűzoltókat tegnap több mint 40 helyre riasztották megyénkben. Baskón 10 hektáron az aljnövényzet, majd a fekete fenyő koro­nája, Mádon 50 hektáron az erdő aljnövényzete égett. Irodalmi kincstárnyitás Miskolc (ÉM) - Felsőmagyarországi Minerva és Felföldi Kincsestár címmel új könyvsorozatot indul Miskolcon. Az első kötetek már az ünnepi könyvhét­re megjelennek. A tervekről tegnap sajtótájékoztatót tartott Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, a könyvso­rozat szerkesztőbizottságának elnöke és Serfőző Si­mon író, a Felsőmagyarország Kiadó vezetője Kiss Gy. Csaba és Serfőző Simon tavaly határoz­ta el a két új sorozat megindítását. A miskolci Fel­sőmagyarország Kiadó neve is arra utal, hogy vál­lalja annak az örökségnek a feltárását, amit a táj hagyományai jelentenek, és vállalja korszerű regi- onalizmust, azt a szellemet, amely egyre aktuáli­sabb az európai integráció felé igyekvő Magyaror­szág számára. A felföldi tradícióról, a több kultúra együttélésé­nek köszönhető szellemi értékekről viszonylag ke­veset tudunk. A Felsőmagyarországi Minerva célja a felföldi örökség számbavétele, a jelentősebb mű­vek újrakiadása. Ebben a sorozatban elsősorban emlékiratok, országismereti munkák, naplók, érte­kezések jelennek majd meg. Ezzel párhuzamos lát­nak napvilágot - a Felföldi Kincsestárban - az if­júsági irodalom e tájhazához kötődő klasszikusain­ak kötetei. Szeretnék feltérképezni a térség rege- és mondavilágát, újra kiadni elfeledett, háttérbe szorult klasszikusainkat. Ezt a hosszú távú kiadói programot fogalmazták meg a Nemzeti Kulturális Alap Irodalmi és Könyv Kollégiumához benyújtott pályázatukban is. A kulturális alap 3 millió forinttal támogatja a soro­zatot, éz az összeg elég az induláshoz, de számíta­nak az önkormányzatok, és különböző szervezetek, intézmények támogatására is. Sőt, abban is bíz­nak, hogy Szlovákiából is kapnak pályázati pénze­ket ahhoz, hogy magyar nyelven megjelenjenek a szlovák írók alkotásai. „Kárát látjuk a városnak” Olcsóbb vízre, buszbérletre vágynak Felsőzsolcán Bizalom és vádhangulat Arnold bízik a vámparancsnokban Felsőzsolca (ÉM - PT) - Hangos káosszá alakult tegnap a felsőzsolcai polgármesteri hivatal udvarán megtartott de­monstráció, melyen mintegy százötven he­lyi polgár a város első emberét szerette volna számon kérni, válaszra bírni a drágának tar­tott vízdíjról és busz­bérletről, illetve arról, hogy miért nem fizet­ték ki a gázpénzt. A városháza udvarára vo­nuló helybéliek kérdéseit Gál Imréné olvasta fel. Mint hallhattuk: a felső- zsolcaiak nem értik, miért drágább a településükön a víz- és szennyvízszolgál­tatás, mint a szomszédos Miskolcon. Arra is magya­rázatot vártak, hogy az eladott gázrészvényekből miért nem kapják vissza a rájuk eső részt, amikor más településen már fi­zettek a beruházásban érintetteknek. A tiltako­zók megfogalmazták: a polgármester tegyen meg mindent annak érdeké­ben, hogy a megyeköz­pontba járóknak ne kell­jen két bérletet venniük (egyet a helyközi járatra, a másikat pedig a 7-es buszra), mert ezt anyagi­lag már nem tudják elvi­selni. Az udvarra citált Fehér Attila polgármester látha­tóan zavarban volt a tö­meg láttán, de megpróbált higgadtan válaszolni a fel­tett kérdésekre. Mivel Fel­sőzsolca első embere nem hangos beszédű, ezért a tö­megből többen is bekiabál­tak és megjegyzést tettek a válaszra. A vízszolgálta­tásért fizetendő díjra vo­natkozó magyarázatát a demonstrálok nem értet­ték és nem is fogadták el. Ekkor Vojtilla László, a Miskolci Vízmű Rt. (Mivíz) igazgatója, a szolgáltató képviselője lépett elő, és próbálta meg elmagyaráz­ni az árstruktúrát. Az ok­fejtés azonban hangosko­dásba fulladt. A Mivíz ve­zetője ekkor azt javasolta, hogy a tömegvita helyett a tiltakozók nevezzenek meg egy tárgyaló delegációt, akikkel a városvezetés ér­demben tárgyalhatna. Az időközben hangya­bollyá változott csoporto­sulás közepén a polgár- mester igyekezett választ adni arra kérdésre is: mi­ért fektették értékpapírba a gázrészvények árát. A városlakók ekkor hango­san tiltakoztak az ellen, hogy abból az összegből közösségi házat, vagy sportcsarnokot építsenek. Többen bekiabáltak, hogy miért kellett a településből várost csinálni, ha ez nem válik a lakosság javára. Az életkörülmények csak romlottak és a megélhetés, ráadásul a munkába járás is egyre többe kerül a buszbérlet árának növeke­dése miatt. A tiltakozó megmozdu­láson végül a tüntetők megállapodtak a polgár- mesterrel, hogy a közeljö­vőben összehívandó lakos­sági fórumon keresnek megoldási lehetőséget a most felvett kérdésekre. Budapest (ÉM - ME) - Továbbra is bízik a Borsod-Heves megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnokában Ar­nold Mihály altábor­nagy, országos parancs­nok, így a vádemelési javaslat ellenére Rozs- nyai Gézát nem menti fel beosztásából. Mint arról tegnap beszá­moltunk, az Ügyészségi Nyomozóhivatal egri ki- rendeltsége vádemelési ja­vaslatot tett az Egri Városi Ügyészségnek Rozsnyai Géza pénzügyőr alezredes, illetve Kristó Ferenc volt pénzügyőr őrnagy ellen. A vámtiszteket hivatali bűn­pártolással gyanúsítják. Az ügy - amelyről ko­rábban részletesen tájé­koztattuk olvasóinkat - 1997 áprilisában kezdő­dött, amikor az egri vám­hivatal munkatársai ellen­őrzést tartottak a Benefit 2001 lift. mezőkövesdi te­lephelyén. Kutakodásuk során gyanú merült fel, hogy az ott tárolt 20 va­gonnyi savazott olajtermé­ket kivonták a jövedéki el­járás alól. A nyomozóhiva­tal vizsgálata megállapí­totta: a két vámtiszt annak ellenére adott utasítást az olajtermék kiadására, hogy a vámhatóság már bűncselekményre utaló adatok birtokában volt. Arnold elmondta: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) tavaly szigorú fegyelmi el­járást folytatott le, ám a vizsgálat nem igazolta a fe­gyelmi vétséget. Az orszá­gos parancsnok tudott a fo­lyamatban lévő nyomozás­ról - mert mint kifejtette - a fegyelmi iratokat a VPOP adta át az ügyészségnek. Azt azonban furcsának tartja, hogy a munkáltató­nak a távirati iroda híréből kell megtudnia a vádeme­lés tényét. Az altábornagy' ezt a VPOP elleni hangu­latkeltésnek minősítette. Kiemelte: az ártatlanság vélelme alapján továbbra is bízik a Borsod-Heves me­gyei vámparancsnokban, áld tisztében marad. Vitaest a kultúráért, nem beszélve a választókról Dobos, Horn, Pokorni beszélt az oktatásügyről Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - DK) - Hogy a hejőcsabai általános iskolá­nak mi lesz a sorsa, arra ter­mészetesen nem tudtak vála­szolni a fővárosi vendégek. Vagyis csak annyit, hogy a he­lyi iskolai ügyekben a helyi önkormányzatok döntenek. De nem is a „részletekről”, ha­nem a „nagy egészről” várták az érdeklődők Dobos Kriszti­na (MDF), Horn Gábor (SZDSZ) és Pokorni Zoltán (Fidesz) gondolatait tegnap este a Citromfa Politikai Mű­hely rendezvényén, a Miskolci Egyetemen. Illetve várták vol­na Jánosi Györgyét (MSZP), aki lemondta a részvételt. Az első téma a felsőoktatás hely­zete volt. A vendégek egyetértet­tek abban, nagyon jó, hogy az egyetemek kinyitották kapuikat, és sokkal többen tanulnak ma a felsőoktatási intézményekben, mint ’90 előtt. Dobos Krisztina vé­leménye szerint tovább csak ak­kor szabad növelni a keretet, ha megfelelő képzési struktúrát tud­nak biztosítani. Képtelenség, hogy a hallgatói létszám nő, közben az oktatói csökken. Dobos Krisztina szerint az utóbbi években jelentős mértékben csorbultak azok a for­rások, amelyek a felsőoktatást hi­vatottak támogatni. Ezzel nem ért egyet Horn Gá­bor, aki azt a nézetet képviseli, miszerint az elmúlt két évben je­lentősen nőtt a felsőoktatás finan­szírozása. Ezt persze az SZDSZ-es politikus sem gondolja elegendő­nek. Elmondta, Magyar Bálint miniszter most írta alá azt a vi­lágbanki hitelt, amelyik lehetővé teszi az infrastrukturális fejlesz­tést. Pokorni Zoltán megfogalmaz­ta a felsőoktatás közös nagy kér­dését: hogyan kell tömegesíteni az oktatást, és hogyan lehet megtar­tani a színvonalát? A pártok kö­zött ennek módjában van vita. A második témaként a Nemzeti alaptantervről (NAT) mondták el véleményüket a pártok képviselői. Kiderült: egyiküknek sem szimpa­tikus így, ahogy van a NAT, de fon­tosnak tartják, hogy létezik. Horn Gábor szerint jó, hogy kötelezővé válik olyan ismeretanyagok okta­tása, ami eddig a tanár jószándé­kára volt bízva. Jó, hogy időt enged az általános iskolásoknak készsé­geik kifejlesztésére azzal, hogy ki­tolja az alapozószakaszt. Pokorni Zoltán szerint azonban éppen nem plusz két, hanem mínusz két évet jelent az új képzési struktúra, lerö­vidíti a gyerekkort. Dobos Kriszti­na szerint az is gond, hogy a 6+4+2-es osztás előbb-utóbb iskola- szerkezetet is jelent, ami teljesen idegen a hazai struktúrától, ráadá­sul a közoktatási törvény a 8+4-es megerősítését határozta meg cél­ként. Nincs olyan iskolatípus, ame­lyik nyerne a NAT-tal. Kérdés volt még, hogyan látják a vendégek a kultúra szerepét a XXI. században? Pokorni Zoltán szerint a kulturális politikának továbbra is feladata, hogy támo­gassa az értékek létrejöttét. Eh­hez lehetséges forrás - francia példa alapján -, hogy minden ál­lami vagy közintézmény működé­sének fél százalékát kötelezően a kultúrára fordítja. Hangsúlyozta a Fidesz képviselője - amint Do­bos Krisztina is -, hogy a kultúra az a terület, ahol a nemzet és az állam nem esik egybe, a határon túl élő magyar kisebbség ugyan­úgy a magyar kult urális öröksé­get viszi tovább. Hitel, ha nincs önerő Az alternatív foglalkoztatásról Miskolc (ÉM - ME) - Mintegy másfél milli­árd forint, beruházásra, fejlesztésre fordítható összeg áll a pályázatot benyújtó önkormányza­tok rendelkezésére - hangzott el tegnap a megyeházán tartott tá­jékoztatón. Gyárfás Ildikó, a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke elmondta: a terüle­ti kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatá­sok mellett idén új elem­ként úgynevezett céljelle­gű decentralizált támoga­tásokra is pályázhatnak a települések. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokra 1,060 milliárd forint áll rendelkezésre. A helyi ön- kormányzatok a beruházá­si összeg 70 százalékát kaphatják meg, amennyi­ben több település közös fejlesztést hajt végre, úgy ez a mérték a 80 százalé­kot is elérheti. Céljellegű decentralizált támogatá­sokra - idén először ­385,2 millió forint áll ren­delkezésre megyénkben. A részletes feltételek lapunk 13. oldalán megtalálhatók. Mindkét pályázat be­adási határideje augusz­tus 31., de a területfejlesz­tési tanács első körben május 31-ig dönt a már be­érkezett kérelmekről. A tájékoztatón elhang­zott, hogy a központilag meghirdetett pályázati le­hetőségek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Érte­sítő 4. számában jelentek meg. Az országos pályáza­tokat itt helyben is véle­ményezni kell, ezért az érintettek a beadási határ­idő előtt 10 nappal juttas­sák el az anyagokat a te­rületfejlesztési tanácshoz. Megtudtuk azt is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitellehető­séggel segíti azokat az ön- kormányzatokat, amelyek nem tudják felmutatni a pályázatokhoz szükséges önerőt. A Rákóczi Banktól felvehető hitelt 5 év türel­mi idővel, 15 éves futam­időre adják. Ózd (ÉM - KL) - Kétna­pos konferencia, nyílt tegnap délelőtt Ózdon »Alternatív foglalkozta­tási programok lehető­ségei Eszak-Magyaror- szágon” címmel. A megjelenteket a házigaz­da, az Ózdi Vállalkozó Központ és Inkubátor Ala­pítvány igazgatója, Barta E. Gyula köszöntötte. Pulay Gyula, a Munka­ügyi Minisztérium állam­titkára többek között el­mondta: azok, akik az al­ternatív foglalkoztatásban valamilyen módon részt vesznek - ellentétben a versenyszféra képviselői­vel - elsődleges célnak ép­pen a foglalkoztatást te­kintik, s ehhez próbálják megteremteni a gazdasági hátteret. Az ózdi régióban különösen nagy a jelentő­sége e formának, itt ugyanis a versenyszféra komolyan visszaesett az el­múlt években. Tehát nem véletlen a helyszín kivá­lasztása sem, hiszen itt az alternatív foglalkoztatás­ban leginkább érintettek - a csökkent munkaképessé­gűek, a cigányság, az ala­csony képzettségűek és a pályakezdők - talán még nagyobb arányban jelen vannak, mint az ország más részem. Az alternatív foglalkoz­tatási lehetőségek közül a legjelentősebb - emelte ki az államtitkár - a köz­hasznú foglalkoztatás, ami 1996-tól kibővült a köz­munkák végzésével is. Ép­pen az ilyen jellegű mun­kahelyteremtésre fordított és fordít milliárdokat. az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), amit a Munkaügyi Minisz­térium hozott létre. Ózdon ennek „ikertestvéreként” működik az Ózdi Foglal­koztatási Közalapítvány, amelynek az önkormány­zat a tulajdonosa. A konferencia célja - fo­galmazta meg végezetül Pulay Gyula hogy a munkaügyi szervezetek dolgozói, továbbá azok, akik felhasználható pén­zek fölött rendelkeznek, el­mondhassák: hogyan lehet a támogatásokhoz hozzá­jutni. Azok pedig, akik a gyakorlatban már kipró­bálták az alternatív foglal­koztatást, beszélhessenek gondjaikról, problémáik­ról, s természetesen ered­ményeikről is. A konferencia további részében még két előadás hangzott el, az elsőt Mol­nár Györgynétől, az OFA kuratóriumának elnöké­től hallhatták a résztve­vők, a másodikat pedig Simkó János, a Megyei Munkaügyi Központ igaz­gatóhelyettese tartotta. Mindketten ismertették, hogy saját területükön milyen lehetőségeik van­nak az alternatív foglal­koztatási programok tá­mogatásához. A konferencia délután szekcióülésekkel folytató­dott, ma pedig a szekció üléseken szerzett tapaszta­latokat értékelik ki a részt­vevők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents