Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-27 / 73. szám

Edelény és környéke EM-PORTRÉ A2 építész Edelény (ÉM ­FL) - Szendrőlád- ról került Ede- lénybe/a város fő­építésze lett, majd önállósította ma­gát Safarcsik Ti­bor építész veze­tőtervező, aki ma a Winner-Plan Építész Bt. ügyve­zetője.-Építőipari szak- középiskolát vé­geztem Miskol­con, majd Debrecenben az Ybl Miklós Építőipari Fő­iskolát 1976-ban. Mindkét helyen magasépítési szakon tanultam - kezdi a bemutatkozást Safar­csik Tibor. - Tíz évet Edelényben a tanácsi építő­ipari vállalatnál húztam le, ahol végül főépítésve­zető voltam. „Kitérőként” dolgoztam többek között az országos szakipari vállalatnál Budapesten, mint tervező csoportvezető. Sok ABC, egészségü­gyi intézmény megépítésében vettem részt, de a szívemnek legkedvesebb munka Edelény város- központjának kialakítása volt. Itt építkeztem a város szívében, aztán itt kezd­tem öt éve a saját vállalkozásomat könyvelő felesé­gemmel együtt. Kisebb tervező munkákkal kezd­tük, mára viszont már dolgozunk a Dunántúlra is. Lassan beindulnak környékünkön is a vállalkozá­sok és az itt jelentkező speciális építőipari igénye­ket is kielégítjük. Állandó létszámunk öt fő, de kö­zel húsz éve együtt dolgozó környékbeli team-ek is „besegítenek”, ha több megrendelést kapunk. Hosszabb távon egy megbízhatóságáról elis- 3 mert, mindenütt korrektnek tartott céget akarok kialakítani. Ehhez szakmailag felkészültnek kell lenni, szükség van gyakorlatra, kemény munká­ra, tisztességre és állandó továbbképzésre. Tagja vagyok az önkormányzat városfejlesztési bizott­ságának, az építőipari kamarának, építőipari műszaki ellenőrként, igazságügyi szakértőként is dolgozom. Családomra kevés időm jut. Nagyobbik lányunk jogi egyetemre jár. A kisebbik nyolcadikos, és Mis­kolcon a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola magasépítési szakára jelentkezik. Azt mondja: apuka nyomdokait akarom követni. Fotó: Vajda János Öröm meg bánat kézen fogva jár Kiépítették az infrastruktúrát, mégis megszűnhet az óvoda után az iskola is Faragó Lajos Damak (ÉM) - Gyakran halljuk, hogy a kistele­pülések eltartó képes­sége csökken, de a sza­vak mindennapi értel­mét igazán csak akkor fogjuk fel, amikor saját magunk megtapasztal­juk annak konkrét jele­it. A napokban az Ede- lénytől négy kilométer­re lévő Damakon jár­tunk, ahol mindössze 273 lakost és 100 házat számlálnak. A faluhoz vezető keskeny úton személy- és tehergép­kocsik kerülgetik egymást. Tárcsával, boronával, ve­tőgéppel a „hátukon” me­zőgazdasági gépek igye­keznek a szántóföldekre és jön a „sárga”, a város és a falu között menetrend sze­rint közlekedő autóbusz is. A község szélén, az út bal­oldalán egy tanya hosszú épületei, mellettük szer­számok, gépek. A domb te­tejéről borházak tekinte­nek le a községre. Hat éve önállóan Szép településnek látszik Damak, még ilyenkor, rügyfakadás előtt is. Az utak mentén a gondozott árokpartok, a falu közepén lévő tér, a porták mind a takarosságot bizonyítják. Bár hideg szél fúj, mégsem maradnak konyhameleg­ben az emberek. Az egyik udvaron a drótkerítést igazgatja a tulajdonos. Az udvarok végén magasodó csűrök, az istállók mutat­ják: itt nem hagytak fel a jószágtartással. Damak 1992-ben sza­kadt el Edelénytől, akkor lett ismét önálló település. Azóta kiépítették a víz- és gázhálózatot, buszvárókat emeltek. Az egyházzal összefogva felújították a református templomot, a temetőhöz járdát építet­tek. Felújították a polgár- mesteri hivatalt, a vele egy fedél alatt lévő tanter­met, orvosi rendelőt, a szomszédban lévő tanítói lakást. Mindezek ellenére csökken Damak eltartó ké­pessége. Az önerő kevés- Öt képviselő és a pol­gármester irányítja a fa­lut - ismerteti a település helyzetét Sándor János polgármester. - Öröm és bánat kézenfogva jár együtt nálunk. Majdnem teljes az infrastruktú­ránk, de a községnek már nincs papja, nincs óvodá­ja, a falugondnoki busszal szállítjuk be Edelénybe a nyolc óvodást és az 1-3. osztályosokra is ez vár, ha számuk tíz fő alá csökken. Az edelényi háziorvos egyik héten itt rendel, másikon a falugondnoki busszal hozzá szállítjuk a panaszosokat. Az utóbbit jobbnak tartom, mert Edelényben mindent el le­het intézni, egy füst alatt. Egyúttal el lehet menni szakrendelésre, laborvizs­gálatra, ki lehet váltani a gyógyszereket.- Nem mondom, hogy kihalásra van ítélve a falu- folytatta a polgármester -, de nincs munkalehető­ség. A tanya egy vállalko­zóé, aki családi gazdálko­dást folytat, csak eseten­ként alkalmaz másokat. Rajta kívül van egy ács­mester vállalkozó, boltve­zető, villanyszerelő, de ők mindnyájan maguk dol­goznak, alkalmazottakat nem tartanak. A lakosság tulajdonában lévő 700 hektár szántóföldet bérbe művelik. Zártkertek van­nak, rajta önellátásra ter­melnek szőlőt, gyümöl­csöt, zöldséget. Valaha meg tudott élni egy falu önerőből, de az egykori ló­ból, ökörből, tehénből át­menet híján nem lett kom­bájn. Évekkel ezelőtt alvó falu volt Damak, lakói csak éjszakára tértek ha­za az Edelényben, Kazinc­Damakon sok a munka- nélküli. Valaha meg tu­dott élni egy falu önerő­ből, de az egykori lóból, ökörből, tehénből, átme­net híján, nem lett kom­bájn - mondja Sándor Já­nos polgármester (fent). Birinyi Jánosné, aki két éve a falugondnoki buszt vezeti, a kistelepülések ellehetetlenüléséről be­szél (jobbra). Fotó: Vajda János barcikán lévő munkahe­lyekről. Aztán először mindenünnen a vidékie­ket szórták ki. Nincs munkahely Most a szennyvízhálózat kiépítésére készülnek, ki­lenc szomszédos település­sel összefogva, községen­ként legalább két pályázat birtokában. A beruházás 2,5 milliárd forintba ke­rül, de sürgősen szükség van rá. A falubeliek nem az ön- kormányzatot, hanem az országos vezetést hibáz­tatják egyre nehezedő helyzetükért. Veres Já­nosné rokkantnyugdíjas szerint a felsőbb szervek nem foglalkoznak a kiste­lepülések gondjaival. Da­makon például legalább 30 család tart tehenet, de egyetlen tejfelvásárló cég sem veszi meg tőlük hely­ben a tejet. A 38 éves Fe- hérvári Mihályné egyedül neveli két gyermekét. Dol­gozni, bejárni nem tud, helyben pedig nincs mun­kahely. Birinyi Jánosné korábban óvodai dadus volt, két éve viszont a fa­lugondnoki buszt vezeti. Viszi az óvodásokat Ede­lénybe, az időseket az or­voshoz és gázpalacktól kezdve állattápig mindent szállít megrendelésre.- Higgyék el nekem, a mikrobusz tele van panasz- kodókkal - mondja. - Ezek közül a legnagyobb gond, hogy kevés a munkahely. FALURÓL FALURA ■'■'y Ä !l|| '' '• '■ BOLDVA Szép előtető a ravatalozóhoz ­Az elmúlt évben az önkormányzat ravatalozót épített, az idén nagyon szép ácsmunkával reprezentatív előtetőt készítenek hozzá. Tavaly egy kilométer hosszúságban utat és járdát építettek, ezt az idén is foly­tatni szeretnék. Nagy örömükre egy vállalkozó megvásárolta az ön- kormányzattól a Szathmáry kas­télyt az elmúlt évben és már a fel­újítását is megkezdte. Fagykár az őszi vetésekben - Ä bódvaszilasi Bódvavölgye Mezőgaz­dasági Szövetkezetben hamarosan befejezik a tavaszai árpa vetését. Folytatják a talajelőkészítést, ami rendkívül nehéz. A talaj kiszáradt, de a napraforgó, kukorica, silókuko­rica vetéséhez mégis elő kell készíte­ni. Ötszáz hektár őszi búzájuk, 90 hektár káposztarepcéjük 30-100 szá­zalékos kárt szenvedett a téli fagy­ban. A biztosítói kárbecslés után Kerti TRAKTORRAL A KISGAZDASÁGBAN - Juhász Ferencné a borsod- sziráki postáról ment nyugállományba, két éve megözvegyült Szőlőt, fél hold földet művel a kertje végében lakó fia segítségévei, aki már felállította a fólia­sátor vázát, és a lakás ablakaiban tejfölös edényekben (elő)nevoli a paradi­csom- és a paprikapaiántákal. Az ólban három süldő röfög, éppen ottjártunk kor hoztak meg részükre a tápot a traktor után akasztott utánfutóval. Fotó: V.). döntik el, hogy felül vetik vagy kimű­velik ezeket a területeket. TÖMÖR Szociális földprogram - Az elmúlt évi 305 főről mostanra 295-re csök­kent a település lakóinak száma. Helyben nincs munkalehetőség, aki teheti, elköltözik. Az önkormányzat minden lehetséges helyre benyújtja pályázatát, hogy legalább a talpon- maradás költségeit biztosítani tudja. Szociális földprogram keretében 100-150 négyszögöles területeket ad­nak ki a leginkább rászorulóknak és gépekkel is segítik a művelést. KOMJÁTT Útfelújítás és községszépítés - Az elmúlt évben 14,5 millió forintból új háziorvosi rendelőt építettek. Az idén 700 méter hosszúságú utat akarnak. A 6,7 millió forintba kerülő beruházáshoz 4,730 milliót nyertek a területkiegyenbtő alaptól, a többit önerőből biztosítják. Pályázatok ré­vén minél több munkanélkülit sze­retnének foglalkoztatni a község szé­pítése érdekében. ZILIZ Védik az ezeréves tölgyfát - A mindössze 441 fős településen óvo­da, alsótagozatos iskola, orvosi ren­delő és polgármesteri hivatal műkö­dik. Ebben az évben pályázati pénz­ből és önerőből útfelújítást tervez­nek. Büszkeségük a településtől 2-300 méterre, egy domboldali szán­tóföld közepén lévő 1000 éves tölgy­fa. amely védett természeti érték. Ferences templom barokk stílusban Szendrő (ÉM - FL) - A városi egyik legjelentősebb idegenforgal­mi látványossága a római katoli­kus ferences templom. Amikor Eger vára 1596-ban elesett, és egy­re fenyegetőbbé vált a török vesze­delem Szendrőre nézve is, a bécsi udvar anyagiak helyett csak egy papot és egy tanítót küldött. Aztán 1633-ban a ferences rendi János barátot, aki a településen kolostort létesített. A várat és a több falut magába foglaló birtokot Kresszegi Csáky István szendrői főkapitány vásárolta meg 1633-ban, aki temp­lomot építtetett.- A templom műemlék, belseje elárulja a franciskánus eredetet. A hatalmas épület és belső félszerelési tárgyai is tiszta barokk stílusúak - mutatta be a templomot Lengyel Gyula esperes plébános. A fából ki­faragott főoltár kassai mesterek munkája, 1742 és 1760 között ké­szült. Tizenkét különböző méretű puttó (angyal) díszíti, a két főszobor Szent István és Szent László ma­gyar királyokat ábrázolja. A főoltárkép Budapesten van 2000-ig, felújítás alatt. Ezt az időszakot áthida­landó készíttettek Máger Ágnes festőmű­vésszel egy ideiglenes oltárképet, mely a Golgota-jelenetet ábrázolja. A szentély ékessége a XV. századból származó fara­gott keresztelőkét, továbbá a két, foga­dalmi ékszerekkel kirakott, szentek és vértanúk csontjait tartalmazó fogadalmi kép. amelyet Kassa városának első püs­pöke adományozott a templomnak és az itt élő katolikusoknak. A keresztelőkét előtt egy ismeretlen mester márvány reli­efje található, amely a Megváltó Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. A szentélybe a legutóbbi restauráláskor ke­rült vissza a hajdani ferences barátok zsolozsmázó stalluma, rajta többek között Szent Ferenc, Kapisztrán Szent János, Kelemen Didák olajfestményeivel. Lengyel Gyula esperes plébános mutatja a templomi kincseket Fotó: Vajda János

Next

/
Thumbnails
Contents