Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-27 / 73. szám
1998. MArcius 27.. PIntik GAZDASÁG Észak-MaqyarorszAg Abaúj polgáraiért tevékenykednek Encs (ÉM - FL) - Első, bemutatkozó rendezvényét tartotta tegnap délután Encsen a Kurek panzióban a közelmúltban megalakult Abaúj Polgáraiért Alapítvány. Szeles András, az alapítvány kuratóriumának elnöke szerint azért van szükség rájuk, hogy minden szinten ellenőrizzék a mindenkori hatalmat, képviseljék a térségben élők érdekeit és kiutat mutassanak, programot adjanak az abaúji embereknek. A két részre szakadtnak kimondott ország szerintük legalább három különböző fejlettségű területet jelent. A Dunántúl, a Duna-Tisza köze mellett vagy inkább mögött ott van Abaúj is. Ebben a térségben akar közösségteremtő, figyelemfelkeltő, szakmai tanácsokkal segítő szerepet betölteni az Abaúj Polgáraiért Alapítvány. 1 Tegnapi, első rendezvényükön először Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke tartott előadást Gazdaság, polgárosodás ’98 címmel. Ódor Ferenc, a Csereháti Településszövetség elnöke az abaúji gazdaságfejlesztés lehetőségeit ismertette. A tanácskozáson a térségből szép számmal vettek részt polgármesterek, képviselő-testületi tagok és vállalkozók. Az előadásokat követő beszélgetés bizonysága szerint mindnyájan azzal az elhivatottsággal, hogy összehangoltan többet tegyenek Abaúj polgáraiért. A háztartások nettó megtakarításai Budapest (MTI) - A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása februárban - előzetes adatok szerint - 58,9 milliárd forint volt, s ez a követelések 55,1 milliárd forintos növekedéséből és a tartozások 3,8 milliárd forintos csökkenéséből tevődött össze - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank. Februárban a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a tavalyi havi átlagos szintnek megfelelően alakult. A lakosság ebben a hónapban elsősorban értékpapírokba fektette a pénzét, de bővült a banki betétek állománya is. A megtakarításokat növelte a lakosság hiteltartozásainak csökkenése is. Februárban a lakosság 18,7 milliárd forintot fektetett nem pénzintézeti értékpapírokba. Kincstárjegy-vásárlásra 10,8 milliárd forintot, befektetési jegyek vásárlására pedig 8,2 milliárd forintot fordítottak. A lakosság hitelintézeteknél elhelyezett forintmegtakarításai 16,8 milliárd forintot tettek ki, a devizaszámlák forintra átszámított értéke pedig 2,6 milliárd forinttal emelkedett. Ez utóbbi növekmény teljes egészében a forint árfolyamváltozásából adódott, ez ugyanis 4 milliárd forinttal növelte a devizabetét-állomány forintértékét. Devizában mérve tehát ismét csökkent a lakosság követelése. A tartozások körében elsősorban a lakosság építési és ingatlanvásárlási hiteltartozásai mérséklődtek, összesen 2,6 milliárd forinttal. Megduplázott árbevétel Budapest (MTI) - Megduplázta árbevételét 1997- ben a Pannon GSM - mondta el György Miklós, a részvénytársaság vezérigazgatója csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az 1996. évi 17 milliárd forintos árbevételhez képest a most négyéves cég tavaly 33 milliárd forintnyi bevételre tett szert. Ennek is köszönhető, hogy 1997-ben a vállalat első alkalommal már nyereséget tudott felmutatni, s ez elérte az 1,3 milliárd forintot. Az előfizetők száma az elmúlt egy év alatt 170 ezerről 1997-ben 260 ezerre emelkedett. Budapest (MTI) - A tegnapi nap sztárpapírja a TVK volt, amelynek 80 forinttal 4100 forintra emelkedett az árfolyama, de napközben ennél többet is megadtak érte. Száz forinttal esett ugyanakkor a Mól árfolyama, 6555 forintot értek záráskor az olajrészvények. Kárpótlási jegy Tőzsde Index március 26. 8698,07 -67,54 Utasellátás: inkább a hazai A tapasztalatok szerint az utasok inkább nyelnek egyet, de nem vásárolnak a vonaton Minden napnak és napszaknak megvan a maga jelentősége. Pénteken és vasárnap jobban megy a bolt, mert sokkal több az utas. Reggel lanyha a forgalom, délutánra javul. Fotó: Bujdos Tibor Molnár István Miskolc (ÉM) - Magasak az árak a vonaton, főleg a boltiakéhoz viszonyítva. Útja során az utas dönthet: vagy megveszi annyiért a kávét, üdítőt, szendvicset, amennyiért a „kosaras” adja vagy kibírja addig, amíg meg nem érkezik a célállomásra. Sokan döntenek az utóbbi megoldás mellett, mert nem akarnak olyanért is pénzt adni, amit nem fogyasztanak el.- Akadnak olyanok, akik csodálkozva néznek rám, amikor közlöm, mennyit kell fizetni - mondja Gyöngyösi Elemér, aki nap mint nap árul „kosarasként” a Nyíregyháza-Gyékényes vonalon. Ezt a funkciót nem ő találta ki, ez a hivatalos munkaköri megnevezése, és ez van ráírva arra a menetlevélre is, amellyel közlekedik az ország egyik részéből a másikba. Előzékenyen Az Avas nemzetközi gyorsvonat reggel fél nyolckor indul Miskolcról, és ahogy a szerelvény kigördül a Tiszai pályaudvarról, Elemér dolgához lát. A tizenöt vagon minden egyes kocsijába illedelmesen beköszön, majd hasonló készségességgel megkérdezi: „Üdítőt, kávét, szendvicset?” Nem nagyon megy az üzlet, csupán néhány kávét sikerül kiosztania csaknem fél óra alatt. A drágább portékák meg egyáltalán nem fogynak. Az egyik fiatal lány miután kifizette a tejszínes kávét értetlenül csóválja a fejét. A következő fülkében középiskolás társaság cseverészik, de ők sem vásárolnak, inkább az otthonról hozott szendvicset majszolják. Egy gavallér úr viszont kér egy sört, és tekintélyesnek mondható borravalót is ad. Elemér köszöni, majd további jó utazást kíván. Ő, aki közel egy éve csinálja mindezt, tudja: aki nem kedves és nem előzékeny az meghalt ebben a szakmában. Különbségek Minden napnak és napszaknak megvan a maga jelentősége. Pénteken és vasárnap jobban megy a bolt, mert sokkal több az utas. Reggel lanyha a forgalom, aztán délután már kezd valamelyest pezsegni, mígnem estére ismételten apad a kereslet. Természetesen megvannak a kisebb fortélyok arra, hogy az utasokat hogyan lehet „vásárlásra kényszeríteni” - tudjuk meg. Ilyen „célpontok” például a katonák és a gyermekes családok. Elemér szerint a keleti országrészben még az apróbb cselek sem igen jönnek be, mivel nagy a .szegénység. Végállomás. Budapestre ért a szerelvény - ahol a központ is található - „kosarasunk” bemegy az utasellátó helyiségbe, leadja kellékeit a bevétellel együtt, majd kap egy „feliankoltat", aztán azzal a vonattal amivel jött, elindul Dél- Magyarország felé, s ezzel kezdődik elölről minden. Elsődleges a korrektség Kecskeméti Róbert, az Utasellátó Rt. elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondja: a vállalkozók a MÁV Utasellátó Rt.-vel kötött megállapodás alapján önállóan végzik a vendéglátós tevékenységet, az árak megállapítása is az ó jogkörük. Az Utasellátó Rt. felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a bérbe adott járatokon, ez a felügyelet azonban nem teljed ki az árakra. Eddig a vállalkozók, illetve az általuk alkalmazott „kosarasok” ellen nem volt kifogás, de ha lenne, akkor a haszonbérlők tevékenységét ellenőriztetnék és a szükséges intézkedéseket megtennék az utazóközönség korrekt ellátása érdekében. A szóban forgó Avas járaton Gaál Jenő vállalkozó biztosítja a kosaras büfészolgáltatást, aki elismeri, hogy nem alacsonyak az árak, de mint mondja ez nem azért van, mert le akarják rabolni az utasokat, hanem azért, mert az árak sok mindent tartalmaznak. Többek között az áfát, az iparűzési adót, a bérleti díjat (amiért az árusok járhatják a vonatot), az egyes állomásokon lévő raktározási költségeket, a „kosaras* munkabérét valamint a szállásköltségét. Ennek függvényében egy 155 forintos sörön körülbelül 6-7 forint mindössze a nyereség. Gaál Jenőnek viszont tudomása van arról is, hogy „feketézők” is járják a vasúti vonalakat, akik még irreá- lisabb áraikkal alaposan rontják az ő hitelüket Régiónk és a kockázati tőke Miskolc (ÉM) - A hagyományos hitelezési konstrukciók mellett nagyon fontos, hogy a kockázatitőke-törvény elfogadása után hazánkban is megalakuljanak a tőkebörzék. Hiszen számtalan olyan projekt létezik, amelyek iránt a bankok nem mutatnak érdeklődést, viszont óriási lehetőség van bennük - jelentette ki Székács Anna, a Pénzügyminisztérium (PM) miniszteri biztosa tegnap Miskolcon. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint az Észak-magyarországi Munkaadói Szövetség által rendezett fórumon a miniszteri biztos hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy elsőként Észak-Kelet-Ma- gyarországon alakuljanak meg a kockázatitőke-társa- ságok, mivel ezt a térséget eddig elkerülték a külföldi befektetők. Ilyen módon lehetővé válna a tőkeszegény termelővállalatok tevékenységének finanszírozása, vagy profiljának átalakítása - természetesen a tőketársaságok megfelelő haszna ellenében. A kockázatitőke-társa- ságok, illetve alapok tevékenységének lényege. hogy összegyűjtik a pénzügyi forrásokat, kihelyezik az arra érdemes projektek finanszírozására, majd a keletkezett hasznot visz- szajuttatják a forrásokat nyújtóknak. A pénzügyi tárca miniszteri biztosa szerint a parlament által március 16-án elfogadott törvény hatására várhatóan három-négy év múlva lesz az Európai Unió országaihoz hasonló nagyságrendű kockázati tőke Magyarországon. Ez a jelenlegi százmilliárd forintnyi tőke megkétszereződését jelenti. Jelenleg az országban lévő kockázati tőke 90 százaléka külföldi. Összehangolt foglalkoztatáspolitika Budapest (MTI) - Az időszerű munkaerőpiaci feladatokról kezdődik kétnapos nemzetközi tanácskozás pénteken Budapesten, az európai uniós tag- és társult országok munkaügyi minisztereinek részvételével. Az európai uniós soros elnököt adó Nagy-Britannia és Magyarország között hosszabb ideje fennálló jó munkaügyi szakmai együttműködés is közrejátszott abban, hogy a tanácskozás helyszínéül Budapestet választották. E döntés a magyarországi európai uniós csatlakozási felkészülés előrehaladottságának elismerését is jelenti. Először rendeznek ilyen szakmai tanácskozást nem uniós tagországban. A konferencia résztvevői megvitatják, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a múlt évben Luxemburgban megtartott európai uniós foglalkoztatási csúcstalálkozó irányelvei alapján. Szó lesz az egységes szociális Európa követelményrendszeréről, a nemzeti foglalkozáspolitikák közösségi szintű összehangolásáról. Az Unió országaiban egyre nagyobb teret kap a munkanélküliség csökkentésében a részmunkaidős, valamint az önfoglalkoztatás, illetve a határozott időre kötött szerződések szerinti alkalmazás. Az uj állások jelentős része már eleve csak részmunkaidős foglalkoztatást kínál. Ösztönzik azt is, hogy a munkanélküliek önfoglalkoztatással oldjak meg alkalmazásukat. A munkáltatók szívesebben vállalkoznak a foglalkoztatás bővítésére, ha ezt határozott idejű szerződésekkel tehetik, ha ugyanis a piaci helyzet úgy diktálja, jóval kisebb költségekkel oldhatják meg az elbocsátást. Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek e rugalmas foglalkoztatási formák. MÁV: eladósodási stop Budapest (MTI) - Javult tavaly a MÁV Rt. versenyképessége, megállt az eladósodási folyamata - hangoztatta Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója csütörtökön Budapesten tartott, az állami vasúttársaság elmúlt évi tevékenységét ismertető sajtótájékoztatóján. A vezérigazgató a tavalyi évet értékelő igazgató- sági ülés után elmondta az újságíróknak, hogy a vasúti exportszállítás 1997-ben 34 százalékkal nőtt. A MÁV ebben az esztendőben már több mint 10 millió tonna árut fuvarozott külföldre. A tranzit- fuvarozás teljesítménye 22 százalékkal emelkedett, elérte a 3 millió 576 ezer tonnát. A társaság tavaly a tervezett 12 milliárd forint rövid lejáratú hitel helyett 7 milliárdot vett fel. Közép- és hosszú lejáratú adósságállományának összege 71 milliárd forint. Az államvasutak vesztesége tavaly 11 milliárd forint volt a tervezett 13,9 milliárddal szemben. Unióra érett élelmiszeripar Debrecen (MTI) - A magyar élelmiszeripar érett az európai uniós csatlakozásra, s annak egyik nyertes ágazata lehet - jelentette ki Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉOSZ) főtitkára csütörtökön Debrecenben a Haj- dú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élelmiszeripari fórumán. A szakember állítása alátámasztására közölte: a magyar élelmiszeriparban a bruttó hozzáadott termelési érték aránya csaknem 20 százalékos, ami az unió tagállamaiban 23 százalék. A magyar élelmiszergazdaság termelésének 80 százalékát kitevő mintegy 190 cégnél pedig ez az arány 26 százalékos, tehát magasabb mint az uniós átlag. Piros László szerint a magyar élelmiszergazdaságban bekövetkezett magánosításnak köszönhető az ágazat rohamos fejlődése. Az 1990 és 1993 közötti privatizáció eredményeként az élelmiszergazdaságban a jegyzett töke 96 százaléka magántulajdonban van. A külföldi működötöké szerepe itt a legnagyobb: tavaly a jegyzett tóke 60 százaléka volt külföldi tulajdonban. Ezért csaknem egymilliárd dollárt fizettek a tulajdonosok, sajnos a privatizációs szervezet ebből minimális összeget fordított vissza az iparágba. Az uj tulajdonosok viszont 1,2 milliard dolláros beruházást valósítottak meg.
