Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-17 / 64. szám
!•»*. 1 y.# Kipp HÁTTÉR - HIRDETÉS ^ Észak-MaotarorszA« JP n Génmanipuláció - orosz rulett a természettel Budapest (MTI - SA) - Nemrég tartották Budapesten a magyar tudósok világtalálkozóját. Ezt az alkalmat használtuk fel, hogy megkérdezzük Stuber György rákkutatót, immunológust Svédországból, aki a Greenpeace környezetvédő szervezet biotechnológiai referense: a modern technológiák, így a géntechnológia alkalmazása a mezőgazdaságban megoldhatja-e az éhezés problémáját? Válasza egyértelmű nem! ® Az atomkorszak után a biotechnika korszaka következik az emberi fejlődésben, miután J. D. Watson és F. H. G. Grick 1953-ban ismertette a DNS kettős spirál molekuláris modelljét - vallja Stuber György. - A géntechnika forradalma, mint minden jelentős technikai vívmány, óriási lehetőségeket, de sok veszélyt is rejt magában. A géntechnika tudományos módszer, és mint ilyen, semleges. A felhasználástól függ, hogy javunkra válik, vagy ellenünk fordul. A Nobel-díj létrehozója, Alfred Nobel meg volt győződve arról, hogy találmánya, a dinamit egyszer s mindenkorra véget fog vetni a háborúknak; úgy képzelte, hogy annak irtózatos ereje mindenkit el fog riasztani a háborútól. Ám az ellenkezője történt. □ Milyen veszélyeket rejt magában a géntechnikai • Hangsúlyozom, hogy nem a módszert ellenzem! Az orvostudományi felhaszná-' lása valóban az emberiség javát szolgálja, és lényegesen jobban ellenőrzött, mint a mezőgazdasági és élelmiszeripari génmanipuláció. Az orvosi génterápiában alapelv, hogy kizárólag úgynevezett tranziens (vagyis nem örökíthető) genetikai átalakításokat végeznek. □ Mi a helyzet a mezőgazdaságban ? ® Az előbbinél szöges ellentétben a mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználás átörökíthető és a természetben továbbadható változásokat hoz létre. Ezért a génmanipulált szervezetek környezetbe bocsátása ellen már évek óta tiltakoznak a nemzetközi környezetvédő szervezetek, például a Greenpeace. Sajnos, a molekuláris biológusok egy része, különösen a mezőgazdasági géntechnikai ipar szakemberei, gyakran figyelmen kívül hagyják a biológiai rendszerek funkcionális összetettségét. A bevitt idegen gén bonyolult kölcsönhatásai révén számtalan, előre nem látható változást okozhat. Ez lehet igen kedvező. Álmukban sem sejtették a kanadai Hunstman Intézet kutatói, hogy a lepényhal hideg- túróképességének génjét lazacba ültetve, annak növekedési sebessége 4-6-szorosá- ra nő meg. Úgy tűnik azonban, hogy orosz rulettet játszunk a természettel és a magunk biológiai és társadalmi egészségével. A jelenlegi tudás nem elegendő az összes egészségkárosító, környezeti és társadalmi-gazdasági veszély felbecsülésére és megelőzésére. □ Mennyire megbízható eredményt ad a génmanipulációi • Máris van rá intő példa, hogy az „emberi faktort”, az „errare humánum est”, vagyis hogy a tévedni emberi dolog tényét a géntechnika területén is figyelembe kell vennünk. Már 1997-ben megtörtént az, amitől az óvatosságra intők tartottak: az amerikai agrokémiai óriás, a Monsanto kénytelen volt visszavonni egy génmanipulált repcét, mert kiderült, hogy tévedésből más gént vittek bele, mint amit kellett volna. Az Egyesült Államokban egyébként több mint ezer vállalat foglalkozik génmanipulációval. Több mint hárommillió hektáron termesztettek (kb. ekkora Svédország teljes mezőgazdasági területe!) génmanipulált haszonnövényeket - repcét, kukoricát, gyapotot, burgonyát, tököt, szóját és paradicsomot. □ Növelheti-e a világ élelmiszertermelését a géntechnikai • Végső konklúzióként leszögezném, hogy a géntechnológia mezőgazdaságban való alkalmazása révén nem sikerült megoldani az éhezés problémáját - pedig ez volt és talán még mindig ez egyik fő érvük a géntechnológia alkalmazóinak. Lenne egy használható észrevételem is: Magyarország számára most itt az alkalom, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében ne az egyre bonyolultabb technikákat, vagy a vegyszerezést vigye tovább, hanem átugorva a fejlődés különféle stációit, téljen át a bioélelmiszerek termelésére. A biotermékek iránt egyre inkább növekszik az igény Nyugaton, méghozzá oly mértékben, hogy a termelés nem is tudja kielégíteni a keresletet. Svédországban például a mezőgazdasági termelés 10-15 százaléka bioproduktum, a kereslet viszont 25-30 százalékos. Korlátozott génhasználat Budapest (MTI) - A génsebészet és a biotechnológia tudománya az elmúlt másfél évtizedben jelentősen fejlődött, és ma már egyre gyakrabban használnak fel géntechnológiai módosítással előállított szervezeteket. A magyar Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény - a nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek figyelembe vételével - szabályozza a géntechnológiai beavatkozásokat, különös figyelemmel a géntechnológiával módosított szervezetekben rejlő lehetőségekre és veszélyekre, a természet egyensúlyának védelmére, az emberi egészség megőrzésére. (A törvény 1999. január elsején lép hatályba.) Géntechnológiával állítanak elő mikrobákat, vetőmagvakat, új tulajdonságokat hordozó növény- és állatfajtákat, gyógykészítményeket, kozmetikumokat, állati takarmányokat. A törvény hatálya kiterjed a természetes szervezetek géntechnológiával történő módosítására, a módosított szervezetekre és az azokból előállított termékek zárt rendszerben történő felhasználására, a környezetbe való kibocsátására és forgalomba hozatalára. A jogszabály kimondja: az emberi szervezetet, az embertől származó sejteket, sejtrészeket és az emberi géneket csak kórmegelőzési, kórfelismerési és gyógykezelési célból szabad géntechnológiával módosítani. Géntechnológiával nem módosíthatók a védett természetes szervezetek. A törvény rendelkezik arról, hogy a géntechnológiai hatóság figyelembe veszi a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság álláspontját. E testület tagjaira a Magyar Tudományos Akadémia, a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi miniszter, a művelődési miniszter, a népjóléti miniszter, az OMFB ügyvezető elnöke, valamint a környezetvédelmi és egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek tesznek javaslatot. Titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választanak elnököt, megbízatás két évre szól. A szabadságharc bélyegen Budapest (MTI) - A Magyar Posta Rt. Az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc 1,50. évfordulója címmel bélyegsorozatot, Márciusi iíjjak elnevezéssel pedig feláras bélyegblokkot hozott forgalomba. A három címletből, 23, 24, és 30 forint névértékű bélyegsorból 600 ezer példányt készített a Pénzjegynyomda Rt. A sorozatot Tőkés Tamás grafikusművész tervezte Gedai Csaba fotóinak felhasználásával. A 23 forintos névértékű bélyeg Petőfi Sándort, a 24 forintos Táncsics Mihályt, a 30 forintos pedig Kossuth Lajost ábrázolja. A 150+50 forintos feláras bélyegblokkot Svindt Ferenc grafikusművész tervezte, s 300 ezer példányban ugyancsak a Pénzjegynyomda Rt. állította elő. A bélyegblokkon sorrendben balról jobbra haladva Degree Alajos, Bujovszki Gyula, Jókai Mór, Irinyi János, Vajda János, Vasvári Pál es Petőfi Sándor - tehát a márciusi igák képe látható. Hirdetés Élvezze 5 napon át az 1994-es belföldi percdíjainkat! A Pannon GSM szeretné megköszönni az elmúlt négy évben iránta tanúsított bizalmat. Negyedik születésnapunkra egy különleges meglepetést készítettünk Önnek. 1998. március 23. 00:00 órától 1998. március 27. 24:00 óráig minden előfizetőnk az 1994-es belföldi percdíjakért telefonálhat. Hálózaton belüli hívások": Csúcsidőben: 21 Ft/perc. Csúcsidőn kívül: 11 Ft/perc. Egyéb belföldi hívások: Csúcsidőben: 27 Ft/perc. Csúcsidőn kfvül:17 Ft/perc. Csúcsidő: 8:00 órától 20:00 óráig. Csúcsidőn kívül: 20:00 órától 08:00 óráig. "Hálózaton belüli hívásnak minősül a Pannon GSM-rendszerű készülékek közötti kommunikáció és a hangposta használata. A kedvezmény a havi dijakra és a nemzetközi valamint a roaming hívásokra nem vonatkozik. A dijak alkalmazása a jelenlegi díjszabás szerint tőrténik.További információért kérjük, hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a OB 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 143-as telefonszémon. Az árak ÁFA nélkül értendők! PANNON gsm As élvonal.
