Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

agyarorszAg '/>'SVr ■ '301 KULTÚRA 1998. Március ! 7., Kedd Életmű képekben Tiszaújváros (ÉM) - Lantosné Grubits Gizel­la festőművész alkotásaiból nyílik életmű- kiállítás ma, kedden délután 5 órakor a ti- szaújvárosi Városi Galériában. Az április 5- ig látogatható tárlatot Kormos Vilmos, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe.- Szeretem az Al­földet, számomra ez a táj a nyuga­lom, a béke, és mégis mennyi fe­szültség rejtőzik benne! Különösen az ártereken bo­lyongok szívesen, ahol minden fa egy-egy csoda, életek, emberi sorsok jelennek meg előttem az ártéri füzek lát­tán. Ezek a fák szenvednek, sor­suk állandó megpróbáltatás, víz és vihar sor­vasztja őket, mégis élnek... Kicsi korom óta szen­vedélyesen rajzoltam, festettem. Mint minden fi­atal, a modern irányzatok hatása alá kerültem, sok kubista, konstruktív, majd szecessziós jelle­gű dologgal próbálkoztam, de egyik stílusban sem tudtam magam igazán kifejezni. Ebből a zsákutcából a harmincas éveim végén sikerült kilépnem. Az utóbbi évtizedekben egyre többet foglalkozom figurális témákkal, de főleg a portré érdekel. Rájöttem, hogy nem szabad elrontani, eltorzítani azt, amit a természet olyan tökélete­sen megalkotott. Valójában mindig azt az érzést festem meg, amit a látható világban az általam keresett és megtalált téma indított meg bennem, s ettől vagyok expresszív, de ugyanakkor realista festő is - mutatja be művészetét az alkotó. Név: Lantosné Grubits Gizella Születési hely: Nagykanizsa Születési idő: 1938 Tanulmányok: Szegedi Tanárképző Főiskola, föld­rajz-rajz szak; Magy.ar Képzőművészeti Főiskola Rendkívüli Tagozata Munkahelyek: Általános iskolai tanár Nagykanizsán, Miskolcon és Tiszaújvárosban, majd gimnáziumi ta­nár a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnáziumban Önálló kiállításai: Tiszaújváros, 1985; Polgár, 1986; Hódmezővásárhely, 1987; Nagykanizsa, 1987; Ti­szaújváros, 1990; Tiszaújváros, 1998. Az ipari zománctól a tüzes művészetig Miskolc (ÉM - Hl) - A képeken mesék, dalok, ünnepek elevened­nek meg. A családról, a magá­nyosságról, a múlandóságról, az életről beszélnek a színgazdag al­kotások. Stekly Zsuzsa tűzzo­máncai április 17-ig láthatók Miskolcon a Tiszai pályaudvar olvasó-várótermében. Stekly Zsuzsa 1973-ban kez­dett zománccal foglalkozni, akkor került ugyanis a lakóhelyén, Bonyhádon működő zománcgyár­ba. Bár az ipari technológiát megismerte a gyárban, a rézle­mez alapú tűzzománc-készítés fo­gásaira senki nem tanította. Amatőrként kezdett hozzá első kompozíciói megvalósításához. Rajztehetségét vélhetően festő­művész édesapjától örökölte. Mint mondta, annak ellenére, hogy bármely tűzzománckészítő mesterrel fel merné venni a ver­senyt, korántsem tud még min­dent erről a munkaigényes eljá­rásról. Alkotásaihoz versek, ze­nei élmények, mesék adják az öt­leteket. Egyes képein keleti filo­zófiák tanai is megjelennek. Az alkotó eddig 121 önálló kiál­lításon mutatkozott be, 16 nagy­méretű műve látható az ország­ban. A legnagyobb - 96 négyzet- méter - egy székesfehérvári ház tűzfalát díszíti. A tegnap Miskol­con nyílt tárlatán munkái - fali­képéi és változatos ékszerei - nemcsak megcsodálhatók, de meg is vásárolhatók. Stekly Zsuzsa legkedvesebb alkotásaival Fotó: Bujdos Tibor Földrajzosok -túl a (hullámvölgyön Újjáalakult a Magyar Földrajzi Társaság B.-A.-Z. megyei szakosztálya Miskolc (ÉM - DK) - A Magyar Földrajzi Társa­ság tavaly volt 125 éves. Megyénk földrajzosai ebből az alkalomból szakosztályuk megúju­lását tűzték ki célul...- A vidéki szakosztályok közül az ’50-es évek máso­dik és a ’60-as évek első felében az egyik legjobb a borsodi tagozat volt - mondja Hevesi Attila, a Miskolci Egyetem Föld­raj z-Környezettani Tan­székének docense. A ’60-as évek végétől azonban foko­zatosan visszaesett az itte­ni munka. A többi vidéki osztályok pedig erősen jöt­tek föl. Pláne ott, ahol olyan felsőfokú oktatási intézmény működött, amelynek földrajz tanszé­ke fel tudta vállalni az irá­nyító, szervező szerepet... Miskolcon addig volt nagy földrajzos élet, amíg Pelya Győző és Frisnyák Sándor, két lelkes szakem­ber aktívan tevékeny­kedett a szervezetben, és ehhez a TIT keretet is adott.- Volt olyan év, hogy csak itt jelent meg évkönyv, nagyon színvonalas cikkek­kel... Ma mintha nem na­gyon érdekelné a földrajzta­nárokat a társaság. Pedig a szervezet rájuk épülne - jegyzi meg Miklós Tamás, az Avasi Gimnázium fiatal tanára, a borsodi csoport titkára. A TIT azonban elvesz­tette a régi jó anyagi kon­dícióját, és olyan felsőokta­tási intézmény sem volt, amelyik szívügyének te­kintette volna a földrajzot. Éveken át egyetlen ren­dezvény megszervezését vállalták megyénk földraj­zosai, ez volt a Borsodi Földrajzi Hét. Ennek szín­vonala szintén csökkent az utóbbi időben, s egyre in­kább csak úti-élménybe- számolóra futotta a régeb­bi közös kirándulások, szakmai előadások he­lyett. ’90-ben már történt egy kísérlet a helyi társulat felélesztésére, ugyanis Miskolcon rendezték meg a földrajzi társaság ván­dorgyűlését. De ez még nem segítette ki őket a hullámvölgyből. A nagy le­hetőség akkor csillant fel, amikor a Miskolci Egyete­men megindult a földrajz­oktatás.- Mikor megalakult a tanszékünk, felvettük a kapcsolatot az MTA Regio­nális Kutatások Központja észak-magyarországi osz­tályával - meséli Hevesi Attila. - Erre azért gondol­tunk, mert az egyetem nincs a város központjá­ban, annál inkább a Mis­kolci Akadémiai Bizottság székháza. Itt tavaly no­vemberben meg is tartot­tuk újjáalakuló ülésünket, megválasztottuk elnöknek Fekete Évát, a kutatási központ vezetőjét. Erre az alkalomra szétküldtünk mintegy nyolcvan meghí­vót a régi tagoknak, har­mincán jöttek el. És elő­adásainkat is - amelyeket havonta egyszer tartunk - nagyjából ennyien látogat­ják. Ez nem tűi nagy szám, ám ha abból indu­lunk ki, hogy gyakorlati­lag megsemmisült szerve­zet kezdte meg újra a mű­ködését, akkor nem pa­naszkodhatunk. Persze szeretnénk, ha minél töb­ben jönnének régi és új ta­gok egyaránt. * A Magyar Földrajzi Tár­saság B.-A.-Z. megyei cso­portjának következő ren­dezvénye március 19-én, csütörtökön délután fél 5- kor kezdődik a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, ahol Az in­kák nyomán a bolíviai és perui Andokban címmel Nemerkényi Antal, a Ma­gyar Földrajzi Társaság főtitkára tart vetítettké­pes előadást. Májusban terepgyakorlatra hívják a földrajztanárokat. Vala­mivel távolabbi terv, de fontos lesz a társaság éle­tében az őszi Hunfalvy- hét, amelyet Hunfalvy Já­nos, miskolci kötődésű földrajztudós halálának 120. évfordulója alkalmá­ból rendeznek. Muzsikáló vidék Ernőd (ÉM) - Muzsikáló vidék címmel máso­dik alkalommal rendezte meg nemrégiben az emődi Reményi Ede Zeneiskola a megye önál­ló illetve fiókzeneiskoláinak találkozóját. „Nagy szükség volt erre a rendezvényre, mert kis községekben, falvakban sokszor kicsit magukra hagyva működnek ezek a tagozatok” - írta a Mu­zsikáló vidék című találkozó szervezőjének, Kole- szár Árpádnénak Jakabné Szántó Emese, megyei vezető szaktanácsadó, aki a 16 résztvevő együttes közül a sajószögedi és az emődi zenekar színvona­las munkáját emelte ki. A találkozón 117 növendék szerepelt, a követke­ző települések iskoláiból: Bocs, Bogács, Cigánd, Cserépfalu, Dédestapolcsány, Encs, Felsőkele- csény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Felsőzsolca, Izsófalva, Nyékládháza, Ormosbánya, Sajószöged, Szikszó és Ernőd. A program központi eseménye a közel háromórás hangverseny volt. A négykezes zongorajátéktól a szaxofonduettig, a citerától a blockflőte együttesig szinte mindenféle összeállí­tást hallhatott a közönség. A műfajok tekinteté­ben is széles volt a skála: amíg az egyik furulya­csoport barokk zenét játszott, addig a másik Joplin-ragtime-ot. Zobay Béla trombita szaktanácsadó véleménye szerint: „szép hangokat, ígéretes produkciókat, te­hetséges gyerekeket hallhattunk. Ez a találkozó alkalmat ad arra, hogy a kis zeneiskolák kilépje­nek szűkebb környezetükből, és egymást hallván bátorítást, biztatást kaphatnak további eredmé­nyes munkájukhoz. Nekünk, középiskolai tanárok­nak pedig jó alkalom ez a bontakozó tehetségek felismerésére.” Hirdetés Tolcsvay-koncert a Rónaiban Miskolc (ÉM) - Tolcsvay László lemezbe­mutató koncertet tart március ma, kedden este 7 órától a miskolci Rónai Művelődési Központban. A Tolcsvay trióból és a Fonog­ráf együttesből jólismert művész több mu­sicalt és rockoperát is szerzett már. A Doc­tor Herz, a Magyar Mise, a Mária Evangé­liuma valamint a Bábel és az Isten pénze című műveit éveken keresztül játszották a budapesti Madách Színházban. Majd a si­keres zeneszerzőt 1991-ben Erzsébet-díjjal, 1995-ben pedig Erkel-díjjal jutalmazták. A lemezbemutató koncertre Tolcsvay László Vikidéi Gyulát hívta meg, aki szinte mind­egyik művében szerepelt már a Madách Színházban: A koncertre jegyeket a műve­lődési központ jegyirodájában (Miskolc, Mindszent tér 3.) lehet vásárolni. KORKOS-HUSZÁflOK BarcíKÁN. Korkos Jenő Zoltán Miskolcon élő képzőművész szívesen rajzol történelmi témákat, kedvenc szereplői közé tartoznak a huszárok. A március 15-ei ünnepségekhez kapcsolódva nyílt alkotásaiból kiállítás Kazinc­barcikán az Egressy téri Városi Kiállítóteremben. A grafikák április 5-éig tekint­hetőek meg. Halász Ignác három lappföldi útjáról Izsófalva (ÉM) - Halász Ignác három lappföldi út­ja címmel tart előadást Hadobás Sándor, az izsó- falvi Izsó Miklós Művelő­dési Ház igazgatója március 17-én kedden délután 5 órától a Művelődési Ház klub­termében (Izsó Mik­lós u. 64.). Halász Ig­nác (Tés, 1855. május 26. - Buda­pest, 1901. áp­rilis 9.) nyel­vész, irodalomtör­ténész, uta­zó, író, mű­fordító, egye­temi tanár volt egyszemélyben. Rö­vid ideig a fővárosban, 1978-tól Székesfehérvá­ron dolgozott mint közép­iskolai tanár. 1893 elején a magyar nyelvhasonlítás magántanára lett a buda­pesti egyetemen, ugyane­zen év decemberében pe­dig már a kolozsvári egyetemre nevezték ki a magyar és az ugor nyelv összehasonlító nyelvésze­ti tanárává. 1888-ban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, 1889-ben a hel­sinki Finn­ugor Társa­ság válasz­totta meg levelező tagjává. Mindeköz­ben az Akadémia anyagi tá­mogatásával három tanul­mányutat tett a Svédország­ban és Nor- rajza) végiában élő lappokhoz. Sokrétű és termékeny iro­dalmi munkásságot fej­tett ki elsősorban a nyel­vészet terén, de irodalom- történeti tanulmányai, útleírásai, fordításai is gyakran megjelentek a korabeli lapokban és fo­lyóiratokban. Halász Ignác portréja (Fazekas István Magyarországi Ford márkakor» Pontozással • a On nyer... Keresse a ponttal jelölt Fordokat, és az ár Önnel szemben alul marad! ...ha a legközelebbi Ford márkakereskedőhöz ellátogat, mivel a szalonban kiállított autók áraira nem rászámolnak, hanem ameddig a készlet tart a kipontozott Fordokat kedvezőbb áron megvásárolhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents