Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-17 / 64. szám
A közelgő választások arra is figyelmeztetnek, bogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pállok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk, ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek, mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik, az ehhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kommentálására felkértünk egy-egy kormányoldali és ellenzéki pártot - a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyar ország feladatának, tartja azt is, hogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk birtokában dönthessenek a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának alakítását a következő négy esztendőben. Kiemelés a kormányprogramból A kormány agrárpolitikájának célja, hogy az országban jelentős (legalább évi 3 milliárd dollár) exportot megalapozó mező- gazdaság jöjjön létre; a hazai ellátás biztonságos és megfizethető legyen; tisztességes és kiszámítható jövedelemhez jussanak a gazdálkodók; elterjedjenek a környezetbarát és egészséges termékek előállítását segítő gazdálkodási módszerek. Több mint egymillió magyar család (egyéni gazdálkodók, szövetkezeti tagok és mezőgazdasági, munkavállalók) van ráutalva arra, hogy mezőgazdasági tevékenységből rendszeres és előre kiszámítható jövedelme legyen. A kormány ezért támogatja a biztonságos földhasználat és az elemi szolgáltatások kialakulását, és elő kívánja segíteni, hogy a termelés megfeleljen a piac, illetve a megrendelők igényeinek. HORMANYMERLEG Mai témánk: agrárgazdaság Egy helybeli topog a megye mezőgazdasága A rendszerváltással együtt radikális változások történtek a mezőgazdaságban is. Az utóbbi tíz esztendő eseményeiről kérdeztük Pataki Lászlót, a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség megyei elnökét. © A ’80-as évek végén több mint 100 szövetkezet volt megyénkben. Még a legkedvezőtlenebb helyeken, Abaújban, Észak-Borsodban, a Bodrogközben is működtek - kezdte Pataki László. - Nagyon válságos időszak kezdődött a rendszerváltással, mert az első, kisgazda miniszternek köszönhetően gyorsan 40 milli- árddal csökkentették az ágazat állami támogatását. A mező-, az erdőgazdaság és a vízügyi ágazat 60 ezer embert foglalkoztatott megyénkben 1988-89-ben, ma ez a szám 12 ezerre csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplénben nem dobtak utcára olyan tömeget a Digép-ből, az LKM-ből, a bányászatból, mint a mezőgazdaságból, erdőgazdaságból, vízügyi gazdaságból együttesen. A másik lényeges következmény, hogy az összeomlott gazdaságok helyén semmi nem jött létre. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek világszerte elismerten integrálták a háztáji kisegítő gazdaságokat, megszűntek és új nem lépett a helyükre. Létrejött a gazdajegyzői hálózat, de eszköz, pénz nélkül nem tudja megvalósítani mindazt, amit a szövetkezetek „meg tudtak lépni”. □ Milyen „mérföldkövek” bizonyítják a mezőgazdaság visszafejlődéséti • A legmélyebb pont 1993 volt, amikor a rendszerváltás előtti időszak termelési volumenének mindössze a 60-65 százalékát voltunk képesek produkálni. Korábban a világ élvonalába tartoztunk az egy főre jutó gabona- és hústermelésben - a fogyasztásban is ma pedig a középmezőnyben sem tudjuk megtalálni a helyünket. A gabonában 30 évet estünk vissza a terméshozamokat illetően, állatlétszámban visszamentünk a háború előtti szintre. Tavaly rendkívül jó volt a kukorica mennyisége, gondok voltak viszont a búza minőségével és nagyon gyenge volt az ipari növények termésátlaga. Tovább csökkent az állatlétszám, a vágóállat, a sertéshús, a baromfi termelése. O Ez a visszaesés mit jelent az egyes gazdálkodó szervezetek szempontjából? © A megye mezőgazdasági üzemeiben az összes bevétel 1996- ban 19 milliárd 140 millió forint volt, 1997-ben - nem végleges adataink szerint - 19 milliárd 131 millió forint lesz. Helyben- topogás van, mert a ráfordítások tetemesen megnőttek. Ezzel van szinkronban, hogy az adózás előtti eredmény 1996-ban 1 milliárd 241 millió forint volt, a tavalyi mindössze 557 millióról szól majd. Az agrárolló óriási mértékben szétnyílt! A rövid lejáratú elkötelezettség, például a társadalombiztosítás vonatkozásában 1996-ban 229 millió volt, 97-ben ez tovább nőtt 242 millióra. Az APEH-tartozás 1996-ban 79, tavaly 72 millió forint volt, a banki követelés az 1996. évi 1 milliárd 624 millió forintról ’97-ben 3 milliárd 625 millióra nőtt. □ Milyen az ágazat bérszínvonala.? 9 1996-ban 32 ezer forint volt a havi átlagkereset megyénkben, ami csak 37-38 ezer forintra nőtt tavaly. Az országos átlagtól legalább 20 százalékos a lemaradás. Másik gond a földkérdés rendezetlensége. A kárpótlás következtében a szövetkezetek, társasvállalkozások csak bérelt földeken tudnak dolgózni. A megye összes szántóterületének - ami 280 ezer hektár - 56 százaléka a kistermelők birtokában van, de a földkijelölés mind a mai napig nincs befejezve. Ettől is szomorúbb, hogy a földkárpótlás útján földtulajdonhoz jutottaknak mindössze 10 százaléka rendelkezik gazdálkodásra alkalmas nagyságú földterülettel. Zömük csak 2-3 hektárhoz jutott, ami egy család megélhetéséhez kevés. Első és legfontosabb feladat - a mostani kormány ezt ígérete ellenére elmulasztotta - hogy a jövőben a földkoncentrációt hajtsuk végre. Ennek hiányában az Európai Unióba besétálni Isten ellen való bűn. smi fMy. A megye állatállományának alakulása 300000 250000200000 150000100000 50000Szarvasmarha Sertés Forrás: FM-hivatal T. Asztalos Ildikó Szabad Demokraták Szövetsége, parlamenti képviselőjelölt a 2. sz. választókerületben A kormány agrárprogramjában növekvő agrártermeléssel számolt, amelyet elsősorban exportpiacokon történő értékesítésre szánt. A kormányzati ciklus három évében az agrárágazatok (beleértve az erdőgazdaságot is) exportteljesítménye teljesült. Az 1997. évben: 2,85 Md dollár volt, 1,76 Md dolláros pozitív szaldóval. A kormányprogram olyan agrárprogram megvalósítását rögzítette, mely elősegíti a gazdálkodók javuló jövedelmezőségét, teljesíti jövedelemigényüket. (1995-ben megháromszorozódott a nyereség tömege, a rendkívül alacsony előző évi bázishoz képest, 1996-ban kisebb nominális nyereségnövekedés realizálódott, ami reálértékben csökkenést jelentett. A növény- termesztés 1997. évi értékesítési viszonyai alapján feltételezhető, hogy a gazdálkodók nyeresége nem növekedett 1997- ben. Az agrárolló tovább nyűt.) Az agrárfoglalkoztatottak jöve- delemszinlje kb. 24 százalékkal alatta maradt az országosnak, a jövedelemolló nem záródott. A program a fentiek kivételével döntő mértékben teljesült. Megkezdődött a gazdálkodók valós jövedelempozíciójáról konkrét adatokat eredményező tesztüzemi rendszer kiállítása, és széleskörű szakmai és érdek- védelmi viták eredményeként megszületett az Agrárprogram és az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény. E törvény meghatározza az agrárpolitika középtávú célkitűzéseit, az agrárágazat támogatásának színvonalát, a támogatási rendszer elemeit. Előírja, hogy a földművelésügyi miniszternek évente be kell számolnia az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok teljesítéséről és a szükséges intézkedésekről. Az agrárprogram hosszabb távon azzal számol, hogy mező- gazdaságból élők jelentős részaránya a nemzetgazdaságon belül fennmarad, ezért különösen fontos az ágazatban érintett mintegy 1 millió család stabil, kiszámítható gazdasági környezetének és jövedelemtermelő lehetőségeinek megteremtése. Az agrártámogatási rendszer fejlesztése során az EU konformi- tás mellett ez a kormányzati szándék kap prioritást. Az agrárgazdaság fejlődésének alapvető feltétele a stabil és a szükséges adminisztrációval követett földtulajdoni és bérleti rendszer kialakulása. Azzal számolunk, hogy a termelés jellegéhez igazodó gazdasági- és birtokkoncentráció valósul meg, amely a szükséges versenyképességet biztosítja. A gazdálkodók pénzügyi feltételeit, a földügyekkel kapcsolatos gondok könnyítését segíti a Jelzálog és Földhitelintézeti Bank megalakítása is. A termelők és kereskedőket érintően alapvető kérdés a piaci stabilitás biztosítása, amelynek fontos eszköze az EU-konform támogatási és intervenciós rendszer kiépítése is. Az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos feladatait az FM ARII látta el, 1997. során sikeres gabonaintervenciót valósított meg. Az intervenciós és exportengedélyezési támogatási feladatok ellátására ez évben független Agrárintervenciós Központ kezdi meg működését. Az FM alapvető kérdésnek tartja az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel történő rendszeres és folyamatos együttműködést, a szakmai kérdésekben az előzetes egyeztetést. Az elmúlt időszakban a minisztérium és az Agrárkamara között egyes területeken feladatmegosztásra is sor került, így pl. a falugazdász hálózat kamarai hatáskörben, gazdajegyzői hálózat néven fejti ki fontos előkészítői szaktanács- adói tevékenységét. Dr. Gyurkó Péter Magyar Demokrata Fórum, országgyűlési képviselőjelölt az 1. sz. választókerületben A magyar mezőgazdaság kérdése igen összetett, mert a „táplálékláncon keresztül” mindenkit érint. Ha valamiből kevés terem (akár időjárási vágj' szervezési okok miatt), a társadalom egy része számára szinte megfizethetetlen árak alakulnak ki. Ha túltermelés van, értékesítési gondok jelentkeznek, de sajnos a fogyasztónál általában nem jelent számottevő árcsökkenést. A legalapvetőbb élelmiszerek is időnként olyan magas áron kerülnek forgalomba, ami nem magyarázható természetes piacgazdasággal, csak szervezetlenséggel. A jelenséget nem lehet teljesen megszüntetni, de lényegesen mérsékelni lehet, ha a Terméktanácsok szabályoznak, szervezik a folyamatot. Természetesen ehhez megfelelő szakemberhálózat, nyilvántartási rendszer, termelési fegyelem szükséges, és a termelő együttműködése. Ezzel nagy részt adós maradt az elmúlt négy év agrárpolitikája. A kormányváltás idején 1994-ben meg akarták szüntetni a falugazdász hálózatot. Átszervezték csökkentett gazdajegyző hálózattá. Nagy hiba volt, mert a sok új földtulajdonos jelentős része tapasztalatlan volt a gazdálkodásban, de főként az adminisztrációban, pénzügyi kérdésekben. Ennek a hálózatnak volna szerepe a kistételű, de értékes termékek, helyi specialitások, biotermékek előállítását szorgalmazni, elősegíteni. Ez a folyamat is lassabban halad előre a kívánatosnál. A szövetkezést kizárólag az egyéni földtulajdon alapján lehet elképzelni (ez Nyugat-Euró- pában is így van). Természetesen lehet szövetkezni értékesítésre, feldolgozásra, beszerzésre, gépi munkára. A kormány adós maradt egy átfogó erdőtelepítési program beindításával, mert ez nem csak agrár- és környezetvédelmi kérdés, hanem munkahely- teremtés kérdése is. Ez csak hosszú távú állami támogatással, szervezéssel, felügyelettel lehetséges. Természetesen ez összefügg az igen elterjedt falopások kérdésével is. A mezőgazdasági termelés biztonságát rontják az igen elharapódzó mezei lopások is. Sajnos a helyzet az elmúlt években is tovább romlott. A megélhetési lopások kezelése nemcsak jogi kérdés, hanem a munkahelyteremtésé is. Ebben az államnak a felelőssége a nagyobb. Természetesen mindamellett a mezőőri hálózatot erősíteni kell. A falvak népességmegtartó képességét fokozni kell. Úgy vélem, a hűtőipar és konzervipar lehetőségei nincsenek kihasználva. Sokat késett a megfelelő hitelpolitika kialakítása, sok gazdálkodó viszonylag kis összegű hitelhez sem jutott hozzá, a bankokban mégis „százmilliós hiány” alakult ki esetenként. Ez kinek a felelőssége? Az agárjellegű képzést és továbbképzést az új gazdák esetében mindenképpen támogatni kell anyagilag is. Egy alapvető tételt nem szabad elfelejtenie sem a jelenlegi, sem a jövendő kormányoknak. A mezőgazdaságban a termelés a leggondosabb munka és befektetés ellenére is lehet gazdaságtalan, vagy alig jövedelmező, tehát megfelelő termés esetén a gazdának tartalékot kell tudnia képezni. Számos példa van arra, hogy a termelőknek hosszabb ideig tartoznak a felvásárlók, olykor tönkremennek, vagy szélhámosok, és nem fizetnek. Valakinek ebben az esetben is meg kell védeni a termelőt. Sajnos az agrárolló az elmúlt években is tovább njalt. Mindent összevetve: az elmúlt négy év alatt a mezőgazdaság nem fejlődött, nem használta ki kellő mértékben a lehetőségeit.
