Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

Észak-MagyakokszAg ÉM-ÜNNEP 1998. Március 14., Szombat Szótárak szócikkei Szabadság bármitől mentes, szabad állapot. 1. polgári társa­dalmi helyzet, melyben valamely nemzet vagy egyén minden meg­szorítás nélkül élvezi azon jogo­kat, melyeket neki az ész és a természet kijelölt 2. helyzet, melyben valaki tetszése szerint tehet, amit akar; szabadságában áll neki ezt tenni vagy nem tenni 3. helyzet, melyben valaki bizo­nyos időre hivatalos teendőitől fel van mentve szabadságra ereszti a katonákat 4. helyzet, állapot, melyben valakinek az előírt sza­bályoktól eltérni meg van enged­ve költői, festészeti szabadság 5. annyi mint vásár debreceni szabadság - A magyar nyelv tel­jes szótára (Szerkesztette: Balla­gj Mór), 1873. Szabadság (rendszerint egyes szómban áll) 1. Az az állapot, helyzet, amelyben valaki, valami szabad, alkotmányos, demokrati­kus, egyéni, egyesülési, gyülekezé­si szabadság, lelkiismereti, politi­kai, személyes szabadság 2. Olyan lehetőség, amely módot ad arra, hogy valaki megtehessen valamit, cselekvési szabadság, az alkotás szabadsága, a kutatás szabadsága, fenntartja magán a cselekvés szabadságát 3. Az az ál­lapot, amikor nincs fogságában, letartóztatásban. 4. Valakinek a szokások, az illem által nem kor­látozott, szabatos viselkedése, cselekvése. - A magyar nyelv ér­telmező szótára VI. kötet (Szer­kesztette: A MTA Nyelvtudomá­nyi Intézete), 1962. Szabad? (Kötelező válaszok) 1. Éppen kérni akartalak rá. 2. Ne­ked mindent! - Hernádi Miklós: Közhelyszótár, 1976. Szabadság Rendes évi. Megnő­sültél? Oda az arany szabadság. - Hernádi Miklós: Közhelyszó- tór, 1976. szabad asszociáció: a tudattól független lelki tartalmaknak megjelenítése sajátos képzettár­sításokkal az irodalomban és a művészetekben. A tudatalattit vizsgáló freudizmus hatására ter­jedt el a XX. század stüustörténe­Mezey István: Március tében. Híres példája József Attila pszichoanalitikus céllal született lélektani naplója, a Szabad ötle­tek jegyzéke. Az expresszioniz- mus és főleg a szürrealizmus él vele. Olyan stilisztikai eszköz, amelyben meghatározóan érvé­nyesül a képek, a képzetek álom­szerű váltakozása. - Irodalmi fo­galmak kisszótára (Szerkesztet­te: Bárdos László, Szabó B. Ist­ván és Vasy Géza), 1996. szabadság: a felismert szük­ségszerűség és az ember ezzel összhangban álló cselekvése, a választás lehetősége és képessé­ge az ember cselekvésében. Az objektív törvények megismeré­sén és felhasználásán alapul az erhberek szabadsága a termé­szet vonatkozásában is, amely együtt növekszik a tudományos és technikai haladással. - Filo­zófiai kislexikon, 1980. Bibliai citátumok „Ti szabadságra vagytok hivatva, atyámfiai! Csakhogy a szabadsá­got ne adjátok alkalmul a tesnek, hanem a Lélek szeretete által szol­gáljatok egymással.” - Gál. 5,13. „Az Ür a lélek, ahol pedig az úr Lelke, ott a szabadság.” - II. Kor. 3,17. „Most megszabadulván a bűntől, és Isten szolgái lévén, hasznotok vagyon a megszentelésre, minek vége örök élet.” - Róm. 6, 23. „Az isten kezdettől teremtette az embert, és akaratja kezében hagyta őt. Eléje adta parancsait és meghagyásait. Ha a parancso­kat meg akarod tartani, és tet­szése szerint örökké hűséges le- endsz, azok megtartanak téged. Vizet és tüzet tőn eléd, amelyikre akarod, nyújtsd ki a kezedet. Az ember előtt az élet és a halál, a jó és a rossz; amelyik tetszik, az adatik neki.” - Jézus, Sirák fia 15,14-18. Népköltészet „Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelentenek. Szabad élet, szabad madár, jaj, de szép, ki szabadon jár. Járnék én is, ha járhatnék, ha magammal szabad volnék. Nem vagyok magammal szabad, kezemen lábamon lakat.” - népdal Irodalmi idézetek „S ah, szabadság nem virúl a holtak véréből Kínzó rabság könnye hull árvánk hő szeméből” - Kölcsey Ferenc: Himnusz „Szabadság! itten hordozók véres zászlóidat S elindítanak legjobbjaink a hosszú harc alatt...” - Vörös­marty Mihály: Szózat „Végzet, szabadság egymást üldözi S hiányzik az összhangzó érte­lem.” - Madách Imre: Az ember tragédiája „Nehéz időket élünk. Az emberek bizonytalanságban vergődnek, és menekülni szeretnének egyik helyről a másikra, talán még ön­maguk elől is. És nem azokról van szó, akik bűntudattal szök­nek meg az igazságszolgáltatás elől, hanem azokról, akik így fo­hászkodnak: Szabadság, szeress engem és rejts el engem! És nem az a fontos, hogy mi az igazság ebben a kérdésben, ha­nem, hogy milyen mélyről felka­vart az ember érzelmi és szellemi világa, és milyen tragikus a sor­sa.” - Kassák Lajos: Szénaboglya Filozófiai fogalom- magyarázatok „Az emberek cselekedetei soha­sem szabadok. Mindig szükség­képi következményei vérmérsék­letüknek, kapott eszméiknek, a boldogságról alkotott helyes vagy téves fogalmaiknak, végül pedig ama véleményeknek, melyeket a példa, a nevelés, a mindennapos tapasztalás erősít.” - Holbach: A természet rendszere, XI. fejezet - Az akarat szabadsága „Megtalálni a társulásnak azt a formáját, amely a köz egész ere­jével védi és oltalmazza minden tagjának személyét és vagyonát, s amelyben, bár az egyén egyesül a többiekkel, változatlanul csak önmagának engedelmeskedik és éppolyan szabad marad, mint amilyen azelőtt volt. Ez az alap­vető kérdés, amelyre a társadal­mi szerződés megoldást ad.” - Rousseau: A társadalmi szerző­désről, VI. fejezet „Szabadon megalkotott célfoga­lom alapján szabadon akarok akarni, s ennek az akaratnak kell, mint végső alapnak - bármi­féle magasább, meghatározott alap közvetítése nélkül - előbb a testemet, azon keresztül pedig a környező világot mozgatnia és alakítania... Szabad akarok lenni, mégpedig a megjelölt módon, azaz: én akarom azzá tenni ma­gamat, ami leszek...” - Fichte: Az ember rendeltetése, A kétely cí­mű fejezet „... objektív, idegen hatalmak, amelyek eddig a történelmen uralkodtak, maguknak az embe­reknek az ellenőrzése alá kerül­tek. Csak ettől kezdve fogják az emberek teljes tudatossággal ma­guk csinálni a történelmüket, csak ettől kezdve lesznek meg az általuk mozgásban hozott társa­dalmi okoknak túlnyomóan és egyre fokozódó mértékben az általuk akart hatásaik is. Ez az emberiség ugrása a szükségszerűség birodal­mából a szabadság birodalmába.” -Marx-Engels művei, 20. kötet „A józan ésszel ellentétben azt is meg kell mondani, hogy a ’sza­badnak lenni’ formula nem any- nyit jelent, mint ’elérni azt, amit akartunk’, hanem hogy ’önma­gunk által’ - a választás tág ér­telmében - arra határoztuk el magunkat. Más szóval a sikerek­nek egyáltalán nincs jelentősége a szabadság szempontjából. A vi­ta, amely a józan észt szembeál­lítja a filozófusokkal, félreértés­ből ered: a ’szabadság1 tapaszta­lati és népies fogalma, amely tör­ténelmi, politikai és erkölcsi kö­rülmények terméke, a ’választott célok elérésének képességével’ azonos. A technikai és filozófiai szabadságfogalom, az egyedüli, melyet itt figyelembe veszünk, pusztán ennyit jelent: a választás autonómiája.” - Sartre: A Lét és a Semmi Összeállította: Nyikes Zita DM kfíái a „Emelkedik a szabadság zászlója /Vajda János/ SS 48 - 13 9 8 ag ägjgä ®g márciusának elején, amíg " Pesten zajlottak a forrada­lom eseményei, a Pozsonyban ülésező országgyűlés oly nehéz feladat előtt állt, amelyet segítség nélkül - az ismert erőviszonyok miatt - aligha tudott vol­na megoldani. A bécsi forradalom híre, és a várható pesti megmozdulás azon­ban megváltoztatta a helyzetet. A felső tábla március 14-én a bécsi hírek hatása alatt elfogadta a márci­us 3-án beterjesztett felirati javasla­tot, majd Kossuth javaslatának a saj­tószabadságot követelő kiegészítése után a nemzet nyugalmának biztosí­tása érdekében nemzetőrség felállítá­sát kezdeményezte. Ennek szüksé­gességéről az országgyűlés másnap határozattal döntött. A képviselő urak féltek a rendbontástól, s már március 15-én - a pestivel egyidőben- megkezdték a pozsonyi nemzetőr­ség szervezését. A nemesség egy részének elbizony­talanodását jelzi, hogy miközben Pes­ten általánossá válik a Petőfi-gallér, s a franciáktól átvett kokárda viselése- a radikálisok még a párizsi forrada­lom tollas kalapját is felteszik rövide­sen -, addig a reformokat elindító Széchenyi naplóbejegyzése arról árul­kodik, hogy a „legnagyobb magyar” szinte belebetegszik a változásokba. De áljukat állni még ő sem képes. Március 15-én reggel - még a fé­nyes küldöttség Bécsbe indulása előtt- az alsó tábla fontos elhatározásokra jutott. Elfogadták az arányos közte­herviselést, az úrbéri viszonyok álla­mi kárpótlással történő megszünteté­sét, megadták a városi követeknek a teljes szavazati jogot. A Bécsbe érkező küldöttséget - kü­lönösen Kossuthot és a jurátusokat - lelkes ünneplés fogadta. így pz Ál­lamtanács sem állhatott sokáig ellent a követeléseknek, hiszen azzal Ma­gyarország elvesztését kockáztatná, s talán egy - a bécsi Burg elleni - tá­madást is. Bár az uralkodó már 14-én teljhatalommal ruházta fel Windisch- grätz herceget a bécsi rend helyreállí­tására, mégsem mertek ellenállni a követeléseknek. Március 16-án az Ál­lamkonferencia megtárgyalta a po­zsonyi országgyűlés feliratát, majd 17-én a király teljhatalmat adott Ist­ván főhercegnek (a nádornak), hogy kinevezze a magyar kormányt. Batthyány Lajos miniszterelnök meg­bízására még aznap sor került. A „független, felelős magyar mi­nisztérium” megbízása és összeállí­tása tekintettel volt az országgyűlés megváltozott hangulatára. Többen nem vállalták a nekik felajánlott tár­cát. Végül (április 2-ára) ez is megol­dódott: az igazságügyminisztériumot Deák Ferenc, a vallás és közoktatásit Eötvös József, a földművelés -, ipar­és kereskedelemügyit Klauzál Gábor, a pénzügyit Kossuth Lajos, a had­ügyit Mészáros Lázár, a belügyit Sze­mere Bertalan, a közlekedésit Szé­chenyi István, a király személye kö­rüli tárcát pedig Eszterházy Pál her­ceg kapta. Á radikálisok nem jutottak képviselethez a kormányban. A küldöttség visszatérte után ro­hammunka kezdődött az országgyű­lésben. A törvényalkotást siettette az az álhír, miszerint Petőfi 40 ezer pa­raszttal gyülekezik Rákos mezején, s várható, hogy e felfegyverzett tömeg az országgyűlés szétkergetésére in­dul, ha az nem dönt elég gyorsan a legsürgősebb ügyekben. így aztán né­hány napig nem fékezte a törvényal­kotást az országgyűlés felsótáblájá- nak ellenkezése sem. Március 18-án a Tekintetes Karok és Rendek elfogadták a köztehervise­lésről, az úrbéri szolgáltatások állami kárpótlással történő megszüntetésé­ről, és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényeket. Másnap, március 19-én azonban a pesti - március 15-én alakult- Közbátorsági Választmány azon kérését utasították vissza, hogy helyezzék az ülésüket Pestre. A képvi­selők nem kívánták magukat a forra­dalmi tömeg ellenőrzése alá vetni. Március 20-án az alsótábla elfogadta az évenként Pesten tartandó népképvi­seleti országgyűlésről szóló törvénycik­ket, és Szemere Bertalan sajtótörvény­javaslatát. Utóbbi majd a radikálisok felháborodott tiltakozását váltja ki. Időközben vidéken is átalakulás in­dul: március 19-én Debrecenben, Egerben, Pécsett, 20-án Miskolcon, Győrött és Aradon, 21-én többek kö­zött Szabolcs és Szatmár megyékben szervezik meg a nemzetőrséget. Az erdélyi ellenzék pedig Kolozsvárott a Magyarországgal való uniót követeli. Nemsokára arra is sor kerül... (Folytatjuk) A sorozat szerkesztője: Gulyás József magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. ~*HW*«**_ 1 «.ivAajtó «’'«Út* «uMMfett, temut* eltörléséi Z Peleii* »initíeriumoi Itadn-ymtöa. 3. fcvenkiaii ontUfSvOUm Mn 4. TWay eldlti egye.ri&Xgrt pot**rí « »«Utal triinteiben X. Vnmeti «méreg. 6. (eiervtoWs, 7. Úrbéri yisMnyeV o»gs*b«l«Sse. a. . képviselet egyt títteg a Keststeti Bük. W. A «slifcfjéfc tn»'p ez «Uelmánym. magyar kato* náiniat m vigyék kúlfíktre. «' kúiftMiekrt Ágyékéi ««.tót it A- politikai statoafegtyok iNahadoa bomáttawuwai,. ÍZ Unió. Esrr-u: A tizenkét pont: a pesti mozgalomnak március 11-én Petőfi Sándor, Vasvári Pál, írinyi József, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula által megfogalmazott forradalmi követelései Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző cikksoroza­tunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olvasóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást - a lap alján közölt rejt­vényszelvénnyel együtt - a megjelenést követő hét csütörtökjéig eljuttatják szer­kesztőségünkbe, hetenként három darab 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk:Észak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf.:351. ELŐZŐ HETI REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE: A Helytartótanács hatása Erdélyre, a Temesi bánságra és a Határőrvidékre nem terjedt ki; Metternich herceg 1821-től töltötte be az államkancellári tisztséget; Széchenyi István jósol­ta meg a 20 éves Andrássy Gyuláról, hogy ő lesz a jövő külügyminisztere. NYERTESEINK: Tóth Tamás, Miskolc; Pásztor Ilona, Miskolc; Becse János, Onga. A nyereményeket postán kapják meg. 1. Ki volt István főherceg édesapja? 2. Mivel utazott Bécsbe a Kossuth által vezetett küldöttség? 3. Honnan ered a kokárda használata? A szabadság szómagyarázatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents