Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

1998. MArcius 13., Píntik A MEGYÉBŐL JELENTJÜK s aaÉÉttBB Wf KOMMENTÁR Lélektan Görömbölyi László Tegnap hivatalosan is bejelentették azt, amire számítottunk: április elsejétől nem vál­tozik az áram- és a gázdíj. Vagy másfél hó­nappal ezelőtt Fazakas Szabolcs, az illetékes miniszter nyilatkozott arról: nem biztos, hogy a második negyedévben végrehajtják az immár megszokott, inflációkövető energia­ár-emelést. Sokan tudni vélték akkor, hogy nyilvánvaló választási fogásról van szó - amely feltételezést természetesen cáfolták. A közügyekben járatosabb polgárok pedig (és ki nem az manapság?) bátran kalkulálhattak a második negyedévre is a januárban beve­zetett díjakkal. Nem kétséges: kedvező hír ez lakossági szempontból - hiszen kinek nem számít ma­napság akár a 2-3 százalékos megtakarítás is. Itt is érvényes a „sok kicsi sokra megy" elve, s akkor még nem is említettük a döntés lélek­tani hatását: magas infláció, állandó áreme­lések közepette kétségtelenül pozitív hatása van annak, ha egyszer valamiről kiderül: ép­pen nem emelkedik az ára. Az más kérdés, hogy mit szólnak ehhez a szolgáltatók. Például azok a tulajdonosok, akiknek a sokat emlegetett privatizációs szer­ződés éppen az árak folyamatos kiigazítása révén garantálta a 8 százalékos tőkearányos nyereséget. Infláció most is volt; a következő hónapokban is lesz - következésképpen, ami a lakosságnak megtakarítás, az nekik veszte­ség. A sok kicsi náluk pedig valóban sokra megy: százezres nagyságrendű fogyasztói kör­nél ugyancsak tetemes summákról van szó. Legyen ez az ő bajuk, mondhatnánk erre, csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Ahhoz ugyanis mérhetetlen naivitás szükségeltetik, hogy valaki azt gondolja: egy üzleti alapon működő vállalkozás lemond a kialkudott be­vételéről. Itt pedig világos alkuról van szó, amelyet éppen a kormány kötött - persze az ÁPV Rt. képében. Mindebből sejthető: aligha elmaradásról, mint inkább halasztásról van itt szó. Majd félévkor, az új kormány kiiga­zítja azt, ami kiigazítandó - tekintet nélkül mindenféle lélektani hatásokra. Konferencia a fogyatékosokért Miskolc (ÉM) - Az intézetekben élő fiatal és felnőtt értelmi fogyatékosok életkörülménye­inek javításáról, emberi jogaik érvényesülé­séről tanácskoznak a Soros Alapítvány szer­vezte munkakonferencián Mályiban, a Tó Hotelben tegnaptól. A szombatig tartó rendezvényen csütörtökön a fogyatékosok partnerkapcsolatairól és intimszférá­járól tartottak előadást az ország huszonnégy inté­zetéből érkezett intézményvezetőknek - megyénk­ből az edelényi, a putnoki és a tokaji szociális ott­hon képviseltette magát és a megjelent szakem­bereknek. Ma ellátogatnak a Heves megyei, andor- naktájai otthonba, és egy ottani civil szervezethez. Az ott tapasztaltakról, illetve az önrendelkezésre nevelés kérdéseiről tartanak ezt követően megbe­szélést. A késő délutáni plenáris ülésen a - fogya­tékosok számára családias légkört teremtő - kis­csoportos lakóotthonok kialakításának megyei fej­lesztési elképzeléseiről tart előadást Széni Etelka, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat humánpolitikai főosztályvezetője. Szombaton ezek jogi hátteréről konzultálnak a témában érdekel­tek, majd szó lesz a tervekhez kapcsolódó népjóléti minisztériumi pályázatokról is. Színházi világnap a vasfüggöny mögött Budapest, Miskolc (MTI, ÉM) - Thália papjai­nak és papnőinek nemzetközi ünnepén - márci­us 27-én - az ország harminchét teátruma is­merteti meg a vasfüggöny mögötti titkokat is a közönséggel. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja és az egyéves születésnapját ünneplő Pesti Est programmagazinja, a Súgó kezdemé­nyezte különleges „helyszíni terepszemlén” az ér­deklődők például bekukkanthatnak a próbára, a díszletraktárba, a varrodába, valamint az öltözők­be is. Az ünnepen szinte egész nap nyitva lesz a kapu­ja például a debreceni, a pécsi, a szegedi, a vesz­prémi, a nyíregyházi, a dunaújvárosi, a miskolci, a győri, a soproni és a zalaegerszegi színháznak. Környezetbarát gazdaság Kooperációs találkozó a kamara szervezésében Miskolc (ÉM - KI) - »Kör­nyezetbarát gyártás - gazdaságos környezet- védelem” címmel két­napos német-magyar kooperációs találkozó zajlik a lillafüredi Palo­taszállóban. Északraj- na-Vesztfália Tarto­mány Gazdasági, Kö­zépvállalkozási, Tech­nológiai és Közlekedési Minisztériuma, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Német Gazdasági Koo­perációs Iroda által szervezett programon a témában járatos szak­emberek és üzletembe­rek vesznek részt. Robert Mainberger, a né­met tartomány gazdasági minisztériumának helyet­tes államtitkára a tegnapi sajtótájékoztatón hangsú­lyozta: a gazdaság szerep­lőinek célja, hogy eredmé­nyesen, de környezetbarát módon termeljenek. Az Európai Unió meghatároz­ta azokat az irányelveket, Robert Mainberger amelyek alapján ma már nem csupán a korábban okozott környezeti károk helyreállítására kell töre­kedni, hanem az újabba­kat megelőzésére is. Nem egyszerűen csak az állam által előírt szabályok be­tartatása a megoldás, fon­tos az állam és a gazdaság közötti együttműködés a környezetvédelem terüle­tén is. A környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételét a lakos­ság számon is kérheti egy információs irodán keresz­tül. A cégeknek tehát ele­mi érdeke ezek betartása, mert forgalmuk ettől is függ. Ezeken túl a környe­zetbarát gyártási technoló­giák alkalmazása reklám­nak is kiváló. Az elméleti kérdések megvitatása mellett konk­rét üzleti kapcsolatok ki­alakítására is alkalom nyílt tegnap, a rendezvé­nyen részt vevő tizenöt né­met és ötvenkilenc magyar - többségében Borsod me­gyei - cég között. Dse Schnittka, a Német Gazdasági Kooperációs Iroda kelet-európai refe­rense a találkozó céljairól szólva elmondta: a Magyar- országon befektetni kívánó német üzletembereknek tisztában kell lenniük az­zal, milyen környezetvé­delmi követelményeknek kell megfelelniük. A ma­gyar vállalkozók pedig megismerhetik a Német­országban alkalmazott korszerű technológiákat. A találkozó mai napján a német vendégek megte­kintik a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészipari Rt.-t. Itt jobb a víz, ott kevesebb a szemét Német-magyar szakemberek tapasztalatcseréje Miskolc (ÉM - BAL) - A környezetvédelem egy újabb terület, amelyen együttműködés alakul­hat ki a két testvérvá­ros, Aschaffenburg és Miskolc között. A héten ennek reményében ér­kezett Németországból ottani városházi szak­emberekből álló delegá­ció a borsodi megye- székhelyre. Három napon át tárgyaltak a két fél szakemberei a kör­nyezetvédelem és a város- rendezés kérdéseiről; az eredményről a tegnapi sajtó­tájékoztatón adtak számot. Mint elhangzott, két év­vel ezelőtt ajánlotta fel az aschaffenburgi polgármes­ter, hogy teremtsenek in­tenzív kapcsolatot e témák terén. Korábban a miskol­ci hivatal küldöttsége járt Németországban, most az akkori vendéglátók viszo­nozták a látogatást. A német delegáció az el­múlt napokban felkereste a Bükki Nemzeti Parkot, a miskolci Vadasparkot, a városi közmű-, közlekedési és hulladékgazdálkodási cégeket. Tapasztalataikról Dieter Gerlach, az aschaf­fenburgi környezetvédelmi hivatal vezetője elmondta: előzetes várakozásaik sze­rint mint ipari városba ér­keztek Miskolcra, így meg­lepetés érte őket: nem gon­dolták, hogy ilyen kedvező benyomásokat szereznek majd. A fellelt környezet- védelmi problémák azon­ban részben hasonlóak az otthoniakhoz: a szennyvíz- kezelés, a levegő- és a víz- tisztaság-védelem terén van még tennivaló. A víz­minőség ezzel együtt lé­nyegesen kisebb gondot je­lent Miskolcon, míg ők a szelektív hulladékgyűjtés terén állnak jobban. Újvári Andor, a miskolci városháza főépítészi és környezetvédelmi osztá­lyának vezetője elmondta: a német partnerek minde­nekelőtt a környezetvédel­mi nevelés, a szemléletvál­tás, az új környezeti érték­rend fontosságára hívták fel magyar kollégáik fi­gyelmét. A két fél tárgya­lásaiban egyébiránt har­madik szereplőt, a helyi környezetvédelmi civil szervezeteket is bevonták. A mostani eszmecserét, amely Újvári Andor sze­rint hasznos és feltétlenül folytatandó volt, a tervek szerint közös projektekben való részvétel és további kölcsönös látogatások kö­vetik majd. A sok tűz elviszi a tűzoltókasszát Miskolc (ÉM - PT) - Kö­zel annyi tűzesethez vo­nultak ki a megye tűz­oltói az idei első két hó­napban (1067), mint ahányhoz tavaly össze­sen - jelentette ki Rad- ványi László, a megye tűzoltóparancsnoka a tegnap megtartott saj­tótájékoztatón. A tűzoltóság szakemberei szerint az állampolgárok felelőtlen magatartása, olykor szándékos gyújto­gatása miatt kellett soha nem látott számban szá- razfú- és erdőtüzekhez vo­nulniuk. A testületek költ­ségvetése ezért az időará­nyosnál sokkal nagyobb mértékben leapadt. Ennek a kisebb tűzoltóságok szá­mára az lesz a következ­ménye - állítja a megyei parancsnok -, hogy az év második felére kiürül a kasszájuk. Radványi László tegnap átadta a testület munkáját népszerűsítő újságírók elis­merésére adományozott dí­jakat is. Ezeket az idén Tóth Gabriellának, a Zemp­lén Televízió szerkesztő-ri­porterének, Árvái Attilá­nak, a Szerencsi Hírek munkatársának, és Lisz- kay Lászlónak, a Miskolci Regionális Rádió munka­társának ítélték oda. GehGELY-JÁRÁS. Kalapban, pörgős szoknyá­ban és szalagokkal díszített botokkal indultak a szinnabesenyói Szinyei Merse Pál Általános Iskola alsósai tegnap hagyományos Gergely-járásukra. Ellátogattak a település óvodáiba, ahol dallal, tánccal, maguk készítette ajándékokkal hívogat­ták jövőbeli társaikat az iskolába. Március 12-én, vagyis Gergely napján egykor csapatostul járták a gyerekek a falvakat. Beköszöntek a házakba, ver­buválták a kisdiákokat az iskolába. A köszöntés célja tulajdonkeppen az volt, hogy adományt gyűjt­senek a tanítójuknak. A népszokás feltehetően ab­ban az iskolai ünnepségben gyökerezik, amelyet IV. Gergely pápa rendelt el Szent Gergely pápa emlőkének tiszteletére. fotó: Bujdos Tibor Gyűrű, oklevél az igaz magyarságért MBE-megemlékezés a szabadságharcról és az emberi magatartásról Gyöngyösi Gábor (képünkön), Berecz József és Ágh József vette át az idén alapí­tott Igaz magyarságért-díjat Gyárfás Ágnestől, az MBE elnökétől Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - Hl) - Sem 1848 előtt, sem 1948 után nem volt könnyű ma­gyarnak lenni - fogalma­zott Gyarmati Béla új­ságíró a Miskolci Böl­csész Egyesületben (MBE) tegnap az 1848-49-es for­radalom és szabadság- harc tiszteletére rende­zett ünnepségen. A meg­emlékezésen átadták az egyesület által ebben az évben alapított Igaz ma- gyarságért-djjakat is.- „Ki a magyar?” - tette fel a kérdést Illyés Gyula 1938-ban. Maga így vála­szolt a kérdésre: „Magyar az, aki bátran szembenéz a nép bajaival, a nemzet fejlődésének akadályai­val...”. - Akiket ma ünne­pelünk, életükkel, tevé­kenységükkel példát ad­tak emberségből, magyar­ságból - mondta Gyarma­ti Béla újságíró, a MBE tanára. Majd Gyárfás Ág­nes, a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) elnöke átadta az Igaz magyarsá­gért elnevezésű kitünte­tést (gyűrűt és emlékla­pot) Ágh József mérnök­nek, a Dunaferr-Somogy- ország Alapítvány elnöké­nek, Berecz József szoci- ográfusnak, a MBE taná­rának és Gyöngyösi Gá­bor publicistának, a MBE tanárának (lapunk egyko­ri munkatársának - a szerkó. Mint mondta, Be­recz József és Gyöngyösi Gábor a sajtóban és a ka­tedrán a legnehezebb idő­szakokban is a magyar­ság ügyét szolgálta, a Du­nántúlon élő Ágh József pedig azzal érdemelte ki a díjat, hogy segítette Ba­kay Kornél magyar őstör­ténetről szóló könyvének megjelentetését. A kitüntetések átadása után Gyöngyösi Gábor ünnepi beszédében az 1848 márciusában tör­tént eseményeket foglalta össze. Városszépítők köszöneté Miskolc (ÉM) - A sajtó­nap alkalmából a Miskolci Városszépító Egyesület nevében Békés Dezső el­nök - ajándékkönyv kísé­retében - köszönetét fejez­te ki az egyesület munká­ját segítő elmúlt évi teásai­ért a helyi sajtó több új­ságírójának: Budai Gábor­nak (Miskolci Televízió), Csontos Lászlónak (Déli Hírlap), Jakab Máriának (Miskolci Rádió), Kardos Katalinnak (Miskolci Rá­dió), Szalóczi Katalinnak (Észak-Magyarország), Sza- niszló Bálintnak (Déli Hír­lap), Tóth-Szántai Beának (Déli Hírlap) és Tóth- Szántai Józsefnek (Non- Stop Rádió). • ÖSSZEFOGVA OLTOTTAK. A hajdú-bihari Polgar közelé­ben 200 hektárnyi területen égő szárazfu, 12 hektáron pe­dig lángra kapott cserjés oltásához riasztották teg­nap Szolnok, Hajdú-Bi- har és Borsod-Abaúj- Zemplén megye tűzoltó egységeit - tudtuk meg a megyei tűzoltóság ügyele­tesétől. A keletkezett kárt egymillió forintra becsülik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents