Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-14 / 38. szám
1998. FibruAr 14., Szombat A lány az uszodában találkozott a nagyfiúval. Az hosszan mustrálta ót, majd így szólt: „meglásd, egyszer mi még szerelmesek leszünk egymásba, csak megvárjuk, amíg megnő a cicid”. A lány ettől fogva naponta illegette magát a tükör előtt, míg végre elhárultak a szív htjából a kebelméretbéli akadályok. Meglátni és megszerezni Bujdos Attila Talán ez a legbájosabb történet azok közül, amelyek- i: kel az ismerőseim megajándékoznak. Arról i faggatom őket: tudnak-e igazi szívhez j; szóló, mai szerelmes históriákat. Mindenkinek eszébe jut erről valami, de aztán mindegyik elbeszélésről lemondóan állapítjuk meg: nem igazán szívhez szólóak. Itt aztán rögtön meg is akad az ember, hiszen először is tudnia kellene, mi szól ma a szívhez. Ehhez pedig tisztázni illenék: mi ma a szerelem. Az értelmező szótár szerint: „a szeretet személy iránti vágyban és odaadásban megnyilatkozó, nemi vonzalmon alapuló érzelem”. A meghatározás szabatos, s egyben ridegen idegen attól a magasztos érzülettől, amilyennek a világ irodalmából a szerelmet ismerjük: nagy sorsok, leküzdhetetlen akadályok, tragikus fordulatok könnyáztatta ravatalok. Lehet, hogy amit e témáról ma mondhatunk, az a régmúlt fóliánsainak igazsága és a modern idők hűvös racionalitása között, valahol félúton található? Egy mai költő globális érzületként írja le a szerelmet.- Szerelem lehet egy nö, vagy csak a bokája, egy gyermek, egy finom vacsora, egy pohár bor, egy lekésett vonat, vagy egy utolért villamos. Ezt mondja Vass Tibor, aki egy finn költőtől, Alja Tia- nientől olvasott idézetet citál: „...az igaz szerelem ritka, mint az egyenes adásban közvetített forradalom”. Ha elfogadjuk ezt: mi lehet az oka, hogy a lírikusok szerint kuriózumnak számít az igaz szerelem? Bennünk van a hiba, hogy nem vagyunk képesek mély érzelmekre? Vagy azzal a korral van a baj, amely nekünk adatott? Hiszen itt mindenki attól tart, hogy lemarad a saját jövőjéről, ha most nem cselekszik. Meglátni és megszerezni - ez lenne az új eszmény? Nem alaptalan teória ez - erősíti meg Ungár Julia. A dramaturg is úgy látja: a korszellem letagadhatatlanul hat az érzelmekre. Nyilván ma is szövődnek szerelmek, csak az emberek nem szívesen beszélnek a lelki életükről. Ma nem ennek taglalása számít a legfőbb erénynek. Az emberi kapcsolatokra rányomja a bélyegét a tempó: sietős minden. Ez nem kedvez a vágyakozós, sétálós, udvarlós szerelemnek - a célratörés a lényeg. Ez persze baj, hiszen az emberek életéből kimaradnak a tit- ’ kok, a titokzatosságok, egyáltalán: az érzelmek, holott mindenkiben ott él a vágy a szeretetre.- Az irodalom sem szolgál ideálokkal - vallja a színházi szakember, aki hozzáteszi: biztos, hogy igazságtalan ez a megközelítés, mert nem ismeri eléggé a mai irodalmat. Azonban az a benyomása róla: nemhogy szívhez szóló szerelmes történetek, de történetek sincsenek. Politikussá vált az élet, s a magyar irodalmárok mindig is elkötelezettek voltak. A tollúk alól kikerülő művek légin kább tarsadalombírálatnak számítanak. Szívesebben fogalmaznak elvontan, nem pedig konkrét emberi sorsokon keresztül. | - Ha igazi történetekre vágyom, és van rá időm, a régieket veszem elő: Thomas Mannt, Csehovot, Brachtet A költők közül József Attilát: amit a megelt világról tudni lehet, azt ő mind megírta... - fogalmaz Ungár Júlia, aki arra is kitér: a visszatérés a klasszikusokhoz a felnőtt korosztályok menedéke lehet. Hiszen a gyerekeket leszoktatjuk az olvasásról. Ritkán vesznek a kezükbe eredeti történeteket: már a Grimm-meséket is uniformizált képi világú leporellók dolgozzák fel. A társadalomnak a szív-ügyekben betöltött szerepéről alkotott képünket tovább árnyalja, amit a szociológus fejteget- Én úgy latom: a szerelemhez nem sok köze van a társadalomnak. A két ember közötti érzelem mély, ősi dolog, amiben nem lehet értelmet keresni. Nagyon nehéz racionalitást találni ott, ahol a szerelem hegyeket képes elmozdítani. Mi az ésszerű abban, ha az ember hónapokig ácsorog idegen épületek előtt, csak hogy egy pillantást vethessen a meghódítandó kedvesre. Lényegét tekintve a mai emberrel is az történik, ami az őskori elődjével - magyarázza Loss Sándor. Azt azonban ő sem vitatja: a közösség a mindenkori normarendszer révén hat a párkapcsolatokra. Ilyen elvárás például a „suba a subához, guba a gubához”. Ezzel az elvvel magyarázható, hogy a szerelemben ma is lehetnek leküzdhetetlen akadályok, vagy még pontosabban: legyőzhetetlen távolságok. A párválasztás többnyire érzelmi alapon történik, de az azonosságok keresése sem elhanyagolható szempont benne. Ezzel együtt kevés olyan igaz románcról tudni, amikor az elemi iskolát végzett fiú orvosnő szívét hódítja meg, vagy fordítva. Bár vannak, amikor a lehetőségek is számítanak: ezzel magyarázható, hogy a vidéki pedagógus asszonyok férjei között szép számmal található szakmunkás. Az érzelmek háttérbe szorulása a nagy társadalmi átalakulásokat kísérő jelenség, s mint ilyen, örökösen ismétlődik. Ilyenkor fellazulnak a hagyományosnak mondott erkölcsök, s meghatározó értékmintává válik az élvezetek hajszolása. De az inga időnként visszaleng. Ma például - talán az AIDS terjedésének is köszönhetően - ismét terjedőben van a monogámia kultusza. Ami nem azt jelenti, hogy a kitartás valaki mellett egy parkap- csolatban egyenlő lenne a szerelemmel. Hiszen vannak olyanok, akik számára a pronriszkuitás. a partnerek váltogatása biztosítja az örök lángolást. Ez már Gyuricza Agnes pszichológus véleménye.- Emlékezzünk: mennyire népszerű volt a televízióban Vámos Miklós be- szélgetómúsora. Az emberek ügy vannak ezzel, hogy ők már nem társalognak ugyan, de él meg bennük az erre való igény. Az érzelmeinkkel hasonló a helyzet, s ezért eleg nagy baj. hogy nem kévés, hanem túl sok körülöttünk a szerelem - all elő a meglepő kijelentéssel. Pedig a magyarázat kézenfekvő: olcsova vált a szerelem. Mozifilmek, filléres füzetek tucatjai kínálják az erzelgös kalandokat. Ez önmagában 5J, meg nem gond, de biztosan akadnak olyanok, akik az ertekválságps időkben készpénznek veszik, amit mutatnak nekik. A baj tehát akkor kezdődik, ha valaki tényleg elhiszi, hogy a gazdag bankar és a szegény nevelónő igaz szerelme - maga a valóság.- A kevesebb több lemre - jegyzi meg a pszichológus, aki azon is csodálkozik, hogy nenr nagyon találni szívhez szóló történeteket. Hiszen mindenkinek lehet ilyen története. A legszebbek tálán a kamaszkori, idealizált szerelmek, meg akkor is. ha nem teljesednek be, még akkor is, ha nem találnak viszonzásra. Az igaz szerelem - megéléséhez tehát nem mindig kell 'két ember, olykor eleg egy is. Fotó: Vajda János \ . v ' ;|£s> ':>'•• i - % ftp f ' ftft ft í ür:> Bálint-nap- 2. szerelmesek ünnepe F ebruár 14-én a Szent Bálint (Valentinus) napjához kötődő ünnep, a szerelmesek napja Magyarországon a kilencvenes évek elején jelent meg. Az Európában és Amerikában már régen elterjedt Valentin-nap (Valentine's Day) kiváló alkalom levelezőlapok, virágcsokrok, apró figyelmességek küldésére, vagy adására kedvesünknek, szeretteinknek. Talán nem véletlen, hogy 1990-ben éppen a virágkötők kezdeményezték meghonosítását. Ha napjaink közkedvelt széles társadalmi rétegeket érintő ünnepeit vizsgáljuk, könnyen felismerhető: a (poszt)modem fogyasztói társadalom mindig kitüntetett figyelemmel fordul az egyházi hagyományból és a folklórból átvett ünnepnapok felé. Az ünnepek eredeti, szakrális jelentése a köztudatban gyakran már elhalványult vagy éppen jelentősen átalakult, egy közös elem azonban jellegét tekintve mindinkább felerősödött: ez pedig az ajándékozás motívuma. A már tradicionális karácsonyi és húsvéti ajándékozási láz mellett az utóbbi években foglalja el helyét Magyarországon is a Bálint-nap. Az angolszász és a francia nyelvterület fiataljai a XIV. századig visszavezethetően e februári napon úgynevezett „valentine"-okat, szerelmes levélkéket küldenek egymásnak. Ezek, a XVI. századtól fennmaradt levélkék tekinthetők a mai Bálint-napi képeslapok és általában az üdvözlőkártyák őseinek. Az 180Ö-as évektől kezdve kézifestésú rézmetszetek szolgáltak a tömegessé vált kereslet kielégítésére, ezeket később fametszetek és litográfiák követték. A századelőn megjelent magyar lexikon szerint egy Angliában 1476. óta hiteles adatokkal igazolható szokás szerint, „az ifjak és a lányok azon másnembeli ismerősüket, akinek nevét hitük szerint sorsolás ütján a végzet erre kijelölte, vagy egyszerűbben akivel a szent napján korán reggel először találkoznak, Valentin, illetve Valentine néven szólítják, megajándékozzák, s attól fogva egy éven át kitüntető figyelemben részesítik, s mintegy kisorsolt jegyesüknek, kiválasztottjuknak tekintik." Ha ez a régi, kedves hagyomány ilyen formában már nem is lelhető fel, rávilágít az ünnep valódi - római vagy még régebbi - eredetére. A korai társadalmakban a tennékenység ünnepe kötődött a természeti jelenségekhez. Február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, és ez a megfigyelés lehetett annak a hiedelemnek az alapja, hogy e nap a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak kedvez. Hasonló okokkal magyarázható, hogy az ókori Róma termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepét a Lupercaliát az évnek ezekben a napjaiban ülték. A később Szent Bálint tiszteletére elnevezett nap már jóval a kereszténység előtt a párválasztáshoz kapcsolódó szokásokat jelképezte. Faluhelyen február 14-e a tyúkültetés napja, a magyar néphit szerint ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek, s ekkor szólal meg először a madarak szerelmi éneke. Igen elterjedt történet ismeretes Valentinéról, a csodatevő római mártínól, akit keresztény hitéért börtönbüntetésre ítéltek. Legendája szerint kivégzése előtt a börtönőr vak lányának adta vissza a látását. A közhiedelemmel ellentétben azonban sem Szent Bálint személye, sem életének egyes mozzanatai nem hozhatók közelebbi kapcsolatba a Bálint- napi szokásokkal. A szent létezése egyes források szerint csak legenda. Más források szerint Szent Bálint történelmi tényekkel bizonyíthatóan létezett. Két ókeresztény vértanú is akad hasonló névvel, akik a III. században, a keresztényüldözések korát élő római birodalomban tűntek fel. Az egyik, aki római áldozópap és orvos volt, II. Claudius Gothicus császár uralkodása alatt szenvedett mártírhalált (269 körül), és a Via Flaminián temették el. Sírja fölé 1. Gyula pápa templomot emeltetett. A másik, a római Interamna (ma az olaszországi Temi) püspöke szintén Rómában halt meg vértanúként, ereklyéit később Temibe szállították. Meglehet, hogy a két különböző vértanú személyében testet öltő hagyomány tulajdonképpen egy közös történetből indult ki, s egy személyre vonatkozik. Szent Bálint napjának ünnepe tehát több kultúra ötvöződéséből áll össze, leien van benne a pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya. Különösen kedveh ünnep Olaszországban. Skóciában, Franciaországban, s az újabb időktől kezdve Németországban, Ausztriában és Svájcban is. A legnagyobb kultusz mégis Angliában, Belgiumban és az Egyesült Államokban övezi, ahol Bálint, avagy Valentine a szerelmesek védőszentjének számít. S az egykori szerelmes titkokat tartalmazó, kézzel írott magánleveleket világszerte felváltották a Bálint-nap ján megjelenő szerelmes-szellemes apróhirdelések. ...az if az szerelem ritka, mint az ebenes adásban forradalom Szerelem lehet egy vagy csak a bokája, efp permek, efp finom vacsora, efp pohár bor. efp lekésett vonat. * vaap em utolért villamos.
