Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

1998. Január 16., Péntik A MEGYÉBŐL JELENTJÜK mssmm KOMMENTÁR Parképítés Görömbölyi László Tegnap lakossági fórum témája volt az egyik miskolci ipari park, ma a tiszaújvárosiról tarta­nak sajtótájékoztatót, néhány napja a Digép ipari parkjáról olvashattunk híreket - de időről időre szóba kerül az ózdi, a kazincbarcikai is. Bocsánat az érintettektől, ha valamelyiket ki­hagytam volna a felsorolásból. Némi túlzással lassan-lassan az az érzése az embernek, hogy ha egy település ad magára, bejelentik: ipari park létrehozását tervezik. Semmi bajom az ipari parkokkal, sőt, meggyő­ződésem, hogy jelen állapotainkban valóban fontos szerepük lehetne ezeknek az intézmé­nyeknek. Csak attól tartok, túl gyakran használ­juk a fogalmat, s talán éppen ebből következő­en egyre szabadabb értelmezésben, pontatla­nabból. S talán éppen ezért, ezeknek a „valamiknek" egyre kevesebb közük van ah­hoz, amit a fogalom valójában jelent. Az ipari parkok egyik példája volt annak idején az amerikai Szilikon-völgy. Kaliforniában egy egyetem mellett hoztak létre telepet, ahol az új iparág, a számítástechnika különféle ágainak művelésére vállalkozók találhattak korszerű ipari infrastruktúrát, a közelben kutatói, tudományos támogatást - mindezt szinte ingyen. Persze, el­lentételként elvárták a magas szintű teljesítményt - ami (ma már tudjuk) nem is maradt el. A másik - és számunkra jelenleg sokkal fonto­sabb - lehetséges funkciója az ipari parkoknak, hogy segítségükkel életet leheljenek egy válság­gal sújtott térségbe. Itt nem új iparágak kifejlesz­tése a cél, mint a Szilikon-völgyben, hanem kor­szerű tevékenységek megtelepítése, induló vállal­kozások helyzetbe hozása. Jó eszköz lehet ez a régió gazdaságának szerkezet-átalakításához, egy új vállalkozói réteg megteremtéséhez. Az indu­lásban nincs különbség a két változat között: itt is külső (állami, önkormányzati) forrásból teremtik meg az infrastruktúrát, amelyet mindaddig a vál­lalkozások rendelkezésére bocsátanak, amíg azok kellőképpen meg nem erősödnek. Világos feltételekkel persze, korlátozott ideig - hogy az­tán a piaci környezetben már önálló életre képe­sek átadják a helyüket újabb indulóknak. Már most, ha megnézzük, hogy a megye ipari parkjai mennyiben felelnek meg a fenti szem­pontoknak, alighanem be kell látnunk: megle­hetősen kevéssé. Ami végül is nem baj: nevez­zük akár ipari parkoknak is ezeket a képződ­ményeket - csak lennének már végre eredmé­nyesek, sikeresek. Kirabolták a postát Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszaújvárosi Rendőrkapi­tányság nyomozást folytat ismeretlen tettesek ellen rablás büntette miatt, mivel január 15-én, csütörtö­kön délután három óra után néhány perccel egy álarcos férfi a nagycsécsi postahivatalban fegyver­nek látszó tárggyal az ott tartózkodó három női dol­gozót megfenyegette és tőlük pénz követelt. A dol­gozók kb. 83 ezer forint papírpénzt és kb. 11 ezer forint fém váltópénzt adtak át, az elkövető azok át­vétele után a közelben tartózkodó gépkocsiba szállt és az azt vezető társával együtt elmenekült. A rabló kb. 170 cm magas, vékony testalkatú, szőkésbarna hajú, 20-25 év közötti férfi, aki bordó alapon, zsebeinél barna betétes dzsekit és álarc­ként fekete kötött sapkát viselt. A gépkocsit vezető társa középtermetű, zömök, erős testalkatú férfi, aki kb. 22-23 éves, sötét dzsekit viselt, arca kerek, haja sűrű, erős hullámos, rövidre vágott. Az elkövetők által használt gépkocsi egy homok­sárga színű, rossz állapotú, helyenként rozsdás Lada 1200-as (2 körlámpás régi típusú) volt, mely­nek egyik féklámpája nem működött. A B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a nyomra vezetőnek 50 ezer forint díjat tűzött ki. Az üggyel kapcsolatban bejelentést lehet tenni telefo­non a 46/340-004, a 49/341-233-as telefonszámokon, illetve személyesen bármelyik rendőri szervnél. Munkáspárt: miért mások? Miskolc (ÉM) - A Munkáspárt mind a 13 megyei egyéni választókörzetben jelöltet állít az idei parla­menti választásokon - jelentette be Suhajda Lász­ló, a párt megyei elnöke tegnap délelőtt Miskolcon. Gáti Sándor megyei sajtófőnök választási stratégi­ájukat ismertetve kifejtette: jelmondatunk szerint azért vagyunk mások, mint ellenfeleink, mert nem ájulunk el az egyre jobban kibontakozó kapitaliz­mustól. Nem foglalkozunk más pártokkal. Korrekt választást szeretnénk, melyben felhívjuk a társa­dalomban felhalmozódott negatív tendenciákra a figyelmet, és elfogadható megoldási lehetőséget kí­nálunk. Nem kívánják a koalíció bukását, de szá­mítanak az MSZP baloldali szárnyához tartozók voksaira. Hét százalékos választási eredményt remélnek. A megyei listavezető Suhajda László. Az uniós nagykövet sem varázsló Hans Beck: A Magyarországnak nyújtott európai segítség a cigányságé is Ózd (EM-SZN)- Az Eu­rópai Unió magyaror­szági nagykövetére igen nagy hatást gyako­rolt az ózdi program. Ezt ő maga vallotta, amikor az észak-borso­di iparváros lakosságá­nak egyötödét kitevő cigány kisebbség hely­zetéről tapasztalatokat gyűjtvén lakossági fó­rumon vett részt teg­nap egy információkkal és adatokkal teli ta­nácskozás és a hétesi romatelep megtekinté­se után. Azért tartotta fontosnak a személyes benyomások szerzését, mert tudni szeretné, szükséges-e külön prog­ramot kidolgozni ennek a nemzetközi vélemé­nyek szerint is hátrá­nyos rétegnek a felzár­kóztatására, az etnikai feszültségek oldására.- Nekem is tessék adni olyan csillagos matricát! Én is kérek, néni! - a hétesi ci­gánycsaládok az élen a gye­rekek százával egy ember­ként vonultak ki a hírre: külföldiek és tévések érkez­tek. Thomas Hans Beck és kísérete érdeklődve járta be a 600 lakosú romatelepet, s faggatott egy fiatalembert, miből él, elvégezte-e az is­kolát, lát-e esélyt életszín­vonala javulására. Bár ar­cán nem látszottak érzel­mek, időnként bizony a fe­jét csóválta, kiváltképp, amikor két család lakásába is meghívást kapott, mond­ván: jöjjenek csak, mi nem- szégyelljük a szegénységet! A nagykövet arra is kíván­csi volt: a telep igencsak le­pusztult épületeit van-e mód felújítani. Kótai Ala­dár, az ózdi kisebbségi ve­zető szerint a lakásprogram keretében ide új házak épülnek majd, mert ez a megoldás olcsóbb és korsze­rűbb lehetőségeket kínál. Az újságíróknak a nap fo­lyamán itt sikerült először kérdéseket feltenni az uni­ós diplomatának, aki úgy vélekedett: jól érzékelhető­en olyan régióba érkezett, amely a magyarországi vál­tozásokat jobban megszen­vedte, mint más területek, ám q nem varázsló, elsősor­ban személyes élményeket gyűjteni jött, amelyeket a szakemberekkel később megvitathat. A tagság révén ez a régió is hozzájuthat az EU segít­ségéhez - fűzte hozzá a nyílt fórumon, kifejtve, hogy a cigányság problé­máját csak a régió felzár­kóztatási programjával komplex módon látja kezel­hetőnek. „A jóslatom az, hogy Magyarország 2002- ben az unió tagja lesz, de ne vegyék ezt garanciának”-jelentette ki, s elárulta: a tárgyalások során az EU úgy ígért anyagi támoga­tást, hogy annak több mint 50 százalékát Kelet-Ma- gyarországnak kell kapnia. A délutáni fórum két kulcskérdése is a lakásprog­ram és a foglalkoztatás volt. Az Országos Cigány Kisebbségi _ Önkormányzat felkínálta Ozdnak is 10 la­kás felépítését, s a helyi vezetők szívesen járultak volna ehhez ingyen terü­lettel és önrésszel, ám a társadalmi ellentmondás - ki kap ingyen lakást, s má­sok miért nem - meghiúsí­totta a terveket. A munka­helyteremtés az ipari le­építés során „kapun kívül került”, alacsonyan kép­zett segédmunkások, beta­nított munkások számára szinte reménytelen. A föld­műveléshez nem értenek, vállalkozáshoz nincs esé­lyük tőkét szerezni, s az el­múlt évek során talán már a szervezett munkavégzés­től is elszoktak - hangzott el. A helyi szakemberek­nek rengeteg ötletük, ter­vük volna a foglalkoztatás­ra, csak a pénzük nincs meg hozzá. Hans Beck is­mer olyan sikeres progra­mokat, amelyek kidolgozó­it be kívánja vonni a meg­oldást kidolgozásába. Villamosipari tárgyalás: 15 és 19 százalék között Csökkent a „zöldhatárforgalom” Budapest (ÉM - FL) - A Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezeti Szö­vetsége és a Villamosipari Társaságok Szövetsége tegnap a munkavállalók és a munkaadók között ki­alakult konfliktushelyzet­ről tárgyalt. Mint azt lap­zártánkat megelőzően Ko- hányi Páltól, az ÉMÁSZ Szakszervezet vezetőjétől megtudtuk, a késő estébe nyúlt tanácskozáson az ál­láspontok közeledtek egy­máshoz. A felek tegnap azzal áll­tak fel az asztaltól, hogy a tárgyalásokat a következő kedden délután három órától folytatják. Már ed­dig sikerült megállapodni­uk a jóléti és szociális kér­désekben és egyetértésre jutottak a bérminimum 22 500 forintos meghatá­rozásában. Keddig mind­két fél újra végiggondolja saját álláspontját, a szak- szervezet vezetői pedig tagjaikkal is tanácskoz­nak. Kohányi Pál vélemé­nye szerint a munkáltatók által javasolt 15 és a mun­kavállalók által követelt 19 százalékos béremelés kérdésében is remény van a megállapodásra. Miskolc (ÉM - PT) - A korábbi évek intenzív határőrizeti munkájá­nak köszönhetően ta­valy harmadával csök­kent az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények száma. Az igazgatóság elmúlt évi tevékenységét a Miskolcon megjelent Kiss Kálmán, a határőrség rendészeti igazgatója eredményesnek ítélte. Prókai Béla, a Mis­kolci Határőr Igazgatóság igazgatója szerint ’98 a ha­tárőrség számára a fordu­lat éve lesz, hiszen most lehet teljeskörűen megva­lósítani a gyakorlatban a tavaly elfogadott törvé­nyekben megfogalmazott szabályokat, melyek a ha­tárőrség szervezetét és a határőrök tevékenységét alapvetően átformálják. Április végétől már csak főhivatású határőrök telje­sítenek szolgálatot a testü­let kötelékében. Sok a je­lentkező, de alig tíz száza­lékuk felel meg a fokozott testi és pszichológiai köve­telményeknek. A dandártábornok el­mondta, az igazgatóság in­formatikai rendszere és gépjárműparkja erősen amortizálódott. A korábban - a volt orosz államadósság fejében - beígért terepjárók cseréje a mai napig nem valósult meg. Szerencsére a fegyveres társszervezet­ekkel, a rendőrséggel; pénzügyőrséggel, és más hatóságokkal kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően kellő segítséget kaptak a határőrizeti munka haté­kony ellátásához. A határőrség tevékeny­ségét (részben) tükröző statisztikai mutatók között elhangzott: a napokban egyszerre több mint félszáz külföldi állampolgár által megkísérelt határsértés arra figyelmeztet, hogy' az embercsempészek nem mondtak le a magyar ha­tár „igénybevételéről”. Kórházak: elúszott a 3 milliárd? Az SZDSZ tart a támogatás elmaradásától, a polgármester nem Miskolc (ÉM - BAL) - A Fórum az ipari parkról városi vezetést, a koalí­ciót, és azon belül is a polgármestert okolja a miskolci SZDSZ azért, hogy - az ellenzékben lévő párt meglátása sze­rint - minimálisra csök­kent az esélye, hogy Miskolc megkapja a kórházrekonstrukcióra ígért állami támogatást. Tavaly nyáron döntött úgy a kormány, hogy feltétele­ket szab a miskolci kór­házrekonstrukciót elősegí­tő hárommilliárd forintos céltámogatás folyósításá­ra. A borsodi megyeszék­hely önkormányzatában ellenzékként működő SZDSZ-frakció most úgy látja: immár igen kicsi az esély arra, hogy az érintett kórházak hozzájussanak az ígért pénzhez. A szabad demokraták ezért a köz­gyűlés vezető erőinek, a koalíciónak, s azon belül a polgármesternek róják fel a veszteséget - tette közzé Szabó Tamás frakcióveze­tő egy tegnapi sajtótájé­koztatón. Mint elhangzott, a köz­gyűlés illetékeseinek nem megfelelő hozzáállása ve­zetett oda, hogy sem a lé­nyegi, sem a fői-mai köve­telményeknek nem felel(t) meg a hárommilliárdot célzó miskolci pályázat. A kormány az igénybejelen­tés feltételéül szabta a két kórház - a Semmelweis és a Diósgyőri - integrációját, míg a város a „sorrendet” változatlanul fordítva kép­zeli el. A pályázat ráadá­sul az elvárt jogi és formai követelményeknek sem felelt meg, s ha a kor­mányzat nem ad esélyt va­lamiféle hiánypótlásra, ak­kor Miskolc nem remény­kedhet a támogatás elnye­résében - jelentette ki Szabó Tamás. Az SZDSZ- vezető arra is emlékezte­tett, hogy a Semmelweis Kórház rekonstrukciója immár elodázhatatlan: bi­zonyos osztályokat akár már be is lehetne zárni, ha „szigorúan” vennék a köz­egészségügyi előírásokat. A „váddal” illetett pol­gármester korainak tartja a fenti aggodalmat: éppen ma tanácskozik - Tompa Sándor és Koleszár Lajos miskolci országgyűlési képviselők társaságában ­a népjóléti miniszterrel a továbbiakról. Kobold Ta­más tegnap kérdésünkre elmondta: annak idején, tavaly augusztusban, a vá­ros vezetése egy Magyar Közlönyből értesült a kor­mány azon szándékáról, hogy a két érintett intéz­ményt összevonássá - anélkül, hogy a miskolci önkormányzattal erről egyeztetett volna. Alikor a város valóban kénytelen volt „kapkodni”, az integ­ráció koncepcióját kidol­gozta, bizonyos formai kér­désekre azonban nem ju­tott idő: a pályázat beadá­sáig képtelenség lett volna komplett műszaki terve­ket, engedélyeket elkészí­teni, megszerezni, ami pe­dig egyébként a címzett támogatások igénylésének feltétele. A polgármester emlékeztetett: a város az összevonást pártolta ko­rábban is, bár más módon, mint a kormányzat. Amennyiben a támogatást jóváhagyják, „azonnal in­dul a dolog ám nem lehet egy ilyen lépést egyetlen tollvonással, előkészítés nélkül megtenni” - jelen­tette ki Kobold Tamás. Miskolc (ÉM - KI) - A Szirma és Martintelep kö­zelében létesítendő ipari park terveiről valamennyi, egymással ellentétes állás­pont képviselőjét hallhat­ták tegnap az érdeklődők és az érintettek Szil-mán. A Szirmai Baráti Egye­sület által rendezett fóru­mon Sashalmi László, a SeM Rt. elnök-vezérigaz­gatója kifejtette: a Szirma és Martintelep mellett lé­vő terület a meglévő inf­rastruktúra és a beépíthe­tő terület nagysága szem­pontjából igen alkalmas zöldmezős ipari beruhá­zásra. A félelmekre reagálva Újvári Andor, a város fő­építésze (képünkön állva) elmondta: ipari beruházá­sokról csak átfogó hatás- és környezettanulmányok elkészülte után, illetve a lakosság egyetértésével le­het érdemben • dönteni. Martintelep képviselője, Orosz Lajos viszont úgy érvelt, hogy hiányoznak azok a garanciák, amelyek a városrészek előnyeit biz­tosíthatnák. Ezek a viták Fedor Vil­mos országgyűlési képvi­selő szerint csakis a város hosszú távú iparfejlesztési koncepciójának ismereté­ben nyernek létjogosultsá­got. Fotó: Vajda János Mi nem szégyelljük a szegénységet - mondták a házigazdák a nagykövetnek

Next

/
Thumbnails
Contents