Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-16 / 13. szám
1998. Január 16., Péntik A MEGYÉBŐL JELENTJÜK mssmm KOMMENTÁR Parképítés Görömbölyi László Tegnap lakossági fórum témája volt az egyik miskolci ipari park, ma a tiszaújvárosiról tartanak sajtótájékoztatót, néhány napja a Digép ipari parkjáról olvashattunk híreket - de időről időre szóba kerül az ózdi, a kazincbarcikai is. Bocsánat az érintettektől, ha valamelyiket kihagytam volna a felsorolásból. Némi túlzással lassan-lassan az az érzése az embernek, hogy ha egy település ad magára, bejelentik: ipari park létrehozását tervezik. Semmi bajom az ipari parkokkal, sőt, meggyőződésem, hogy jelen állapotainkban valóban fontos szerepük lehetne ezeknek az intézményeknek. Csak attól tartok, túl gyakran használjuk a fogalmat, s talán éppen ebből következően egyre szabadabb értelmezésben, pontatlanabból. S talán éppen ezért, ezeknek a „valamiknek" egyre kevesebb közük van ahhoz, amit a fogalom valójában jelent. Az ipari parkok egyik példája volt annak idején az amerikai Szilikon-völgy. Kaliforniában egy egyetem mellett hoztak létre telepet, ahol az új iparág, a számítástechnika különféle ágainak művelésére vállalkozók találhattak korszerű ipari infrastruktúrát, a közelben kutatói, tudományos támogatást - mindezt szinte ingyen. Persze, ellentételként elvárták a magas szintű teljesítményt - ami (ma már tudjuk) nem is maradt el. A másik - és számunkra jelenleg sokkal fontosabb - lehetséges funkciója az ipari parkoknak, hogy segítségükkel életet leheljenek egy válsággal sújtott térségbe. Itt nem új iparágak kifejlesztése a cél, mint a Szilikon-völgyben, hanem korszerű tevékenységek megtelepítése, induló vállalkozások helyzetbe hozása. Jó eszköz lehet ez a régió gazdaságának szerkezet-átalakításához, egy új vállalkozói réteg megteremtéséhez. Az indulásban nincs különbség a két változat között: itt is külső (állami, önkormányzati) forrásból teremtik meg az infrastruktúrát, amelyet mindaddig a vállalkozások rendelkezésére bocsátanak, amíg azok kellőképpen meg nem erősödnek. Világos feltételekkel persze, korlátozott ideig - hogy aztán a piaci környezetben már önálló életre képesek átadják a helyüket újabb indulóknak. Már most, ha megnézzük, hogy a megye ipari parkjai mennyiben felelnek meg a fenti szempontoknak, alighanem be kell látnunk: meglehetősen kevéssé. Ami végül is nem baj: nevezzük akár ipari parkoknak is ezeket a képződményeket - csak lennének már végre eredményesek, sikeresek. Kirabolták a postát Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettesek ellen rablás büntette miatt, mivel január 15-én, csütörtökön délután három óra után néhány perccel egy álarcos férfi a nagycsécsi postahivatalban fegyvernek látszó tárggyal az ott tartózkodó három női dolgozót megfenyegette és tőlük pénz követelt. A dolgozók kb. 83 ezer forint papírpénzt és kb. 11 ezer forint fém váltópénzt adtak át, az elkövető azok átvétele után a közelben tartózkodó gépkocsiba szállt és az azt vezető társával együtt elmenekült. A rabló kb. 170 cm magas, vékony testalkatú, szőkésbarna hajú, 20-25 év közötti férfi, aki bordó alapon, zsebeinél barna betétes dzsekit és álarcként fekete kötött sapkát viselt. A gépkocsit vezető társa középtermetű, zömök, erős testalkatú férfi, aki kb. 22-23 éves, sötét dzsekit viselt, arca kerek, haja sűrű, erős hullámos, rövidre vágott. Az elkövetők által használt gépkocsi egy homoksárga színű, rossz állapotú, helyenként rozsdás Lada 1200-as (2 körlámpás régi típusú) volt, melynek egyik féklámpája nem működött. A B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a nyomra vezetőnek 50 ezer forint díjat tűzött ki. Az üggyel kapcsolatban bejelentést lehet tenni telefonon a 46/340-004, a 49/341-233-as telefonszámokon, illetve személyesen bármelyik rendőri szervnél. Munkáspárt: miért mások? Miskolc (ÉM) - A Munkáspárt mind a 13 megyei egyéni választókörzetben jelöltet állít az idei parlamenti választásokon - jelentette be Suhajda László, a párt megyei elnöke tegnap délelőtt Miskolcon. Gáti Sándor megyei sajtófőnök választási stratégiájukat ismertetve kifejtette: jelmondatunk szerint azért vagyunk mások, mint ellenfeleink, mert nem ájulunk el az egyre jobban kibontakozó kapitalizmustól. Nem foglalkozunk más pártokkal. Korrekt választást szeretnénk, melyben felhívjuk a társadalomban felhalmozódott negatív tendenciákra a figyelmet, és elfogadható megoldási lehetőséget kínálunk. Nem kívánják a koalíció bukását, de számítanak az MSZP baloldali szárnyához tartozók voksaira. Hét százalékos választási eredményt remélnek. A megyei listavezető Suhajda László. Az uniós nagykövet sem varázsló Hans Beck: A Magyarországnak nyújtott európai segítség a cigányságé is Ózd (EM-SZN)- Az Európai Unió magyarországi nagykövetére igen nagy hatást gyakorolt az ózdi program. Ezt ő maga vallotta, amikor az észak-borsodi iparváros lakosságának egyötödét kitevő cigány kisebbség helyzetéről tapasztalatokat gyűjtvén lakossági fórumon vett részt tegnap egy információkkal és adatokkal teli tanácskozás és a hétesi romatelep megtekintése után. Azért tartotta fontosnak a személyes benyomások szerzését, mert tudni szeretné, szükséges-e külön programot kidolgozni ennek a nemzetközi vélemények szerint is hátrányos rétegnek a felzárkóztatására, az etnikai feszültségek oldására.- Nekem is tessék adni olyan csillagos matricát! Én is kérek, néni! - a hétesi cigánycsaládok az élen a gyerekek százával egy emberként vonultak ki a hírre: külföldiek és tévések érkeztek. Thomas Hans Beck és kísérete érdeklődve járta be a 600 lakosú romatelepet, s faggatott egy fiatalembert, miből él, elvégezte-e az iskolát, lát-e esélyt életszínvonala javulására. Bár arcán nem látszottak érzelmek, időnként bizony a fejét csóválta, kiváltképp, amikor két család lakásába is meghívást kapott, mondván: jöjjenek csak, mi nem- szégyelljük a szegénységet! A nagykövet arra is kíváncsi volt: a telep igencsak lepusztult épületeit van-e mód felújítani. Kótai Aladár, az ózdi kisebbségi vezető szerint a lakásprogram keretében ide új házak épülnek majd, mert ez a megoldás olcsóbb és korszerűbb lehetőségeket kínál. Az újságíróknak a nap folyamán itt sikerült először kérdéseket feltenni az uniós diplomatának, aki úgy vélekedett: jól érzékelhetően olyan régióba érkezett, amely a magyarországi változásokat jobban megszenvedte, mint más területek, ám q nem varázsló, elsősorban személyes élményeket gyűjteni jött, amelyeket a szakemberekkel később megvitathat. A tagság révén ez a régió is hozzájuthat az EU segítségéhez - fűzte hozzá a nyílt fórumon, kifejtve, hogy a cigányság problémáját csak a régió felzárkóztatási programjával komplex módon látja kezelhetőnek. „A jóslatom az, hogy Magyarország 2002- ben az unió tagja lesz, de ne vegyék ezt garanciának”-jelentette ki, s elárulta: a tárgyalások során az EU úgy ígért anyagi támogatást, hogy annak több mint 50 százalékát Kelet-Ma- gyarországnak kell kapnia. A délutáni fórum két kulcskérdése is a lakásprogram és a foglalkoztatás volt. Az Országos Cigány Kisebbségi _ Önkormányzat felkínálta Ozdnak is 10 lakás felépítését, s a helyi vezetők szívesen járultak volna ehhez ingyen területtel és önrésszel, ám a társadalmi ellentmondás - ki kap ingyen lakást, s mások miért nem - meghiúsította a terveket. A munkahelyteremtés az ipari leépítés során „kapun kívül került”, alacsonyan képzett segédmunkások, betanított munkások számára szinte reménytelen. A földműveléshez nem értenek, vállalkozáshoz nincs esélyük tőkét szerezni, s az elmúlt évek során talán már a szervezett munkavégzéstől is elszoktak - hangzott el. A helyi szakembereknek rengeteg ötletük, tervük volna a foglalkoztatásra, csak a pénzük nincs meg hozzá. Hans Beck ismer olyan sikeres programokat, amelyek kidolgozóit be kívánja vonni a megoldást kidolgozásába. Villamosipari tárgyalás: 15 és 19 százalék között Csökkent a „zöldhatárforgalom” Budapest (ÉM - FL) - A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Villamosipari Társaságok Szövetsége tegnap a munkavállalók és a munkaadók között kialakult konfliktushelyzetről tárgyalt. Mint azt lapzártánkat megelőzően Ko- hányi Páltól, az ÉMÁSZ Szakszervezet vezetőjétől megtudtuk, a késő estébe nyúlt tanácskozáson az álláspontok közeledtek egymáshoz. A felek tegnap azzal álltak fel az asztaltól, hogy a tárgyalásokat a következő kedden délután három órától folytatják. Már eddig sikerült megállapodniuk a jóléti és szociális kérdésekben és egyetértésre jutottak a bérminimum 22 500 forintos meghatározásában. Keddig mindkét fél újra végiggondolja saját álláspontját, a szak- szervezet vezetői pedig tagjaikkal is tanácskoznak. Kohányi Pál véleménye szerint a munkáltatók által javasolt 15 és a munkavállalók által követelt 19 százalékos béremelés kérdésében is remény van a megállapodásra. Miskolc (ÉM - PT) - A korábbi évek intenzív határőrizeti munkájának köszönhetően tavaly harmadával csökkent az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények száma. Az igazgatóság elmúlt évi tevékenységét a Miskolcon megjelent Kiss Kálmán, a határőrség rendészeti igazgatója eredményesnek ítélte. Prókai Béla, a Miskolci Határőr Igazgatóság igazgatója szerint ’98 a határőrség számára a fordulat éve lesz, hiszen most lehet teljeskörűen megvalósítani a gyakorlatban a tavaly elfogadott törvényekben megfogalmazott szabályokat, melyek a határőrség szervezetét és a határőrök tevékenységét alapvetően átformálják. Április végétől már csak főhivatású határőrök teljesítenek szolgálatot a testület kötelékében. Sok a jelentkező, de alig tíz százalékuk felel meg a fokozott testi és pszichológiai követelményeknek. A dandártábornok elmondta, az igazgatóság informatikai rendszere és gépjárműparkja erősen amortizálódott. A korábban - a volt orosz államadósság fejében - beígért terepjárók cseréje a mai napig nem valósult meg. Szerencsére a fegyveres társszervezetekkel, a rendőrséggel; pénzügyőrséggel, és más hatóságokkal kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően kellő segítséget kaptak a határőrizeti munka hatékony ellátásához. A határőrség tevékenységét (részben) tükröző statisztikai mutatók között elhangzott: a napokban egyszerre több mint félszáz külföldi állampolgár által megkísérelt határsértés arra figyelmeztet, hogy' az embercsempészek nem mondtak le a magyar határ „igénybevételéről”. Kórházak: elúszott a 3 milliárd? Az SZDSZ tart a támogatás elmaradásától, a polgármester nem Miskolc (ÉM - BAL) - A Fórum az ipari parkról városi vezetést, a koalíciót, és azon belül is a polgármestert okolja a miskolci SZDSZ azért, hogy - az ellenzékben lévő párt meglátása szerint - minimálisra csökkent az esélye, hogy Miskolc megkapja a kórházrekonstrukcióra ígért állami támogatást. Tavaly nyáron döntött úgy a kormány, hogy feltételeket szab a miskolci kórházrekonstrukciót elősegítő hárommilliárd forintos céltámogatás folyósítására. A borsodi megyeszékhely önkormányzatában ellenzékként működő SZDSZ-frakció most úgy látja: immár igen kicsi az esély arra, hogy az érintett kórházak hozzájussanak az ígért pénzhez. A szabad demokraták ezért a közgyűlés vezető erőinek, a koalíciónak, s azon belül a polgármesternek róják fel a veszteséget - tette közzé Szabó Tamás frakcióvezető egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mint elhangzott, a közgyűlés illetékeseinek nem megfelelő hozzáállása vezetett oda, hogy sem a lényegi, sem a fői-mai követelményeknek nem felel(t) meg a hárommilliárdot célzó miskolci pályázat. A kormány az igénybejelentés feltételéül szabta a két kórház - a Semmelweis és a Diósgyőri - integrációját, míg a város a „sorrendet” változatlanul fordítva képzeli el. A pályázat ráadásul az elvárt jogi és formai követelményeknek sem felelt meg, s ha a kormányzat nem ad esélyt valamiféle hiánypótlásra, akkor Miskolc nem reménykedhet a támogatás elnyerésében - jelentette ki Szabó Tamás. Az SZDSZ- vezető arra is emlékeztetett, hogy a Semmelweis Kórház rekonstrukciója immár elodázhatatlan: bizonyos osztályokat akár már be is lehetne zárni, ha „szigorúan” vennék a közegészségügyi előírásokat. A „váddal” illetett polgármester korainak tartja a fenti aggodalmat: éppen ma tanácskozik - Tompa Sándor és Koleszár Lajos miskolci országgyűlési képviselők társaságában a népjóléti miniszterrel a továbbiakról. Kobold Tamás tegnap kérdésünkre elmondta: annak idején, tavaly augusztusban, a város vezetése egy Magyar Közlönyből értesült a kormány azon szándékáról, hogy a két érintett intézményt összevonássá - anélkül, hogy a miskolci önkormányzattal erről egyeztetett volna. Alikor a város valóban kénytelen volt „kapkodni”, az integráció koncepcióját kidolgozta, bizonyos formai kérdésekre azonban nem jutott idő: a pályázat beadásáig képtelenség lett volna komplett műszaki terveket, engedélyeket elkészíteni, megszerezni, ami pedig egyébként a címzett támogatások igénylésének feltétele. A polgármester emlékeztetett: a város az összevonást pártolta korábban is, bár más módon, mint a kormányzat. Amennyiben a támogatást jóváhagyják, „azonnal indul a dolog ám nem lehet egy ilyen lépést egyetlen tollvonással, előkészítés nélkül megtenni” - jelentette ki Kobold Tamás. Miskolc (ÉM - KI) - A Szirma és Martintelep közelében létesítendő ipari park terveiről valamennyi, egymással ellentétes álláspont képviselőjét hallhatták tegnap az érdeklődők és az érintettek Szil-mán. A Szirmai Baráti Egyesület által rendezett fórumon Sashalmi László, a SeM Rt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: a Szirma és Martintelep mellett lévő terület a meglévő infrastruktúra és a beépíthető terület nagysága szempontjából igen alkalmas zöldmezős ipari beruházásra. A félelmekre reagálva Újvári Andor, a város főépítésze (képünkön állva) elmondta: ipari beruházásokról csak átfogó hatás- és környezettanulmányok elkészülte után, illetve a lakosság egyetértésével lehet érdemben • dönteni. Martintelep képviselője, Orosz Lajos viszont úgy érvelt, hogy hiányoznak azok a garanciák, amelyek a városrészek előnyeit biztosíthatnák. Ezek a viták Fedor Vilmos országgyűlési képviselő szerint csakis a város hosszú távú iparfejlesztési koncepciójának ismeretében nyernek létjogosultságot. Fotó: Vajda János Mi nem szégyelljük a szegénységet - mondták a házigazdák a nagykövetnek