Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10 / 8. szám

Kilátó Riport Kitekintő A pozitív jövőképtől Ennyi vizsga és vizsgázó, Tavaly az Országgynílés az én generációin legtöbb és szinte mindenkinek más megalkotta a kulturális tagjának amúgy is azonnal a taktikája, de abban alaptörvényt. Miért volt felhólyagzik a bőre: a legtöbben egyetértenek: szükség e törvényre? Milyen kaptunk belőle épp eleget a tudás mellé (vágy helyett) változások várhatók. óvodától az egyetemig. szerencse is kell a kulturális életben? II. oldal III. oldal IV. oldal A hét embere Fazekas Mária, aki Európa-bírüvé tette cégét Tűzi-játék a színekkel Fotó: Bujdos Tibor Puskák Tibor Az elmaradott és gazdasági­lag hátrányos helyzetűnek kikiáltott zempléni régió szlovák határ melletti váro­sa, Sátoraljaújhely a közel­múltban felkerült Európa és a világ csúcsminőségű termékeit gyártó cégeinek térképére. A TÜV és a QS 9000 minősítés után a Prec- Cast Öntödei Kft. a magyar- országi (és a volt szocialista tagállamok) pályázói közül elsőként, ráadásul első ne­kifutásra bekerült a Svéd­országban átadott hét leg­jobbnak minősített gyár kö­zé. Megkapták az Európai Üzleti Kiválóságoknak járó dijat is. Ettől kezdve bármely világcég beszállítójaként, más referencia- munka felmutatása nélkül nyűt meg az út a - német tulaj­donban vámszabad területen lévő - újhelyi üzemben előállí­tott termékek előtt. A rendszer- változáskor létrehozott és fel­épített cég élén Fazekas Mária áll, aki a tervkoncepció megál­modásától vezeti a gyárat.- Az egykori Elzett közgaz­dászaként, majd kereskedelmi igazgatójaként elegem lett ab­ból, hogy az ott alkalmazott döntésmechanizmus miatt nem jutottunk előbbre. Egy, a me­gyénkben tartott kamarai ren­dezvényen bajor üzletemberek­kel találkoztunk. Elkészítettem egy tervkoncepciót, melyben azt ajánlottam a németeknek, hogy szakmai tapasztalataink­ra építve képesek lennénk eu­rópai minőségű termék gyártá­sára. Röviddel a részletesen ki­dolgozott dokumentáció elkül­dése után Németországba hív­tak. Meglátták bennünk a lehe­tőséget és a mindenre elszánt­ságot, megérezték, hogy képe­sek lehetünk megvalósítani a csodát. Hazatérve a főnököm csak annyit mondott: mutasd meg, ha tudod, hogy kell ezt jobban csinálni, mint az Elzett- ben - mondja még mast is ta­pintható vehemenciával az ügyvezető asszony, mintha csak a közelmúltban történt volna az egész. - Én pedig bele­vágtam, és a németek anyagi támogatásával létrehoztuk a Prec-Castot. Fazekas Mária nem árult zsákbamacskát kollégái között. Azokat a munkatársait hívta magával, akik készek voltak másként, az önálló döntéshoza­talt felvállalva, a tökéletesség igényével dolgozni.- Csak azoknak kínáltam a lehetőséget, akik az akkor még üresen álló mezőn „meglátták” megálmodott üzemünket. Aki­nek kételyei voltak az elképze­léssel szemben, és nem hittek a te ív magvalósításában, azokat én beszéltem le arról, hogy hoz­zánk csatlakozzanak. Az öntöde pedig hamar fel­épült, és elindult a termelés. A dolgozóknak sokkal nagyobb intenzitással, pontossággal kel­lett ellátni feladataikat. Meg­szűnt az a korábbi lehetőség, hogy a hibás tennék jó lesz az igénytelenebb piacra. Minden egyes öntvénynek tökéletesnek kellett lennie. Az igazgatónő szerint a minőségi munkáért a bér is sokkal magasabb lett, mint azt bárki korábban remél­te volna. Akik a kezdetektől ki­tartottak. ma már országos mércével mérve is jó fizetést kapnak. Vezetői hitvallásként Mária asszony úgy véli. hogy csak a legkiválóbb teljesítményt nyúj­tó szakemberekkel szabad együtt dolgozni. Aki nem felel meg a követelményeknek, azok­tól meg kell válni. A különböző vezetői szintek azonban kapja­nak lehetőséget az önálló dön­téshozatalra. A demokratizmus akkor jó - vallja az ügyvezető -, ha ötleteivel, véleményével mindenki részt vehet a tervelő- készítő folyamatban. A végre­hajtás azonban már nem ismer­het pardont. Azt akár diktatóri­kusnak vélheti a kívülálló. A munkafolyamatok végrehajtá­sát pedig folyamatosan ellen­őrizni kell, mert csak így lehet a csúcsra jutni. — Szerencsére a megye veze­tői menedzsmentje is elismeri teljesítményünket. A közel­múltban százmillió forintot nyertünk el a régió fejlesztési alapjából, de az országos fej­lesztési tanács sem felejtkezett el rólunk. Ha megvalósítjuk újabb elképzelésünket, akkor további százhetven embernek kínálunk jól fizető munkát a térségben. Az öntöüzemmel szemben évek óta üresen álló (doboz­gyárként ismert) csarnok hasz­nosítását elvállalná a Prec- Cast - mondja az üzletasszony. Az építmény átvétele meggyor­síthatna a bővítési folyamatot, akkor ugyanis nem kellene csarnok építésébe kezdenie az öntödének.- Egy-egy döntés meghozata­lának gyorsasága milliókat hozhat, vagy vihet el a vállal­kozásoktól. Valóban jó lenne, ha az államtól, mint tulajdo­nostól megkaphatnánk a szom­szédságunkban lévő csarnokot. Ha ez nem lehetséges, mi ak­kor is tovább terjeszkedünk. Ezt diktálja üzleti érdekünk, a megrendelések sokasága. Sátor­aljaújhelynek, és térségünknek sem mindegy, hogy itt termel az Európában már egyáltalán nem ismeretlen üzem. Annak is szívből örülünk, hogy helyi­ben is elismerik teljesítmé­nyünket, mert a Zemplén ’97 Vállalkozói Díjat a napokban vehettük át a Zempléni Regio­nális Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól. Beszélgetésünknek az egyre gyakoribbá váló telefoncsörgés és ajtó-kopogtatás vet véget. Mert. Fazekas Máriához a késő délutáni órákban is tárgyaló partnerek érkeztek... Kinek az érdeke? Görömbölyi László /\ hét híre: leváltották a Magyar Televízió Rt. elnökét. A hét hírei Talán igen, talán nem. Merthogy valójában nincs ebben semmi meglepő - többen jó előre tudni vélték, hogy a keddre összehívott kuratóriumi ülésen megszületik a régóta érlelődő döntés. De nem olyan meglepő azért sem, mert jól tudjuk, hogy a rendszervál­tozás óta meglehetősen ingatag ez a pozíció. Emlékez­hetünk még Hankiss Elemér nyílt médiaháborús viszo­nyok között lezajlott történetére, emlékezhetünk elnök­hiányos időszakokra (amikor hosszabb-rövidebb ideig alelnökök, gazdasági igazgatók irányították az intéz­ményt), s emlékezhetünk arra is, hogy Peták István előtt volt tévéelnök Hotváth Ádám is - mintegy szűk másfél hónapon át. Lehetne mondani, hogy az elkényelmesedett mamut­szervezet immár hét-nyolc éve tartó átalakítása, megre­formálása szükségszerűen fogyasztja az elnököket. Ebben az átmeneti időszakban túl sok az érdekütközés (akár po­litikai, akár gazdasági, nem utolsó sorban pedig egzisz­tenciális értelemben), ami eleve sok lehetőséget ad arra, hogy a sikertelenséget, a kudarcokat, a megoldatlan problémákat éppen az elnök alkalmatlanságával magya­rázzák. Vagy másként: egy' nemszeretem, egy eltávolítás­ra ítélt elnök nyakába varrják azokat a problémákat is, amelyekért valójában nem is neki kellene felelnie. Hogy mi az igazság Peták István menesztése ügyében? Ő hibázott túl sokat, vagy csupán képtelen volt ki­egyensúlyozni az érdekkülönbségeket, képtelen volt ügyesen lavírozni a Magyar Televíziónak nevezett ku­sza, áttekinthetetlen és kiismerhetetlen, többsíkú labi­rintusban? Meglepne, ha a közeljövőben világos választ kaphatnánk ezekre a kérdésekre. Mert miről is szólnak a híradások? Peták azt mondja, si­keres évet tudhat maga mögött, a rábízott intézmény megfelel a közszolgálatiságnak, drasztikus forráscsökke­nés közepette is megtartotta működőképességét és így tovább. Hozzá kell tenni persze, nem is várhatunk mást: miért mondaná azt, hogy alkalmatlan volt, képte­len az MTV irányítására? Ezzel szemben a kuratórium döntő többsége ítélte al­kalmatlannak az exelnököt: 27 ember közül 22 szava­zott a felmentés mellett. Ez pedig fontos: nem aligtöbb- ség ez, hanem határozott igen a változtatásra. Okos emberek gyülekezete döntött így, hangsúlyozva: sem politikai, sem pedig személyes szempontok nem ját­szottak szerepet az ítélkezésben. Hozzá kell tenni per­sze, nem is várhatunk mást: ha úgy lenne, sem mond­hatnák, hogy politikai megfontolásokból, a kapcsolat- rendszerükhöz tartozó erők nyomására döntöttek úgy, ahogy döntöttek. Ha eleve fenntartásokkal is fogadjuk az ilyenkor el­hangzó nyilatkozatokat, valami hiányérzete mégiscsak van az embernek. Talán azért, mert az általánosságo­kon túl mintha hiányozna az egyértelmű magyarázat. Az elnök több alkalommal nem teljesítette a kuratórium kérését - hangzott el indoklásként a sajtótájékoztatón anélkül, hogy tudnánk: miféle kérések voltak ezek - faj­súlyúk, indokoltságuk, teljesíthetőségük szempontjából. A kuratórium elnöke ügyészségi vizsgálatot kezdemé­nyezett Peták István ellen - de miért nem mondják meg, hogy miért? Mert ez így nem túl szerencsés. Ha az elnök rászolgált erre, miért ne tudhatna róla a nyilvá­nosság is. Ha viszont nem tudjuk, mi van a háttérben, akár azt is gondolhatjuk: csupán egy eszköz ez az indo­koltság elfogadtatására. Persze, a vizsgálat eredménye utólag majd sok mindent megmagyaráz, világossá tesz- akár pro, akár kontra. De a kezdeményezés tényének bejelentése önmagában inkább csak elbizonytalanít, in­kább csak találgatásokra, feltételezésekre ad alapot. Mert ne feledjük: a döntés kritikus időpontban született. Egy-két hónap, és elkezdődik a választási kampány. A szokásosnál is érzékenyebb ilyenkor a politika, s nem véletlenül. A Magyar Televízió egyes programja a keres­kedelmi csatornák megjelenése után is kitüntetett szere­pet játszik a hírszolgáltatásban, a közéleti műsorok terén- s ebből következően a befolyásoló, véleményformáló szerepe is kitüntetett. A kampányidőszakban az elnök­nélküliség ténye már önmagában okot adhat a politikai csatározásokra (mert ki-ki hajlamos lesz ezzel magya­rázni vélt vagy valós sérelmeit); az pedig alighanem illú­zió, hogy még a választások előtt lehet új elnöke az MTV-nek. Konszenzusos, minden politikai irányzat szá­mára elfogadható elnöke szinte biztosan nem. (Kérdések; bizonytalanságok, találgatások. Egyetlen biztosan kimondható állítással (amiben ha úgy tetszik, a döntést meghozó kuratóriummal szembeni jóhiszemű­ség is benne foglaltatik): fontos érdek volt elmozdítani helyéről a tévé elnökét. Csak azt nem tudhatjuk még: kinek, kiknek az érdeke? S abban sem lehetünk bizto­sak, hogy időben megkapjuk erre a választ.

Next

/
Thumbnails
Contents