Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-19 / 296. szám

1997. Dickmur 19., Péntik A MEGYÉBŐL IILINTJÜK ,V'‘C , 4 Sv' Iszak-MaoyaiorszAo Girland Bujdos Attila Nem vitatható: jó ügyet szolgáltak azok a miskolci képviselők, akik tegnap a városi in­tézmények dolgozóinak jutalmáért kardos­kodtak. Kevesen élhettek ugyanis azzal a le­hetőséggel, amelyet a városháza ajánlott: amelyik intézményben képesek megteremte­ni rá a lehetőséget, kaphassák meg az éves bérkeretük két százalékát. Egy-egy emberre nem sok jut, nettó négyezpr-nyolcezer forint: egy fél pár cipő, egy kabát ujja. Persze kará­csony előtt ez is jól jön. Nyilván nem gon­dolnak erre másként azokon a helyeken sem, ahol úgy érzik: mindenfmegtettek a városért, takarékoskodtak, ahogy lehet, áldozatokat hoztak, nem rajtuk múlik, ha nincs fedezet a jutalomra. /\ képviselők egy része el is magyarázta: alulfinanszírozottak az intézmények, eleve kevesebb pénzt kapnak a várostól, mint amennyire szükségük volna, ebből aztán tényleg művészet spórolni. Egy ellenzéki, SZDSZ-es politikus mindezt azzal állította szembe, hogy talán kevesebb girlandot kel­lett volna vásárolni a városháza dísztermé­nek felcicomázására. Én persze nem hiszem, hogy az adventi koszorúkon úszott el a juta­lom. De ha valaki kisebbségben politizál, ilyesmit is mondhat. Hanem a helyi koalíció legfőbb ereje, az MSZP, az azért elgondolkodtató. Biztosan úgy van ezzel az alulfinanszírozással, ahogy mondják. Azt is elhiszem - tudom -, hogy voltak közülük, akik már korábban felhívták a figyelmet a költségvetés lehetetlen vonásai­ra. Csak hát a hatalom részeseiként nekik is volt némi közük ehhez a költségvetéshez: többnyire megszavazták. Gyanúsan csillog ezek után az ártatlan tekintet: „na nézd már, miféle disznóságok történnek ebben a város­ban"... Ahogy mondani szokták: a macska nem foghat egyszerre kint is, bent is egeret. Vagy csak az a lényeg, hogy megfogja ? Képviselői jutalom a nyomravezetőnek Miskolc (ÉM) - 50 ezer forintot ajánlott fel képvi­selői alapjából Nyulászy Istvánná önkormányzati képviselő annak, aki információval segíti a rendőr­ség munkáját a hejőcsabai temetőben történt van­dál pusztítás tényeinek felderítésében. Mint arról lapunk is beszámolt: a napokban több százezer fo­rint kárt okozva, 11 síremléket rongáltak meg is­meretlenek. A képviselő az általa is felháborítónak tartott eset felderítését azért szorgalmazza a maga eszközeivel, mert szeretné, ha a pusztítók elnyer­nék méltó büntetésüket. ® Kilyukadt egy fűtőcső tegnap, így leállították a fűtést a Középszer 18-32. szám alatt. 17 óra előtt újraindították a rendszert. A hibát egy korrodált cső okozta - tájékoztatott a MiHő ügyelete. Tizenhárom kisebbség: a romák és a többiek Sátoraljaújhely (ÉM - BAL) - Ahogy várható volt, napjaink „romaproblematikájára” a teg­nap Újhelyen tartott megyei kisebbségi önkormányzati konferencián sem sikerült egyetemleges megoldást talál­ni, bár a csalódást keltőén kis létszámban felvonult résztve­vők és a magas szintű vendé­gek részéről is elhangzott a ki­sebbségi gondok kezelését ille­tően néhány fontos gondolat. A definíciókkal kezdte előadását a B.-A.-Z. Megyei Kisebbségi Ön- kormányzatok Találkozóján mind­két, a fővárosból érkezett meghí­vott. Gellért Kiss Gábor a tör­vényhozás emberi jogi bizottságá­nak vezetője kifejtette: a nemzeti kisebbség olyan népcsoport, amelynek a határon túli a „többsége” - amelyiknek viszont nincs, az az etnikai kisebbség. A hazánkban messze legnagyobb számban élő cigányság tehát etni­kai kisebbség, hiszen nincs anya­országa. Heinek Ottó, a Nemzeti és Etni- ka Kisebbségi Hivatal elnökhe­lyettese a nemzetközi gyakorlat­ban használt meghatározást idéz­te: a saját államisággal nem ren­delkező népet, vagy államhatárok által elválasztott néprészt nevez­zük kisebbségnek. Mindkét értel­mezés szerint világos azonban, hogy a magyarországi kisebbsé­gek között a cigányság helyzete az, ami élesen eltér a többi tizen- kettőétöl. A romák problémái alapvetően nem az identitásban gyökereznek - jelentette ki Gellért Kiss Gábor -, hiszen nem az a kérdés, hogy tudnak-e saját nyelvükön olvasni (mármint hozzájutnak-e ilyen iro­dalomhoz), hanem hogy egyálta­lán tudnak-e olvasni. Emlékezte­tett: a ’80-as években a romagye­rekek 80 százaléka befejezte az ál­talános iskolát; ez a szám mára 70-re esett vissza. A cigányok kép­zetlenségük miatt elsőként estek ki a munkaerőpiacról, s a vissza­kerülésre csak akkor van remé­nyük, ha majd a piac felvevőké­pessége nő. Márpedig a nemrégi­ben elkészült kormányzati prog­ram hosszú távon a cigányság tár­sadalmi integrációjával számol. Hamarosan az országgyűlési kép­viselet is megvalósul (ma hatpárti egyeztetést tartanak az utóbbit il­lető törvénytervezetről a Parla­mentben - a szerk.). Ezen túl a bi­zottsági elnök szerint nem lehet várni, hogy az állam oldja meg a helyi problémákat. „Hasznos a pozitív diszkrimináció” □ Létezik-e valójában „cigány- probléma"? • A kérdés már maga helytelen, a kérdés lényegi elemeit fedi el - válaszolta lapunk kérdésére Gel­lért Kiss Gábor országgyűlési képviselő. - A kétségkívül élő probléma ugyaius nem a cigány­ság létéből eredeztethető, hanem történetéből, szociális helyzeté­ből, alulképzettségéből, egészségi állapotából. Az ilyen irányú vizs­gálódás viszont nem vezet sem­mire, ha „cigány” előtagú kifeje­zéseket használunk. Ez a rossz hozzáállás mindenekelőtt az elő­ítéletekből fakad: az ilyesmi be­épül az emberek tudatába, nehe­zen megváltoztatható. Itt nem segíthet a doktriner liberalizmus sem, ami az „antirasszizmus” címszóval elfelejtkezik a minden­napi összeütközésekről, holott a pozitív diszkrimináció ártörvé­nyek alól nem adhat felmentést. O Tartható ma a pozitív diszkri­mináció elve, s ha igen, mely te­rületeken? • Feltétlenül, hiszen ez nem egyéb, mint hogy az esélyegyen­lőség szem előtt tartásával több­letjogokat biztosítunk annak a csoportnak, amely erre a segít­ségre szorul. Először is az okta­tás területén - külön felzárkóz­tató programok -, aztán a foglal­koztatáspolitikában, területfej­lesztésben kell kedvezményeket adni a cigányság integrációját segítő folyamatoknak. Racionáli­san végiggondolva a „többség­nek” el kell fogadnia a pozitív diszkriminációt, hiszen ez társa­dalmilag hasznos és olcsóbb megoldás, mintha egy népcso­port kriminalizálódna. A tanács­kozáson is elhangzott: mi lesz, ha majd egy' konfliktusban elsza­badulnak az indulatok? Ennek elébe kell menni. A foglalkozta­tás révén ugyanakkor segélyeket váltunk ki; márpedig a legdrá­gább politika a segélypolitika. Ü Előkészített törvényi-közigaz­gatási háttér, és felzárkóztató programok: ennyit tesz a kor­mányzat az ügyben? • Ennyit képes tenni. Nem tud az érintett csoportok helyett csele­kedni, még azt sem tudja, ki mit akar. Azt viszont tudom, hogy a cigányság gondja nem etnospecifi- kus: a társadalom egészének fo­lyamatos ügye. Ha etnikainak te­kintjük, azzal akarva-akaratlanul megbélvegzünk valakiket. Vitamin a vincésektől Vitamincsomaggal, a fiatal vincések által készített ajándékkal kedveskedtek tegnap miskolci egészség- ügyi intézményekben a Páli Szent Vincéről elneve­zett rend tagjai, akik felkeresték a hospice-házat, a Semmelweis Kórház krónikus belgyógyászatát, a Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjának betegeit. A GYEK-ben a Lévay József Református Gimnázium diákjai adtak műsort. Itt készült felvéte­lünk. Fotó: Vajda János Jutalmak, százalékok, girlandok A közalkalmazottak karácsonyi pénzéért kardoskodtak Miskolc (ÉM - BA) - Úgy tűnik, kaphatnak kará­csonyra jutalmat Mis­kolcon valamennyi ön- kormányzati intézmény dolgozói. Hogy így lesz- e, az ma dől el. Nem je­lentős összegről egy'heti bérről - van szó. Ezt hangsúlyozzák azok, akik a kifizetés mellett törtek lándzsát a miskolci közgyűlés tegnapi ülésén. A jutalom ügyét a szocia­lista, majd a szabadde­mokrata önkormányzati politikusok tették szóvá, napirend előtt. Az előzmé­nyekhez tartozik: a város­háza engedélyezte saját intézményei számára, hogy ahol erre van lehető­ség, jutalomként fizessék ki az éves bérkeret két százalékát. Hardonyi And­rás, az MSZP frakcióveze­tője a városi óvodai dolgo­zók levelét ismertette kép­viselőtársaival. A levélírók azt sérelmezték, hogy ese­tükben nincs mód, illetve fedezet a két százaléknyi jutalom szétosztására, míg más intézményekben van. (Juhász Géza, a polgár- mesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője lapunknak úgy nyilatkozott: elsősor­ban ott van gond, ahol egy intézménynek nincs saját többletbevétele.) A mosta­ni helyzetet a költségvetés stabilizálásáig vezette visZsza Káli Sándor (MSZP) alpolgármester, mondván: az egyensúlyt a város a saját intézményei­től való jelentős elvonás révén teremthette meg. Horváth Ottóné (MSZP), az oktatási bizottság veze­tője pedig azt emelte ki: a város alulfinanszírozza az intézményeit. Szabó Ta­más, a Miskolcon ellenzék­ben lévő SZDSZ-frakció vezetője azt mondta: örül, hogy folytatódik a város­háza felújítása, szép ková­csoltvas kapuk kerülnek az épületre, s a közgyűlés­nek otthont adó nagyte­rem is karácsonyi díszben pompázik. De talán né­hány girlanddal kevesebb is elég volna, ha ez az ára, hogy kifizethessék a két százaléknyi jutalmat. Kobold Tamás polgár- mester arra emlékeztetett: nem a város az alulfinan­szírozó. A törvényben meghatározott béremelé­sekre egy fillért sem ka­pott a megyeszékhely. Sa­ját erejéből kellett előte­remtenie Miskolcnak erre a 700-800 millió forintot. A közgyűlés ülésének idején minden esetre tájé­kozódtak a hivatal és a testület illetékesei, s meg­állapították: 61 millió fo­rint kell ahhoz, hogy vala­mennyi intézményben kifi­zethessék a két százalé­kot. Ennek a fedezete rész­ben adott. Egy mai tanács­kozásnak az a tétje, hogy sikerül-e a hiányzó rész forrását megtalálni a költ­ségvetésben. A városháza ettől teszi függővé a kifize­tést - derült ki a polgár- mester szavaiból. Horváth Ottóné az Észak-Magyarországnak úgy nyilatkozott: szerinte lesz pénz, s így nagyjából egyheti bérüknek megfele­lő összeget kaphatnak a város 61 intézményében (másik 39-ben nem oko­zott gondot a kifizetés). A kedvező döntésnek - s az ennek köszönhetően ka­pott nettó 4000-8000 fo­rintnak - mintegy négy­ezer miskolci pedagógus örülhetne. Legbiztosabb a vasárnapi autózás Megyénkben a balesetek felét „idegenek" okozzák Tiszalúc (EM - PTA) - Átlagosan tíz százalék­kal több baleset történt a megyében az idén, mint az előző évben. Ez a megyei balesetmeg­előzési bizottság Tisza- lúcon tartott tegnapi ülésén hangzott el. Az eseményen résztvevők tájékozódtak a megye idei közlekedésbiztonsági hely­zetéről, a szerencsi rendőr- kapitányság, és Közleke­désrendészeti Osztály bal­esetmegelőzési törekvései­ről, valamint az M3-as autópálya várható hatásá­ról a közlekedés területén. Sárközi Ferenc, a megyei rendőr-főkapitányság köz- biztonsági igazgatója el­mondta: a megyénkben tör­tént balesetek 46 százalé­kát nem a borsod-abaúj- zempléniek, hanem külföl­diek, illetve az átmenő for­galomban résztvevő jármű­vek okozzák. Ez főként Miskolc határkörnyékére jellemző. A 3-as úton kívül azonban vannak más útvo­nalak is - pl. a 26-os, 37-es -, amelyeken a fokozott rend­őri figyelem ellenére sem si­került jelentősen járt tani a baleseti statisztikát. Idén augusztusban volt a legtöbb közlekedési bale­set, a 141 esetből 9 végző­dött halállal. A felmérések alapján a hét napjai közül a péntekek a leginkább, a vasárnapok pedig a legke­vésbé „veszélyesek” az uta­kon. Továbbra is minden második baleset áldozata gyalogos, vág}1 kerékpáros, sokszor úgy, hogy maga a szenvedő alany is ittas. A tavalyihoz hasonlóan idén is gondot okoz az alkohol a közlekedésben. Az ittasan okozott balesetek 41 száza­lékáért a gépjárművek, 21 százalékáért pedig a ke­rékpárosok a felelősek. Miskolc után a legtöbb baleset Szerencsen és kör­nyékén fordul elő - emelte ki Bujdosó Ferenc, a sze­rencsi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osz­tályvezetője. Bár a kiemel­kedő balesetmegelőzési tö­rekvéseknek köszönhetően közel 18 százalékkal csök­kent a balesetek száma ebben az évben, ennek húsz százaléka még min­dig az ittas vezetők felelőt­lenségére vezethető vissza. Az ülésen szó volt még az épülő M3-as autópálya tervezett útvonaláról, és annak közlekedési hatása­iról is. A balesetmegelőzési bizottság szerint arra kell törekedni, hogy a Polgárig építendő szakasz minél hamarabb elkészüljön. Mindez a már túlzottan „leterhelt” 3-as, és a több­letforgalom miatt szintén zsúfolt 35-ös főút miatt lenne fontos. Újabb lyuk, újabb szennyezés Ipari benzint találtak a meglékelt vezetékben Mezőcsát (ÉM - ND) - Hétfő este vagy éjszaka fúrták meg ismeretlen tette­sek a Mól Rt. egyik alapanyagot szál­lító termékvezetékét Mezőcsát hatá­rában. A tettesek valószínűleg az éj leple alatt próbálták megcsapolni a vezetéket. Olyan részt választottak, amely már a közeli út­ról sem látható. Azt csak találgatni lehet, hogy gázolajra vagy finomított benzinre számítottak, de tény: ipari benzinre akadtak. A vezeték megfúrását a nyo­máscsökkenés alapján észlelték a szak­emberek. Farkas László, a Mól Rt. logisztikai igazgatóságának helyszínen járt üzemve­zetője úgy véli, valamilyen hosszú szárú, vídia fejjel ellátott fúróval vágtak lyukat a csövön. Éddig mintegy 5 köbméter benzint nyertek vissza a földből, amelyet tartály- kocsikban szállítanak a finomítóba. A ve­zeték egyébként a TVK olefingyárába szál­lította az ipari benzint, hogy finomítás után etilént készítsenek belőle. A vezeték­ben azonban nem csak ipari benzint, ha­nem kénes gázolajat is szállítanak. Ezzel sem jártak volna jobban a tolvajok, ugyan­is ezt is a finomítóban kell kénteleníteni ahhoz, hogy használhatóvá váljon. Az ismeretlen tettesek annyira meg­ijedhettek a hirtelen feltörő benzintől, hogy csak néhány lapát földet szórtak vissza a körülbelül 1 négyzetméteres gö­dörbe. Sallai Ferenc, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség főtaná­csosa szintén a helyszínen járt, lapunk­nak nyilatkozva elmondta: feltehetően nagy mértékű a talajszennyeződés. Az ipari benzin az egyik legszennyezőbb azok közül az anyagok közül, amelyeket csővezetékeken szállítanak, mert a talaj­ban viszonylag jól áramlik, és gyorsan nagy mélységbe képes beszivárogni. A szakemberek megkezdték az ilyen esetekben szokásos kárenyhítési munká­latokat. Kezdetben csak kézzel tudtak dolgozni, mára azonban a vezetéksza­kaszt teljesen feltárták és intenzíven fo­lyik a benzin visszanyerése. A felügyelő­ség hatósági úton kötelezi a Mol-t a szennyeződés mértékének feltárására és a környezetszennyezés megszüntetésére. A visszanyert üzemanyagot a Tiszai Fino­mítóba kell újrafeldolgozásra beszállítani. A benzinnel szennyezett föld veszélyes hulladéknak számít, ezért ennek ártal­matlanításáról is gondoskodnia kell az olajipari cégnek. A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság il­letékesétől megtudtuk: lopás kísérlete miatt rendeltek el nyomozást az ügyben, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Ettől töb­bet a nyomozásra való tekintettel nem árultak el.

Next

/
Thumbnails
Contents