Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-08 / 261. szám
Műhely Fekete-fehérben fotóznak, ez abszolút jellemző rájuk... Mind az öten tagjai a Fiatal Fotóművészek Stúdiójában nemrégiben alakult autonóm riport -szekciónak... Képeik a Miskolci Galériában láthatók. II. oldal Riport ______________________________________ H a minden a tervek szerint történik, ismét magyar állampolgár lesz Szeleczky Zita. Az ünnepelt színésznő, a háborít előtti magyar filmek sztárja 1945-ben hagyta el az országot... III. oldal Interjú A „csutri” Szeged-környéki házibált jelent. A kazincbarcikaiak mégis erre a névre keresztelték az Egressy Béni Művelődési Központban ma este induló táncházi sorozatukat. IV. oldal Kitekintés A hét embere Lehoczky László, a tudományszervező Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - Sikeresnek mondhatom magam, mivel munkám egyben a hobbim is - mondja Lehoczky László, a Miskolci Egyetem (ME) Tudományszervezési és Nemzetközi Osztályának osztályvezetője. De mi a feladata annak, aki tudományszervezéssel foglalkozik? - erről kérdeztük a tudomány napja alkalmából Lehoczky Lászlót. ~ Az osztályom közreműködésével az egyetem különböző területeken számos pályázatot adott be. Ezek a sikeres pályázatok lehetővé tették, hogy egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók külföldi tanulmányutakon vehessenek részt, és ezzel együtt kapcsolatokat építsenek ki - kezdi Lehoczky László, majd így folytatja: - Közel százhúsz tanszéken, intézetben folyik tudományos kutatás. - Az egyetemi oktatóval szemben elvárás, hogy az oktatás és az önképzés mellett tudományos kutatásokat is végezzen. Az egyes karokon folyó kutatások jellege azonban eltérő. A mérnöki karokon folyó kutatások feltétele sok esetben a jól felszerelt laboratórium, számítástechnikai infrastruktúra, a humán karokon folyó kutatáshoz jól felszerelt könyvtár kell. A kutatásokhoz érdemes az eredmény oldaláról közelíteni. Az Anyagtudományi Intézetben, a Nem Fémes Anyagok Tanszékén fejlesztették ki a NASA által tesztelt kristályosító berendezést. A NASA ennek a berendezésnek az amerikai űrprogramba való illeszthetőségét vizsgálta. A Nem Fémes Anyagok Tanszék szakmai profiljából következően foglalkozott kristályosodási folyamatokkal. A kutatások eredményeként megállapították, hogy a gravitáció kiszűrésekor - tehát úrviszonyok között - sokkal jobb kristályokat lehet létrehozni. így kapcsolódott a tanszék az űrkutatási programhoz. A NASA által tesztelt kristályosító berendezés kifejlesztése kizárólag a ME-en folyt. A ME-en hat kar működik, tehát abban a sajátosan jó helyzetben van, hogy megvan a lehetősége és a feltétele a több tudományterületet érintő kutatásoknak is. A komplex kutatásokban csak minimális „összeszervezést” végez az osztály, a közös munka lehetőségét teremtik meg.- Ilyen komplex kutatási terület például a környezetvédelem - emeli ki Lehoczky László. - Vannak műszaki jellegű területei, vannak jogi problémái, a gazdaságossági kérdésekben viszont közgazdasági vonzatai is. Az ilyen típusú, több területet érintő kutatási témákban a ME rövid idő alatt tud jó eredményt elérni. Az osztály figyeli a hazai és a nemzetközi kutatási témákat és pályázatokat. Felkutatja, tájékoztatja a tanszékeket, intézeteket, és segít a pályázati terv elkészítésében. El kell, hogy kelljenek a témák, hiszen a pályázatokkal szerzett pénzek pótlólagos erőforrásokat adnak az egyetemnek. A költségvetési pénzek még a karok megélhetését sem biztosítják, szükség van az olyan pótlólagos pénzek megszerzésére, amellyel már működtetni lehet a kutatási infrastruktúrát.- Jelenleg harminc-negyven kiemelt témája van az egyetemnek, amelyben kutat. Az utóbbi időben igazodnunk kell az európai mértékadó kutatási témákhoz. Most Európában a környezetvédelem, a minőségbiztosítás, a humán erőforrások vizsgálata fontos, tehát mi is ezekbe az irányokba orientálódunk. Ezek mellett a legnagyobb feladat az innováció felgyorsítása. Vagyis az, hogy a kutatási eredmények a lehető legrövidebb idő alatt bekerüljenek a termelésbe, és segítsék az ipari struktúraváltást. Elkészítettük például a Miskolci Ipari Park megvalósíthatóságának tanulmányát, ez alapján el lehetne kezdeni a kialakítást, de ez már nem egyetemi feíadat.- 1989-ben lettem a ME Tudományszervezési és Nemzetközi Osztályának osztályvezetője. Az első időszakban a Mechanikai Tanszéken adjunktusként még oktattam is. A fiatalokkal való állandó kapcsolat engem is fiatallá tett, úgy érzem, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy nyitott és fogékony lettem az új iránt. Ma már csak osztályvezetőként dolgozom. Sikeresnek mondhatom magam, mivel a munkám egyben a hobbim is. Hozzájárultam ahhoz, hogy az egyetemen és a régióban létrejöhetett egy innovációt segítő intézményrendszer: a Miskolci Egyetem Tudományos Technológiai Transzfer Irodája. Az utóbbi időkben kiszélesedett az egyetem hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere. Sikerült olyan rangos nemzetközi konferenciát szerveznünk, mint a microCad vagy a PhD- konferencia, mely hozzájárult a ME kedvező hazai és nemzetközi megítéléséhez. Derű Bujdos Attila A kormányfő nevet. Fellazul az arca, a szája szeglete mind magasabbra siklik, ráncokat gyűr a szem felé. Függöny gördül így a színpad elől, lassan, méltóság- teljesen. Flangtalan a nevetés, alig több, mint egy futó mosoly. Nem a boldogság és az önfeledtség pillanata ez. A húsos ajkak még csak résnyire sem tágulnak. Nem holmi tréfa oszlatja az állam gondjaival birkózó lélek felhőit. A csendes derű: kincstári nyugta az alázatos- kodó riportereknek. Köszönöm a kérdést, valóban jól látják, tényleg eredményre vezetett kormányom igyekezete, csak megértették végre maguk is - ezt üzenik a telt orca táncoló izmai. Mivégre az alázat? Az államférfiéi nagyság kényszerít rá? Ó, aligha: a kormányfő nem nagy ember. Lehet bár jelentős amit alkot, de mégiscsak izzadtságszagú. Egy ország verejtékétől szaglik; az orrnak nem épp kellemes. Es elvárható-e, hogy csodálja ezt a színművet, aki'az éltető sós nedveit adja ebbe a játékba ? A kormányfő talán nem adja? Adja bizony, csakhogy ő nem egy a szereplők közül, az övé egészen különleges státus - ő a rendező maga. (Hogy jobb híján, vagy mert valóban erre termett, ez esetünkben mellékes, a nevetése szempontjából pedig teljesen elhanyagolható.) Igazgatja a statisztériát, hogy jó legyen. Ne tragédia és ne komédia, de operett. Es mennyi önjelölt bonviván és primadonna tolakszik, hogy tönkretegye a nagyszerű előadást! Mennyi gáncs és cselvetés! Mind csak azért liheg, hogy emlékezetes maradjon az alakítása. Ez a rendező azonban ezt nem állhatja. Elvárja, hogy tiszteljék a művét, mert a mű - az övé. Az ő akarata több, mint az összes szereplőé együtt. Az ő akarata az alkotás maga, nélküle több könny lenne, több szenvedés és több szárnyaszegett szándék, nélküle mást adna a teátrum. Kinek lenne az jó? Magukért dolgozom, hát mit akarnak még? A véremet akarják? - ez van minden felcsattanásában, ha a művét piszkálják, ha méltatlannak gondolt kérdéssel ostromolják a riporterek. Pedig hát ostrom ez? Csudákat: ténfergő matrózok csámborgása a Téli Palota körül. Mind tiszteletteljesebb a beszélgetések hangneme. A válaszok úgyszólván lényegtelenek, az üzenetértékük a semmivel egyenlő. Hanem amit ez az arc üzen! Összerándul a szemöldök, pengevékonyra zár a száj. Hát dolgoznék én, de mindent kétségbe vonnak. Nem hagynak. Lám, ezt is hányszor megmondtam már: a makrogazdasági mutatók - rendben. Az adósság - törlesztjük. A nyugdíjasok gondja - dolgozunk rajta. A stabilizáció eredményei - nem éljük fel. A koalíció - bizonyított. Hát ez mind kutyafüle? Felháborodik még a zakó hajtókája is, ágaskodik a gallér a tarkó mögött, csak a nyakkendőbog sugároz örök optimizmust, a rend legbiztosabb pontja ebben az őrült rendetlenségben. Ez az ember egész lényével mutatja: teszi a dolgát, hagyják végre békén. Ne szóljanak bele, és főleg ne kérdezzék. Tessék elhinni: nincs miért. De vissza a nevetéshez, ehhez a kormányfői gesztushoz. Vajon ugyanígy rántja el a száját otthon is? Alighanem rossz a kérdés: kit érdekel egy politikus magánélete, hogy avart gereblyéz-e a kertben, kutyát futtat, kocsit mos, vagy testőrkísérettel kocog, mielőtt rágyújt az aznapi első Kentjére. A múltkor megkérdezték tőle, mit szól hozzá, hogy egy magyar pap állítólag családot irt Belgiumban. Hát szörnyű - mondta és szörnyű volt, ahogy mondta. Még valami olyasmit is motyogott, hogy a kormánynak ehhez nincs köze. I alán azért ilyen, mert nincs is magánélete, az is az államrezon része - a nehéz és felelősségteljes munkára való felkészülés pillanata, amint cukrot dob a csészébe és óvatos mozdulatokkal kavargatja a kávét. Ma is jót teszek, gondolhatja ilyenkor a jövőbe révedő tekintettel. Az arca - úgy gondolom - rezzenéstelen.
