Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-27 / 277. szám
*1 Észak-MaoyarorszAo ITT-HON 1997. Novimur 27., Csütörtök városházi hírek Várják a polgárok kérdéseit Mezőkövesd (ÉM) - Közmeghallgatást tart ma este öt órától Mezőkövesd város képviselő-testülete a polgármesteri hivatal „B” épületében. Az érdeklődők először a polgármester tájékoztatóját hallhatják az önkormányzat ez évi tevékenységéről, kiemelve a pályázatok útján megvalósuló jelenlegi és távlati elképzeléseket. Ezután, a város lakossága intézhet szóban - és már előzőleg írásban is - kérdéseket a város vezetéséhez, képviselőkhöz. Társulás orvosi ügyeletre Mezőcsát (ÉM) - A mezőcsáti képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy központi orvosi ügyelet fenntartása és működtetése céljából Ároktő, Hejőbá- ba, Hejőkürt, Hejőpapi, Igrici, Ne- mesbikk, Tiszakeszi és Tiszatar- ján önkormányzataival közösen társulást hoz létre. Az orvosi ügyelet működtetése továbbra is az Egészségügyi Központ Intézmény helyiségeiben, és az intézményvezető főorvos felügyelete mellett történik. A szennyvízhálózatról Felsőzsolca (ÉM) - A harmadik negyedévi költségvetési beszámoló, és már a jövő évi költségvetési terv koncepciója is napirenden lesz a jövő héten kedden tartandó felsőzsol- cai képviselő-testületi ülésen - tájékoztatta lapunkat Nagy József jegyző. Emellett a lakosság szennyvíz- hálózatra való rácsatlakozása is napirenden lesz az ülésen. Éjszakai járőrszolgálat Tiszaújváros (ÉM) - A nemrégiben beindult éjszakai járőrszolgálatról hallhattak beszámolót a ti- szaűjvárosi városatyák legutóbbi ülésükön. A testület továbbra is működtetni kívánja a közterületfelügyelet embereinek a segítségével ezt az ellenőrzési módot, mert hasznosnak ítélik. Igaz, javaslat született arról, hogy az illetékesek vegyék fel a helyi rendőri szervekkel a kapcsolatot, mert összefogással hatékonyabban tudnának fellépni az éjszakaijárőrözés során. HETIVÁSÁR • A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ háztartási boltjában vegyiárú vásárt tartanak, amíg a készlet tart. így a félliteres Pur mosogató akciós ára 129, a Clin ablaktisztítóé 199 forint, a Hyperdol súroló pedig 159 forintba kerül. • A mezőkövesdi Babyland szaküzletben most olcsóbban juthatnak hozzá a vásárlók a babafürdetó- höz, babasamponhoz, de az alkalmi blúzokhoz is. • A mezőcsáti Deák Kereskedőház novembertől üveg, és porcelán termékekkel is bővítette árukészletét, ahol várják a vásárlókat. Híreket várunk! Itt-Hon mellékletünk hasábjain szeretnénk bemu- • tatkozási, megnyilatkozási lehetőséget biztosítani a régiónk településein élők, s mellettük természetesen a helyben működő egyesületek, civil szervezetek-számára. Várjuk a nagyközönség érdeklődésére számot tartó információikat szűkebb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, eseményekről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 46/341-600,341-866,412-164,412-542. Sárgult lapokon megelevenedő múlt Herkely György polgármester, Müllner Jenő a MÚOSZ képviseletében és Szepesi Sándor, a Mezőkövesdi Újság felelős szerkesztője a helyi sajtó ünnepi tortájával Fotó: Cs. Kelemen Andrea Mezőkövesd (EM - CSKA) - A helyi sajtó érték. Mint konferenciánk egyik résztvevője találóan megfogalmazta, ugyanolyan patinás értéke, jelképe a városnak, mint például a templomtorony vagy a Kisjan- kó Bori-ház. És ugyanúgy kell ápolni, gondozni is, mint a többi műemléket - jegyezte meg lapunk érdeklődésére Szepesi Sándor, a Mezőkövesdi Újság felelős szerkesztője, a helyi sajtó századik évére megrendezett konferencia után. Az elmúlt napokban bárki tallózhatott a mezőkövesdi sajtó régi, több évtizedes számai között, hiszen a szervezők a konferencia helyszínén egy szűkebb kiállítással mutatták be, miként adtak hírt az elődök a város történéseiről, eseményeiről. A mai ember elmerülhet az akkori település mindennapi gondjai közt: hogy az 1800-as évek végén szükség volt-e óvodára, gazdasági ismétlő iskolára, néhány évtizede hogyan ünnepelték a húsvétot, de mezőgazda- sági tanácsokkal is szolgáltak az olvasóknak. A városi könyvtár archívuma, őrzi ezt a múltat. Egy kis történeti áttekintés: száz évvel ezelőtt, 1897. október 30-án jelent meg az első helyi lap Mező-Kövesd és Vidéke címmel, ám az újság 1944 októberében bizonytalan időre megszűnt. Lassan egy évtizede, 1988 októberében újra kezébe vehette a kövesdi lakosság „hírmondóját” Mezőkövesdi Újság rímmel, s a lap azóta is töretlenül tájékoztatja az olvasóközönséget a város életéről. Persze, a napokban megrendezett sajtókonferencián nemcsak ezekről az évtizedekről esett szó, hanem a mai sajtónak a városban, a hagyomány- őrzésben, a közéletben és a kultúrában felvállalt szerepéről is. Az eseményen jelen volt Bánó Attila, a Magyar Újságírók Közösségének (MŰK) elnökségi tagja, és Müllner Jenő, a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) helyi lapokszakosztályának az elnöke is. Ők ketten - Herkely György polgármester köszöntő szavai után -, a helyi médiák fontosságát hangsúlyozták. Többek között azt, hogy a települési sajtónak milyen szerepe van egy kisebb közösségben, hiszen részletesen, más formában tudja az állampolgárokat érintő kérdéseket feldolgozni, megjeleníteni. Természetesen az is szóba került, hogy egy önkormányzati lapnál a politika befolyása alá kerülhet az újság, s ennek a kivédésének mikéntjéről is szót ejtettek a közelgő választások kapcsán. A jelenlévő, más településekről érkezett helyi sajtósok hosszas vitában elemezték munkájukat, majd bemutat-, ták saját lapjaikat. A konferencia résztvevői így nemcsak a száz évvel ezelőtti újságírásba pillanthattak bele, hanem komoly szakmai eszmecserét is folytattak. A rendezvényt követően Szepesi Sándor, a Mezőkövesdi Újság felelős szerkesztője arról beszélt lapunknak, mit jelent a múlt „árnyékában” dolgozni.- Nagy dolog a száz év - mondta -, mindig meghatódva lapozgatom a mezőkövesdi helyi sajtó régi, megsárgult évfolyamait. Beszédes tanújelei ezek egy nagy múlttal rendelkező település, egy sajátos népi kultúrájú etnikum hajdanvolt mindennapjainak. A lap szerzőinek törekvései, hitvallása nekünk, kései utódoknak is irányt kell, hogy mutasson. A múlt és a tradíciók tisztelete mellett azonban - természetesen - a kor, az ezredvég kihívásainak is meg kell próbálnunk eleget tenni. Hála ön- kormányzatunk támogatásának, hozzáállásának, nem utolsó sorban a lap köré tömörült lelkes kis csapatnak, talán elmondhatjuk: a Mezőkövesdi Újság jó úton van afelé, hogy sikeres, széles körben elismert helyi magazinná váljon. Ezt jelzi az is, hogy évfordulónk rendezvényeit Váctól Kecskemétig, Szentendrétől Kazincbarcikáig 22 írott és elektronikus médium harminc képviselője tisztelte meg jelenlétével, a MÚOSZ és MŰK - két nagy újságírószervezetünk - pedig elnökségi szinten képviseltette magát. Köszönjük ezt a száz évet azoknak a tisztességes, jószándékú embereknek, akik munkájukkal, támogatásukkal részt vállaltak a helyi sajtó működtetésében, s köszönjük az olvasóknak, hogy nem lankadó érdeklődésükkel, dicséretükkel vagy kritikáikkal mindig visszaigazolást nyújtottak e törekvéshez. EZT LÁTNI KELL! Felsőzsolca múltját idézi a dísztermi kerámia Felsőzsolca (ÉM - FL) - Az eddigi ismeretek szerint 1281- ben írták le először Zsolca nevét. A név föltehetően szláv eredetű, a zltica (annyi mint sárga) szóból ered. Ezt igazolni látszik, hogy a falu területén, határában a humusztalaj alatt sárgafóld, homok, agyag, tengerüledék található. Egy másik feltevés szerint a település neve az ószláv sorica szóból ered, ami sós vizet, sós folyót jelent és esetleg a Sajó folyó szláv neve volt. A szatmári béke (1711) után az új földbirtokosoknak, a Dőry és Szirmay családnak a legnagyobb gondot az elnéptelenedett faluban a vészes munkaerőhiány jelentette. Ezt enyhítette a megélénkült szláv betelepülés. Az 1760-as években folyamatosan települtek vissza a faluba a magyar családok is. A jobbágyok úgynevezett „háromnyomásos gazdálkodást” folytattak földjeiken. Azaz, a „falusi határ” egészét három nyomásra (őszi gabona, tavaszi gabona, ugar tagokra) osztották... Á polgármesteri hivatal dísztermében kívánta megörökíteni az önkormányzat a település történelmét. Ennek szellemében készítette el Vincze Ildikó a háromnyomásos gazdálkodás emlékét felidéző művészi kerámiát és jelentette meg Putz József és Zsíros Sándor Szülőföldünk Felsőzsolca című kiadványát, amely az általános iskolai tanulók számára mutatja be az immár városi rangú település történetét. Felvételünkön: A Felsőzsolcát először ábrázoló, 1771-ben készült kéziratos térképnek az egykori községháza dísztermében elhelyezett kerámia-dombormű változata Fotó: Puskár FALURÓL FALURA BÜKKÁBRÁNlf A gyerekekért hálóznak - Jótékonysági bált rendeznek pénteken este Bükkábrányban, a Művelődési Házban. Mint azt Dudás Sándor polgármestertől megtudtuk: a községnek van egy alapítványa a helyi gyermekekért, s a bálon befolyó összeget ez kapja meg. Az alapítvány célja, hogy a hat és tizennégy év közötti gyerekek szellemi, kulturális és sportnevelését fejlessze, támogassa. CSERÉPFALU Virslis délután az idősekkel Az időseket köszöntik Cserépfaluban, a jövő héten csütörtökön délután - tájékoztatta lapunkat Késik István polgármester. A helyi általános, és zene iskola növendékeinek műsorát láthatják a község hetven évet betöltött lakói, akik egy élelmiszer ajándékcsomagot is átvehetnek majd a polgármester köszöntő szavai után. Az ünnepségen virslivel, üdítővel - és természetesen a jó bor vidékén -, egy pohár borral is megvendégelik a hetven év felettieket. SZOMOLYA Különdíj a fásításért - Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület és a Magyar Önkormányzati Kertészszövetség, valamint a Balaton alapítvány által meghirdetett Virágos Magyarországért virágosítási, parkosítási és környezetszépítési versenymozgalomban Szomolya község a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület különdíját kapta - elsőként. A november 14-én, Hévízen megtartott értékelés során kiemelték a településen szervezett fásítási mozgalom jelentőségét. A községi önkormányzat a lakosság bevonásával 190, most ősszel pedig 140 díszfát ültetett el az utcafásítási program keretében, a Földművelésügyi Minisztérium, a Bejügyminisztérium, a Települési Önkormányzatok Ór- szágos Szövetsége és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület által kiírt pályázaton elnyert összeg felhasználásával. Bükkaranyos legidősebb lakójával, a 92 éves Feleki Gyulával az idősek napközi otthonában találkoztunk. Elmondta: még mindig megműveli az 1000 tőkét számláló szőlőjét, ami ebben az évben 4,5 hektó bort termett. Naponta megiszik háromszor egy deci bort, az ételek közül leginkább a töltött káposztát szereti. Bejár az idősek napközijébe, ahol a születésnapján ajándékkosárral köszöntötték. A NATO-hoz való csatlakozásra azért szavazott, hogy mindannyiunknak „jó legyen". Fotó: Vajda J. Egy hosszú élet titkai
