Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-27 / 277. szám

1997. Novkmrir 27., Csütörtök MEGYEI KÖRKÉP • Gál Zoltán Tiszaújvárosban. Lakossági fóra- mot tart a magyar országgyűlés elnöke, Gál Zoltán pénteken délután fél 4-től Tiszaújvárosban, a Der- kovits Művelődési Központban. ® Kisgazdák a biztonságról, a jólétről és a rendről. „Biztonság-jólét-rend - ezt ígéri a Füg­getlen Kisgazdapárt” címmel tart fórumot az ózdi Iposz-székházban (Bartók B. utca 8.) az FKGP. Az előadók: Horváth Béla, a párt elnöki kabinetjének főnöke, Boross Imre, az FKGP pénzügyi kabinetjé­nek vezetője és Osztroha Bertalan, a Kisgazdapárt megyei elnöke. Másnap, szombaton Tiszakesziben fejti ki a véleményét az általános válsághelyzetről és a gyökeres változás szükségességéről Homoki János országgyűlési képviselő és Osztroha Berta­lan. Előadásuk délelőtt 11-kor kezdődik a helyi művelődési házban. • Képviselői fogadóóra. Fogadóórát tart ma Faragó Péter országgyűlési képviselő ma délután 2-től az upponyi kultúrházban, 4-től a borsodbó- tai polgármesteri hivatalban, 6-tól a sátai műve­lődési otthonban, illetve holnap délután 2-től a mályinkai általános iskolában, 4-től a bánhorvá­ti művelődési házban és 6-tól a nagybarcai mű­velődési otthonban. ® Véradóünnepség. Ünnepélyes keretek között köszöntik a város és vonzáskörzete véradóit pénte­ken délután 2 órától Sajószentpéteren, a Művelő­dési és sportközpontban. A véradók és a véradás jelentőségét Csiba László díszpolgár méltatja. Az emléklapokat az arra érdemeseknek Samu István polgármester nyújtja át. • Ruhavásár a szerencsi szocialistáknál. Ked­vezményes ruhavásárt tartanak pénteken reggel 8 órától Szerencsen, a Magyar Szocialista Párt Kos­suth utca 4. szám alatti irodájában. • Roma-közmeghallgatás. Roma-közmeghallga­tást rendez november 29-én, jövő szombaton dél­előtt 10 órától a miskolci cigány kisebbségi önkor­mányzat a Bajcsy-Zsilinszky utca 2. szám alatti irodájában. A fórumra meghívást kaptak a telepü­lési önkormányzat elöljárói, a polgármesteri hiva­tal szociális osztályának vezetője, a városi rendőr- kapitány és a bú-óság elnöke is. Mindenkit várnak, aki bármilyen jellegű panaszára meghallgatást, választ, megoldást vár. • Klaudia köszöneté. Kossuth Klaudia és a Furdi Zsóka Divatstúdió minden tagja szeretet­tel várja nagyszabású ingyenes divatshow-jára mindazokat, akik bármilyen formában segítették Klaudia gyógyulását. A műsor november 29-én, szombaton este 6-kor kezdődik, a Rónai Művelő­dési Központban. • Idősek a gyermekekért. Idősek a gyermeke­kért címmel jótékonysági gálát, illetve bált rendez a megyei össznyugdíjas szövetség december 3-án délután 5-től a miskolci Vasas Művelődési Köz­pontban. A befolyt összeget a rászoruló gyerekek étkeztetésére szánják. Jegyek 500-10000 forintos áron válthatók minden délelőtt a Belvárosi Kultu­rális Menedzser Irodában (Kossuth utca 11.), illet­ve december 3-án, a helyszínen. Putnok: lesz helyi járat Putnok (ÉM - SZN) - Döntés született a képvise­lő-testület tegnapi ülésén arról, hogy a putnoki ön- kormányzat elfogadja a Borsod Volán ajánlatát, így január 1-jétől beindulhat a városi helyi közle­kedés. Az ajánlat szerint reggel 7 órakor, délután pedig két alkalommal járná végig a város iskoláit, különböző külterületi pontjait a helyi járat, amely­re havi bérletet, illetve 62 forintért jegyet lehet váltani. Talajszint felett az új uszoda A tanácsnok szerint jó boltot csináltak, amikor odaadták a kihasználatlan épületet Miskolc (ÉM - PTA) - Az Úszással az egészséges gyer­mekekért Alapítvány tanuszo­da építését tervezi gyermekek számára Miskolcon. Az önkor­mányzattól azt kérték, hogy a város együk kihasználatlan épületét igénybe vehessék. A közgyűlés ingyenes használat­ba adta az ingatlant, azzal a feltétellel, hogy a szervezet­nek vállalnia kell az átalakítás és a majdani tanuszoda mű­ködtetésének költségét. A kérdéses épület a Mádai László és a Dankó Pista utca által hatá­rolt területen áll, egykor a hőszol­gáltató ingatlana volt. A közgyű­lés legutóbbi ülésén született a döntés: a kért célok - amelyek között mozgássérült gyerekek úszásterápiája is szerepel - telje­sítéséig ingyenesen használhatják az objektumot, annak működteté­sét és átalakítását viszont saját költségén kell megoldania a szer­vezetnek.- Jelenleg még az iskolák köte­lező úszásoktatását is csak szűkö­sen tudják vállalni a helyi fürdők. Nincs egy olyan uszoda sem a vá­rosban, amelyik állandóan rendel­kezésünkre tudna állni, hogy a gyerekek úszásoktatásával foglal­kozhassunk. Ezt a gondot szeret­nénk orvosolni egy „saját” uszodá­val - magyarázta Fázold Henrik, az alapítványnak az új uszoda szervezésével foglalkozó tagja. Más véleményen van Kovács Bertalan úszásoktató, aki az ön- kormányzatot képviseli az alapít­vány kuratóriumában. Az alapít­vány nemes szándékával egyetért, de szerinte jelenleg több uszoda is alkalmas lenne a mozgássérült gyerekek oktatására Miskolcon. Ezeken a helyeken viszont eddig nem jelentkezett senki ilyen igénnyel.- Nem tudok olyan felmérésről, amely kimutatná azt a hiányt, amelyet az alapítvány - infor­mációim szerint - szeretne pótol­ni. Az is kérdéses számomra, hogy milyen anyagi forrásokból akar­nák megvalósítani a terveket. Ha az átalakítás költségeit nem is számolom, egy uszoda működteté­se magában is drága dolog. A be­A selyemréti fürdő. A szakember szerint ez is alkalmas lenne a mozgáskorlátozott gyerekek úszáste­rápiájára... Fotó: Bujdos Tibor lépti díj - már ha kémének ilyet a gyerekektől - nem finanszírozhat­ná az éri közel tízmillió forintos működtetési költséget. Talán még az is célszerűbb lett volna, ha va­lamelyik városi fürdő területén hoznak létre ezekre a célokra egy medencét. Ott ugyanis nem kelle­ne például az ivóvíz minőségű víz felmelegítéséről gondoskodni, úgy, mint a most megkapott épületnél. A vízmelegítő beszerzésén kívül számos munka vár még az építte- tőre. Egy falat át kell alakítani, az egykori hőközpont ottmaradt ve­zetékeit el kell távolítani és nem utolsó sorban a medence, és az ahhoz kapcsolódó helyiségek is felépítésre várnak. (Vojtilla Lász­ló, a Miskolci Vízmű Rt. igazgató­ja több mint 15 millió forintra be­csülte csak a medence, és a vízfor­gató rendszer kiépítésének költsé­gét.) Fázold Henrik szerint az már biztos, hogy kiemelt meden­cékre lesz szükség az uszodában, mert a betonaljzat kirobbantását nem bírná ki az épület szerkezete. Ő nem látja olyan jelentősnek a problémát: álláspontja szerint ter­vük a pályázati lehetőségek kiak­názásával megvalósítható. Azt azonban, hogy mindez mennyi pénzbe kerülne, még nem tudja.- A pályázásnál előnyt jelent az, hogy már „birtokunkban” van egy épület. Hogy az átalakítások­hoz pontosan mekkora összegre lenne szükség, azt nem tudom megmondani, mert ez még a további tervektől függ. Először tisztában kell lenünk azzal, mit vár el tőlünk a város az épületért cserébe, és mit tudunk ebből telje­síteni, aztán lehet szó a konkrét tervek elkészítéséről és az aján­latkérésekről. A város nem vár semmit, illetve csak annyit szeretne, hogy valóban legyen uszoda abban az épületben, amelyet e célra adott a közgyűlés. Juga György, az előteijesztést el­lenjegyző tanácsnok szerint a tes­tület döntése helyes volt, még ak­kor is, ha az alapítvány anyagi helyzetéről nem tájékozódtak. Az eddig raktárként használt épület értékesítésére már többször írt ki pályázatot a város - sikertelenül. A civil kérésnek pályáztatás nélkül tett eleget a testület. A tanácsnok szerint emiatt nem érheti kár a vá­rost, mert egy elfekvő ingatlanról van szó. Az önkormányzatnak ah­hoz is joga van, hogy ha az uszoda terve ésszerű határidőn belül nem valósulna meg, visszavegye az épü­letet. Mint elmondta, az alapít­vány anyagi lehetőségeiről azért nem tájékozódtak, mert tudták, az pályázati pénzből szeretné megva­lósítani elképzeléseit. Nyilvánvaló­nak tartották, hogy az ehhez szük­séges önrészt - lévén komoly a szándék - biztosítani tudják. Betegségről, pontokért Miskolc (ÉM - SZK) - A cukorbetegség szövőd­ményeiről tartottak szakmai fórumot a héten a Diósgyőri Kórházban, döntően körzeti orvosok számára, Az előadások meghallgatása a körzeti orvosok számára a háziorvosi szakvizsga megszerzéséhez kreditpontokat jelentett. Az eseményt Kohold Ta­más polgármester nyitotta meg. Az Istennek tetsző hatalom Holland-magyar tanácskozást tartottak a civilek szerepéről Miskolc (ÉM - BA) - Az erkölcsi megújulásban, az értékadásban nagyobb szerepe van a magyar civil szervezeteknek, mint a fej­lett demokráciákban működő ha­sonló tömörüléseknek. Ezt Kupa Mihály, a Zempléni Telepü­lésszövetség elnöke hangsúlyozta egy tegnapi tanácskozáson. Magyar és holland előadók keresték a választ, hogy miként kell(ene) együttműködniük az önkormányza­toknak és a civil szervezeteknek a szegénységgel, a munkanélküliség­gel és az ifjúsággal összefüggő gon­dok orvoslásában. A konferenciát a Reformátusok a közéletben nevű alapítvány szervezte. Az eltérő idő­ben több városban is zajló eszmecse­rét igencsak indokoltnak minősítette Mészáros István, a Tiszáninneni Re­formátus egyházkerület püspöke. Szerinte az úgynevezett szekulari­zált társadalmakban a felvilágoso­dás óta megfigyelhető jelenség, hogy miközben egyre többen igénylik em­bertársaik szeretetét, az ezt elvárók maguk kevés szeretetet képesek nyújtani. Az embereknek azt kellene megérteniük, hogy az életük és a ha­láluk nem az övék, hanem Istené, s akkor tiszta szívvel és önzetlenül tudnának szeretni. Ezt a gondolatot fűzte tovább Sándor Endre lelkész, aki Vámosújfalu polgármestere, s úgy látja: „bűn, ha valaki tudna jót cselekedni, de nem teszi”. Elméleti síkon mozgott Jan Mul­der előadása is. A hollandiai refor­mátus párt politológiai intézetének igazgatója azt mutatta be, felfogása szerint milyen az egyház, az állam és a társadalom ideális kapcsolata. Világképében minden hatalom Is­tentől való, vagyis a felsőbbség dolga Isten hatalmának szolgálata. Az ál­lami túlhatalommal szemben a csa­lád, az iskola és az egyház nyújthat védelmet. Az állam és a polgárok kö­zött elhelyezkedő civil szervezetek dolga alakítani a közéletet, de eköz­ben nem akadályozhatják működé­sében az államot. A hazai gyakorlatról beszélő Kupa Mihály szerint a magyar felsőbbség működése nemhogy Istennek nem tetsző, de a demokrácia szabályaival sincs teljesen összhangban. Komoly gondnak tartja, hogy miközben a fia­talok problémáinak, a szegénységnek és a munkanélküliségnek a kezelésé­ben jelentős feladatok hárulnak az önkormányzatokra, az ország költ­ségvetésének mindössze körülbelül tíz százalékáról dönthetnek. Renge­teg pénz mozog ugyan a civil szerve­zeteink számlám, de ezzel egyáltalán nincs arányban a közélet formálásá­ban vitt szerepük. Ez azért van, mert az alapítvány létrehozása és működ­tetése ma az adómegkerülés egyik módja. Amely alapítványok szerepet vállalnak a közügyekben, éppenség­gel nem tehetősek. Ha az állam ezen a helyzeten változtatni akar, szükség lesz az adórendszer átalakítására. Kupa Mihály egyébként állítja: a - például a múlttal való szembenézés nehézsége miatt kialakult - erkölcsi válságban a civil szervezetek és az egyházak az értékadóssal segíthetné­nek, hiszen a magyar társadalom ér­tékkövető. A kerékpárút miatt hullottak a könnyek Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Név szerinti szavazással döntöttek a kövesdi városatyák teg­napi ülésükön arról, hogy elbontsák-e az egy évvel ezelőtt megépített kerékpárutat. A javas­lat nem kapta meg a minősített többséget, így az út marad. Az ülé­sen jelenlévő, kerékpár- út-ügyben érintett la­kók nagy része felhábo­rodásának hangot adva távozott. Volt, aki sírva hagyta el a testületi ülés helyszínét. Azon­ban az egész vita alatt senki nem hozta szóba, hogy a panaszok megol­dására a napokban pá­lyázati úton pénzt is nyertek. Nemcsak a képviselők, ha­nem a „nézőközönség” is egyre feszültebben figyelte az ülés pontjai közt ugyan nem szereplő, de mégis na­pirendre tűzött ügyben ki­alakult heves vitát. Ugyanis az egyik város­atya - Dienes László (FKGP) - név szerinti sza­vazást kért a huszonhat lakó által megbízott jogi képviselő javaslatának ügyében. Az indítvány lé­nyege: a főutcai szakaszt kérik elbontani. A csapa­dékelvezető árok befedé­sével az úttal azonos szint­ben kellene kialakítani a kerekezők útját. Az ügy már hónapok óta vissza­térő téma az üléseken, megbeszélések tömkelegét tartották miatta. Az érin­tett lakók a csapadékelve­zetés hibái (udvarukra, la­kásukra folyik a víz), és az ingatlanjaik értékcsökke­nése miatt szeretnék el­bontatni a részben pályá­zati pénzből épült utat. Felvetődött: valójában a városatyák nincsenek tisz­tában azzal, hogy milyen költségekkel járna az el­bontás, és egy esetleges új­raépítés. Sőt kiderült: a ki­vitelezéshez pályázati úton nyert tizenhárom millió forintot is vissza kell fizetni, ha „megindul a dózer”. Eire alapozva ja­vasolta Sebe Imre képvise­lő (független), hogy a dön­tést halasszák el decem­berre, s addig vizsgálják meg más lehetőségekkel egyetemben a lakók kéré­sének anyagi hátterét is. Ezt a városatyák kilenc igen szavazattal elfogad­ták. (Az a tény azonban végig nem kapott hang­súlyt, amit Herkely György polgármester reg­geli beszámolójában kö­zölt, hogy az érintett út­szakasz csapadékvíz-elve­zetési problémáinak meg­oldására a napokban 9,4 millió forintot nyertek pá­lyázaton. A tanácskozás elhúzódása miatt ennek részleteit csak később tisz­tázhatjuk.) Ezután viszont újra név szerinti szavazást tartottak arról, hogy azon­nal megkezdjék-e a bon­tást. Néhányan megkérdő­jelezték ugyan, hogy egy érvényes döntés után eg}7 ellentétes elképzelésről le- het-e még érdemben sza­vazni, de a nyolc azonnali elbontást követelő város­atya voksa kevés volt ah­hoz, hogy megejthessék az első csákányütést. Az ülés­teremben jelen lévő érin­tett lakók nem vették túl­zottan jónéven a végered­ményt, s a rövid folyosói szünetben hangosan adtak ellenvéleményüknek han­got néhány képviselővel szemben. Olyan állampol­gár is volt, aki a nemleges döntés miatt - súva hagy­ta el az épületet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents