Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-27 / 277. szám
1997. November 27., Csütörtök A MEGYÉBŐL JELENTJÜK K Közérdek a köbön Szalóczi Katalin AAár maga a közbeszerzési törvény is a köz pénzét védi. Bizonyos értékhatár fölött mindenféle beszerzést pályáztatáshoz köt, ezzel biztosítandó a közpénzek leghatékonyabb felhasználását. /\z idén már beindult a közbeszerzési törvényben jelzett központi közbeszerzés is, amely azonban csak a központi szakmai irányítás - azaz nem valamely megyei szerv - alá tartozó költségvetési intézményekre vonatkozik. Az előzetes igényfelmérés szerint kiválasztották azokat a termékcsoportokat, amelyekből jelentős értéket képviselő mennyiséget kíván beszerezni a központi költségvetésből fenntartott nyolcszázötven intézmény. A piaci törvények szerint nagy mennyiségért, biztos vételért nagyobb árkedvezmény, esetleg szolgáltatási plusz jár, így a közös, immár központi beszerzés megtakarítást ígér. Vannak azonban olyan intézmények, amelyek állítják: maguk olcsóbban hozzájutnak bizonyos árufajtához, szolgáltatáshoz. Ez aligha vonható kétségbe. Mint ez a tegnapi tájékoztatón is kiderült - ahol a közbeszerzéssel megbízott szakemberek találkoztak az érintett megyei intézmények hivatalnokaival - a központi beszerzés tendernyertesei azzal, hogy áraik normaként megjelentek a hivatalos közlönyökben, mintegy kiterítették kártyáikat. így nem nagy gond más cégeknek alájuk ígérni, ezzel megnyerve maguknak az intézményeket, s máris „kifogtak" az ellenőrökön. A központi beszerzés „megkerülésének" másik módja, ha nem különösebben nézi egy cég a beszerzés eredetét, nem firtatja, megfizették-e az áruért az adót, a vámot (a „fekete beszerzés" lefülelése még a hivatalos szerveknek is ritkán sikerül). És még nyugodt is lehet az intézmény, hiszen pénzt spórolt. A költségvetés pénzét. Vagy mégsem? Egyrészt a gyenge minőség - elég saját ócskapiaci beszerzéseinkre gondolni- gyakran megbosszulja magát. Másrészt a mai- pláne jövőbeni - léptékű fejlődést nem is minden cég állja, s hamar korszerűtlenné válik az, ami ma még éppen megfelel. Harmadrészt pedig a „megspórolt" értékkülönbözetet végül is a „köz" másik zsebéből vettük el. Es azt már csak a tájékoztató utáni beszélgetés közben árulta el a miniszterelnökség embere: ha egy intézményről az ellenőrzések során kimutatják, hogy takarékosságuk - jóllehet törvényt nem sértettek vele - a köz kárára ment, ugyanolyan törvényesen csökkenthető a következő évi költségvetési kerete. Kár, hogy ez a legnyomósabbnak tűnő érv csak négyszemközt hangzott el... Ózdi gázolás: I a zebra túl közel volt Miskolc (ÉM - BAL) - Nem állhatott volna meg az autó a gyalogátkelőhelyig, a gázolás tehát elkerülhetetlen volt - derült ki a szakértői jelentésből, ám az áldozat családja ennek az ellenkezőjéhez ragaszkodik. Az egy évvel ezelőtti ózdi halálos baleset tárgyában folytatott bírósági eljárás tegnapi tárgyalásán sem jelent azonban meg az a tanú, aki vélhetőleg mindent látott: mi történt azon a végzetes napon a gyalogátkelőhelyen. Tavaly októberben egy gépkocsi közelített az ózdi Munkás út egyik zebrájához. Hirtelen egy fiatal lány lépett le az úttestre, s az autó már nem tudott megállni: elgázolta az áldozatot, aki meg is balt. Az azóta folyó büntetőeljárás tétje, hogy a sofőr mennyiben volt hibás a halálesetben, azaz: gyorsan hajtott-e, s azért nem tudott megállni, vagy a lány futott elé, esélyt sem adva a gázolás elkerülésére. A műszaki szakértői vélemény kiegészített változata szerint az utóbb eset tűnik valószínűbbnek - konstatálhatta a tegnapi tárgyaláson a bíróság. Ha a vádlott 50-53 kilométeres sebességgel hajtott, esetleg megszegte a KRESZ-t, ám semmiképp sem hibáztatható azért, hogy az észleléstől számított 7-10 méteren belül nem volt képes lefékezni a zebra előtt. A sértett képviselője - az édesanyja - viszont váltig állítja: ha valóban csak a vétkes által vallott sebességgel közlekedett - nem például 70-80-nal, miként egyes tanúvallomásokból kitűnik -, akkor is el tudta volna kerülni a tragédiát. Következésképpen megengedhetetlenül gyorsan vezette kocsiját. Az ellentmondó szemtanúi beszámolókon túl a döntést nehezíti, hogy egy - koronatanúnak is nevezhető - járókelő, aki pont szembe haladt a zebrán az áldozattal - tehát vélhetően mindent látott, s így vallomása perdöntő lehet többszöri idézésre sem jelent meg a tárgyaláson. A következő, januári alkalomra rendőrséggel vezettetik elő. Panasszal ébredő polgárok Három napon át vizsgálódik a megyében az állampolgári jogok biztosa Egy hónappal ezelőtt az ombudsman! hivatal panaszládákat helyezett el a megye több pontján, amibe bárki bedobhatta egyéni sérelmeit taglaló beadványát. Mostani miskolci látogatásukkor is azt ígérik a biztosok: a hatáskörükbe tartozó minden ügyben alapos vizsgálatot folytatnak, aminek eredményéről értesítik az érintetteket. Fotó: V. J. Miskolc (ÉM - BAL) - Megyénk „panaszkodás” szempontjából nem különbözik az ország más megyéitől, az országgyűlési biztosi hivatalhoz innen érkező beadványok száma még alatta is maradt az országos átlagnak - számolt be hároméves munkájuk tapasztalatairól a háromnapos borsodi látogatásra érkezett ombudsman, Gönczöl Katalin és helyettese, Polt Péter. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese háromnapos látogatásra érkezett a megyeszékhelyre, hogy a megye településeinek jegyzőivel találkozzon, illetve több fontos közintézményt meglátogasson (a Gyermek- várost, a hajléktalanotthont, a rendőrséget s hasonlókat), azokban az állampolgári jogokat illetően vizsgálatokat folytasson. Mint Gönczöl Katalin tegnapi tájékoztatásából kiderült: az ombudsmani hivatal fennállásának közel 3 éve alatt 17 ezer panaszt kaptak, s további számos esetben hivatalból kezdeményeztek vizsgálatokat. A lakossági panaszok jelentős része a helyi ön- kormányzatok munkáját kifogásolja, elsősorban a lakás-, építés- és gyámügyet, a szociális ellátást, valamint a szabálysértéseket érintően - ismertette Gönczöl Katalin.- Tudom, hogy az ország „legka- tasztrófasújtottabb” területére érkeztünk - mondta a biztos tegnap a megyeházán tartott konzultáción, részletesebben beszámolva a megyénkből származó ügyekről. Elhangzott: megyénkből 907 panasz érkezett az ombudsmanhoz címezve (825 ügyre vonatkozólag), s a számnak az országos adatokhoz viszonyított aránya (5,6 százalék) alatta marad a lakosság számából következő aránynak (közel 8 százalék). A biztosi intézmény létrehozása óta tartó tendencia azonban azt mutatja: nő az innen eredő bejelentések mennyisége, míg jellegükben nem térnek el a máshol felmerülő panaszokétól. „Kezd felébredni a borsodi polgár” - kommentálta a tapasztalatot Gönczöl Katalin, aki hivatala jelentőségét abban látja, hogy „sikerüljön az alattvalókból polgárokat formálni”. Az ombudsmanok hatóságot ellenőrizhetnek (kivéve a bíróságot), kötelező érvényű döntést azonban nem hoznak, csak ajánlásokat tesznek. Az adatok azt mutatják: az érintett szervek az ajánlásokat kezdetben 90, mára mintegy 70 százalékban megfogadják - a biztosok ez utóbbit is nagy eredménynek tartják. Több jegyző is kérdést intézett Gönczöl Katalinhoz és Polt Péterhez; egyesek olyan - például gyámügyi - jogszabályokat kifogásoltak, amelyek nehezen végrehajthatóak a gyakorlatban: javasolták, hogy a törvényalkotási folyamatban már eleve szakvéleményt nyilváníthassanak a biztosok. Egy önkormányzati illetékes a községében uralkodó állapotokra utalva tett felvetést: településükön „800 cigány él, megkeserítve a lakosok életét”. „Ha fehér emberek fordulnak az ombudsmanhoz ilyen ügyben, azokon is se- gítenek-e” - szólt a kérdés, kiegészítve a kisebbségi ombudsman ismert sátoraljaújhelyi állásfoglalását bíráló kijelentéssel. Az állam- polgári jogok biztosa válaszában kiállt - a tőle szervezetileg teljesen különálló hivatalt képviselő - kollégája mellett, mondván: a kisebbségi jogok biztosa az adott, nagy sajtóvisszhangot kiváltó esetben nem tehetett mást, mint hogy az inkriminált önkormányzati határozatot kifogásolja. Gönczöl Katalin emellett kifejtette: a cigányság és a velük alkalmanként szembenálló nem cigányok problémájával éppúgy foglalkoznak, mint minden emberi jogi vonatkozású üggyel, a roma lakosság társadalmi integrációjának kérdését azonban csak a kultúrák közötti eltéréseket figyelembe vevő törekvések révén tartja megoldhatónak. Csak az eredmény minősít Sándor: Garantálja a kormány a munkavállalók védelmét! Miskolc (ÉM - PT) - Csupán minden harmadik bérből és fizetésből élő dolgozót védi valamilyen érdekvédelmi szervezet a Magyarországon foglalkoztatott mintegy három és fél milliónyi ember közül. A szakszervezeteknek ezért változtatniuk kell eddigi taktikájukon, és a jövőben a legnagyobb hangsúlyt a területi szervezetek erősítésére kell helyezniük - hangoztatta Sándor László, az MSZOSZ elnöke a tegnap Miskolcon megtartott sajtótájékoztatón. Sándor László a kétnapos megyénkbeli látogatásának tapasztalatait összegző beszélgetés során kifejtette: a rendszerváltás óta megváltozott társadalmi körülményekhez igazodva a szakszervezeti mozgalomnak is meg kell újulnia. Azoknál a cégeknél, ahol a szakszervezeti szerveződést már csírájában is elfojtják, vagy az érdekképviselőket fenyegetik és meghurcolják, el sem kezdődhet az alapvető munkavállalói jog gyakorlása. Néhány nemzetközi társaság egyáltalán nem veszi figyelembe a magyar munkajogot. Ezért az MSZOSZ arra törekszik a jövőben, hogy az államot partnernek nyerje meg a hazai dolgozók érdekvédelmének garantálásához. Az elnök szerint az elmúlt hét év tapasztalati alapján megállapítható, hogy nincs szükség a jelenleg működő hat konföderációra, mert ez megosztja a szak- szervezeti erőket. A DAM-privatizáció körüli bonyodalmakat firtató kérdésre válaszolva Sándor László leszögezte: az elodázó és a régi foglalkoztatási struktúrához dogmatikusan ragaszkodó politikának köszönhetően mintegy 26 milliárd forint folyt szét eddig a megyében. El kellene már felejteni végre az álomvilág kergetését, és valós helyére kellene tenni a miskolci acélgyártás problémáját. Végre alaposan meg kellene vizsgálni, hogy van-e egyáltalán olyan privatizációs partner, aki hosszú távon képes végezni ezt a tevékenységet. Sándor kinyilvánította azon véleményét is, hogy a helyes irányba mutató foglalkoztatáspolitikára, a munkahelyteremtésre, egy megye gazdaságpolitikájának sikeressé tételére a szomszédos Szabolcsban is jó példát lehet találni. Nem elégséges csupán arról beszélni, hogy egy adott menedzsment erőfeszítéseket tesz, és mindent elkövet a fellendülés elérése érdekében, ha az „erőfeszítéseknek” évek óta nincsenek kézzel fogható eredményei - így magyarázta lapunk tegnapi számában megjelent szavait, melyek szerint megyénk példát vehetne a szomszédos, szabolcsi régióról. Váratlan randevú a síneken „Belógott" szerelés közben egy ÉMÁSZ-os szerelőkocsi a villamos útvonalába, így az arra jövő Tátra súrolta az autó kitámasztó szerkezetét. A kora délutáni találkozás következménye - amint azt az MVK Rt. diszpécserszolgálatánál megtudtuk - 5 ezer forintnyi kár a villamosban, némi szépséghiba a szerelőautó fixálószerkezetében, és tízpercnyi járattorlódás Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fotó: B. T. Város és közlekedés Tokí\j (ÉM - PT) - Az önkormányzatok szerepe, feladata és felelőssége a közlekedés területén címmel rendez háromnapos konferenciát tegnaptól a Közlekedéstudományi Egyesület es annak megyei szervezete, valamint, a megyei Közlekedési Felügyelet Tokajban. A szakmai tanácskozást tegnap nyitották meg a polgármesteri hivatalban, a program ma és holnap előadásokkal, konzultációkkal folytatódik, melyek főbb témái: állami céltámogatások, területfejlesztési források, pályázatok útépítéshez, az önkormányzatok szerepe a közlekedési ágak közötti kapcsolattartásban, hidak, utak, kompok fenntartásának kérdései. Olcsó szoftvernek... Központi közbeszerzés, és a költségvetés Miskolc (ÉM - SZK) - Az elvileg áprilistól létező, de gyakorlatilag szeptembertől élő központi közbeszerzési rendszerről minden megtudható a közbeszerzés szervezésével megbízott cégek írott tájékoztatatóiból, melyek anyaga E-mailen is elérhető. De a szakemberek országszerte megyei tájékoztatókon is találkoznak az úgynevezett dekoncentrált intézmények dolgozóival. E sorozat 18. színhelye volt tegnap a megyeháza. Gellén Gábor közbeszerzési igazgató elmondta: a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága a központi közbeszerzést szabályozó rendeletben szabályozott 10 termékkörből a számítástechnikai termékek, eszközök, illetve szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, valamint személy- gépkocsik és gépjárműüzemanyagok központi beszerzését tendereztette. A nyertes cégek, amelyekkel a keretszerződéseket kötötték, valamennyien komoly garanciákat vállaltak, s elismerésre méltó szakami referenciákkal rendelkeznek. A költségvetési intézmények a központi beszerzést megkerülhetik, ha egyéb forrásból olcsóbban megúszhatják. Ezt mégsem javasolták a szakemberek, mondván, hogy az ár az esetek meghatározó többségében a minőséggel arányos. Az azonos minőség melletti árkülönbözet pedig leginkább a „fekete” beszerzésekből adódnak. Márpedig a kormányzat jogos elvárása, hogy a központi költségvetésből gazdálkodó cégek hozzájáruljanak a költségvetés bevételi oldalához, azaz ne a vámon és az áfán „spóroljanak”. Felvetéseidre válaszolva elhangzott: elismerik, hogy az érintett intézmények nehéz gazdálkodása miatt, amelyet esetleges év közbeni elvonások is fenyegetnek, másrészt a pályázatok bizonytalan kimenetele folytan nehezen látható előre, miből mennyit tudnak rendelni. Ezért a keretszerződéseket igyekeztek rugalmasan megalkotni, így a beszerzendő mennyiségnél (plusz-mínusz) 30 százalékos eltérés megengedett. Arra a kérdésre, mennyi az ország 850 költségvetési intézményének egy évben beszerzésre fordítható kerete, s pláne, hogy ebből mennyi jut a megyénkbeli intézményekre, nem tudott az igazgató választ adni. Mindössze az első két hónap (szeptember, október) központi beszerzési adatait ismertette: 60 autó és körülbelül 350 millió forint értékű számítástechnikai berendezés talált a központi költségvetési mtézményekben az új rendszer szerint gazdára.
