Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-22 / 273. szám
„A meglepődés, a csodálkozás a megértés kezdete. A tágra nyitott szem előtt a világon minden figyelemre méltó és csodá latos” - Ortega Y Gasset. „A kutatás tárgya többé nem a természet, mint olyan, hanem az emberi kérdésfeltevésnek kitett természet” - Heisenberg. „A tudomány haladását nem az eldöntött, hanem a felvetett kérdésekkel kellene mérni” - Eddington. „Az egész modern világszemlélet alapja az az illúzió, hogy az úgynevezett természettörvények a természeti jelenségek magyarázatai” - Wittgenstein. „Vannak, akik szükségszerűen tévútra jutnak, mert számukra egyáltalán nincs is igaz ösvény” - Thomas Mann. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE H Már a reformkoriak felismerték, hogy egy ország sorsa a kiművelt emberfők sokaságán múlik. Magyarországon a rendszerváltozással nagyobb lélegzetvételhez jutottak a vidéki tudományos műhelyek. A Perem összeállítása térségünk helyzetét, a helyi tudományos központok szerepét elemzi. POZDERKA JUDIT- _____ERDEI SÁNDOR _____________ M it tekintsünk tudományos műhelynek? Berényi Dénes akadémikus, a debreceni akadémiai bizottság elnöke tág értelmezési lehetőséget ajánl figyelmünkbe. Intézetet, tanszéket, főiskolát, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóiratszerkesztőséget, tudományos egyesületet - sorolja -, ahol valamilyen tudományágat művelnek. Egy-egy tudós társaság formálisan vagy informálisan működhet. Az amerikai példa Európában is egyre népszerűbb: egy adott intézeten, karon belül a különböző tudományos fokozatú kutatók lényegében azonos jogokkal rendelkeznek. Ha valakinek van egy jó ötlete, kidolgoz egy pályázatot, és megnyer a tíz-húsz fős közösségből néhány embert, három-öt évig együtt dolgozhatnak. A hagyományos európai egyetemen viszont, amikor meghal a professzor, gyakorlatilag mindenkinek megszűnik az állása, mert utódja új partnereket keres, maga választja meg munkatársait. A kontinensen Adatok (1995.) Kutató-fejlesztő hely Kutatók l . ■ ;■ ■; Budapest 624 11 727 Borsod 63 811 Hajdú 104 1567 Szabolcs 42 447 Az Akadémia központi épülete Budapesten Ráfordítás (millió Ft) 27 495 900 1 912 722 Forrás: KSH így annak keleti szegletében - is megfigyelhető azonban már az a tendencia, hogy egy tudományos csapat adott feladaton, adott szellemben, informálisan együtt dolgozik. Napjaink izgalmas tudománypolitikai kérdése a tudomány versenyhelyzete. Hogy a legjobbaknak kell elvinniük a pálmát, az természetes, de az, hogy a középszerű tudományra Lell-e áldozni, már nem ilyen egyértelmű. Az első szempont a kvalitás - >gy Berényi. - Az is igaz, hogy mindenki - az ufológus is - a tudomány Pecsétjét szeretné. Pedig sokféle tudás van az életben, ami nem tudomány. A tudomány sem mindenható. A legkiválóbb tudósok sem tudnak megélni a derékhad támogatása nélkül. A tudomány ugyan verseny, a legkiválóbbakra kell a legtöbbet áldozni, de az életben nagyon sok szakemberre van szükség. A debreceni professzor a megelőző akadémiai ciklusban a kutatásértékelési bizottság elnöke volt, s ott még a nehezebben mérhető társadalomtudományok képviselőivel is egyetértettek az alapelvekben, hogy tudniillik a tudományos eredmények elsősorban a hatásuk alapján ítélhetők meg. Létezik a tudományon belüli hatásfok (miként sikerül továbblépni egy adott eredményen). Szempont, hogy a gyakorlati életet, az ipart, a szórakozást - és így tovább - mennyiben alakítja át az újdonság, illetve hogyan befolyásolja gondolkozásunkat, világképünket. A Galilei-féle áttörésre, a relativitáselméletre, vagy még közelebb: a számítógépre gondolhatunk, amely legalább akkora lépés az informatikában, mint Mp mikor az írást, majd később a könyvnyomtatást feltalálták. A Magyar Tudományos Akadémia új vezetőinek kitünlettet célja a határon túli műhelyek integrálása (erre külön- programja és bizottsága van a testületnek, s e projekt nagyszabású rendezvénye volt a múlt héten Debrecenben és Nyíregyházán a környező országok magyar tudományos műhelyeinek és professzorainak a randevúja), no és a vidéki tudományos bázisok további erősítése. Az MTA 1961-tői hozta létre területi bizottságait: elsőként Szegeden, majd Pécsett, Veszprémben, a debrecenit 1976-ban, a miskolcit 1978-ban. Ami a regionális tudományos központokat illeti, a műhelyek teljességre törő számbavételéről Debrecenben föltétlenül le kell mondanunk. Mert Berényi Dénes szerint, bármilyen paraméter alapján mérjük, a tudomány egésze szempontjából ez a három legjelentősebb tudományos központ egyike Magyarországon Budapesten és Szegeden kívül. Aztán vannak másodlagos központok, mint Pécs, Veszprém, Sopron vagy Miskolc. Hiába van sok egyetemi kar például Pécsett, a természettudományok területén meglehetősen gyönge, szinte akkredi- tálhatatlan. Léteznek olyan mutatók is, mint a tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma, ami Budaaz méltó az elismerésre, aki maga tud divatot csinálni. Az egyik kutató nagyszerű a részletekben, a másik merőben új megközelítési módot dolgoz ki, vagyis iskolát teremt. Mint Szalay Sándor a fizikában, kinek érdemeként említhetjük többek között - a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyik tanszékéből leválasztva - az MTA Atommagkutató Intézetének (ATOMKI) megalapítását 1954-ben. Lipták András, a KLTE professzora, az MTA kémiai osztálya és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke saját tudományterületének országos és nemzetközi jó hírét abban látja, hogy a Bognár Rezső, Szarvas Pál és Imre Lajos nevével fémjelzett iskolák zottságokban nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek dolgoznak, a tagok fele tudományos címmel, fokozattal bír. A megye területen tevékenykedő és az elszármazott kutatókkal is együttműködésre törekszenek. A szlovákiai, ukrajnai és romániai magyar tudósokkal is jó kapcsolatokat ápolnak. Évente közgyűlési és más nagyrendezvényt szerveznek. Szeptember végén 150-170 előadást felölelő ülést rendeztek. Törekvéseik szerint a különböző szakterületek között egyensúlynak kell lennie. A megye profiljának megfelelően főleg a mezőgazdasági, a kertészeti tudományokban mutat fel Szabolcs szép eredményeket, a közgazdaság-, a jog- és a műszaki tudományok terén szerényebb. A kémia előkelő helyet foglal el, hiszen idetartozik a tiszavasvári Alkaloida Rt. kutatócsoportja. A kisvárdai Teichmann Vilmos kísérleti telepen többek között a híres rózsaburgonyái nemesítették ki - látható tehát, hogy a tudományos kutatás a megyében némileg decentralizált. Akadémikusaik nincsenek, viszont az elszármazottak között igen, pesten kívül messze Debrecenben és Szegeden a legnagyobb. Persze nem minden tudományágban ez a sorrend, az orvostudományokban nagyon erős Pécs, Sopron az erdészeti vagy faipari területeken, Veszprém a kémiai tudományágban. De a debreceni uni- versitasban tömörülő, ismét az egységes, sok karú egyetem felé haladó felsőoktatási intézmények a teológiai, pedagógiai képzéstől a (zene)művé- szetin, műszakin és bölcsészettudományin át - az újabban meghonosított közgazdasági és az újraélesztett jogtudományi fakultásokkal - a tradicionálisan jó hírű orvosi és agrárstúdiumokig szinte a teljes tudományos spektrumot átfogják. Minőségi súlypontok, persze, léteznek, s miként Szegeden a biológia, úgy Debrecenben legerőteljesebben a fizika és a kémia műhelyei szereznek napjainkban is az országhatárokon túlnövő elismertséget. A tudományból az egyéniséget sem lehet kiküszöbölni. Van, aki mindig a tudományos divatot követi, de igazán hagyományait biztos alapokon folytathatták a tanítványok, másrészt, hogy itt már húsz éve tudatosan, előrelátóan koncentrálták a pénzeket, s egy úgynevezett nagyműszer-fejlesztéssel az országban egyedülálló laboratóriumot hoztak létre. Kelet-Magyarország hármashatár- szegletében, Nyíregyházán öt évvel ezelőtt alakult meg az MTA Szabolcs-Szatmár Bereg megyei testületé. Az akadémia különegysége ez, amely a DAB-bal társult - tudtuk meg a testület elnökétől, a kezdeményező Kecskés Mihály egyetemi tanártól. A tudományos testület tíz szekcióban és harminckilenc munka- bizottságban végzi tevékenységét. Tagjainak száma több mint hétszáz, kassai, ungvári és nagybányai csoportja is van. E három csoportba mintegy száz kutató tartozik. A munkabiOTKA-alap (Az Országos Tudományos Kultlásl Altp 1996-os tematikus * If/uságl támogatási összegei) Borsod-Abaúj-Zemplén: 31572 000 FI Hajdú-Blhar 28 692 000 FI Szabolcs-Szatmár-Bereg: 5 717 000 Ft A három megye támogatottsága: 10,06%. Ez a vidék támogatására fordított összeg 2S,S%-a. mert a szabolcsiak utánpótlást adnak a debreceni és a fővárosi tudományos élet számára. Szabolcsi fejlesztés: érintésre működő információs központ az IFABO ’97 kiállításon Fotók: Nagy Gábor Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye tartozik az akadémiai bizottság (MAB) kötelékébe. Elnöke, Kozák Imre elmondja, hogy mind a három megyében igyekeznek megszervezni a tudományos közéletet. Ez a fő feladatuk. Borsod-Abaúj-Zemp- lénben a legfőbb tudományos műhely a Miskolci Egyetem, amely sokáig csak műszaki szakembereket képzett, de több mint tíz éve jogászokat és közgazdászokat, fél évtizede pedig bölcsészeket is ad az országnak. Összesen hat kar működik az egyetemen. Sárospatak a tanítóképzésben jeleskedik, említést érdemel teológiai főiskolája is. Miskolcon tevékenykedik az MTA Regionális Kutatások Központjának egyik osztálya. Az egyetem mellett működött az MTA Bányászati-Kémiai Kutatólaboratóriuma, amely éppen a napokban egyesül az egyetemmel. Szót érdemelnek az orvostudományi kutatások is, amelyeket főképp kórházak égisze alatt végeznek jelentős orvoscsoportok. A MAB-hoz összesen kilenc akadémikus tartozik. Ez nem nagy szám, de tudni kell, hogy Miskolcon nem régóta működik egyetem.
