Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-22 / 273. szám

„A meglepődés, a csodálkozás a megértés kezdete. A tágra nyitott szem előtt a vilá­gon minden figyelemre méltó és csodá latos” - Ortega Y Gasset. „A kutatás tárgya többé nem a természet, mint olyan, hanem az emberi kérdésfel­tevésnek kitett természet” - Hei­senberg. „A tudomány haladását nem az eldöntött, hanem a felve­tett kérdésekkel kellene mérni” - Eddington. „Az egész modern vi­lágszemlélet alapja az az illúzió, hogy az úgynevezett természettör­vények a természeti jelenségek ma­gyarázatai” - Wittgenstein. „Vannak, akik szükségszerűen tévútra jutnak, mert számukra egyáltalán nincs is igaz ösvény” - Thomas Mann. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE H Már a reformkoriak felismer­ték, hogy egy ország sorsa a kiművelt emberfők sokasá­gán múlik. Magyarországon a rendszerváltozással na­gyobb lélegzetvételhez ju­tottak a vidéki tudományos műhelyek. A Perem összeál­lítása térségünk helyzetét, a helyi tudományos közpon­tok szerepét elemzi. POZDERKA JUDIT- _____ERDEI SÁNDOR _____________ M it tekintsünk tudományos műhely­nek? Berényi Dénes akadémikus, a debreceni akadémiai bizottság elnöke tág értelmezési lehetőséget ajánl figyelmünkbe. Intézetet, tanszéket, főiskolát, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat­szerkesztőséget, tudományos egye­sületet - sorolja -, ahol valamilyen tudományágat művelnek. Egy-egy tudós társaság formálisan vagy infor­málisan működhet. Az amerikai példa Európában is egyre népszerűbb: egy adott intézeten, karon belül a külön­böző tudományos fokozatú kutatók lényegében azonos jogokkal ren­delkeznek. Ha valakinek van egy jó ötlete, kidolgoz egy pályázatot, és megnyer a tíz-húsz fős közösségből néhány embert, három-öt évig együtt dolgozhatnak. A hagyományos euró­pai egyetemen viszont, amikor meghal a professzor, gyakorlatilag minden­kinek megszűnik az állása, mert utód­ja új partnereket keres, maga választ­ja meg munkatársait. A kontinensen ­Adatok (1995.) Kutató-fejlesztő hely Kutatók l . ■ ;■ ■; Budapest 624 11 727 Borsod 63 811 Hajdú 104 1567 Szabolcs 42 447 Az Akadémia központi épülete Budapesten Ráfordítás (millió Ft) 27 495 900 1 912 722 Forrás: KSH így annak keleti szegletében - is meg­figyelhető azonban már az a tendencia, hogy egy tudományos csapat adott feladaton, adott szellemben, infor­málisan együtt dolgozik. Napjaink izgalmas tudománypoli­tikai kérdése a tudomány verseny­helyzete. Hogy a legjobbaknak kell elvinniük a pálmát, az természetes, de az, hogy a középszerű tudományra Lell-e áldozni, már nem ilyen egyér­telmű. Az első szempont a kvalitás - >gy Berényi. - Az is igaz, hogy min­denki - az ufológus is - a tudomány Pecsétjét szeretné. Pedig sokféle tudás van az életben, ami nem tudomány. A tudomány sem mindenható. A legki­válóbb tudósok sem tudnak megélni a derékhad támogatása nélkül. A tudo­mány ugyan verseny, a legkiválób­bakra kell a legtöbbet áldozni, de az életben nagyon sok szakemberre van szükség. A debreceni professzor a megelőző akadémiai ciklusban a kutatásérté­kelési bizottság elnöke volt, s ott még a nehezebben mérhető társadalomtu­dományok képviselőivel is egyetértet­tek az alapelvekben, hogy tudniillik a tudományos eredmények elsősorban a hatásuk alapján ítélhetők meg. Lé­tezik a tudomá­nyon belüli ha­tásfok (miként sikerül tovább­lépni egy adott eredményen). Szempont, hogy a gyakorlati életet, az ipart, a szórakozást - és így tovább - mennyiben alakítja át az újdonság, illetve hogyan befolyásol­ja gondolkozásunkat, világképünket. A Galilei-féle áttörésre, a relativitáselmé­letre, vagy még közelebb: a számító­gépre gondolhatunk, amely legalább akkora lépés az informatikában, mint Mp mikor az írást, majd ké­sőbb a könyvnyomtatást feltalálták. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia új ve­zetőinek kitünlettet célja a határon túli műhelyek integrálása (erre külön- programja és bizottsága van a testületnek, s e projekt nagyszabású ren­dezvénye volt a múlt héten Debrecenben és Nyíregyházán a környező országok magyar tudomá­nyos műhelyeinek és professzorainak a randevúja), no és a vidéki tudomá­nyos bázisok további erősítése. Az MTA 1961-tői hozta létre területi bi­zottságait: elsőként Szegeden, majd Pécsett, Veszprémben, a debrecenit 1976-ban, a miskolcit 1978-ban. Ami a regionális tudományos központokat illeti, a műhelyek teljességre törő számbavételéről Debrecenben föltétlenül le kell mondanunk. Mert Berényi Dénes szerint, bármilyen pa­raméter alapján mérjük, a tudomány egésze szempontjából ez a három leg­jelentősebb tudományos központ egyi­ke Magyarországon Budapesten és Szegeden kívül. Aztán vannak másod­lagos központok, mint Pécs, Vesz­prém, Sopron vagy Miskolc. Hiába van sok egyetemi kar például Pécsett, a természettudományok területén meglehetősen gyönge, szinte akkredi- tálhatatlan. Léteznek olyan mutatók is, mint a tudományos fokozattal ren­delkező kutatók száma, ami Buda­az méltó az elismerésre, aki maga tud divatot csi­nálni. Az egyik kutató nagyszerű a részletekben, a másik merőben új megközelítési módot dol­goz ki, vagyis iskolát teremt. Mint Szalay Sándor a fizikában, kinek érdemeként említhetjük többek között - a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyik tanszékéből levá­lasztva - az MTA Atom­magkutató Intézetének (ATOMKI) megalapítását 1954-ben. Lipták András, a KLTE professzora, az MTA kémiai osztálya és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke saját tudományterületének or­szágos és nemzetközi jó hírét abban látja, hogy a Bognár Rezső, Szarvas Pál és Imre Lajos nevé­vel fémjelzett iskolák zottságokban nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek dolgoznak, a tagok fele tudományos címmel, fo­kozattal bír. A megye területen tevé­kenykedő és az elszármazott kutatók­kal is együttműködésre törekszenek. A szlovákiai, ukrajnai és romániai ma­gyar tudósokkal is jó kapcsolatokat ápolnak. Évente közgyűlési és más nagyrendezvényt szerveznek. Szep­tember végén 150-170 előadást felöle­lő ülést rendeztek. Törekvéseik szerint a különböző szakterületek között egyensúlynak kell lennie. A megye profiljának megfelelően főleg a mező­gazdasági, a kertészeti tudományokban mutat fel Szabolcs szép eredményeket, a közgazdaság-, a jog- és a műszaki tu­dományok terén szerényebb. A kémia előkelő helyet foglal el, hiszen idetar­tozik a tiszavasvári Alkaloida Rt. ku­tatócsoportja. A kisvárdai Teichmann Vilmos kísérleti telepen többek között a híres rózsaburgonyái nemesítették ki - látható tehát, hogy a tudományos kutatás a megyében némileg decent­ralizált. Akadémikusaik nincsenek, viszont az elszármazottak között igen, pesten kívül messze Debrecenben és Szegeden a legnagyobb. Persze nem minden tudományágban ez a sorrend, az orvostudományokban nagyon erős Pécs, Sopron az erdészeti vagy faipari területeken, Veszprém a kémiai tu­dományágban. De a debreceni uni- versitasban tömörülő, ismét az egy­séges, sok karú egyetem felé haladó felsőoktatási intézmények a teológiai, pedagógiai képzéstől a (zene)művé- szetin, műszakin és bölcsészettu­dományin át - az újabban meghonosí­tott közgazdasági és az újraélesztett jogtudományi fakultásokkal - a tradi­cionálisan jó hírű orvosi és agrárstúdi­umokig szinte a teljes tudományos spektrumot átfogják. Minőségi súly­pontok, persze, léteznek, s miként Sze­geden a biológia, úgy Debrecenben legerőteljesebben a fizika és a kémia műhelyei szereznek napjainkban is az országhatárokon túlnövő elismertséget. A tudományból az egyéniséget sem lehet kiküszöbölni. Van, aki mindig a tudományos divatot követi, de igazán hagyományait biztos alapokon foly­tathatták a tanítványok, másrészt, hogy itt már húsz éve tudatosan, előrelátóan koncentrálták a pénzeket, s egy úgy­nevezett nagyműszer-fejlesztéssel az országban egyedülálló laboratóriumot hoztak létre. Kelet-Magyarország hármashatár- szegletében, Nyíregyházán öt évvel ezelőtt alakult meg az MTA Szabolcs-Szatmár Bereg megyei testületé. Az akadémia különegysége ez, amely a DAB-bal társult - tudtuk meg a testület elnökétől, a kez­deményező Kecskés Mihály egyetemi tanártól. A tudományos testület tíz szekcióban és harminckilenc munka- bizottságban végzi tevékenységét. Tagjainak száma több mint hétszáz, kassai, ungvári és nagybányai cso­portja is van. E három csoportba mint­egy száz kutató tartozik. A munkabi­OTKA-alap (Az Országos Tudományos Kultlásl Altp 1996-os tematikus * If/uságl támogatási összegei) Borsod-Abaúj-Zemplén: 31572 000 FI Hajdú-Blhar 28 692 000 FI Szabolcs-Szatmár-Bereg: 5 717 000 Ft A három megye támogatottsága: 10,06%. Ez a vidék támogatására fordított összeg 2S,S%-a. mert a szabolcsiak utánpótlást adnak a debreceni és a fővárosi tudományos élet számára. Szabolcsi fejlesztés: érintésre működő információs központ az IFABO ’97 kiállításon Fotók: Nagy Gábor Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye tartozik az akadémiai bizottság (MAB) kötelékébe. Elnöke, Kozák Imre elmondja, hogy mind a három megyében igyekeznek meg­szervezni a tudományos közéletet. Ez a fő feladatuk. Borsod-Abaúj-Zemp- lénben a legfőbb tudományos műhely a Miskolci Egyetem, amely sokáig csak műszaki szakembereket képzett, de több mint tíz éve jogászokat és köz­gazdászokat, fél évtizede pedig böl­csészeket is ad az országnak. Összesen hat kar működik az egyetemen. Sá­rospatak a tanítóképzésben jeleskedik, említést érdemel teológiai főiskolája is. Miskolcon tevékenykedik az MTA Regionális Kutatások Központjának egyik osztálya. Az egyetem mellett működött az MTA Bányászati-Kémiai Kutatólaboratóriuma, amely éppen a napokban egyesül az egyetemmel. Szót érdemelnek az orvostudományi kutatá­sok is, amelyeket főképp kórházak égisze alatt végeznek jelentős orvos­csoportok. A MAB-hoz összesen kilenc akadémikus tartozik. Ez nem nagy szám, de tudni kell, hogy Miskolcon nem régóta működik egye­tem.

Next

/
Thumbnails
Contents