Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-22 / 273. szám
Műhely HÉTVÉGE Bartók még nem került a baltám alá. Kodályt azonban már faragtam... És nagyon sok hírest embert. Mondták, hogy nem fogom tudni megfaragni Kossuthot. II. oldal Riport _______________________________ M ár mindent megpróbáltam. Amikor elvesztettem az önuralmamat, a hivatalban verni kezdtem az asztalt. Azt sajnálom, de egyre gyakrabban borulok ki. III. oldal Interjú______________________________ / ó/e/noíf szeretnék lenni. Nem kiabálás. Ha lesznek gyermekeim, nem verem meg mindig őket. Jószívű legyen egy felnőtt, ne pedig rossz- szívű, ha gyermekei vannak. IV. oldal Elhúzódó sebesség Fotó: Vajda János A hét embere Kiss István, a kitelepítő Puskár Tibor Bodrogköz ’97 - fedőnévvel háromnapos polgári védelmi gyakorlatot tartottak Sárospatakon és térségében ezen a héten. A törzsgyakorlatot, az árvízi mentés szimulálását és a térképes feladatok megoldását Kiss István alezredes irányításával hajtotta végre a programba bevont védelmi bizottság, a szakapparátus és az önkéntes segítők. Az utóbbi időben Magyarországot szerencsére elkerülték a jelentősebb ipari és természeti katasztrófák. A nagy árvizek is lassan feledésbe merültek volna, ha az idén a Lengyel- és Németországban mindent elsöprő óriási árhullám újra fel nem hívja a figyelmet a kármegelőzés fontosságára. Abban nízni, hogy ami egyszer már megtörtént, nem ismétlődhet meg, vagy ahol eddig nem fordult elő katasztrófa, ott a jövőben sem következhet be - csak hiú ábránd. A sárospataki központú védelmi bizottság komolyan vette a természeti erők figyelmeztetését, és azt a tényt, hogy a Bodrogköz Tisza-parti szakaszán csupán a töltések fiz százaléka nyújt megbízható védelmet. Ezért a megye árvíz szempontjából legveszélyesebbnek minősíthető területén katasztrófaelhárítási gyakorlaton elevenítették fel, mi lenne a teendő gátszaka- das vagy egy óriási árhullám esetén. A katasztrófaelhárítás, a vészhelyzetekre való felkészülés Magyarországon elsősorban a polgári védelem feladata. Kiss István alezredes, a sárospataki körzet Polgári Védelmi Parancsnokságának vezetőjeként ’91 szeptembere óta látja el ezirányú feladatait a Bodrog- parti városban. Az alezredes pályafutását a Kossuth Lajos Katonai Főiskola elvégzése után gépesített lövészként Nyíregyházán kezdte; 1986-ban, a moszkvai Frunze Katonai Akadémia összfegyvernemi szakának elvégzése után a Ceglédi III. Hadtest hadműveleti főtisztjeként folytatta. Kiss István számára a militáns tevékenység ’89-ben ért véget, amikor a - még a honvédelmi tárcához tartozó - polgári védelemhez pártolt át. A váltás óta szakmai tudását a békeidőben is bekövetkező katasztrófahelyzetek megoldásában, és adott esetben a gyakorlatok során hasznosítja. A körzetparancsnok és munkacsapata a hét elején tartott kitelepítési gyakorlat cselekvési tervét másfél hét alatt készítette el, a kitelepített és a befogadásra kijelölt települések polgármestereinek - mint a helyi védelmi bizottságok vezetőinek -, és a velük szorosan együttműködő társszerveknek (tűzoltóság, rendőrség, katonaság, ÁNTSZ és a végrehajtásba bevont gazdálkodó egységek) a közreműködésével. Kiss István a polgári védelem irányítása során használt ismereteit a katonai akadémián sajátította el. A tudását több alkalommal a gyakorlatban is kipróbálhatta: például a jugoszláv háború idején Lete- nye kitelepítési tervének kidolgozásakor. Vagy a tavaly a „Partnerség a békéért”- program keretében Ukrajnában rendezett katasztrófaelhárítási gyakorlat magyar résztvevőjeként, illetve az idén nyáron bekövetkezett lengyelországi árvízi mentés hazai kontingensének koordinátoraként.- A külföldi katasztrófaelhárítási gyakorlatokon bebizonyosodott, hogy a magyaroknak a polgári védelem személyi feltételeit illetően nincs szégyenkezni valójuk más nemzetek hasonló feladatot ellátó szervezetei előtt - mondta az alezredes. Ami a hazai polgári védelem működésének feltételeit illeti: ezeket a parancsnok biztosítottnak látja. Ugyanakkor például az árvízi mentésekhez modem, speciális úszó járművekre volna szükség. Az iraki háború idején eladott gázálarcokat sem pótolták még. Jó lenne, ha központi forrásból fel lehetne újítani a készleteket. A szakember szerint az is javára válna a védelemnek, ha körzetközpontonként létrehozhatnának egy- egy azonnal bevethető csoportot, ami 10-15 jól felkészült és felszerelt emberből állna. Kiss István szerint nagy szükség volt a tavaly hatályba lépett polgárvédelmi törvényre, mert az jól körülhatárolja a szervezet tevékenységi körét, és egyértelművé teszi a működtetés jogszabályi hátterét. A törvényalkotók jelentős felelősséggel ruházzák fel az önkormányzatokat és a polgármestereket a polgári védelem feladatainak ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása terén. Sárospatakon a helyhatósággal kiváló együttműködést alakítottak ki. A város megfelelően támogatja a polgárvédelmet, amit egyébként a körzetparancsnok alapvetően emberbarát tevékenységnek minősít.- Szerencsére a családom - a feleségem és a két főiskolás fiam - megértéssel fogadja, ha hosszabb időre el kell hagynom őket - mondta befejezésként a parancsnok. - Amikor azonban hazatérek valamelyik szolgálatból, mindig aggódva kérdezik, nem történt-e valami baj? Az újabb, sokszor embert próbáló feladatok megkezdése előtt pedig továbblendít, és új erőt ad az a tudat, hogy munkámmal bajba jutott embertársaimon segíthetek. Műmondák Filip Gabriella Ha élne Mátyás király, álruhában járna. Megnézné, hogy dolgoznak a közmunkások, beállna közéjük árkot pucolni vagy maltert hordani, meghallgatná őket. Aztán valami fur- fanggal elintézné, hogy ezeknek a szegény embereknek ne legyen okuk panaszra. Az iskolákban maga mutatná az állandóan siránkozó tanároknak: milyen egyszerű benyomni a számítógép gombját, milyen nagyszerű az internetes oktatás. Vagy amikor egy erdőben bolyongana, pláne egy nemzeti parkban, akkor összeszedné a szemetet, és igen megleckéztetné a szemetelőket, sőt, ha kell, még a hivatalos kömyezetvédőknek is megmutatná, hol van az igazság. De meghalt Mátyás... Nem születnek már újabb népmondák, legfeljebb műmondákat gyártunk. Ezek sem rosszak. A helyszínek hitelesek, a szereplők valóságos személyek. Igaz, nem királyok, de fontos, jelentős közhivatalt betöltő emberek, a történetek valóságosak, mondhatnánk: nem is mondák ezek - ha nem lennének olyan mesések. Képzeljék el a következő esetet! Születésnapi ünnepségre készül a nemzeti park. Rendezvénysorozat, megemlékezések, szakmai konferenciák, minden, ami ilyenkor szokás. A központi ünnepségen természetesen a környezetvédelmi tárca első embere mond köszöntőt. Ezt követően pedig kesztyűt húz a miniszter, és elindul szemetet szedni. Nem mese ez! Mutatta a tévé, megírták az újságok, a mi fotósunk is megörökítette a példás esetet. A közölt kép hiteles volt. Ezt csak azért mondom, hogy nehogy valakinek eszébe jussanak a valahai retusált képek, a képtelen dokumentumfotók. Hogy mégis valami meséset sejt az ember, arról a szemét árulkodik. Ha már ünnepre készültek a parkban, biztosak lehetünk abban, hogy takarítottak is. Ha valahová vendéget várnak, rendbe teszik a portát. Mátyás megbüntette volna ezért a szemetességért a házigazdákat. Vagy ki tudja? Talán neki is volt egy hoppmestere, aki ilyen alkalmakra előkészítette a terepet. Kiszórt egy kis szemetet, aztán meg azt mesélte minden faluban, hogy is volt az, amikor Mátyás király szemetet szedett... Persze, annyi monda fennmaradt a mi Mátyásunkról, hogy nincs az a hoppmester, PR-menedzser, reklámszakember, aki mindezt el tudta volna intézni. Azért csak lehetett abban valami, hogy a király időnként valóban meglepte alattvalóit. Minden előzetes bejelentés nélkül megállt az öreg szántóvető földjén, megjelent Gömörben, megkapáltatta az urakat, kutyavásárt rendezett Budán és így tovább, és így tovább. De hát könnyű volt neki! Hogy is ismerhették volna fel a népek?! Nem volt akkor még híradó! Azt sem jelenthette be előre, hogy jön! Ma már Mátyás királyt is megelőzné a telefonüzenet. Fáma sem szárnyalva vinné a hitt, hanem faxra tenné: érkezik. Nekünk is faxon jött a meghívó, mely a következőkről értesít: „Az információs társadalom küszöbén elengedhetetlen, hogy kultúraközvetítő intézményeink - elsősorban az iskolák - felkészüljenek a változásokra. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium célul tűzte ki, hogy 1998. szeptember 1-ig valamennyi középiskola, 2002-ig pedig valameny- nyi általános iskola is bekapcsolódjon az Internet hálózatba. Az európai viszonylatban is nagyon gyorsan létrejött Subnet Program megvalósításának első valódi pillanata érkezett most el. Ez idáig jóval több mint száz iskola kapcsolódott be az Internet hálózatba a Subnet Program keretében." Mindez igazán figyelemre méltó, valóban szép lesz, ha teljesül a terv. És az eddigi eredmények azt mutatják, hogy sikerülnie kell. Semmi köze nem lenne ennek az egésznek a vágyakat, álmokat megfogalmazó történetekhez, csak ez az „első valódi pillanat" teszi olyan meséssé. Az „első valódi pillanat" pedig november 25-én déli 12 órakor jön el. És ez nem akármilyen esemény lesz. Igazi ünnep. „Ózdon a századikként bekapcsolt középiskolában rendezett ünnepségen részt vesz és beszédet mond Göncz Árpád köztársasági elnök és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter." Azért ezt majd feljegyzik Ózd város iskolatörténetében! A Széchenyi István Közgazdasági Szak- középiskola életében is kitüntetett nap lesz ez a kedd. A mai diákok biztos mesélnek majd a gyermekeiknek, unokáiknak arról, hogy is volt az, amikor az ő iskolájukban járt a köztársasági elnök és a miniszter. De majd akkor tátják el a szájukat a kicsik, ha kiderül, hogy ez volt az a magyar iskola, amelyik éppen századikként csatlakozott a világhálóhoz. Pontosan a századikként! Arra nem biztos, hogy tudnak majd válaszolni az igaztörténetek mesélői, hogy miként lettek ők a századikak. Mindenesetre tiszta szerencse, hogy nem a kilencvenkilencedikek vagy a százegyedikek voltak. Már csak azért is nagyszerű, mert máshol nem lehetett volna olyan parádésan megrendezni a show-t, mint éppen ebben az iskolában. Hogy milyen show-t? Hát, az ózdi - éppen az ózdi -, a századik - éppen a századik - internetes iskolában rendezendő ünnepséghez kapcsolódó show-t. Mert lesz itt műsor is. Móka és kacagás. A meghívó szerint a rendezvény keretében neves előadóművészek lépnek fel: Geszti Péter, Galla Miklós, Dózsa Gergely, Cseke Péter, Tóth Enikő... Nem mese ez, gyermek! - mondhatná most is Arany János sokat látott harcosa. De nem is monda! - szólna rá a költő. Új műfaj ez. Hogy sikeres-e?! Majd a választási kampány után kiderül.