Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-17 / 268. szám
1997. Novimrkr 17., Hétpő Észak-MagyarorszAg u □ HATÁRIDŐNAPLÓ NOVEMBER 20. A HAVI ADÓBEVALLÁSRA KÖTELEZETTEK elŐZŐ havi adóinak és költségvetési támogatásainak bevallása Az általános forgalmi adó befizetése Társasági adó: a havonta fizetők adóelőlegének befizetése A játékadó befizetése NOVEMBER 28. A fogyasztási adó előlegének befizetése A kereskedelem jövője Budapest (MTI) - Míg a vásárlók a következő évekre a bevásárlóközpontok egyértelmű túlsúlyát jósolják, addig a kereskedők szerint a fejlődés trendje nem ilyen egyértelmű. A GfK munkatársai a fővárosban és környékén 700 vásárlót és 200 kiskereskedőt kérdeztek meg arról, vajon öt év múlva hol fognak vásárolni az emberek. Az élelmiszerek és háztartási vegyiáruk tekintetében minden megkérdezett a diszkont üzletek előretörését várja, úgy vélekednek, hogy a vásárlások egyharmadát e boltokban bonyolítják majd. A lakosság megítélése szerint a forgalomnak ugyanekkora része a nagy bevásárlóközpontokra összpontosul majd, a kereskedők viszont a hipermarketeket helyezték a második helyre, a bevásárlóközpontokban csak a vásárlások egyötödére számítanak. A kis boltok szerepének megítélésében a kereskedők bizonyultak optimistábbnak: ők a forgalom 16 százalékát feltételezik ebben a körben, a lakosság pedig csak 7 százalékot. kamarai hírek . r. KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ’ © Az Internet gazdasági alkalmazásáról rendez ingyenes tájékoztató előadást a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sátoraljaújhelyi képviselete november 18-án, 14 órai kezdettel a sátoraljaújhelyi Vállalkozók Házában (Rákóczi u. 18.). Az előadás témakörei: eszközök, munkaterületek, értékesítés, reklám és PR a WEB-en, költségcsökkentés, bevételnövelés, gyakorlati bemutató. Az előadást Majoros László, az Intemetker Kft. ügyvezetője tartja. További információ: 47/322-346. • Középpontban a kötelező magánnyugdíjpénztár címmel a megyei kereskedelmi és iparkamara előadássorozatot szervez. Az előadásokra november 20-án, 10 órai kezdettel Ózdon, 13 órától Kazincbarcikán, november 21-én 10 órai kezdettel Mezőkövesden, 13 órától Tiszaújvárosban, 27-én 10 órától Encsen, 13 órától Miskolcon, 28-án 10 órától Szerencsen, 13 órától pedig Sátoraljaújhelyen kerül sor. A tájékoztató során a résztvevők megismerkedhetnek az országgyűlés által július 15-én elfogadott kötelező magánnyugdíjpénztárakról szóló törvénnyel. Az előadásokról bővebb információ kérhető Molnár Istvántól a 46/328-642-es telefonszámon vagy a BÖKIK képviseleti irodáiban. ® A közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 15.§ (1) bekezdése szerint a Közbeszerzések Tanácsa évente meghirdeti a meghívásos eljárásban való részvételre felkérhető gazdálkodó szervezetek, azaz a minősített ajánlattevők jegyzékét. A Közbeszerzési Értesítő III. évfolyam 43. száma (1997. XI.5.) közli a jegyzékre való felkészüléshez kidolgozott pályázati lapot, melyhez kitöltési útmutatót is ad. A jegyzékre való felkerüléshez szükséges űrlap beküldési határideje november 26. Ezt követően már csak 1998 év végén lehet ismételten pályázni. A Közbeszerzési Értesítő a BOKIK-ban megtekinthető (Miskolc, Szentpáli u. 1. 216. sz.). INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. .'S.'.ytfWV Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a _ V'v. telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Vendéglátósnak profi, nyugdíjasnak amatőr Ha nem éri meg értékesíteni, a megoldás: tovább kell működtetni A jó kollektíva, az igényes ételminőség a színvonalas vendéglátás titka Fotó: Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az étterem, amelynek Kiss Pál idén január óta újra szeretné visszaadni a régi fényét, majdnem egyidős vele. Barcika rangidős vendéglátósa 60 éves, 40 éve van a szadimában, s 20 éve vállalkozó. O is kénytelen alkalmazkodni a sűrűn emelkedő árakhoz, mégis elérte, hogy az „üzemi étkeztetésben” ma már jószerivel nincs ellenfele, csak a nagy konyhával rendelkező oktatási intézményekkel van versenyben. Napi 8-10 órát dolgozik, mert egyévnyi nyugdíjasságát unalmasnak találta. Ózdon szerzett kereskedelmi érettségit, ami nagyon is kézenfekvő volt, miután édesapja is kocsmárosként kereste a kenyerét. Az sem véletlen, hogy a most is vele együtt dolgozó felesége is ’56-tól kereskedő. Izgalmas idők voltak a kezdetek, a forradalom idején az ózdi Arany Kapcában dolgozott Kiss Pál, s első beosztása, a vendéglátóipari raktárosság után ő is végigjárta a szamárlétrát, közben csak 4 évre tett egy kis kitérőt az élelmiszer-kereskedelembe. Később átszervezték, összevonták a népboltokat és a vendéglátóegységeket, de ezalatt is mindig jól érezte magát a szakterületén, jóllehet, hol ide, hol oda nevezték ki. • Nem volt rossz államinak lenni, gyakran eszembe jutnak azok az idők. Ha most nincs vendég, a mi pénzünk nem bírja úgy, mint az akkori nagy állami vendéglátó- vállalatok. Dolgoztunk, ahogy a forgalom megkívánta, a pénzünk mindig megvolt, a fejünk nem főtt különösebben. 1977-ben mégis az elsők között lettem szerződéses, a megyében akkor csak hárman vállaltuk ezt. Edelényben kezdtem a Bódva Étteremmel, később én üzemeltettem a jósvafői Tengerszem Szállót is. ’89-ben vettem át Barcikán a Béke Éttermet. Óriási munka volt, 1500 főre főztünk, később, a BorsodChem Rt. másfajta étkeztetésre állt át, alaposan lecsökkent a létszám, mégis úgy érzem, 1995-ig, 7 és fél évig a legnépszerűbb üzemi étkezde voltunk. Emellett természetesen az a’la carte vendéglátás es a rendezvények is jól vitték az üzletet. Még a végén is 500-600 embert láttunk el naponta ebéddel. □ Pedig a város többi éttermei is sorra megpróbálkoztak az üzemi étkeztetéssel, mint biztos bevételi lehetőséggel... G Szerintem a jó kollektíva, az igényes ételminőség a titka. Itt szívesen dolgoztak a munkatársak, mindannyian szerettük, becsültük a vendéget. Sohasem volt célom a hirtelen meggazdagodás, az apró garas forintot ér. Ugyanakkor ez a vállalkozás mindig többmilliós üzlet volt, óriási felelősség. Közben Putnokon is építettünk eg}' sörözőt a főutcán, egyre fontosabbá vált számunkra az a bolt is. A sörfőzdét azóta már eladtuk, és a sörözőt is szerettük volna, de nem volt olyan ajánlat, ami megtérítette volna a ráköltött milliókat, egyetlen megoldás maradt: tovább kell csinálni. Nagy terveink vannak vele, motelt szeretnénk kialakítani az épületben. □ Miért adta fél a jól menő Béke Éttermet? G Akkor úgy gondoltuk, ránk fér a nyugdíjba menetel. Leginkább a feleségem szorgalmazta a pihenést, meg aztán túlságosan sok volt a rezsi, a költség. □ Mégis visszatért, januárban az 55 éves, néhai Jóbarát Éttermet indította újra, amely az itteni diszkontüzlet csődje után üresen állt. G Nem volt rossz lépés ez a kft., visszajöttek a régi vendégek is, s most megint 500 főre főzünk. Kisebb a hely, ugyanolyan a forgalom, a télen a felújítást is megoldjuk. Sok a rendezvény, iskolának, utascsoportoknak is főzünk, hidegtálazunk házhoz szállítással. Nem nekem való a nyugdíjas élet. Ma is 8-10 órát dolgozom, sok a munka, alig vagyok otthon. A füvet még csak lenyírom, de a kerti munka nagy részével nem bírok, nem is nekem találták ki. A feleségem persze jött velem. Remek „főnökasszony”, szigorú kritikusa a konyhának. Lekopogom, de 40 év alatt soha nem gyűlt meg a bajunk a hatóságokkal, elkerült bennünket a legnagyobb mumus, az ételmérgezés is. Ennek a következménye keményebb lett volna, mint bármilyen vállalkozói teher. □ Jut eszembe, Ön a megyei vendéglátós kamara barcikai csoportjának a vezetője. G Sót, a helyi fogyasztóvédelmi egyesületnek is tagja vagyok. A kamara eddig nem sokat tett, csak a tagdíjat szedte, most kezdünk mozgolódni. Kiharcoltuk, hogy az iskolai, üzemi étkeztetés mentesüljön az idegenforgalmi adó alól, most az osztálybesorolások elfogadtatásán és a bortörvény bevezetésén dolgozunk. Alihoz, hogy gyorsabban haladjunk előre, a kamarákat képviselni kellene a Parlamentben is, de így is bízunk abban, hogy a zugmérések, pancsolók helyett idővel ismét a kulturált vendéglátás kerül előtérbe. A kevesebb több lenne Kis Béla EGYÉNI VÁLLALKOZÓ Godó László ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ mígkérdeztük a vállalkozót: az CSÖKKENTÉSÉRŐL- Elméletileg mindenki egyelert abban, hogy valamilyen módon csökkenteni kellene a vállalkozások adóterheit. De abban már nem, hogy az így keletkezett hiány hol jelentkezzen - kommentálta Godó László, a Glo-Bau Kft. ügyvezető igazgatója az országgyűlés költségvetési bizottságának tervezetét, amely szerint jövőre sem lenne elszámolható az anyagköltség, viszont 1,2 százalékról 1,1 százalékra csökkentenék az iparűzési adót. - Elhamarkodottnak tartom azt a véleményt, hogy 0,1 százalékos bevételkiesés komoly gazdálkodási nehézséget jelentene az önkormányzatok számára. Egyrészt úgy tudom, pótolnák a belterületi földek privatizációs bevételeiből, másrészt pedig - és ez a lényeg - hosszabb távon csak így juthatnak nagyobb adóbevételhez a helyhatóságok. Általánosan elfogadott nézet, hogy a jelenlegi közterhek gátolják a vállalkozások a fejlődését. Az adók csökkentésének révén azonban élénkülné a gazdaság. A kistelepülések esetében is növekedne a működő vállalkozások száma, ami hosszútávon többletbevételhez juttatná az ön- kormányzatokat. Arról nem is beszélve, hogy az adócsökkentés a tapasztalatok szerint jótékonyan hat a fizetési morálra. A kevesebb végül több lehetne. Csepp a tengerben- Nagyobb vállalatok esetében, ahol milliárdos nagyságrendben mérhető az éves pénz- forgalom, talán jelent valamit az iparűzési adó 0,1 százalékos mérséklése, de eddig sem számukra okozott gondot a helyi adók befizetése - utalt a kis- és közép vállalkozások gazdálkodási nehézségeire Ágoston László, a Tellvill Kft. társtulajdonosa. - Az elgondolás maximum hangulatjavító tervezetként értékelhető. Ennél jóval drasztikusabb intézkedésekre lenne szükség, amelyeknek tényleges hatása gyorsan megmutatkozik. A gazdaságnak a közterhek csökkentésével történő élénkítését csak komplex módón lehet elérni. A vállalkozásokat nagyon sokfélé adó terheli, és ezeknek szinte mindegyike magasabb az elfogadhatónál. Szerintem maguk a tervezet készítők és a döntéshozók sem képesek átlátni a szabályozók szövevényét. így aztán azt sem képesek előre felmérni, hogy a változások milyen hatással lesznek a gazdaság egészére. Egy adónem minimális mérséklése még nem segít rajtunk, de átmenetileg nehéz helyzetbe hozhatja az amúgy is szűkös forrásokra támaszkodó önkormányzatokat. WHh Maii imm wms Ágoston László társtulaidonos A rendszerben van a hiba- A tervezetről nekem egy olyan öreg, rossz Trabant jut az eszemixj, amelyet újra akarnak festeni, de a motorját nem javítják meg - vont párhuzamot a költségvetési bizottságnak az iparűzési adó 0,1 százalékos csökkentéséről szóló javaslatával Kis Béla hemádvécsei pálinkafőző. - Azzal, hogy az adórendszer egy - és nem is a legnagyobb terhet okozó - elemét kis mértékben megváltoztatnák, még nem oldanak meg semmit. A hernadvécsei önkormányzat például nem is vet ki iparűzési adót. Egy magamfajta egyszerű egyéni vállalkozó ugyanis nem úgy gondolkodik, hogy iparűzési adó ennyi, társadalombiztosítás annyi, hanem azt látja: a közterhek befizetése után a fele sem marad nála annak a pénznek, amit megkeresett. Gyakran én is azt gondolom: nem éri meg egy kisvállalkozással vesződni. Egyébként meg, már csak azért sém vetik ki nálunk ezt az adót, mert nem fs érdemes. Egy kezemen megtudom számolni, hány vállalkozás működik Vécsén. A'falunak nem sokat jelentene a befizetés. De nekünk nem mindegy. Nem normális dolog, ha annyi pénzt von ki az állam a vállalkozásokból, hogy azok e miatt nem tudnak fejlődni. így aztán kevesebbet termelnek, és kevesebb adót is fizetnek be. Olyan ez, mint mikor valaki nem ad enni a háziállatainak, de azt várja, hogy hízzanak.
