Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-17 / 268. szám

Kövesdi díjak és diákok

Mezőkövesd (ÉM) - A mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola volt diákjai, tanárai közül többen is támogatják az intézmény jelenlegi tanulóit. Többségük - sajnos - már nem lehet ott az iskola ünnepi rendezvényein, de így is jelen vannak az egykori alma mater életében. A különböző alapítványok, ösztöndíjak hozzájárulnak ahhoz, hogy a mai diákok sikereit elismerjék, megkönnyítsék tanulmányaikat, és egyúttal öregbítsék az iskola hírnevét.

A Dr. Kiéri János Alapítvány díjait azok a diákok kapják meg, akik az eredményes középiskolai tanulmányok után sikeresen felvételiznek valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az idei kitüntetettek: Szirmai Renáta (József Attila Tudományegyetem, Szeged, jogi kar), Béres Elíz (Debreceni Orvostudományi Egyetem, általános orvosi kar), Pribék Balázs (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, jogi kar), Demjén Edina (Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, magyar - gyors- és gépírás), Pintér Margit (GATE Nyíregyházi Főiskolai Kar, gazdálkodási szak).

A Dr. Papp Zoltán-díjat, az végzős diák szokta kapni, aki idegen nyelvekből átlagon felüli teljesítményt ért el. Az elmúlt tanévben ezt Tóth Csilla 12.B osztályos tanuló kapta meg.

A Dr. Lukács Gáspár-díj a magyar nyelv és irodalom tantárgyból legkiemelkedőbb tanulót illeti. A díjat legutóbb Varga Beáta 12.A osztályos diák kapta meg.

Nagy Lajos Alapítvány díjait a tanulmányi és közösségi munkájuk alapján érdemlik ki a tanulók. Az 1996/97-es tanévben a következők kapták meg a díjat: Csirmaz Zsuzsanna 12.A, Magasvári Adrienn 12.B, Vavszeg Mária 12.C, Pásztor Annamária 12.D, Molnár Zsuzsa 12.E., Szántó Orsolya 12.D., Dósa Annamária 12.E, Murányi Bálint 12.C.

A Szent László-díj az Öregdiákok Baráti Köre kezdeményezésére és jóvoltából jött létre. Kitüntetettjeik: Dimény Imre 12.A Pap Gábor 12.B, Károly Róbert 12.C, Demjén Edina 12.D, Pintér Margit 12.E.

A Dr. Papp Zoltán Pedagógiai Díjat a gimnázium egykori igazgatója emlékére az Öregdiákok Baráti Köre alapította. A díj azt a pedagógust illeti, aki négy év alatt eredményesen szolgálta idegen nyelvekből a tehetséggondozás ügyét. Ezt a díjat legutóbb Gombáné Ludwig Holde Sonja kapta meg.

Kiss-kiállítás

Encs (ÉM) - Kiss László művésztanár alkotásaiból nyílik kiállítás november 19-én, szerdán délután 4 órakor Encsen a Városi Galériában. A december 12-ig látogatható tárlatot Borsos István szobrászművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe.

Kiss László Göncruszkán nevelkedett, középiskolai tanulmányait az encsi Váci Mihály Gimnáziumban végezte. Nagy hatással volt rá Borsos István művészete. A középiskola befejezése után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett rajz-földrajz szakos tanári diplomát. Későbbi munkáját nagyban meghatározta tanára, Horváth János festőművész., A diploma megszerzése után a Vilmányi Körzeti Általános Iskolában tanított, közben Egerben elvégezte a történelem szakot. Két éve az encsi Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola rajztanára. Személyiségéhez a legközelebb a grafika és a festészet áll.

Kiegyezés a klubban

Miskolc (ÉM) - Kiegyezések Magyarországon címmel tart előadást Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke november 19-én, szerdán a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) klubjában (Erzsébet tér 3.) - a megszokottól eltérően - délután fél 5-től. Az előadás után a klubtagok és a megjelentek beszélgetésen vehetnek részt.

Főiskolás dalest

Miskolc (ÉM) - A miskolci zeneművészeti főiskolás hallgatók adnak dalestet ma, hétfőn fél 7-től a Bartók-teremben (Bartók tér 1.)

Díjazott kézműves

Debrecen (ÉM) - Egy taktaharkányi pályázó, Fekete Jolán Judit is a díjazottak között szerepelt a II. Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton. Az elismeréseket pénteken adták át Debrecenben. Az ország 119 településéről összesen 1077 - egyéni vagy közösségi - alkotással pályáztak a 10 és 25 év közötti fiatalok. Fekete Jolán Judit munkájával a 16-25 éves korosztályon belül, a fonható szálas kategóriában nyerte el a zsűri különdíját. A tapasztalatok szerint a kézműves szakiskolák egyre nagyobb számban jelentkeznek a pályázatra. Közülük három, a nádudvari, a budapesti és a pécsi megkapta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által alapított, a legkiválóbb munkát végző intézménynek járó díjat. A debreceni újkerti közösségi házban kiállítás nyílt a díjazott munkákból.

Másodszor mutatták meg a gyerekek: mit tudnak

Befejeződött a II. Országos Gyermek Ki mit tud? A Miskolcon rendezett döntő eredményhirdetését szombaton a Munkácsy Mihály Általános Iskolában tartották (ott készült felvételünk is). A Magyar Úttörők Szövetsége által szervezett versenyen több mint 600 diák vett részt. A gálaműsorban fellépett a házigazda iskolában működő Ritmus Művészeti Gyermekközösség is. Fotó: Farkas Maya

Mediawave — újra Miskolcon

Miskolc (ÉM) - A győri Mediawave Nemzetközi Művészeti Fesztiválon vetített alkotásokat a miskolci közönség is megtekintheti november 18-án és 19-én este 7 órától a Kossuth mozi Hevesy-termé- ben. A rendezvény olyan multikulturális fesztivál, amelyen a film mellett jelen van a zene és a képzőművészet is. Az alkotásokat egyéni látásmód és sajátos alkotói nyelv jellemzi. Á Miskolcon második alkalommal tartandó minifesztiválon portugál, mexikói, spanyol, olasz, angol, amerikai és francia filmeket mutatnak be. A vetítést november 18-án, kedden egy performance-bemutató, november 19- én, szerdán pedig jazzkoncert követi. A fesztivált megnyitja Balázs Észter, a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének elnöke.

Veress Gyula tájai

Sajószentpéter (ÉM) - Veress Gyula hagyatékában ezernél több vers, sok száz kép, száznál is több elbeszélés maradt. Az emlékét őrző kiállítás-sorozat miskolci állomásán - november 12-éig - a portréiból válogattak a rendezők. Sajószentpéteren, a Gyermekek Házában mától elsősorban a művész tájképeiből mutatnak be egy összeállítást. A Magyar tájak című tárlatot ma, hétfőn délután fél 5- kor Faragó Péter országgyűlési képviselő ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitó műsorában közreműködnek a miskolci zeneművészeti főiskola hallgatói.

Huszonnégy doboznyi Márai-kézirat

A hagyaték hazatérést Szigeti Jenő, a Miskolci Egyetem oktatója szervezte

Miskolc (ÉM - NyZ) - A mérlegen 305 kilogrammot nyom az a Márai-hagyaték, amelyet 1997 szeptemberétől a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum őriz. Ennél persze jóval „súlyosabb” ez az örökség. A hagyaték értékéről és a hazatérés nehézségeiről Szigeti Jenő, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára tart előadást november 18-án, kedden délután 5 órától a TIT Kazinczy- klubban (Miskolc, Széchenyi u. 14.1. em.).

Szigeti Jenő, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Közép-Európa Irodalma és Kultúrája Tanszékén művelődéstörténeti témákról tart előadásokat. Márai rádiódrámájáról és verseiMárai Sándor portréja

ről - a hagyaték fellelése után - a Vigíliában publikált.- Kovács Imre író, publicista, szociológus után kutatva kerültem Torontóba 1996 nyarán - kezdi a leletmentés történetét Szigeti Jenő. - Ekkor találtam rá a Kanadai Magyarság szerkesztőségében azokra a dobozokra, melyekben Márai írásait tárolták. Ázért is nagyon értékesek ezek a művek, mert ismeretlenek: még sohasem jelentek meg nyomtatásban. Feljegyzések vannak közöttük, naplók, és a noteszei... Megtudható például, hogy kivel és mikor beszélt, és itt van a Szabad Európának készített Vasárnapi levelek teljes gyűjteménye... A kutatásokat tekintve, ez óriási lehetőség.

Márai Sándor 1947-ben emigrált. Műveit - öngyilkossága után - 1996 nyaráig a Vörösváry István által vezetett Vörösváry Kiadó őrizte. Majd Vörösváryné - a kiadó jelenlegi tulajdonosa - az őrzési jogot átadta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, így kerültek Márai művei 24 nagy dobozban Budapestre. A múzeum 2000-re, Márai születésének 100. évfordulójára kiállítást szervez a hazakerült anyagból, addig viszont - a leltározás után - a múzeum könyvtárában kutathatók ezek a dokumentumok.- Jogilag bonyolult a helyzet - folytatja Szigeti Jenő. - A tulajdonjog az öt örökösé, csak az őrzési jog az irodalmi múzeumé. Ez az őrzési jog pedig csak addig tart, ameddig Vörösváryné él. Azt hiszem, ezek a részletek is érdekelhetik az irodalombarátokat, ezért tartom fontosnak ezt az ismeretterjesztő előadást.

A tehetség csíráit is gondozni kell

Képzőművészeti foglalkozások - óvodásoknak - az Ifjúsági és Szabadidő Házban

Miskolc (ÉM - NyZ) - Furulyáztak, zongoráztak a kezükkel, azután elkezdték az őszi gyümölcsök formázását. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház évek óta váija a kicsiket a szerda délutánonként rendezett képzőművészeti óvodába.

Ötéves forma kisfiú hatalmas csókolommal köszön be a negyedik emeleti terembe. Kicsit később jött, mint a többiek. Felveszi a védő-pólóját, búcsúpuszit ad az anyukájának, majd ő is csatlakozik az „alkotókhoz”.

A többiek már túlestek a bemelegítő gyakorlatokon: megmozgatták ujjai- kat, tenyerüket, ellazították izmaikat. Szabó Barnabásné óvónő kiosztotta a táblákat, a lapokat, a gyurmagombócokat. Megkérdezte, hogy milyen őszi gyümölcsöket ismernek a gyerekek. Mondták: az almát, a szilvát, a szőlőt, a körtét... meg a barackot és a meggyet is.- Vegyük a gyurmagombócokat! - mutatja a feladatot Szabó Barnabásné. - Feszítsük meg jól a tenyerünket miközben formázunk. Ne nyomjuk össze! Gömbölyítsd! - szól oda az egyik kisgyereknek. - És milye van még az almának?

Gyufaszálból csinálják a szárát, tesznek hozzá levelet. És újra elhangzanak a munkát segítő utasítások, hogy a lemaradók, és a később jövők is lépést tudjanak tartani.- Ez a szőlő olyan huncut! Alul egy gombóc, aztán kettő - tér át az óvónéni a szőlőszemek formázására, a szőlőfürt építkezésére.- Én már készen vagyok a szőlővel. Nézd meg, Marika néni! - kiabál egy kislány. ,- És az enyém, na, nézd meg az enyémet is! - hívja a másik kislány is az óvónőt.- Személyes érdeklődés és belső indíttatás is vezetett, amikor elvállaltam a foglalkozások vezetését - mondja Szabó Barnabásné. - 1979 óta dolgozom óvodapedagógusként, és fontosnak érzem azt, hogy a gyerekek biztonsággal el tudjanak igazodni a környezetükben,

az életkoruknak megfelelő szinten felismerjék az ok-okozati összefüggéseket. Korábban az egyik kolléganőm - Weöres Sándor Napközi Otthonos Óvoda óvónője - vezette a foglalkozásokat itt, az Ifjúsági és Szabadidő Házban, ő adta át nekem ezt a feladatot. Izgultam, hogy megtalálom-e a hangot az idegen gyerekekkel, tudom-e majd őket

munkára indítani. Azt hiszem, sikerült: mosolyogva integetnek, megölelnek, hívták a barátaikat is, a foglalkozások végén kérdezik, hogy mit kell hozni a jövő hétre.

A képzőművészeti óvodában persze nem képzőművészeket képeznek, de a foglalkozások segítségével fejlődik a gyerekek látása, térérzékelése, anyagismerete...- Csupa csoda minden kisgyerek - állapítja meg az óvónő. - Igaz, hogy ilyen korban még csak a csírái vannak meg a tehetségnek és az adottságoknak, de a csírák megvannak. A képlátásból, a téri elrendezésből, a színlátásból, a formaérzékenységből, a fantáziából lehet látni, ha a gyerek tehetséges. És a tehetséget gondozni kell!

A sógyurmából készült cvümölcsöket ki is színezik

Fotó: Farkas Mava